Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-29 / 98. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 29. RÖVIDEN Komáromi fotósok kiállítása Komárom. A K.ART.E, azaz a Komáromi Alkotóművészek Egyesülete tagjainak alkotásaiból nyílik kiállítás ma 16.30-kor a Zichy-palota kiállítótermében, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma rendezésében. A Czafrangó Sylvia, Krüger Viktor, Nagy Tivadar, Štefankovič-Jakó József és Szabó László fotográfiáit bemutató tárlat június ötödikéig tekinthető meg. (m) Paulo Coelho a budapesti könyvfesztivál vendége volt Varázslatos elbeszélő ONDREJCSÁK CSILLA „... van évi hét bemutatónk, tehát hét próbafolyamatunk, százhetven-száznyolcvan előadásunk...” Megfelelni a közönségnek (Dömötör Ede felvétele) A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jó hírét dicséri, hogy számos neves író megtisz­telte már, olyanok, mint Salman Rushdie, Robert Merle, Slawomir Mrožek, Victor Jerofejev, Law­rence Norfolk és Mario Vargas Llosa. A rendezvény hagyományai­hoz híven idén is prominens dísz­vendége volt a fesztiválnak. A brazil származású nagy mesélő, Paulo Coelho, aki valóságos kor­társ legenda. A vele tartott pódi­umbeszélgetésre rengeteg fiatal érkezett, de középkorúak is eljöt­tek meghallgatni a népszerű írót. A beszélgetést Lévai Csaba vezet­te, pontosabban inkább statisz­tált hozzá, mert Coelho az ő ter­mészetességével egymaga is le­folytatta a beszélgetést. Ezen mindenki jót derült, még a „be­szélgetőtárs” is humorosan vette a helyzetet. Ahogyan a világ egyik legnép­szerűbb írójának regényeiből már megszokhattuk, a budapesti helyszínen is egy barátságos, va­rázslatos elbeszélőt ismerhet­tünk meg, aki képes volt a közön­séget magával ragadni. Az embe­reket természetesen érdekelte, hol él, hogy tetszik neki Buda­pest, vagy hogy milyen témán dolgozik mostanában. Válaszai­ból kiderült, hogy szíwel-lélek- kel brazilnak vallja magát, annak ellenére, hogy a Pireneusok lábá­nál él egy 250 fős településen. Bár új könyve, a Zahir más euró­pai országokban - például Olasz­országban, Németországban, Ausztriában - is ez idő tájt jelent meg, csak Budapestre látogatott el, a könyvfesztivál meghívására. Ahogy elárulta, Budapest hangu­lata tetszik neki, ezért elképzel­hető, hogy írni is fog róla. Két szót mindjárt megtanult buda­pesti tartózkodása során: - prag­matikus, de fontos információk - étterem és rendőrség. S hogy mit csinál a szabadide­jében? Barátaival találkozik, ká­vézókba, múzeumokba jár, és könyvet ír. Ám az íjazás az, ami igazán felüdíti, valódi relaxáció a számára. A legjobban az 1986- ban tett zarándokúdéról- szóló beszámolója érdekelte a hallga­tóságot. A spanyolországi Santia­go de Compostelába kellett elza­rándokolnia, és ott kellett élnie ahhoz, hogy megtalálja az önma­gához vezető utat, és megtapasz­talja azt, mitől érezheti magát új­ra boldognak. Ezután felhagyott az újságírással, hogy zarándo­kújáról könyvet írhasson. Az el­ismerés ezért a könyvért csak jó­val később érkezett, tíz évvel a megjelenése után kapta meg a legmagasabb spanyol kitünte­tést. Sokan érdeklődtek Az alkimis­ta című regényéről, nem véletle­nül, hiszen e könyv népszerűsége világméretű, napjainkra 140 or­szágban, 59 nyelven sok-sok mil­liós példányban kelt el. Az alkimista több elemző és a művész szerint is egy nagy meta­fora. Üzenete szerint az a fontos, hogy kereső bölcsességgel figyel­ve, a világ felfedezésével élmé­nyeket és tapasztalatokat gyűjt- sünk, hallgassunk a szívünkre, merjük beteljesíteni álmainkat, így visszacsempészhetjük a hitet és boldogságot az életünkbe. Nemcsak Santiago teheti ezt meg, hanem mindenki - és nem kell sem Egyiptomba, sem Santi­ago de Compostelába zarándo­kolnia. A tanulságos és jó hangulatban eltöltött egy óra alatt egy varázs­latos embert ismerhettünk meg, aki mindvégig mosolygós és köz­vetlen maradt. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek mara­dandó élményt nyújtott. Paulo Coelho (Képarchívum) Tóth Tiborral, a Komáromi Jókai Színház igazgatójával beszélgettünk a 2005/ 2006-os évadról, az intéz­ményjelenéről, jövőjéről, és a színházat az elmúlt he­tekben ért vádakról. ZSELINSKY MIROSLAV A színházak többségében ápri­lis közepére már körvonalazódni szokott a következő évad. Komá­romban hol tart ez a munka? A felnőtteknek szóló bérletes előadások tervei már elkészültek. Tulajdonképpen ez alkotja az évad gerincét. Komáromban az a sajátos gyakorlat érvényesül, hogy az adott évad utolsó előadása - amit mi nyári produkcióként definiá­lunk - tulajdonképpen a következő évad első előadásának tekinthető: a nyári szabadtéri bemutatót kö­vetően, a következő szezonban be­kerül a színház repertoárjába. Mi­vel a szabadtéri viszonyok általá­ban a könnyedebb hangvételű, vi­dám, zenés műfajnak kedveznek, ezek az előadások bérleten kívül is vonzzák a közönséget. Idén sem szakítjuk meg a hagyományt, és Hunyadi Sándor Három sárkány cí­mű vígjátékával zárjuk az idei és nyitjuk a következő évadot. Ebben az előadásban fontos szerepet kap a színház néhány nyugdíjas színé­sze. Ez a polgári vígjáték, amely­ben sok zene és hatalmas mulato­zások is vannak, a műfaj ked­velőinek garantáltan tetszeni fog. Rendezője az a Berényi Gábor, aki hosszú évekig volt a Budapesti Já­tékszín igazgatója. A következő évad első bérletes bemutatója Len­gyel Menyhért A Waterlooi csata c. vígjátéka lesz Schlanger András rendezésében, akit a Gazdag sze­gények című produkció révén már ismer a komáromi közönség. Ezt követi Dosztojevszkij Karamazov testvérek c. drámája, amit Martin Huba, a pozsonyi Nemzeti Színház színész-rendezője állít színpadra. Huba tanár urat Az imposztor ren­dezőjeként ismerheti a közönsé­günk, de nem kizárólag ennek a si­keres előadásnak köszönhetően szólítottam meg újra. Mondhat­nám azt is, hogy kettőnk színházi szemlélete elég közel áll egymás­hoz, de pontosabb, ha úgy fogal­mazok, hogy a főiskolán eltöltött négy év alatt Martin Huba volt az, aki döntően befolyásolta a színházi gondolkodásomat. A produkció résztvevői tanulságos és tartalmas próbafolyamat részesei lesznek. Harmadik bemutatóként Federi­co García Lorca Vérnász című bal­ladáját mutatjuk be Görög László rendezésében. Ezt a produkciót pár éve már tervezgetjük, a Ghymes Tóth Tibor együttessel évek óta folynak a tár­gyalások az előadásban való rész­vételükről. Negyedik bemutatónk Shakespeare A velencei kalmár cí­mű színműve lesz, Verebes István rendezi ezt az előadást. Meseelőadást nem tervez­nek? És a stúdióelőadások foly­tatódnak? Természetesen jövőre is lesz meseelőadás, már folyamatban van a szervezése. Amint a nagy­előadások szereposztásai végle­gessé válnak, megpróbálunk úgy egyeztetni, hogy valamelyik pró­bafolyamattal párhuzamosan próbálhassuk a mesét. A Mese a halott cárkisasszonyról című stúdi­óelőadás bemutatójával egy kor­szak indult el. Szeretnénk, ha ez folytatódna, évi egy új bemutató­val. Darabokról és rendezőkről még nem tudok konkrétumot mon­dani, bár a stúdióban vélhetően is­mét Czajlik József rendez majd. Várható-e változás a társulat személyi összetételében? Valószínűleg nem megy el senki. Ha szükséges, akkor hívunk vendé­geket, de mindenképp szeretnék új színészeket szerződtetni. Fő szem­pontok a fiatalítás, és a társulat kö­zépgenerációs férfi „részlegének” az erősítése. Neveket sajnos nem mondhatok, mivel a tárgyalások még folynak. Az azonban biztos, hogy az új színészeket kizárólag a hasznosság elve szerint fogom szerződtetni. Ez azt jelend, hogy csak azért senkinek nem fogok ál­lást kínálni, mert elvégzett egy főis­kolát. A szerződtetéseket befolyá­solja a komáromi társulat jelenlegi kondíciója, hiányosságai. Fontos, hogy akit szerződtetünk, arra épí­teni tudjunk. A komáromi társulat épülőfélben van; azokat a színésze­ket, akik az utóbbi időszakban so­kat tettek a színházért, tehetségük­höz, képességeikhez méltó szere­pekkel szeretném „megkínálni”. Az elmúlt hetekben érték olyan vádak a Jókai Színházat, hogy nem nyújt megfelelő segít­séget a Jókai Napok szer­vezőinek. Vannak bizonyos erők, amelyek szeretnék a Jókai Napok rendez­vényét a színházban látni. Én ér­tem azt az elgondolást, miszerint a Jókai Színház szervezésében új erőre kaphat ez a fesztivál. Azt azonban tudatosítani kell, hogy nekünk van egy menetrendünk: van évi hét bemutatónk, tehát hét próbafolyamatunk, százhetven­száznyolcvan előadásunk. Mindez szinte percről percre szabályozza az időbeosztásunkat. A társulat tagjai így is túl nagy terhelésnek vannak kitéve; ebben a helyzetben nem tudunk elvállalni egy többna­pos rendezvényt. Nem teljesen ér­tem a bennünket ért vádakat, hisz színházunk mindig is helyet adott a Jókai Napok egy-két rendezvényé­nek, ráadásul a termeket már má­sodik éve a normál bérleti díj két­harmadáért adjuk. Ezeket a ténye­ket a szervezőknek is tudniuk kell; arról nem is beszélve, hogy közöt­tük is akad volt színházvezető, aki­nek a ténykedése alatt sem volt más a Jókai Színház és a Jókai Na­pok viszonya. Végül pedig valljuk be: a Jókai Napok évek óta krízisben van, nem feltétlenül emberi mulasztás miatt, talán a közeg változott a fesztivál körül. A színház nem biz­tos, hogy képes „defibrillálni” a fesztivált. Tudom, néhányan a színház kö­zönségére számítanak, mert az a réteg képes lenne megmentem a Jókai Napokat, de én azt gondo­lom, a környező falvakból felutazó - és főként a kommerszebb, zenés műfajt kedvelő - publikumnak és a fesztiválközönségnek nem feltétle­nül egyeznek az igényei. Mennyire elégedett a közön­ség a jelenlegi helyzettel? Igyekszünk úgy alakítani a re­pertoárunkat, hogy a lehetőségek­hez képest mindenkinek - a diák­tól a nyugdíjasig - megfeleljünk. Tudom, hogy van Komáromban egy olyan szűk véleményformáló réteg, amely elválja, hogy az ér­tékrendje domináljon. Megpróbá­lok az ő igényeiknek is megfelelni, de úgy érzem, hogy ez nem min­den esetben lehetséges, és nem minden esetben szükséges. Né­hány szélsőséges szemléletű kriti­kus véleményével ellentétben úgy gondolom, hogy jók a színház szakmai referenciái, és ez a láto­gatottságon is mérhető. Természe­tesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szakmai és a társulaton be­lüli igényeket sem. Ezen elvárások összehangolása nehéz feladat, de hiszem, hogy sikerülhet. MEDIAWAVE - FÉNYÍRÓK FESZTIVÁLJA Hétről hétre, Tere-fere, Téka, Köszöntő, Randevú, Térerő, Kaleidoszkóp, Nevelők fóruma, Hazai tájakon A Pátria rádió hétvégi programjai Április 29. LÉVA Helyszín: P.L.U.S.-Revicky house 17.00 BEST OF MEDIAWAVE FILMS 18.00 KONCERT - KONOPIANS (PL) ethno, DRUŽINA (SK) ethnobeat. Ingyenes VÁGSELLYE Helyszín: a vágsellyei kultúrház 12.00 BEST OF MEDIAWAVE FILMS 18.00 BEST OF MEDIAWAVE FILMS 17.30 A Temetetlen halott - szlovák szinkronnal 19.00 NYEKK - Kurt Vonnegut: Mesterlövész (SLK). A nyitrai egyetem színjátszó csoportja. 20.00 KONCERT - DEJA VU (SLK) & Silvia Josifovska (SLK) & Z ČASU NA ČAS (SLK). Egy kis jazz meg blues 20.00 KIÁLLÍTÁS - Zenészek karikatúrái (SLK, HUN, CZE, PL) DUNASZERDAHELY Helyszín: NFG KLUB 14.00 Coffe shop 15.00 BEST OF MEDIAWAVE FILMS 17.00 BEST OF MEDIAWAVE FILMS 20.30 JÁN BOLESLAV KLADIVO (SK) MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órákor kez­dődik publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre, melyben egyebek mellett foglalkozunk a Smer által kezdeményezett tárgyalássorozat­tal, amely Martin Frone oktatási miniszter és Mikuláš Dzurinda kor­mányfő leváltására irányul. A 11.30-kor kezdődő Tere-fere ven­dége Jókai Tibor méhészeti szak­író, a Szlovákiai Méhész Szövetség vezetőségi tagja. 13 órától a Téka irodalmi magazinban szó lesz a Du- naszerdahelyen élő Bereck József Meseenciklop, avagy a foltozóvar­ga című könyvéről. 13.30-tól a Ka­szinói esték című műsorunkban be­szélgetés hangzik el dr. Medvigy Endre irodalomkutatóval. 15 óra­kor jelentkezik egyházi magazi­nunk, az Élő reménység. A 16 órai hírek után Köszöntő. Egy perccel fél hat előtt Hogyan mondjuk. Szombati adásunk a 17.30 perckor kezdődő Napzártával ér véget. Vasárnap is reggel 7 órakor indul adásunk. Az első órában hírek, sporteredmények, évfordulónap­tár. 9.05-kor református műsorral jelentkezik a Világosság. 10 órakor hírek, sporthírek, 10.10-kor ismét jelentkezik a Randevú, a Pátria rá­dió gyermek- és ifjúsági műsora. 13 órakor Térerő, amely ezúttal a sza­badkai, újvidéki, lendvai, kolozsvá­ri és a házigazda pozsonyi szer­kesztőség közreműködésével ké­szült. A téma: az EU-bővítés egy esztendeje. 14.05-től a Kaleidosz­kóp központi témája a munka, az alkotás. Először dr. Békés János professzort hallják, aki évtizedek óta az alkotó és teremtő munka el­méleti kérdéseivel foglalkozik, és kreatika elnevezéssel új tudomá­nyágat is teremtett. Majd a csalló­közi Etrekarcsára, egy hímzőüzem­be látogatunk, amelynek tulajdo­nosával, Lukács Bélával és munka­társaival beszélgetünk. 15 órától Nevelők fóruma. A témák: 15 éves a Pedagógusszövetség; Változó tu­dás, változó iskola - Vass Vilmos egyetemi docens előadása a rozs- nyói pedagógustalálkozón; Szent Gorazd nagy plakettel tüntette ki az oktatási minisztérium Horváth Géza zselizi pedagógust. 15.30-kor Hazai tájakon, 16.05-kor Köszöntő. A Napzárta 17.30-kor kezdődik, előtte nyelvművelés egy percben. Adásunk 18 órakor ér véget. (MoL)

Next

/
Oldalképek
Tartalom