Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-15 / 86. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 15. Régió 5 A szlovák alakban beírt magyar nevek megváltoztatására az anyakönyvi törvény 1994-ben elfogadott módosítása nyújt lehetőséget Dunaszerdahelyen divat a névmagyarosítás Dunaszerdahely. A hu­szonötezer lakosú kisváros magyar ajkú lakosai köré­ben egyre inkább divatba jön a névmagyarosítás. P. VONYIK ERZSÉBET A városi anyakönyvi hivatal nyil­vántartásából kiderül, hogy az utóbbi hét évben több mint ezren magyarosították a nevüket. Az ada­tok arról árulkodnak, hogy az „ovátalanítási” kérelmek száma majdnem elérte a hatszázat, a szü­letéskor szlovákul bejegyezett ke­resztnevet pedig majdnem 450-en íratták át magyar alakúra. A 87 százalékban magyarok lak­ta Dunaszerdahelyen tehát nagyjá­ból minden huszadik városbeli magyar lakos megváltoztatta a ve­zeték- vagy a keresztnevét. Ez azt jelenti, hogy átíratta a születési anyakönyvi kivonatba eredetileg szlovákul beírt keresztnevét, vagy a vezetéknevéből töröltette az -óvá toldalékot, vagy egyszerre mind­kettőt megtette. Ez a számítás azonban mégsem a városbeli tényleges helyzetet tükrözi (csak), mert a dunaszer- dahelyi anyakönyvben bejegyzett ilyen fajta változások nemcsak a helybéliekre vonatkoznak, hanem azokra is, akik ugyan itt születtek vagy itt kötöttek házasságot, de már elköltöztek. Nem szerepelnek ugyanakkor ebben a kimutatásban azok a je­lenleg dunaszerdahelyi állandó lakhellyel rendelkező személyek, akik nem itt születtek, vagy nem itt kötöttek házasságot. Ha ugyan­is a keresztnév magyar alakúra történő átíratásáról van szó, a névmagyarosítást nem az állandó lakhely szerinti anyakönyvi hiva­talban kell intézni, hanem azon a településen, ahol az illető szüle­tett. Ha pedig valaki a házasságkö­tés óta közösen használt névről akarja leválasztatni az -óvá tolda­lékot, az esküvő helyszíne a mérv­adó, ott kell intézkedni. Érdekes, hogy évente jóval töb­ben töröltették el a vezetéknevük­ből az -ovát, mint amennyien a ke­resztnevüket magyar alakúra írat­ták át. Az eddigi csúcsot mindkét vonatkozásban a 2002-es esztendő tartja: ekkor 121 nő döntött úgy, hogy ezentúl nem kívánja használ­ni az -ovát, a keresztnevük magyar változatra történő átírását pedig 89-en kérték. Tavaly 101 hölgy döntött úgy, hogy törölteti az -óvá toldalékot. A ke­resztnév magyar alakúra változtatását viszont csak feleennyien kérték, ugyan­úgy, mmt 2002-ben. Az, hogy a keresztnév­magyarosítás az utóbbi két évben némileg stagnál, két tényezővel is magyarázható. Egyrészt vissza­esett a születések száma, tehát kevesebb a névadó. Másfelől az idézett statisztika nem foglalja magában azokat az utóbbi évek­ben született gyerekeket, akiknek a szülei már rögtön a születési anyakönyvi kivonat kiállításakor ragaszkodtak ahhoz, hogy ma­gyarul tüntessék fel az újszülött vezeték- és keresztnevét. Az anyakönyvi hivatal munkatársai szerint évről évre több szülő döpt így, tehát a későbbiekben nincs szükség névmagyarosításra, s ezért sem emelkedik meredeken tovább a kérelmek száma. Ez egyébként a legegyszerűbb és legkevésbé fáradságos megoldás, hiszen ha valaki később kérelmezi a névmagyarosítást, akkor ez már több vesződséggel jár: a többi ira­tot, többek között a személyazo­nossági igazolványt, az úüevelet, az egészségügyi kártyát, a jogosít­ványt is ki kell cserélni. A jelek sze­rint a szülők ezt felismerték, és már az utód születésekor magyar alak­ban jegyeztetik be a csecsemő ne­vét. Ily módon visszatérnek a köz­tudatba az ügyintézés, az iratkitöl­tés során is a szép, tisi magyar ne­vek. A törvényi lehetőség egy évti­zede adott, és csak rajtunk múlik, élünk-e vele. Ha igen, akkor példá­ul a Csóka vezetéknevű hölgy elke­rülheti, hogy torz alakú Csókovává lehetetlenítsék el a nevét. A szlovákul beírt magyar nevek korrekciójára egyebek között az anyakönyvi törvény 1994-ben el­fogadott módosítása nyújt lehető­séget. Az ügyintézés teljesen in­gyenes, mindössze az új anya­könyvi kivonatért kell 50 koronát fizetni. Dunaszerdahelyen egyébként számos ismert közéleti személyi­ség magyar alakúra íratta át a ne­vét. A huszonöttagú városi képvi­selő-testület valamennyi tagja ma­gyar nemzetiségű, és közülük töb­ben Györgyként, Pálként, Péter­ként szerepelnek a hivatalos okmá­nyokban. A huszonöt magyar kép­viselőből eddig kilencen íratták át keresztnevüket magyar alakúra. Az új anyakönyvi kivonatért ötven koronát kell fizetni. A Transparency Internacionál felmérése a megyékben Kevéssé ismerik a közbeszerzési eljárást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A megyékben nem lé­tezik egységes közbeszerzési rend­szer, mely a kerületi önkormány­zatok költségvetését is figyelembe venné - derült ki a Transparency International (TIS) korrupcióelle­nes szervezet által végzett felmé­résből. A polgári aktivisták nyolc gimnáziumban és hat szakközépis­kolában is vizsgálódtak, s az isko­lák nagy részének gyakorlatilag fo­galma sincs a közbeszerzés miben­létéről. „A legrosszabb eredményt Nyit- ra megye önkormányzata érte el, második Pozsony lett, majd Nagy­szombat, Besztercebánya, Eperjes és Kassa következik. Négy megyei önkormányzat nem tudja, mi a közbeszerzés” - magyarázta Jiri Vlach közbeszerzési szakértő. A legtöbb problémát a pályázati mó­dok és feltételek kidolgozása, va­lamint az ajánlatok kiértékelése jelenti. A TIS felmérése elsősorban informatív jellegű volt. „A legtöbb oktatási intézmény kétfajta forrás­ból fedezi kiadásait: az állami költségvetésből és magánszemé­lyektől származó támogatásból. Ezek a források pedig ellenőrizhe­tetlenek” - tájékoztatott Vojtech Brezovský, a felmérés pozsonyi ré­széért felelős szakember. Emília Sičáková-Beblavá, a TIS elnöke szerint Szlovákiában szük­ség van a közbeszerzési törvény és - ezzel összefüggésben - az alkot­mány módosítására. „Elsősorban a számvevőszéket kell önkormányza­ti szintű ellenőrzés terén nagyobb hatáskörrel felruházni. Sajnos, a parlamentben eddig nem jártunk sikerrel, a Smer, az SDKÚ és ANO képviselői azonban ígéretet tettek: a parlamenti választások után meg­vitatják a kérdést” - pontosított Beblavá. (dem) Értekezlet az oktatási intézmények finanszírozásáról Nincs lehetőség a pénzek átcsoportosítására V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Az oktatási intézmé­nyek finanszírozásában 2005 ele­jén beállt törvényi változások meg­vitatása volt a témája annak a szak­mai értekezletnek, amelyet a Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége szervezett a térség polgár- mesterei és iskolavezetői számára. A résztvevőket Karol Korintuš és Jana Sládečková, az oktatásügyi minisztérium munkatársai tájé­koztatták a legfontosabb tudniva­lókról. Többek között rámutattak arra, hogy míg tavaly a fenntartók az iskolák finanszírozására kapott pénzből (átruházott jogkörök) szükség esetén kiegészíthették az óvodák, napközi otthonok (erede­tijogkörök) fenntartásához hiány­zó összeget, idén erre már nincs lehetőségük. Az átruházott jogkö­rökkel járó kiadások fedezésére ugyanis a normatíva alapján köz­vetlenül az állami költségvetésből kapják a pénzt, az eredeti jogkörö­ket viszont - a január elsejétől ér­vényes pénzügyi decentralizáció elveinek megfelelően - már a tele­pülés lélekszámától függő fejadó­leosztásból származó pénzből kell finanszírozniuk. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az idei évre vonat­kozó költségvetés iskolákra lebon­tott összege már tartalmazza a júli­us elsejétől esedékes fizetésemelés fedezéséhez szükséges tételt is. Ezért az év első hat hónapjában az iskolák az éves költségvetésük 1/12-ed részénél mintegy 3 száza­lékkal kisebb összeget kaptak. Szó volt továbbá arról, hogy a fenntar­tóknak május 15-ig el kell küldeni­ük a kerületi tanügyi hivatalokhoz az egyes iskolák gazdálkodására vonatkozó részletes jelentést. Ar­ról, hogy miként is kell azt kidol­gozni, a jövő héttől folyó tanfolya­mon kapnak részletes útmutatást az érintettek. Felnőtt kísérő nélkül Szlovákiába menekült gyermekeknek nyitottak tegnap otthont egy Trencsén- hez közeli volt erdészlakban. Az egymillió koronás beruházással felújított épületbe Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter is ellátogatott. TASR-felvétel) Komárom idén 3,1 millió koronával támogatja a városi tömegközlekedést Ritkábban járnak majd a buszok V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Idén 3,1 millió koro­nával támogatja a helyi tömegköz­lekedést a helyi önkormányzat. - erről döntöttek tegnapi rendkívüli ülésükön a képviselők. Ebből 1,5 millió koronát már a 2005-ös költ­ségvetés tárgyalásakor jóváha­gyott a testület, a további 1,6 milli­ót pedig a tartalékalapból meríti a város. Sajnos, járatok megszüntetésé­vel és ritkításával is számolni kell. Május elsejétől megszűnik a 6-os és a 7-es járat, valamint az Építők és a Béke utcai buszmegállókat is fel­számolják. Ezzel együtt a menetje­gyek árának emelésére is szükség volt, április 10-től a teljes árú me­netjegy 11 koronába kerül, chipkártyás fizetés esetén pedig 10 koronába. A kedvezményes jegy 5,50 és 5 korona, a 70 év felettiek és a súlyos egészségkárosodottak (ZŤP) két koronát fizetnek. A tava­lyi 210 ezer menetkilométer helyett idén 176 ezer menetkilométert ren­delt meg a város. Az érsekújvári Szlovák Autó­busz-közlekedési Vállalattal (SAD) kötendő szerződés a 3,1 milliós tá­mogatáson kívül kitér arra is, hogy a város 2006. december 31-ig bér­mentesen kölcsönadja a vállalat­nak a komáromi buszpályaudvart, viszont a karbantartásával, üze­meltetésével kapcsolatos kiadáso­kat az SAD állja. A kerületi és a helyi önkormányzatok közös: hatékonyabb érdekvédelme a cél A ZMOS és a megyék megállapodása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szorosabb együttmű­ködésre készülnek a Szlovákiai Vá­rosok és Falvak Társulása (ZMOS) és a megyei önkormányzatok elnö­kei. „A megállapodást, melynek a .Területi önkormányzatok együtt­működése nevet adtuk, közvetle­nül a ZMOS következő, május 11- én kezdődő közgyűlése előtt írjuk alá” - tájékoztatott a tegnapi egyeztetés után Michal Sýkora, a ZMOS elnöke. Az együttműködés szerintük azért is szükséges, mert a megyei és a helyi önkormányzatok is ha­sonló problémákkal küszködnek, ezért a közös érdekvédelem a kor­mánnyal szemben hatékonyabb le­het. „Mindannyiunk érdeke a meg­kezdett decentralizáció folytatása, és együttműködésünk segítheti ezt a folyamatot” - magyarázta Peter Tomeček, Nagyszombat megye ön- kormányzatának elnöke. Szerinte a megyék helyzete fokozatosan ja­vul, az első, kaotikus év után, 2003-ban és 2004-ben már rende­ződött és mégszilárdult a pénzügyi helyzetük is. Az együttműködés el­ső konkrét állomása egy őszre ter­vezett konferencia lesz, melyen megkísérlik felvázolni a decentrali­záció további folytatásának lehet­séges változatait, (lpj) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Újabb hamis iratot találtak Dunaszerdahely. Hamis jo­gosítvánnyal akart átkelni a cseh-szlovák határon egy 33 éves dunaszerdahelyi férfi. A rendőröknek gyanús lett a gépjárművezetői engedély, s később az is kiderült, hogy az illető személy nevére soha nem állítottak ki ilyen okira­tot. A férfit akár két év szabad­ságvesztésre is ítélhetik, (jóm) Tőrbe csalta a zsarolót Léva. Akár három év sza­badságvesztést róhatnak ki ar­ra a 22 éves zsarolóra, aki a múlt héten fenyegető levelet küldött egy helybelinek. Az il­lető a küldeményben 25 ezer koronát követelt egy 45 éves személytől. Elhelyezte az illető postaládájában, azzal, hogy az összeget is oda tegye. A kisze­melt áldozat azonban a ható­sághoz fordult, s tőrbe csalta a fenyegetőzőt; amikor felbuk­kant, már a rendőrök vártak a munkanélküli férfira, (ú) AJÁNLÓ Április 15. (péntek) Komárom -17.00: Egy csé­sze tea - Z. Németh István köl­tővel Keserű József irodalom­kritikus beszélget a Csemadok Kossuth téri székházában, (vkm) Komárom - 17.00: Csoko­nai- és József Attila-emlékes- tet szervez a Csemadok Komá­romi Területi Választmánya a Zichy-palotában. Csokonai életművét Ferenczy Miidós ku­tató méltatja. A belépés ingye­nes. (vkm) Április 16. (szombat) Kava - 10.00: Történelmi Tavaszi Fesztivált rendeznek a Komáromhoz tartozó kisköz­ségben. Délelőtt kézműves foglalkozásokkal (kosárfonás, csuhézás, gyékényfonás, fafa­ragás, babakészítés stb.) vár­ják az érdeklődőket, lesz népi eszközök bemutatója, délután kettőtől pedig íjászbemutató kezdődik. A Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub felügye­lete mellett a gyerekek és a fel­nőttek egyaránt kipróbálhat­ják a különféle íjakat, (vkm) Április 16-17. (szombat és vasárnap) Köbölkút -16.30: a telepü­lésre érkezik az a Pannonhal­máról induló menet, melynek résztvevői a decemberi siker­telen magyarországi népsza­vazás következményeire kí­vánják felhívni a nyilvánosság figyelmét. Április 17-én 15 órakor ünnepélyes szentmisét tartanak a helyi római katoli­kus templomban. A menet Pünkösd ünnepére Csík- somlyóra érkezik, (száz) Április 17. (vasárnap) Léva -18.00: Én, József At­tila, itt vagyok! címmel a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére összeállított zenés irodalmi emlékműsorral lép fel a Juhász Gyula Irodalmi Színpad Újváry László rende­zésében, a Družba kultúrház színháztermében. Az ese­ményt a Csemdok helyi alap­szervezete szervezi, (fm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom