Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-23 / 93. szám, szombat
26 Egészségünkr ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 23. Kockázatcsökkentő étrend AJÁNLÓ Nehéz helyzetben van a dietetikus, amikor a daganatos betegségekhez kapcsolódó étrend kerül szóba. Míg a rák kialakulásának valószínűségét csökkentő ételekkel kapcsolatban szinte teljesen egységes a szakértők álláspontja, addig a beteg ember diétája körül nincs szakmai egyetértés. Két alapvető szemlélet körvonalazódik a daganatos beteg étrendjét illetően. Az egyik szerint a szervezetet energia- és fehérjegazdag ételekkel kell segíteni, figyelembe véve a beteg igényeit, de kerülve az elhízást. A másik irányzat képviselői úgy vélik, kúraszerűen ajánlatos csökkenteni a tápanyagbevitelt. Főleg a fehérjét szükséges korlátozni, és minden másból is csak a lehető legkisebb mennyiséget szabad enni. A kúrák között normális étrendet engedélyeznek. Sokkal egyszerűbb a rák kialakulásának az esélyét mérsékelni. Az életmód, különösen a táplálkozási szokások megváltoztatásával sokat tehetünk a betegség megelőzéséért. Szakértői vélemények szerint a daganatok kórelőzményében 30-40 százalékban jelen vannak a táplálkozási okok. Mire figyeljünk? ♦ Alkohol: a túlzott alkoholfogyasztás nemcsak a májnak és az idegrendszernek árt, a tömény szesz jelentős mértékben növeli a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. ♦ Túl meleg italok: a forró kávé, tea, szintén káros a nyelőcsőre. Ha nincs más megoldás, egy kis hideg vízzel hígítsuk a forró kávét, mielőtt elkortyoljuk. ♦ Elhízás: a túlsúly többféle daganat kockázati tényezője. Az ideális testsúly beállítása már önmagában fontos megelőző tényező. ♦ Rostszegény étrend: a rostok főleg a vastagbélrák kialakulásának veszélyét csökkentik. Gyorsítják a bélmozgást, lazítják a béltartalmat. Zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű lisztben találhatóak. ♦ Vitaminok: Elsősorban az antioxidáns hatással, a vízben oldódó C-, valamint a zsírban oldódó E- és A-vitamin segítenek megelőzni a tumort. ♦ Szelén: A szakértők szerint a normális sejtműködéshez kiemelkedően fontos nyomelem. ♦ Zsiradékok: Az állati eredetű zsiradékkal szemben a telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok nemcsak a koleszterin lerakódásától óvnak, hanem rákmegelőző hatásuk is van. Veszélyforrást jelent a sokáig használt sütőzsiradék, amelyben rákkeltő anyagok keletkeznek. Hasonlóan kockázatosak a szabad tűzön sült, megégett húsok. Korlátlanul fogyaszthatok Zöldség, gyümölcs, nyersen párolva, teljes kiőrlésű lisztből készült ételek, telítetlen zsírsavakat tartalmazó, hidegen sajtolt olajok, hal, szárnyasok Ritkábban fogyasztjuk Fehér kenyér, édességek, izgatószerek Inkább kerüljük Túlfüstölt hús, kellemetlen szagú zsiradékban sült, valamint ismeretlen eredetű élelmiszer. ♦ Füstölés: Füstöléskor ugyancsak keletkezhetnek rákkeltő anyagok. ♦ Fehérjék: A túlzott fehérjefogyasztás különösen a húsoké, kifejezetten veszélyes. ♦ Penész: a penészgombák által termelt aflatoxin rákkeltő. Jóval gyakrabban találkozunk vele, mint gondolnánk, hiszen nemcsak a jól láthatóan penészes gyümölcs, sajt, kenyér veszélyes, hanem a helytelenül tárol müzli is, amelyen a gyakran nem látszik, hogy romlott. A gombafonalak az étel egészét átszövik. Nem elég levágni a láthatóan gombás részt, hanem az egészet ki kell dobni. Bizonytalan eredetű tartósított ételek: manapság egyre több, ismeretlen származású élelmiszerhez lehet hozzájutni. Semmilyen.szabványnak nem felel meg a benne lévő tartósítószerek mennyisége és minőségét sem ismerjük. A szervezetben lévő magnézium nagy része a csontokban tárolódik Nincs élet nélküle ÁGOSTON HELGA Folytatjuk az emberi test számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok ismertetését. Magnézium (Mg) Felnőttek ajánlott beviteli értéke kb. napi 300-350 mg. Fő magnéziumforrásaink: zöld leveles zöldségfélék, teljes értékű gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek, citrom, csipkebogyó, halak. A magnézium számos enzim alkotórésze, és ezen kívül jelentős szerepe van a csont- és fogképzésben, a normális ideg- és izomműködésben. Kutatások szerint a magnéziumnak védő hatása lehet a szívinfarktussal szemben. A szervezetben lévő magnézium nagy része a csontokban tárolódik, csak kis része található meg a vérben. A szervezetbe a táplálékkal jut be, és a vizelettel, valamint a széklettel távozik. Alacsony magnéziumszint kialakulásának okai lehetnek a táplálékkal történő elégtelen bevitelen kívül egyes felszívódási zavarok, tartós hasmenés, alkoholizmus, továbbá egyes hormonális rendellenességek, és a vesék fokozott magnéziumkiválasztása. Ennek tünetei a hányinger, hányás, gyengeség, izomgörcsök, remegés, étvágytalanság. A magas magnéziumszint általában veseelégtelenségben szenvedőknél alakul ki. Gyengeség, légzési nehézség, és alacsony vérnyomás lehet a tünete. Foszfor (P) Felnőttek esetében napi 600- 700 mg bevitele ajánlott naponta. Magas foszfortartalmú élelmiszerek: tej, tejtermékek, húsok, halak, tojás, belsőségek, száraz hüvelyesek, olajos magvak, gabonaőrlemények, banán. A foszfor a csontok, a fogak és a DNS (dezoxi-ribonukleinsav) fontos alkotórésze. Ezen kívül szerepet játszik az energiatermelésben is. Alacsony foszforszint ritkán alakul ki, mivel táplálékaink nagy része tartalmaz foszfort. Egyéb okok, mint pl. pajzsmirigy-túlmű- ködés, vesebetegség, vizelethaj- tók hosszú időn át tartó szedése, súlyos alultápláltság, alkoholmérgezés, súlyos égés azonban okozhat alacsony foszforszintet. Az ilyen állapotokból való felépülés nagy mennyiségű foszfátot igényel, és emiatt csökken le a vér foszfátszintje. Tünete lehet az izomgyengeség, aluszékonyság, kóma. A csontok gyengülnek, töredeznek. A hyperfoszfatémia tünete lehet az érelmeszesedés, keringési zavar, bőrviszketés. Az élelmiszeripar egyre nagyobb szintű foszfátfelhasználása miatt inkább jellemző a túlzott foszforfogyasztás, mint az elégtelen bevitel. A szerző táplálkozási szakember ORVOSI SZÓTÁR Járvány A járvány szóhoz két orvosi kifejezés csatolható. Az egyik az endémia, mely fertőző betegségek rendszeres és tömeges előfordulását jelenti a föld egyes tájain (pl. a malária számos trópusi országban). A másik az epidémia járvány, mely bármilyen fertőző vagy nem fertőző betegség számszerűen emelkedő esetszámát jelenti egy országon, egy tájegységen vagy a népesség egy különálló csoportján belül (pl. influenza, bárányhimlő). Járványtan Epidemiológia. E tudományág az egészséghez kötődő jelenségek (betegség, fizikai vagy kémiai ágensek, magatartás stb.) és azok időbeli variációinak mérésével foglalkozik. Az elemző járványtan a különböző összehasonlító módszerek együttese, melyek lehetővé teszik a kóros jelenségeket kiváltó tényezők gyakorisági okainak feltárását. Jégárpa Chalazion. Kis duzzanat a felső szemhéj belső szögletének közelében, melyet a szempillák mellett lévő faggyúmirigyek elzáródása okoz. Jóindulatú 1. Jóindulatú minden olyan betegség, mely semmilyen súlyos következménnyel nem jár, vagy könnyedén, szövődmény nélkül gyógyul. 2. Jóindulatúnak nevezhető az a daganat, mely hiába növekszik, nem töri át kötőszövetes tokját, és nem képez áttéteket a test közeli és távoli részein. Kalcémia A vérplazmában található kalciummennyiség. Kalcitonin Ez a pajzsmirigyhormon, melyet a pajzsmirigy speciális, ún. C-sejtjei termelnek, a szervezet kalcium- és foszfor anyagcseréjében játszik szerepet. Napjainkban a kalcitonint a különféle csontvesztéses állapotok kezelésekor alkalmazzák. Kamrák közti sövény hiánya A szívkamrákat elválasztó kötőszövetes sövény felső részén található, többnyire veleszületetten fennálló nyúlás, melyen keresztül a bal kamrából oxigénnel telt vér kerül a jobb kamrába. Kancsalság A két szem látótengelyének eltérése, mely megakadályozza, hogy mindkét szemmel egy pontra lehessen nézni. A gyermekek kancsalsága jó eredménnyel kezelhető az egészséges szem letakarásával. Erre az érintett szem izmainak erősítése és a két szemtengely egymáshoz igazítása miatt van szükség. A kezelés nagyon fontos, hiszen a kancsal személy, mivel nincs térlátása, sok veszélynek van kitéve, többek között a közlekedésben. A kezdetien kancsalsággal együtt jár a látás fokozatos meggyengülése is.
