Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-21 / 91. szám, csütörtök

12 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 21. PÁLYÁZÓ Fő a változatosság! FELHÍVÁS Az élővilág sokfélesége és az emberiség nyelvi-kulturális sokszí­nűsége Földünk pótolhatatlan kincse. A Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium a Biológiai Sokféleség Világnapja - május 22. - alkalmából pályázatot hirdet általános- és középiskolás csapatok részére, hogy ráirányítsa a figyelmet az élővilág és az emberi kul­túra változatosságának jelentőségére. Ahhoz, hogy a jövőben is él­vezhessük az élővilág sokszínűségének előnyeit, biztosítanunk kell a természeti erőforrások - így a fajok és az élőhelyek - megőr­zését és fenntartható módon történő használatát. A természettel harmóniában élő népek által megteremtett értékrend feleleveníté­se lehet az út a világ sokszínűségének megőrzéséhez. A pályázat keretében olyan posztereket várnak, amelyek bolygónk változa­tosságát, valamint az ember és a természet harmóniáját mutatják be. A képekből, rajzokból, fényképekből, természetes anyagokból stb. összeállított poszterek A/l-es (594mm x 841mm) méretű montázsok legyenek. A díjazott csapatok értékes jutalomban ré­szesülnek. A versenyt az alábbi korcsoport-kategóriákban hirdetjük meg: I. korcsoport: 1-4. évfolyam, II. korcsoport: 5-8. évfolyam, III. korcsoport: 9-12. évfolyam. Az elkészült műveket és adatlapokat 2005. május 5-ig kell az alábbi címre eljuttatni: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Pont Szolgálat, 1011 Budapest, Fő utca 44-50. Postacím: 1394 Budapest, Pf. 351. (ú) ÜGYESKEDŐ Tulipán anyák napjára ISMERTETÉS Gyönyörű tavaszi virág a tulipán, ugye, szerinted is? Egy baj van vele: hogy hamar elhervad. Na, de sebaj! Most olyan tulipánokat fogunk alkotni, amelyek nem hervadnak el, és mégis - ha nem is tökéletesen -, de megközelítik az igazi virágot. Úgyis közeleg anyák napja, ajándékba adhatod édesanyádnak. Lássuk, mikre lesz szükségünk: fakanalak, piros és zöld színű dekorgumi, ragasztó, olló, sárga színű szalag, zöld színű festék. Először is készíts elő egy fakanalat! Fesd be az egészet zöldre! Vágd ki a dekorgumiból tulipánvirág és levél formákat! Az a leg­célszerűbb, ha sablont használsz, hogy egyformák legyenek a virá­gok. Ragassz a fakanál mindkét oldalára egy-egy virágot! Ezután a szárra ragassz fel két levelet! Várj, amíg megszárad a ragasztó, majd kösd át a szalaggal a fakanál szárát! Már csak egy vázát kell keresni hozzá. Ugye, szép lett? (sn) Régi képekkel illusztrálva mutatták be a várost Híre ment Dunaszerdahelynek JUHOS MELINDA A Rákóczi Szövetség szerves ré­szét képező Rákóczi Klub számos programot szervez évente Ma­gyarország határain belül és kí­vül. A klub rendszeres programja közt szerepel, hogy negyedévente bemutat egy határon túli magyar várost. Legutóbb április 6-án Bu­dapesten a Magyarok Házában Dunaszerdahely városa mutatko­zott be. A vendégek műsorának összeállítására Molnár Ilonát a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Egyesített Középiskola igazgatónőjét kérték fel. Csallóköziek olvasási szokásai Hodosy Szabolcs joghallgató régi képekkel illusztrálva mutat­ta be a város történelmét, illetve mai mivoltát. A városvezetésről, tervekről Garay László alpolgár­mester számolt be. Horváth Ág­nes, a Csallóközi Könyvtár mun­katársa összefoglalta a város kul­turális életét, valamint a hallga­tóság bepillantást nyerhetett a csallóköziek olvasási szokásaiba. Molnár Ilona iskolaigazgató be­számolójában az alap- és közép­iskolák helyzetét vázolta fel, kü­lön kiemelve az ő általa irányított Egyesített Középiskolát. Beszé­dében kiemelte mennyire fontos az anyanyelvi oktatás, hiszen a gyermekek leghatékonyabban így tudják elsajátítani a tananya­got. Kitért a magyar középiskolá­ban érettségizett diákok érvénye­sülési lehetőségeire. Véleménye szerint nem szabad, hogy hátrá­nyuk származzon az anyanyelvi oktatásból. Kölcsönös támogatás A dunaszerdahelyiek műsorá­ban Érsek Rezső vezénylésével fellépett a városi Szent György kó­rus, akik Csajkovszkij és Bárdos Lajos művekkel kápráztatták el a közönséget. A szereplést a Szózat zárta Garay Annamária előadásá­ban. Kérdésünkre, hogy miért pont az igazgatónőt kérték fel a város bemutatására, Molnár Ilona elmondta, hogy a Rákóczi Szövet­séggel már régóta szoros kapcso­latot ápol az iskola. „Tavaly isko­lánk több tagja Rákóczi-taggá vált, azóta a diákok több magyar- országi rendezvényen részt vet­tek” - nyilatkozta Molnár Ilona, majd hozzátette, hogy március 15-én a Budapest Fasori Evangéli­kus Gimnázium tanulóit látták vendégül a városban, akikkel együtt a dunaszerdahelyi középis­kolások ellátogattak a Medikus­kertben tartott koszorúzásra. „Is­kolánk tanulói már ekkor meghí­vást kaptak Budapestre, az októ­ber 23-ai ünnepsorozatra.” - szá­molt be az örömteli hírről az igaz­gatónő. A versmondás, a matematikai versenyek, valamint a cserkészkedés tölti ki Matyó Anett életét Kell az energia és a pörgés Matyó Anett: Apukám mindig úgy nevelt, hogy a hátrányból kell előnyt kovácsolni (A szerző felvétele) A nagykaposi József Attila szavalóverseny diákkate­góriáját az ipolysági gim­názium másodikos tanuló­ja, a palásti Matyó Anett nyerte meg. A színpadon magabiztos, sugárzóan erőteljes, csodálatosan zengő hanggal megáldott érett versmondó, felkészí­tő tanárnőjének, N. Tóth Anikónak az irodájában halk szavú, zavart félmosollyal figyelő tizen­évessé változott. FORGÁCS MIKLÓS „Szörnyen szavaltam, anyu ötö­dikben azt mondta, hogy pihentes­sük egy kicsit a versmondást, apu­kám pedig minden kudarcra azt mondta, hogy nem baj”. Anettet az is feszélyezte, hogy ekkor került egy kategóriába a palásti alapiskola egy másik kitűnő szavalójával, s ak­kor nem látta értelmét folytatni. Nyolcadik osztályos korában foly­tatta a versmondást, s rögtön szé­pen szerepelt Ipolyságon a Sajó Sándor Szavalóversenyen. Palás­ton Csáky Júlia volt a felkészítő ta­nára, de kilencedikben már megis­merkedett N. Tóth Anikóval, s Ba­bits Húsvét előtt című versével a Tompa Mihály szavalóversenyen második lett. Az improvizálás híve Anett elmondta, hogy édesanyja is szavalt diákkorában, a család gyakran járt színházba, Anett ti­zenegy éve tanul zongorázni. „A zene és az irodalom közel áll hoz­zám, a festészetért nem vagyok oda. Sokan tudják, hogy szívesen és talán jól improvizálok”. N. Tóth Anikó is megerősíti, hogy Anett az improvizálás nagy híve. „A vers­mondásánál is így van ez, a levegő­vételt persze meg kell csinálni, de azon túl a pillanatnyi hangulat a meghatározó. A versenyeken érik meg a szöveg, a színpadra lépés előtti egy-két óra feszültségének a hatására” - avat be Anett. „N. Tóth Anikó tanárnő nem arról beszél, hogy hogyan kell a verset előadni, hanem mindig vesz pár sort, ami­vel probléma van, s háromfélekép­pen is elmondja, majd megkérdezi, melyiket választom. Több óra elemzés, értelmezés van mindig egy vers mögött, s ez a felkészülés legizgalmasabb része”. A nagykaposi versmondó ver­senyre egy hónap fölkészülési idő volt, „én kiválasztottam néhány verset, főleg József Attila fiatalkori művei tetszettek,' ezek közül került ki az Érik a fény. Rengeteget beszél­gettünk a fényjátékairól, olyan dol­gokat ír József Attila a fényről, ami­ket én soha nem vettem észre. A ta­nárnő viszont buzdított, hogy nagy vers legyen a másik, s ez lett a Leve­gőt!”. N. Tóth Anikó elmondta, annyit tudtak, hogy nem erős, férfias vers­mondás a cél, ahogyan általában ezt a verset mondani szokták, nem hallgatták meg a verset senkinek az előadásában, „nincs követendő pél­da”. Matyó Anett tavaly a nyitrai kerületi matematika olimpia C ka­tegóriájában is első lett. A hátrányból előny lett „Apukám mindig úgy nevelt, hogy a hátrányból kell előnyt ková­csolni. Engem kinevettek az óvodá­ban, hogy nem tudok ötig számol­ni, s azóta matematika versenyekre járok. Mindig van egy pont, amikor elhatározom, bizonyítani fogok. A matematika most már szerelem, én félig mániákus vagyok, ha egy hé­tig nem oldok meg példákat, min­den bajom van. Hetente legalább kétszer foglalkozom a versemmel és a matematikával. Kettőtől háro­mig matek, háromtól négyig szava­lás, be van osztva. Fejben minden reggel eltervezem, mit kell aznap csinálnom. Persze van olyan, hogy hiába van három szabad órám, semmi nem megy, aztán van olyan is, hogy este tizenegykor lefek­szem, de föl kell kelnem, mert nem tudok aludni, foglalkoznom kell valamivel. Kell a pörgés” - meséli Matyó Anett, aki cserkész őrsveze­tő is. Anett április másodikén meg­nyerte a József Attila szavalóver­senyt, egész héten az április nyolca- diki iskolai József Attila megemlé­kezésre készült, hétvégén a palásti 9-es számú Szent György Cserkész- csapattal „cserkésztanyázott” és „éjjeli portyázott”. Hétfőn, József Attila születésnapján a komáromi Jókai Színház költészetnapi ün­nepségén vett részt. „Még soha nem világított a szemembe reflek­torfény, de akit akartam meglát­tam, körülbelül tudtam, ki hol ül, s ez nekem elég volt, aztán átadtam magam a művészetnek, s az so­dort” - kommentálta a komáromi eseményeket a lány. Másnap, ked­den a budapesti Nemzeti Színház­ban szavalhatott. A nagykaposi ver­seny zsűrijének tagja volt a buda­pesti József Attila Gimnázium iro­dalomtanára is, aki meghívta a nagykaposi Üveges Henriettát, a felnőtt kategória győztesét, és a kassai Havasi Pétert, a diák kategó­ria második helyezettjét, és termé­szetesen a győztes Matyó Anettet, a József Attila Gimnázium centenári­umi gálájára. Bodrogi öltözőjében „Életemben nem voltam a Nem­zeti Színházban, s most.rögtön a művészbejárón mehettem be, Bod­rogi Gyula öltözőjében készülhet­tünk. Csak ámultam és bámultam. A tanárnővel együtt mászkáltunk a kulisszák mögött, hatalmas szín­pad, rengeteg terem. Talán először ezen a színpadon sikerült tiszta szívvel, igazi örömmel elmondani egy verset” - számolt be Anett a bu­dapesti élményekről. A mai napig őrzik Méry Vince örökségét, hagyatékát, felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen báboznak Csallóközi siker Szigetközben ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Közel másfél évtizede, hogy a szigetközi, majdnem háromezer lelket számláló Halászi községben bábfesztivált rendeznek. Teszik ezt a község pedagógusai, még­pedig a halászi óvoda óvónőj. Annak idején a régi időkben is a pedagógusok voltak a település lámpásai. Nincs ez másképpen ma sem. Egy örökséget, egy hagyaté­kot őriznek. Méry Vince, néhai néptanító hagyatékát. S hogy mi­ért a csallóköziek részéről ez a szigetközi rajongás? A válasz egy­szerű. Méry Vince a halászi báb­csoport megteremtője, 1947-ig szülőatyja itt nálunk, Nagyma­gyaron, majd Cséfa községben ta­nított. Az akkori politikai helyzet miatt Magyarországra kénysze­rült. Halászi községben telepedett le, ott tanított. Tehát ez a nagy­szerű ember a mi közös bábos szaktekintélyünk. Egy alkalommal cseh nemzetisé­gű pedagógus barátja szállásolta el őt Prágában, aki a marionett báb­játék szerelmese volt. Egy éjszaka alatt megtanította Méry Vincét eme csodálatos műfaj alapfortélya­ira. Köztudott, hogy Vince bácsinak rendkívüli volt a kézügyessége, így nem csoda, hogy ezután élete végéig saját kezűleg faragta a bá­bokat, festette a díszleteket, dra­matizálta a meséket. Felesége jó segítőtársnak bizonyult, aki a bá­bok kosztümjeit varrta. Ügyes ke­zük alól rengeteg szép bábfigura, dramatizált mese került ki. Gyö­nyörű hagyatékukat a helybéli óvónők rendbe szedték, felújították s a játékot tovább folytatták. Megszületett a Halászi Felnőtt Marionett Bábcsoport. Évente ápri­lisban Méry Vince születésnapján megrendezik az emléknapot, a bábfesztivált. A csallóközi bábcso­portok tíz éve vendégei ennek a fesztiválnak. Ünnepnapnak számít a találkozás, mert egyben szakmai és jó baráti eszmecsere is. Idén, a 14-dik fesztiválon szép csapat ver­buválódott össze. Győr-Moson- Sopron megyéből is érkeztek cso­portok. Csallóközből három csapat vendégszerepeit. A Pozsonyeper­jesi Ugri-Bugri A békakirály c. me­sét mutatta be Ágh Erzsébet rende­zésében. A nagyméretű esztétikus bábok, a vidám történet méltán nyerte el a közönség tetszését. A Makki Márta vezette Gézengúz bábcsoport a Dunaszerdahelyi VMK mellett működik. Iciri-piciri meséinek bábjai csodálatos termé­szetes anyagból készültek. Nagy­szerű volt a díszlet és leleményes a zenei megoldás is. Az Aranykert Bábszínház társulatának rendezője Csépi Zsuzsa tíz éve rendszeres résztvevője és kapcsolattartója a fesztiválnak. Idén az Aranykert is bemutatko­zott Halásziban A bátor sün c. báb­játékkal. Az előadás közben a mű­velődési ház harsogott a gyerekek nagy buzdításától. Jobbnál jobb öt­leteket adtak, hogyan kell Ravasz­dit, a rókát megleckéztetni. Az ap­ró nézők őszinte, óriási kontaktust teremtettek a játékosokkal. Végig élvezték az előadást szurkoltak a sünnek. S persze végül a mesében mindig a jó győz. így volt ez ezen a fesztiválon is. A gyerekek remekül szórakoztak. A Halászi Felnőtt Marionett Bábcsoport és az Arany­kert Bábszínház társulata közös együttműködést beszélt meg hatá­ron innen és határon túli pályázat kapcsán, (ant) A mesében mindig a jó győz (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom