Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-23 / 93. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 23. HÉTVÉGI OLVASMÁNY A jó modor IRTA: DOLINAY GYULA De régi ez a közmondás: Szeren­cse kell a boldoguláshoz! Csakhogy ez bizony sohasem volt igaz, mert minduntalan tapasztaljuk, hogy az úgynevezett szerencsés születésű emberek legtöbbször semmire se viszik, ellenben azok, akik a sorstól semmi előnyben nem részesültek, előre haladnak. Mi volt ezeknek bűvös talizmánjuk? Semmi egyéb, mint a jó modor. Ez az életben való boldogulás egyik feltétele. A világ mindig a külső látszat után ítél, és nem ér rá vizsgálgatni, hogy mi van a bárdolatlanság mögött, sőt még csak nem is igen szeret érintkezni az ilyen alakokkal. A jó modor leghívebb jellemzése ez: Szeresd felebarátodat, úgy mint magadat! Mások megbecsülése a legelső és legfőbb életszabály. Soha semmi gorombaság, semmi durva­ság! A nagy és bölcs cselekedeteket az emberek bizony nemigen tartják eszükben, hanem bezzeg megjegy­zik maguknak az apró gorombasá­gokat. Nem mentség az, hogy: hi­szen nem akartam! Éppen abban áll a jó modor, hogy sohase vétsünk az udvariasság törvényei ellen. Egy parányi figyelem, egy kis mosoly az arcon, ragyogás a szemekben, töb­bet érnek, mint az ékek és a nagy­képű tudálékosságok. Az apró szí­vességek olyanok, mint az apró pénz, magukban véve nem nagy dolgok, de összeadva, mégis sum­mára nőnek. Az élet nem egyéb, mint apróságok összetétele, na­gyon fontos tehát, hogy az apró szí­vességekre, a jó modor apró meg­nyilatkozásaira nagy súlyt helyez­zünk, sérteni soha ne akarjunk. Akarsz valamire jutni az életben? Nos, hát állj résen és ne sajnálj mentői több apró szíves­ségeket tenni. Úgy vagy ezzel, mintha takarékpénztárba raknád a filléreidet. Lassanként csinos kis er­kölcsi tőkéd gyűl össze, az emberek pedig a sok szívességért, nyájassá­gért szeretni fognak, segítnek, tá­mogatnak, megbecsülnek. Egymás közelében boltot nyit két kereskedő. Mindegyik szépen be­rendezi üzletét, és egyforma jó por­tékát árul. Az egyik nyájas, előzé­keny, mindig mosoly ül az ajkán, mindig udvarias, mindig kedves. A legegyszerűbb vevőjét is szeretetre- méltóan szolgálja, a mezídábas kis vásárlóhoz is van egy-két jó szava. Ellenben a másik boltos összerán­colt szemöldökkel, savanyú ábrá- zattal fogadja a hozzájövőket. Söté­ten néz maga elé, szigorúan beszél velük; soha nem ejt egy nyájas szót, nem nevet, nem mosolyog. Ha kér­deznek tőle valamit, egy-két rideg szóval felel. E két kereskedő közül ugyan melyik fog boldogulni? Ugye bizony az első. Ellenben a másiktól a vevők elidegenednek, s ő maga okvetlenül tönkre megy. Két egyforma képzettségű fiatal­ember ugyanazért az állásért folya­modik. Az egyik nyájas, kedves, jó modorú. A másik borús tekintetű, érdes, durva. Nos, tíz közül kilenc esetben a jó modorú lesz a nyertes. A leányok világában is gyakran így van. Sokszor a szép leányok kiállhatatlanok, s így senki sem beszél velük szívesen, míg a csúnyák néha rendkívüli si­kereket aratnak, örömmel társa­lognak velük, szívesen hallgatják minden szavukat, mivelhogy jó modort, nyájasságot kedvességgel szerencsésen egyesítettek maguk­ban. Soha ne tévesszük szem elől az életben, hogy jó modorral szerez­hetjük a legtöbb barátot. Minden nép nyelvében van erre egy csomó jó példabeszéd, melyek intenek, buzdítanak, hogy legyünk jó mo- dorúak, ha valamire vinni akarjuk. De alkalmasint legjobb, legtalálóbb a magyar közmondás: Egy kanál­nyi mézzel több legyet foghatsz, mint két hordó ecettel. Ne magadra, hanem másokra gondolj! Ez a legfőbb szabály minden művelt ember számára. Nem oly kis dolog ez, mert az ön­zés rettentően el van terjedve. Az emberek dehogy is törődnek egy­mással. Egész életükben csak ma­gukra gondolnak, s lehúznák az égből a csillagokat, csakhogy minden az övék legyen. Szív kell a jó modorhoz, mégpedig a javából. Sokszor meggazdagodott embe­reknél látjuk, bármim iparkodnak is, nem tudnak jó modorúak, fi­(Székely Katalin illusztrációja) nőm lelkületűek lenni. Ha nem akarják is, lépten-nyomon kitűnik a gőg, a durvaság. Be kell látniok, hogy a pénz nem minden, és a Dá- rius kincse sem adhat a szívnek nemességet. Az őszinte jó barátság és a jó modor édes testvérek. A szeretet, az egymás megbecsülése arra ve­zetnek, hogy ne legyünk önzők, sőt ellenkezőleg: igyekezzünk mentői több szívességgel elhal­mozni azt, akihez vonzódunk, akihez érzelmi kötelékek kapcsol­nak. Az önző, sivár lelkű ember hogy lehessen jó barátunk? A ba­rátságnál is nagyobb ereje van a szülői, testvéri szeretetnek. Az csakis jó, csakis nemeslelkű lehet, aki igaz érzelmekkel csügg hozzá­tartozóin. Az ilyen képes igazán arra, hogy ne a maga előnyét, hasznát nézze, hanem azokét, akikhez szeretet kapcsolja. Az ifjak és lányok jól teszik, ha idejében megfigye­lik, hogy viseljék magukat, ha fel­nőttekkel vannak együtt. Jó érzé­kük, nyugodt, illendőségtudó ter­mészetük bizonnyal megmondja, mit és hogyan tegyenek. A betaní­tott szapora kézcsókolások ma már nincsenek divatban. Elég, ha belé­péskor a háziasszonynak csókolsz kezet. Általában a csókolózás min­den formája idejét múlta. A bőbe­szédűség is felesleges, a fecsegés kiállhatadan. Csupán akkor szólj, ha kérdeznek. Ha látod, hogy a na­gyok el vannak foglalva, ne tola­kodj közéjük, hanem húzódj félre. A színház mind jobban szerepel az ifjúság életében. Tagadhatatlanul van a színháznak nevelő hatása, bár nem minden színdarab való kisfiúknak és kisleányoknak. Ha színházban vagytok, vigyétek el oda is a jó mo­dort. Ez megmondja neked, hogy viseld magad. Mindenekelőtt ne menj későn, ne ugrálj, ne szalad­gálj. A testvérek közt gyakori a per­patvar. Ez onnét van, hogy önzők, szeretet nélkül valók. Egy kis jó modorral, parányi önzetlenséggel be sok testvérháborúságot meg le­hetne szüntetni. Az idősebbekkel szemben mindenkor légy jó modo­rú. A régi görögök külön törvényt csináltak arra, hogy kell viselkedni az öregekkel szemben. Ma is elkel­ne egynéhány ilyen okos törvény. A szegény emberekkel szemben is a jó modor, a jó neve­lés mutassa meg, hogy mit kell ten­ni. A mi országunkban, fájdalom, alig törődnek a szegény emberek­kel. Az a másfél millió magyar azért vándorolt ki Amerikába, mert nem foglalkoztak eléggé velük. Még a törvény is hiányos, mert job­ban védi a gazdagot, mint a sze­gényt. Pótolni kell a törvény hiá­nyait. Ne legyünk önzők, ne gon­doljunk mindig magunkra, hanem foglalkozzunk többet a szegények­kel. Őrizd meg nyugalmadat a nagy urakkal szemben is. Állj meg előttük, nézz a szemükbe, ne légy azonban tolakodó, várd be türelmesen, míg megszólítanak, de akkor felelj bát­ran, félelem nélkül. A hölgyekkel való társalgás nagy iskolája a jó modornak. A műveltség első felté­tele, hogy a nőket nagyobb tiszte­lettel vegyük körül, mint a férfia­kat. A világ minden népe tiszteli a nőt, s nyájas udvariassággal viseli magát vele szemben. A durvaság il- leüenség; nővel szemben megbo­csáthatatlan. (Az élet könyve az ifjúság és a nép számára, 1912) CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küld­je be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével az AB-ART ajándé­kát is megnyerheti. Beküldési határidő: április 27. 1. Hány, a feleségével váltott levél maradt fenn Petrőczy bujdosásának időszakából? a) 16 b) 20 c) 42 2. Ki lett a Petrőczy név utol­só viselője? a) Erzsébet b) István c) Kata Szidónia 3. Mi lett Kövesdi Károly kifogott halaival? a) ellopták őket b) halászlét főztek belőlük c) meglógtak 4. Ki kapta ki a parkban sétálgató kezéből a piros almát? a) egy hajléktalan b) egy szürke mókus c) egy ló 5. Milyen az új Woody Allan-film? a) jobb, mint az eddigiek b) olyan, mint az eddigiek c) lassú és unalmas Köbölkütl K. Szilárd BALAMBER HUN FÖKIRÁLY Itíiténelml regény a népvándorlás kezdeti időszakából Április 16-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2c, 3a, 4a, 5c. A Lilium Aurum ajándékát Tóth Angelika, oroszkai kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Likőr-alapanyag Ez vízből, cukorból és borszesz­ből álló keverék, melynek erőssé­ge és édessége változik. Ehhez tesszük hozzá a likőrízesítő és illa­tosító anyagokat. Likőrkészítéshez való tökéletes cukoroldat előállí­tása. A likőr minőségét és színét nagyban befolyásolja, hogyan ké­szítjük, milyen tisztaságúra tudjuk előállítani a cukoroldatot. Nem elég csak feloldani a cukrot - amely a legkitűnőbb fajta legyen -, ha­nem a következőképpen járunk el: 1 kg cukrot tökéletesen ép zomán- cú lábasban vagy fazékban fél liter vízzel feloldunk, és keverés nélkül hagyjuk elolvadni. Azután kavar­juk csak jól át tiszta fakanállal, hoz­záadjuk egy tojás kemény habját, és az egészet 70 fokra melegítjük. De nem jobban! Közben folyton kever­jük. Ezáltal a tojáshab magába sze­di a zavaros részecskéket. Kihűlés után tiszta vászonrongyon átszűr­jük. így kapjuk meg a tökéletesen tiszta és egyenletes cukoroldatot. Likőrök hidegen való készítése A legegyszerűbb módszer. Eljá­rása: a szükséges és előírt kelléke­ket kismennyiségű 90 fokos alko­holban oldjuk fel, jól összerázzuk, kicsit pihentetjük, aztán adjuk ho^- zá a többi alkoholmennyiséget, az előírás szerint, végül az előírt hi­deg vízzel keverjük, amelyben fel­oldjuk az előírt cukormennyiséget is. Csak olyan cukrot használjunk, amely hideg vízben jól oldódik. De ezt a likőrt hosszabb ideig kell pi­hentetni vagy gyorsérleléssel tenni élvezhetővé. Likőrök mesterséges érlelése Jókora fazékban úgy állítjuk egymás mellé a tökéletesen ledu­gaszolt üvegeket, mint a befőttet gőzöléshez, a fazekat dugóma­gasságig megtöltjük vízzel, a vizet 60 fokra melegítjük, de nem több­re! És ezen a hőfokon tartjuk 4 óra hosszat. Mikor a víz kihűlt, csak akkor szedjük ki az üvegeket. Olyan jó ízű, érett likőrt kapunk, mintha évekig pihentettük volna. Liliomvíz készítése A liliomot teljes virágzása idején, amikor a legillatosabb, de herva- dásnak nyoma sincs rajta, levágjuk, szirmait óvatosan lecsipkedjük és széles szájú üvegbe tesszük. 90 fo­kos tiszta szeszt öntünk rá, egy na­pig napon, majd pár hétig hűvös helyen tartjuk. Használat előtt ugyanannyi vízzel keverjük a szeszt. Arc és nyak tisztítására, le­mosására kitűnő, de száraz arcbő­rnek utána kenjék be arcukat zsira­dékkal. Izzadó arcot is felfrissít. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom