Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-21 / 91. szám, csütörtök
4 ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 21. Fókuszban: xvi. Benedek pápa - hirdetés A pápák névsora a XX. századtól A pápaság Európa legrégibb ma is fennálló intézménye közel kétezer éves történetre tekint vissza. A római katolikus pápák névsora időrendben, a múlt századtól (a megválasztás napja mellett /jellel a beiktatás időpontját jelezzük): 256. XIII. Leo, Gioacchino Pecci, 1878.II.20./III.3. 1903.VII.20. 257. X. Pius, Giuseppe Mel- chiorre Sarto, 1903.VIII.4./9. - 1914.VIII.20. 258. XV. Benedek, Giacomo della Chiesa, 1914.IX.3./6. - 1922.1.22. 259. XI. Pius, Ambrogio Damiano Achille Ratti, 1922. II.6./12. -1939.11.10. 260. XII. Pius, Eugenio Pa- celli, 1939.III.2./12. - 1958. X.9. 261. XXni. János, Angelo Giuseppe Roncalli, 1958.X.28. /XI.4.-1963.VI.3. 262. VI. Pál, Giovanni Battista Montini, 1963.VI.21./30. - 1978.VIII.6. 263.1. János Pál, Albino Luciám, 1978.VIII.26./IX.3 1978.IX.28. 264. II. János Pál, Karol Wojtyla, 1978.X.16./22. 2005.IV.2. (Sajtóadatbank) A mostani pápa neve leginkább a középkorban élt pápák körében volt gyakori és népszerű XV. Benedek lehetett a példa A Bajorországból származó Ratzingert egyesek a Vatikán „főgondolkodójának“ nevezik, mint a hitta- ni kongregáció volt vezetőjét, ugyanakkor sokan a reformok fékezőjének, az egyházi dogmák érvényesítéséért küzdő konzervatívok vezéregyéniségének tartják. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az 1927-ben Marktlban született Joseph Ratzinger teológiát és filozófiát tanult, s 1951-ben szentelték pappá. Harmincéves korában doktorált, a freisingi főiskolán lett a dogmatika professzora. Később tanított Bonnban, Münsterben, Tü- bingenben, Regensburgban. 1977- ben lett München és Freising érseke, később bíboros - a pápaválasztó 117 bíboros közül ő az egyike annak a 3 kardinálisnak, akiket nem II. János Pál emelt erre a rangra. Pályafutásában a nagy ugrás 1981- ben következett be, amikor II. János Pál Rómába hívta. A hittani kongregáció vezetőjeként a hit kérdéseiben konzervatív Ratzinger és II. János Pál egy hullámhosszon mozgott, legyen szó a születésszabályozásról, vagy a latin-amerikai felszabadítás teológiájáról. A Benedek pápáknak nem volt könnyű életük. A főként a középkorban regnáló egyházfők általában trónjuk visszaszerzésével voltak elfoglalva, a mostani pápának talán az előző Benedek, az I. világháború alatt a békeaktivistaként fellépő XV. Benedek munkásága adhatta a példát. Aktív külpolitikai szerepet játszott, és II. János Pálhoz hasonlóan a hittérítést is támogatta. Széles körben elismert tudós XVI. Benedek (Reuters) pápa volt. A 7. században élt Szent Benedek, a bencés rend alapítója pedig Európa védőszentje, ennek is jelzés értéke lehet. Az egyház történetében eddig uralkodott Benedekek közül akadtak egészen kalandos életűek, a név egyébként leginkább a középkorban élt pápák körében volt gyakori. Hivatalosan 15, gyakorlatilag azonban 16 Benedek pápa volt Joseph Ratzinger bíboros előtt. XV. Benedek (1914-1922) - X. Piust követte a trónon Giacomo della Chiesa. Elődje nehéz örökséget hagyott hátra, miután csődöt mondott a modernizmus eszméi ellen kidolgozott teológiai válaszcsapása, ami nagy zűrzavart keltett az egyházban. Tiltakozott a Párizs környéki békeszerződések, így a trianoni szerződés ellen is. 1917- ben létrehozta a Keleti Egyházak Kongregációját és a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét, amivel megnyitotta a katolikus egyházat a keleti kereszténység felé. Hatályba léptette a Codex Iuris Canoniciben egybefoglalt, megújított egyházjog. Ő avatta szentté Jeanne d?ArXV. Benedek (Képarchívum) cot. Aktív volt a háború idején a béke hirdetésében és tűzszüneti felszólítások kiadásában, és aktív volt a harmadik világban is, ahol a helybeli misszionáriusok kiképzését szorgalmazta. Tüdőbetegségben halt meg 1922-ben. XIV. Benedek (1740-1758) - tudós pápa volt a XIV. névrokon. XIII. Benedek (1724-1730) - dominikánus volt. (XIIL Benedek) - A nyugati egyházszakadás idején a francia Peter de Lunát XIII. Benedek néven választották pápává Avignonban 1394-ban. Ő IX. Bonifáccal szemben mint ellenpápa szerepelt. XII. Benedek (1335-1342) - francia pápa volt. XI. Benedek (1303-1304) - Ő is a dominikánus rend tagja volt. X. Benedek (1058-1059) - II. Miklós elűzte, végül bebörtönözte. IX. Benedek (1032-1044, 1045-1046,1047-1048) - az egyik legkalandosabb életű egyházfő, akit kétszer is elűztek a trónról, és szabados, fényűző életviteléről vált ismertté. Amikor sikerült másodszorra visszavenni Rómát, hogy megházasodjon, „átadta“ a trónt nagyapjának VI. Gergelynek. Benedek ezt később megbánta, és visszafoglalta Rómát, ahol az akkor már három pápajelölt küzdelmének vetettek véget II. Kelemen megválasztásával. Ezt nem fogadta el, 1049-ben kiközösítették. VIII. Benedek (1012-1024) - Egy Gergely nevű ellenpápa előbb elűzte a római trónról, de II. Henrik visszahelyezte. VII. Benedek (974-983) - Névelődjét követte a trónon, és még Bonifác nevű ellenjelöltjét is sikerült távol tartania. VI. Benedek (972-974) - Nagy látványosságok közepette választották meg pápának, de Nagy Ottó halála után kitört római lázadásokban megfojtották. V. Benedek (964) - Bár I. Ottó római császár nem fogadta el pápának, az ellenpápa elűzte, Hamburgban halt meg diakónusként. IV. Benedek (900-903) - Még fenntartotta a középkori pápaság egyik legfurcsább intézményét, a Synodus Horrendát. VII. István pápa úgy mondott ítéletet Formosus pápa felett, hogy kiásott hulláját palástba öltöztette, és megtartotta a tárgyalást. III. Benedek (855-858) - Egy ellenjelölt bíboros, Anastasius követelte a trónt, akit be is iktattak, de végül a nép nyomására őt szentelték fel. II. Bendek (684-685) - Az egyház mint szentet tiszteli, de neki is várnia kellett kinevezésére, mert a bizánci trónról lelépő IV Konstantin utódját még meg kellett választani. I. Benedek (574-578) A 4 évig uralkodó I. Benedek még sokára kapta meg a megerősítést a bizánci uralkodótól, és regnálásának jórészét a longobárdok itáliai pusztítása árnyékolta be. (mti,-dex, o-o) HÁTTÉR A nyolcadik német ül a pápai trónon A XVI. Benedek néven a pápai trónra lépő Joseph Ratzinger bíboros a nyolcadik német, aki a római katolikus egyház élére kerül. ♦ Az első német pápát, V. Gergelyt 996. május 3-án választották meg, mindössze 24 éves korában. A szász Karintiai Brúnó, a 138. pápa, alig három évvel később, 999 februáijában maláriában meghalt. ♦ A149. egyházfő volt II. Kelemen. Morsleben és Homburg grófját 1046-ban nevezte ki pápának III. Henrik római király, akit aztán a pápa császárrá koronázott. Egy évvel később azonban meghalt, állítólag megmérgezték. ♦ A bajor II. Damasust 1048. július 17-én szentelték fel, de 24 nappal később meghalt. ♦ Az elzászi IX. Leó (1049-1054) hozta létre a bíborosok kollégiumát, melynek legutóbbi dékánja Ratzinger bíboros volt. Példás életének, szerénységének és az egyházi erkölcsiség melletti elkötelezettségének köszönhetően már 1087-ben szentté avatták. Az ő uralkodásához kötődik a keresztény egyház kettészakadása: Róma és Bizánc 1054- ben, néhány hónappal IX. Leó halála után szakított egymással. ♦ Az őt követő II. Viktor (1055-1057) sváb volt, és eredetileg Dollenstein-Hirschberg grófja. Ő erősítette meg a papi cölibátus gyakorlatát. ♦ Lotaringiai Frigyes, a lotarin- giai herceg fivére IX. István néven lett pápa (1057-1058), és az eretnekség elleni harca miatt vált híressé. ♦ VI. Adóiján (1522-1523) volt a mostam előtti utolsó német pápa. Utrechtből származott, de apja német volt. A 218. pápát gyűlölték a rómaiak, akik olasz pápát szerettek volna. Egészen II. János Pálig nem is választottak többé nem itáliai egyházfőt, (mti) ÉRDEKESSÉGEK Pápatortát árulnak Marktlban Máris megjelent a Benedekpápa torta az új katolikus egyházfő felsőbajorországi szülőhelyén, Marktl községben. A kedd esti megválasztásra igen gyorsan reagáltak a helyi cukrászok: már szerda kora reggeltől kínálták a marcipános „pápatortát“, szeletenként 1,30 euróért. Csaknem összeverekedtek a zarándokok Kis híján összeverekedtek a zarándokok az Osservatore Romano, a Vatikán lapjának az új pápa megválasztását tudató különszá- máért kedden este a római Szent Péter téren és környékén az újságosbódéknál, és a lap pillanatok alatt elkelt. Hamarosan Roma más részeiben is kifogyott a különszám, attól kezdve az újságosokat rendőröknek kellett védelmezni. Rémülten fogadta a hírt XVI. Benedek pápa bátyja szívesebben vette volna, ha nem az öccsét választja meg a katolikus egyház fejévé a bíborosi konklávé. A 81 éves Georg Ratzinger erről az ARD televízióban beszélt szerdán reggel. A prelátus aggályait az öccsére háruló nagy teherrel indokolta. „Rémülten fogadtam a hírt” a konklávé döntéséről - mondta. A kardinálisok azonban másként döntöttek, s ebben Isten akarata és a Szentlélek útmutatása nyilvánult meg - tette hozzá az idősebb Ratzinger fivér, (ard, mti, pan) Georg Ratzinger és „Egy bajor Szent Péter trónján” (TASR/AP) tarifacsomag 149 koronáért igazán jó dolog legkisebb tarifacsomag Paušál 25+SMS válasszon előfizetett perceket a hálózatokba előfizetett SMS-eket az Orange hálózatán belül hétvégi hívásokat* havidíjat Paušál 25+SMS 25 Orange Slovensko és a hozzáférhetővé tett szlovákiai hálózatok 25 0 149 Sk/ 199 Sk nem támogatott/támogatott telefonnal Paušál 25+SMS uni 25 Orange Slovensko, a hozzáférhetővé tett szlovákiai hálózatok és EuroTel 25 25 219 Sk BP-5-11992
