Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-25 / 94. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 25. RÖVIDEN História Litteraria Pozsony/Nyitra. Folytatódik a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének História Litteraria című előadássorozata a régi magyar irodalmi kutatások eredményeiről. Ma 17.50-től a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén, holnap 8.40-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar tanszékén ad elő Madas Edit, az MTA Országos Széchényi Könyvtár Fragmenta Codicum Kutatócsoport munkatársa. Előadásának címe: Szent László a krónikairodalomban, a legendákban és a prédikációkban, (ú) A Nagy Könyv - megyan a TOP 100 Lezárult a Nagy Könyv első fordulója; szombaton este megszületett a TOP 100-as lista. Ebben a legtöbb szavazatot kapott 50 magyar és 50 külföldi regény található meg, melyeket tovább lehet juttatni a TOP 12-be. A Nagy Könyv első fordulójában hajszál híján 400 ezer szavazatot küldtek az olvasók. A harmadik helyen Tolkien A Gyűrűk Ura című munkája, a másodikon Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című ifjúsági regénye végzett, a legtöbb szavazatot pedig Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye kapta, (ú) Az Év Gyermekkönyve díj átadása Budapest. A buta felnőtt című verseskötet szerzője, Lackfi János vehette át idén az Év Gyermekkönyve 2004 díjat tegnap a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon; a zsűri díjazta az év legjobb gyer- mekkönyv-fordítóját, illusztrátorait, és meseelemzőjét is. A héttagú zsűri idén az illusztrátort kategóriában két művésznek ítélte oda a díjat. A „papír, a festék, a különféle bedolgozott anyagok változatos fel- használásáért” Szegedi Katalin vehette át a díjat. Kállai Nagy Kriszta a könyv építőelemeként alkalmazott illusztrátort munkájáért részesült az elismerésben. Henning Mankell skandináv író műveinek fordításáért vehette át az IBBY magyar szekciójának díját Tótfalusi István. Boldizsár Ildikó mesekutató a könyvkritikákat és recenziókat tartalmazó Mesepoétika című, kötetéért kapta az IBBY díját. (MTI) OTTHONUNK A NYELV Euromosaic III SZABÓMIHÁLY GIZELLA 1992-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére készült egy felmérés az akkor 12 tagú unió etnikai és nyelvi kisebbségeiről. Az Euromosaic című kutatás (eredményeit is ezzel címmel publikálták) célja annak feltérképezése volt, milyen hasonlóságok és különbségek jellemzik az unió egyes országaiban beszélt regionális és kisebbségi nyelveket, s miképpen érhető el e nyelvek fennmaradása. 1999-ben a vizsgálatot Ausztriára, Finnországra és Svédországra is kiterjesztették, s 2003-ban - amikor már biztos volt, hogy 2004 májusától tíz új taggal bővül az unió - elindultak az Euromosaic III-nak nevezett vizsgálat előkészületei. Az összevethetőség végett azonos kérdéseket tartalmazó kérdőíveket küldtek szét a kutatásba bevont szakembereknek, ebben az általános demográfiai és egyéb statisztikai adatok mellett olyan kérdések szerepeltek, amelyek segítségével feltárható az adott kisebbségi nyelv helyzete és használatának lehetőségei. Az első összegzést és a rövidített országjelentéseket most tették közzé az unió honlapján, egyelőre csak angolul ( http://euro- pa.eu.int/comm/education/poli- cies/lang/language s/lang- min/euromosaic/in- dex_en.html). Szlovákia esetében az általános országjelentésen túl külön rövid elemzés foglalkozik a német, a magyar, a roma nyelvvel és a többi kisebbségi nyelvvel.- (Mint a jelentést készítő munka- csoport tagja remélem, hogy később a teljes anyag is publikálásra kerül.) Terjedelmi okokból az összefoglaló jelentés alapján csak néhány érdekes számadatot közlök.' Az Euromosaic I szerint az akkor 12 tagú unióban 48 kisebbségi nyelvet beszéltek, az új tagállamokban viszont majdnem kétszer többet: 90-et; míg a régi tagállamok közül csak Spanyolországban haladta meg a kisebbségi nyelvet beszélők száma a 10%-ot (elsősorban a többmilliós katalán kisebbségnek köszönhetően), az új tagállamoknak több mint a felében ez a helyzet, sőt Lettországban a lakosságnak majdnem 40%- a kisebbségi (vagyis orosz). Az új EU-államokban a legnagyobb kisebbséget a balti államokban (Észtország, Lettország és Litvánia) élő oroszok alkotják (1,2 millió). Igen nagy számú a roma (cigány) nyelveket beszélők száma is: az új tagállamokban a hivatalos statisztikák 300 000 roma nemzetiségű (és 200 000 roma anyanyelvű) személyt tartanak nyilván, becslések szerint viszont a romák száma mintegy 1,5 millióra tehető (ebből mintegy félmillió beszéli valamelyik cigány nyelvjárást). Nagyságát tekintve a több mint félmilliós szlovákiai magyarság sorrendben a harmadik helyet foglalja el. Németek mind a tíz új tagállamban élnek, számuk 280 000. A többi kisebbségi nyelv beszélőinek száma ennél jóval kevesebb. Eltérés mutatható ki a régi és az új tagállamok között a kisebbségi közösségek kialakulása és földrajzi elhelyezkedésük között is. A régi tagállamokban a legtöbb kisebbségi nyelv évszázadokon át az adott országon belül fejlődött (pl. a katalán, az okcitán, a gael), s számosnak nincs is anyaországa (1. pl. a fent említetteket). Az új tagországokat viszont jobban érintették az utóbbi évszázadok háborúihoz kapcsolódó népesség- mozgások és határmódosítások, így alakulhatott.ki a jelenlegi tarka kép: az új tagállamokban beszélt kisebbségi nyelvek háromnegyedének van anyaországa, rendszerint valamelyik szomszédos állam. Mivel a most csatlakozott államok közül számos igen rövid államiságra tekint vissza, ezekben az államokban a nemzetépítés még mindig napirenden van, ennek egyik következménye az, hogy Csehországon és Magyarországon kívül minden egyéb új tagállamban van államnyelv vagy hivatalos nyelv. Tegnap véget ért Rimaszombatban a XIV. Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Homok a fogaskerekek közt? Az 5. kategória díjazottjai (balról): Tarr Csilla (1. hely), Motyka Ildikó (3. hely), Kuklis Katalin (2. hely) és Nagy Gábor (4. hely). A díjat Köteles László és Huszár László adja át. (Szekeres Éva felvételei) Abban egy véleményen voltunk az idén tizennegyedszer megrendezett Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyen részt vevő szakemberekkel, hogy ilyen nagy tömegeket aktivizálni képes, irodalmat népszerűsítő rendezvény nemigen található még egy a Kárpát-medencében. Az iskolai fordulóktól az országos döntőig ugyanis több mint háromezer fiatal mondott verset. SZÁSZI ZOLTÁN Több zsűritag, illetve a szülők és a pedagógusok szerint idén valamivel halványabb volt a verseny. Igazán nagy, kiugró tehetségeket, míves, magas színvonalú produkciókat csak a harmadik és az ötödik kategóriában lehetett látni. Korábban pontosan ez, az alapiskolák felső tagozatos diákjait versenyeztető kategória volt a leggyengébb, s a negyedik, a középiskolásoké volt a legerősebb. Az idei év tehát egy érdekes évjárat. Néhány zsűritag olyan javaslattal is élt, hogy a legkisebbek kategóriájában fesztiváljellegűvé kellene tenni a fellépést. Az apró gyermek versenycentrikus nevelése talán nem is igazán egészséges, és a felfokozott elvárások miatt az ilyen apró versmondóknak bizony sokszor könnybe lábad a szemük, ha nem jutnak a döntőbe. A zsűri idei összetételére nem igazán érkezhet panasz: túlsúlyban voltak a független, helyi kapcsolatokkal vagy érdekeltséggel egyáltalán nem rendelkező magyarországi zsűritagok, a szlovákiai előadó-művészeti szakmából és az irodalmárok közül pedig az élvonalbeliek kerültek be a keretbe. Gondok voltak viszont a versenyfelhívással, amely pontatlan, nem egyértelmű. Bár az szerepel a kiírásban, hogy minden versenyzőnek legalább két verssel kell beneveznie, de az sehol sincs leírva, hogy a döntőben kötelező a másik produkciót bemutatni. így olykor igazán jó versmondók elpufogtatták a puskaport az elődöntőben, és a döntőben már egy jóval halványabban produkcióval voltak kénytelenek versengeni. Lesz tehát dolga a Szlovákiai Magyar Vers- és Prózamondók Egyesületének, hogy végre tisztázza a játékszabályokat. Néhány fiatal előadót külön is meg kell említenem. A harmadik kategória győztesei, Mézes Mátyás (vers) és Ölveczky András (próza) kiemelkedő produkciójukkal nagy hatást gyakoroltak a publikumra. Az ötödik kategória versenyét szemlélve megállapíthatjuk: figyelemre méltó két új tehetséggel gyarapodott a szlovákiai versmondók tábora. Tarr Csilla és Kuklis Katalin produkcióitól szinte remegett a levegő. Mindketten igazi pódiumművésszé értek az idei versenyen, megérdemelt, szép sikert aratva. Néhány szó a szervezésről Úgy látszik, Rimaszombat képes a versenyt működtetni. A jó összbenyomáshoz áldozatos munkájukkal hozzájárultak a szállásmesterek, a zsűrititkárok, a vendéglátással foglalkozó csapat munkáját pedig bármelyik óriáscég hoszteszszolgálata megirigyelhetné. Ez sokszor volt gyógyír a szervezés szakmai bakijaira. Hogy melyek voltak ezek a bakik, és kik követték el őket, ezt majd a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya fogja értékelni a közeljövőben. Én csak néhány konkrét hibát említenék meg: a szombat esti gála ziláltsága, a nehéz helyzetbe hozott konferansziék, a hangosítás és világosítás hiánya az elődöntőkön, a kommunikációs zavarok. Sorban véve: a szombat esti gála menete este hétkor, a kezdés idején még igencsak zilált volt. A különdíjak ad hoc besorolása, a Kulcsár Tibor-díj kiosztásakor történt malőr - nevezetesen hogy a laudálót nem szólították meg, hanem szó szerint kirángatták a színpadra - nem vetnek igazán jó fényt a rendezvényre. Csanaky Eleonóra mint Kulcsár Tibor-díjas és mint régi zsűritagja, mozgatója ennek a versenynek, nem érdemelte meg azt a figyelmetlenséget a felelős szervezőtől, hogy az a laudálót, a színpadra hirtelenjében kirángatott Bárdos Ágnest, egyszerűen nem tájékoztatta a rá váró feladatról. Bárdos Ágnes frappánsan oldotta meg ugyan feladatát, de az ilyesmi, rangos díj átadásakor nem elfogadható gyakorlat. A díjátadáskor az est házigazdáit, konferansziéit szintén nehéz helyzetbe hozta a felelős szervező. Klein Melinda és Juhász László alig kapott információt, szinte semmi kézzelfogható tény, adat nem állt rendelkezésükre, és csak az ő sokéves szakmai gyakorlatukon múlott, hogy ezúttal nem kerekedett botrány a dologból. Feladatukat - mindezen hátráltató körülmények ellenére - kiválóan megoldották, de a versenyzőkkel, a díjátadókkal és a konferansziékkal szemben ez ismételten méltánytalan eljárásnak minősíthető. Hála istennek, ebből jóformán semmit nem vett észre a közönség. Néhány szó a kísérőrendezvényekről Ezen a téren nem volt semmilyen fennakadás, minden kiállítás időben, nagy érdeklődés mellett nyílt meg, Csanaky Eleonóra és Écsi Gyöngyi műsora, Csépi Zsuzsa és csapatának bábszínházi játéka, a füleki Apropó diákszínpad József Attila születésének századik évfordulójára készített műsora, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézettől ajándékba kapott Duna Táncszínház előadása magas színvonalú volt, ékére válhatna bármilyen nemzetközi vagy más országos fesztiválnak. A Motolla Műhely kézműves foglalkozása pedig igazi pihentető volt a versenytől kicsit megfáradt gyerekek számára. Kiemelkedően jól működött a Fesztiválklub, szinte állandóan zsúfolásig telve, műsorral, játékkal, jókedvvel tökéletesen oldotta a hangulatot, szép emlékeket hagyva a résztvevőkben. Néhány szó a jövőről Információim szerint a Csemadok Művelődési Intézete a jövő évtől már hathatósabban bele kíván kapcsolódni a verseny szervezésébe. Ez pozitívumként értékelendő. 2006-ban ismét Rimaszombat fogadja majd a Tompa Mihály Országos Vers-és Prózamondó Versenyre benevezett és a döntőig eljutott versmondókat. A versenyszabályzat pontosítása, a feltételek jobb bebiztosítása, egy szűkebb, szakmai szervezői csapat felállítása és a munka komolyabban vétele azonban szükséges. Hogy ne legyen kaotikus, olykor taposómalomnak, zaklatott ritmusúnak tűnő. ez a nemes versengés. Mert igény van! Van érdeklődés, vannak felkészítő pedagógusok, vannak lelkes helyi segítők és részfeladatokat tökéletesen megoldani tudók. Az összehangolás pedig csak akarat és felelősség kérdése. A DÍJAZOTTAK NÉVSORA I. kategória - vers: 1. Kelemen Márk - Naszvad 2. Karvai Barbara - Ipolyság 3. Antal Gábor- Dunaszerdahely I. kategória - próza: 1. Németh Dóra - Dunaszerdahely 2. Oláh Balog Lívia - Balogfala 3. Latóczky Ádám - Nagykapos II. kategória - vers: 1. Renczés Dóra - Felsőkeszi 2. Varga Enikő - Komárom 3. Majer Kitti - Komárom II. kategória - próza: 1. Ivanics Magdolna - Komárom 2. Szomolai Rudolf - Nyárasd 3. Kozma Péter - Nagykapos III. kategória - vers: 1. Mézes Mátyás - Zselíz 2. Krepelka Ilona - Komárom 3. Király Krisztina - Szepsi III. kategória próza 1. Ölveczky András - Komárom 2. Keszán István- Csallóközaranyos 3. Balog Attila - Nagydaróc IV. kategória - vers: 1. Lőrincz Tamás - Léva 2. Jónás Csaba - Komárom 3. Matyó Anett - Ipolyság IV. kategória - próza: 1. Bárdos Judit - Szene 2. Döme Sándor - Komárom 3. Elek Erika - Kassa V. kategória - vers és próza 1. Tarr Csilla - Dunaszerdahely 2. Kuklis Katalin - Muzsla 3. Motyka Ildikó - Kassa 4. Nagy Gábor - Komárom VI. kategória - énekelt versek: 1. ARDEA - Boros Erika, Mórocz Denisa, Činčura János - Pozso- nyepeijes 2. Csánó Szabina és Halász Gábor - Dunaszerdahely 3. Mészáros Katalin és Antal Ottó - Nagyudvarnok, Dunaszerdahely Az összehangolás csak akarat és felelősség kérdése.
