Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-20 / 90. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 20. Szülőföldünk 31 Talán sokan nem tudják, az egész országban éppen a galántai, somorjai és vágsellyei körzetben legrosszabb a talajvíz minősége AJÁNLÓ Komárom. Április 30-án lesz 135 éve, hogy az operett­király Lehár Ferenc a városban meglátta a napvilágot. Idén már huszadik alkalommal ren­dezik meg a Lehár Napokat, ezúttal nagyszabású operett- és musical-esttel tisztelegve híres szülötte emléke előtt. Az április 29-én 19 órától a műve­lődési központ nagytermében Huszka Jenő és Kálmán Imre legnépszerűbb operettjeiből, valamint több világhírű musi­calből (Hair, Elisabeth, Ének az esőben, Mozart, Mary Poppins, Cabaret, Jeckyll&Hy- de, Operaház Fantomja, Chi- chago) csendülnek fel ismert dallamok neves magyarorszá­gi előadók tolmácsolásában. Közreműködik a Jeszenszky Táncművészeti Központ Tánc­kara. Április 29-én, 16 órakor a Vidám Fiúk fúvószenekar ad koncertet a Klapka téren, majd megkoszorúzzák Lehár szobrát, (vkm) BORVERSENY Muzslán múlt pénteken várták a helyi művelődési köz­pontba az Ister-Granum kis­térség negyven szlovákiai és hatvan magyarországi telepü­léséről a bormintákat. Az idei borverseny zártkörű elbírálá­sát április 22-én tartják a tele­pülésen. Drapák Károly polgármes­tertől megtudtuk, az említett kistérség legjobb bortermesz­tője Muzsla önkormányzatá­nak vándorserlegét kapja ajándékul. A verseny ünnepé­lyes eredményhirdetését ápri­lis 30-án tartják 17 órától a he­lyi művelődési házban, melyre gazdag kultúrműsorral várják az érdeklődőket a szervezők. További információk: 036/ 7583102, e-mail: muzlaocu@ max.euroweb.sk. (száz) Mátyusföldi vízügyi beruházási tervek A somorjai régiót érintő sikeres pályázat 28 millió eurós beruhá­zást jelent, ebből 23 milliót ismer­tek el jogos beruházásnak, aminek a 65 százalékát az EU, 27 százalé­kát az állami költségvetés és 8 szá­zalékát a vízügyi társaság fedezi. Ebben a régióban a vízvezeték ki­építése 9 ezer, a szennyvízhálózaté pedig 22 ezer lakost érint. A ivóvíz- hálózathoz csatlakoztatott lakos­ság aránya a jelenlegi 78 százalék­ról 82 százalékra, a szennyvízháló­zat esetében 35-ról 44 százalékra emelkedik. A ISPA-támogatással már folyamatban lévő vágsellyei beruházás teljes összege 24 millió euró; e körzetben összesen 41 ezer lakost érint. Pogány Tibortól megtudtuk, a galántai körzetet érintő projekt megvalósításában jelenleg az épí­tési engedélyhez szükséges terv­dokumentáció kidolgozása folyik, az év végéig nemzetközi verseny- pályázaton választják ki a kivitele­zőket. Alexander Mézes polgármester hangsúlyozta, a régió gazdasági növekedése szempontjából is rendkívüli jelentősége van a be­ruházásnak, mert a következő 2- 3 évben a városba várhatólag mintegy ötmilliárd korona befek­tetés érkezik, és a város lélekszá- ma a mostani 16,5 ezerről 18 ezerre növekszik. A galántai pol­gármester elárulta, taksonyi kol­léganője, Mészáros Márta és tá­rsai voltak azok, akik kezdettől fogva nagyon kitartóan szorgal­mazták a pályázat elindítását. Mészáros Márta szerint a kezde­ményezés egyik oka volt meg­szüntetni azt a tarthatatlan álla­potot, hogy a falun keresztül fo­lyó Sárd patak a beléje eresztett szennyvíztől sokszor nagyon kel­lemetlen bűzt árasztott. Miklós László miniszter tájékoz­tatása szerint az említett terve­zeteket 2008 augusztusáig kellene megvalósítani. Hidaskürt, Vízkelet, Feketenyék, Nemeskosút, Vezekény, Tallós, Kajal, Tósnyárasd, Alsószeli, Király­rév - 29,4 millió eurót tesz ki, va­gyis kb. 1,2 milliárd koronát, ami­nek a 65 százalékát téríti az EU, 27 százalékot térít a szlovák állam, és 8 százalékot ad hozzá a vízügyi tár­saság. Vagyis az érintett községekét anyagilag nem terheli a beruházás. A pályázati tervben foglalt dolgo­Taksony. Az ország egyik legnagyobb, európai uniós támogatással megvalósí­tandó környezetvédelmi beruházása az a mintegy 1,2 milliárd koronás terve­zet, amely „A galántai ré­gió szennyvizeinek elveze­tése, tisztítása, és az ivó- vízellátás javítása“ címet viseli. GAÁL LÁSZLÓ A Brüsszel által nemrég jóváha­gyott támogatásról március 30-án a Galánta melletti Taksonyban tá­jékoztatott Miklós László környe­zetvédelmi miniszter, Berényi Jó­zsef külügyi és Pomothy László gazdasági államtitkár, Pogány Ti­bor, a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság Rt. vezérigazgatója, vala­mint Alexander Mézes galántai és Mészáros Márta taksonyi polgár- mester. Berényi rámutatott: ez a sikeres projekt is bizonyíték arra, hogy az EU-tagság nemcsak kötelezettsé­gekkel jár, hanem támogatást is je­lent. Pomothy hangsúlyozta, nem­csak környezetvédelmi beruházás­ról van szó, hanem gazdasági vetü- lete is van a fejlesztésnek, hiszen a Galántán két éve jelen lévő Samsung vállalat további fejleszté­sének, és más beruházók idecsalo- gatásának is feltétele az infrastruk­túrajavítása. Miklós László miniszter két má­sik tervről is szólt. Létezik egy a somoijai régiót érintő vízügyi inf­rastrukturális beruházási tervezet, amelyet ugyancsak a EU kohéziós alapja támogat, valamint egy ko­rábbi, ISPA-támogatást elnyert, a vágsellyei régió szennyvízhálózatá­nak kiépítésére vonatkozó terv. „Talán sokan nem tudják, hogy az egész országban éppen a galántai, somorjai és vágsellyei körzetben legrosszabb a talajvíz minősége, ugyanakkor az itteni lakosságnak az ivóvíz- és csatornahálózathoz való csatlakoztatása elmarad az or­szágos átlagtól. Éppen ez volt az oka, hogy ilyen nagy beruházásba kezdtünk” - mutatott rá Miklós. Csupán a galántai beruházás, amely a járási székhelyen és annak városrészein kívül tucatnyi környe­ző települést érint - Galánta, Gány, Az egyik legfontosabb lépés a galántai szennyvíztisztító állomás felújítása lesz A képen balról jobbra: Pogány Tibor vezérigazgató, Berényi Jó­zsef államtitkár, Miklós László miniszter (Szőcs Hajnalka felvételei) kon kívül azonban egyéb intézke­déseket is meg kell még tenni, úgy­hogy a terv megvalósításának teljes költsége eléri a 34 millió eurót. A projekt külön foglalkozik a saját tisztítóállomással rendelkező Alsó­szeli és Királyrév szennyvízhálóza­tának kiépítésével, szerepel a terv­ben a Nemeskosút és Diószeg kö­zötti ivóvízvezeték kiépítése, és Kajal község ivóvízhálózatának fel­újítása, amelyre több mint hétezer lakos kapcsolódhat majd rá. A galántai szennyvíztisztító állomás felújításán kívül kb. 6,7 kilométer­nyi ivóvízvezeték kiépítéséről és felújításáról, 113 kilométer szenny­vízcsatorna kiépítéséről, 7,5 km csatorna felújításáról és 5378 ház­tartási csatornabekötésről van szó. Az egész beruházás mintegy 42 ezer lakost érint. A miniszter azt is elmondta, a Galántai járásban je­lenleg a lakosság 94 százalékának van vezetékes ivóvize, s az arány a terv megvalósítása után szinte 100 százalékra emelkedik. A fejlesztés­sel számos háztartást csatlakoztat­nak a szennyvízcsatorna-hálózat­hoz - a lakosság 65 százaléka ren­delkezik majd ilyen infrastruktúrá­val (az országos áüag 54 százalék). A dunaszerdahelyi orvosi ügyeletet felkereső betegek egy része azt panaszolta el lapunknak, hogy több esetben is sokáig kellett várni az ellátásra A kórház szervezi, magánszemély működteti A régió harminc körzeti orvosára havonta egy-két ügyelet esik - Hajdú Zoltán (Somogyi Tibor felvételei) PÉTERFISZONYA Dunaszerdahely. Nagy fájdal­maim voltak, a láztól kirázott a hi­deg, mégsem akartam mentőt, ne­tán orvost hívni, inkább a szomszé­domat kértem meg, szállítson au­tójával a dunaszerdahelyi orvosi készültségre. Az ügyeletes orvosra, a többi sorstársammal együtt, majd két órát várnom kellett - panaszol­ták többen is. „Dunaszerdahelyen a sürgősségi betegellátást magánszemély, orvos üzemelteti, a munkaidő lejárta után a régió körzeti orvosai látják el a betegeket. Ezt a működési rendszert megörököltem, nincs ez másképp az ország többi kórházá­ban sem. Ami viszont bennünket érint, az a szakrendelési ügyelet biztosítása. A laboratóriumon és a diagnosztikai - ultrahang, CT, RTG - részlegen kívül szükség esetén az ügyeletes orvos, pontosabban a rá­szoruló rendelkezésére áll az inté­zeti belgyógyász, neurológus és a sebész is. Bár jelenleg a beteg kény­szerül arra, hogy a készültségi or­vos ajánlásával az osztályon keres­se a szakorvost, hamarosan átszer­vezéssel megoldjuk, hogy a kijelölt szakorvos helyben, a készültségi részlegen kezelje a rászorulót” - vi­lágosított fel Horváth Zoltán, a dunaszedahelyi kórház igazgatója. A hosszúra nyúlt várakozási idő kapcsán elmondta, az orvos több­nyire véüen. Ugyanis a betegek el­látásán kívül más teendője is van. - Előfordul, hogy házhoz hívják az orvost, aki a látogatási kötelesség alól nem vonhatja ki magát akkor sem, ha tele a váróterem. Sőt, ha a kórházi gyorsmentő bevetésen van, és beérkezik egy következő sürgős­ségi hívás, kórházi mentőautóval az ügyeletes orvosnak kell a hely­színre mennie. Munkaidőben, 7.20 és 15.50 között sincs ez másképp, négy orvos tudja, hogy páros riasz­tás esetén életmentő táskával fel­szerelve rohannia kell. És nehogy unatkozhasson az ügyeletes - bo­csánat a viccelődésért - januártól a halottszemle is feladatává vált. Ugyanis a kórházban alkalmazott­ként dolgozó orvos nem végezheti az intézetben elhunytak halott- szemléjét. Ha a kórházban elhunyt épp az ügyeletes általános orvos nyilvántartott betege, a halott- szemlét nem végezheti el. Úgy ol­dottuk meg, hogy ebben az esetben az ügyeletes „párja” száll ki a hely­színre és végzi el a teendőket - ma­gyarázta az igazgató a hosszú vára­kozás objektív okait. Hajdú Zoltán 2000-től működte­ti a dunaszerdahelyi sürgősségi el­látást, s mivel az egészségügyet a pénzhiány jellemzi, sajnálattal tu­datta: egy ügyeletben nem dolgoz­tathat két orvost. „A régióban je­lenleg három helyen tartanak ügyeletet, rajtunk kívül Nagyme- gyeren és Somorján. Csak hát Alistált, Bögellőt és Padányt, vala­mint márciustól Nyárasdot is hoz­zánk csatolták, vagyis az addig Megyeren ügyelő orvosok újabban Dunaszerdahelyen látják el a rászo­rulókat. A dunaszerdahelyi körzet­ben harminc általános orvossal, fe­jenként havi egy-két ügyelettel biz­tosítható a megfelelő sürgősségi betegellátás” - ismertette a helyze­tet Hajdú Zoltán. Elmondta, az egészségbiztosítók a délutántól reggelig tartó készültségi szolgála­tokat nem finanszírozzák kiemel­ten, az ügyeletes orvost teljesítmé­nye (pontozás) szerint fizetik. A be­teglátogatás és a halottszemle pluszpénzt jelent ugyan, de amíg az orvos házon, tehát rendelőn kí­vül van, a betegeknek várakozniuk kell. A kiszállás időtartama nem egyszer azért tart sokáig, mert az orvost szállító rozoga mentőautó lerobban. „Szerencsére, tapasztalt ápolónők segítik munkánkat, amint látják, hogy komoly a baj, a megfelelő kórházi részlegre irá­nyítják a beteget. Mivel az ügyele­tes orvosnak a bére nem túl magas, mi megegyeztünk abban, hogy a 60 koronás díj az övé marad. Hajdú doktor szerint a megemelt ügyeleti díj ellenére januártól nem csökkent az ügyeletet felkeresők száma. A nagyüzem 18 és 22 óra között van, meglehet, hogy ennek oka az influenzajárvány. Szeret­nénk persze, ha az emberek csak sürgős esetben vennék igénybe az ügyeletes orvos szolgáltatásait. Úgy tűnik, csak kevesen tudatosít­ják, hogy a lázas betegnek nem kell azonnal a rendelőbe rohannia, az orvos riasztása is felesleges. Gon­dolni kellene a nagymama hagyo­mányos receptjeire, hiszen valaha a lázcsillapítóval egyidejűleg vizes borogatással enyhítették a pana­szokat. Énnél jobb megoldás nincs, az orvos sem ajánlhat mást. Hogy akkor miért rohanunk a készültségre, riasztjuk az orvost? Nem egy orvos állította: tudatlan­ságból. A tárcának, az egészségbiz­tosítóknak többet kellene tenniük a lakosság egészségügyi felvilágosí­tása érdekében. Ha másért nem, akkor azért, mert a tájékozott bete­gek kevesebb pénzbe kerülnek. Előfordulhat, hogy három helyen kellene lenni egyszerre - Hor­váth Zoltán kórházigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom