Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-14 / 85. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS Megszavazta az Európai Parlament Bulgária és Románia EU-csatlakozását Maradtak a fenntartások RÖVIDEN Francia jog a halálhoz Párizs. A francia parlament tegnapra virradóra elfogadta a halálhoz való jogról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a gyógyíthatatlan betegek számára, hogy további kezelés helyett a halált válasszák. A nemzetgyűlés által novemberben már jóváhagyott, a szenátus által most elfogadott jogszabály értelmében nem szabad a gyógyíthatatlan betegek kezelését „ésszerűden makacssággal” folytatni, az orvosi segítség leállítható, ha az „haszontalannak, aránytalannak tűnik, vagy a mesterséges életben tartáson kívül nincs más hatása”. A törvény kimondja, a betegsége végső szakaszában lévő páciens dönthet a kezelés korlátozásáról vagy leállításáról, és engedélyezheti a fájdalomcsillapítók fokozását, még akkor is, ha azok siettetik halálát, az orvosoknak pedig tiszteletben kell tartaniuk a beteg akaratát. A törvény azt is kimondja: az eszméletlen betegek esetében a család kérheti, hogy a beteget hagyják meghalni. (MTI) Blair a teljes harmadikért London. A brit miniszterelnök posztján marad a harmadik kormányzati megbízatás teljes idejére - mondta a kormányzó brit Munkáspárt választási kampányának főfelelőse. Nagy-Britanniában május 5-én tartják a parlamenti választásokat, s az egyik fő kérdéssé vált, hogy az 1997 óta hatalmon lévő baloldal kormányfője, Tony Blair - újabb győzelem esetén - meddig marad a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencia lakója. (MTI) Európa visszatérése Párizs. Európa az amerikaiak előtt érkezett a Közel-Keletre, és vissza kell vennie régi szerepét - mondta a Le Monde-nak Abdallah bin Abdel-Azíz. A szaúdi trónörökös először nyilatkozott a nyugati sajtónak az USA ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás óta, amelyben 15 szaúdi vett részt. A 81 éves herceg, aki Fahd király betegsége miatt 1995 óta a királyság tényleges uralkodója, tegnap kezdődött kétnapos franciaországi látogatása alkalmából válaszolt a párizsi lap kérdéseire. A trónörökös hangsúlyozta, országa húsz éven belül a teljes és igazi demokrácia elérésre törekszik. Szerinte elsősorban az igazságszolgáltatás és az emberi jogok terén á legsürgetőbbek a teendők. (MTI) Abdel-Azíz: a reformokat nem lehet kívülről ráerőltetni egy népre (Képarchívum) Strasbourg. Megszavazták az Európai Parlament képviselői tegnap, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz, továbbá április 25- én aláírják a csatlakozási szerződéseket a két országgal. MTI-JELENTÉS A 497 igen, 93 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett (Románia), illetve 522 igen, 70 nem szavazattal, 69 tartózkodás mellett (Bulgária) elfogadott határozat mindazonáltal figyelmezteti a két országot: a felkészülésben nem szabad megtorpanniuk és vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell, különben 2007 legMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Életveszélyes influenzavírus kísérleti mintáit küldte szét rutinvizsgálatra az Amerikai Patoló- gusok Testületé (CAP) a világ 18 országának mintegy 3747 laboratóriumába. Ezt tegnap közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese. Kelet-közép-eu- rópai országokba nem juttattak a mintából. A vírus veszedelmes járványt okozhat, ha kijut e laboratóriumokból, de ennek szerencsére csekély a valószínűsége, mert a laboratóriuÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Meghatározatlan időre elhalasztotta április 15-16-ra tervezett moszkvai hivatalos látogatását Julija Timosenko ukrán miniszterelnök. Ezt tegnap jelentették be Kijevben, a kormány ülése után. Az indoklás szerint a döntés oka Vlagyimir Usztyinov orosz főügyész előző napi nyilatkozata. Usztyinov kedden, a duma jogi bizottságában megerősítette, nem szünteti meg az eljárást Julija Timosenko ellen, de jelezte: ez nem zavarja a tervezett moszkvai látogatást, hiszen a nemzetközi normák mentességet biztosítanak neki. „Oroszországot 100 millió dolláros kár érte. Ha kártérítést fizetnének, az változtatna a dolgon.” Oroszország tavaly szeptemberben, az ukrán elnökválasztási kampány teljében letartóztatási végzést adott ki Timosenko ellen - aki nem jelent meg az orosz katonai ügyészség idézésére és köröztette az Interpollal is. Moszkva azzal vádolja Timosenkót, hogy 1995-ben, az ukrán energiavállalat vezetőjeként kenőpénzt fizetett az orosz védelmi tárca egyes tisztség- viselőinek. Egyébként Usztyinov tegnap máris letette a hivatali esküt újabb ötéves időszakra, miután a felsőház ugyancsak tegnap jóváhagyta a Vlagyimir Putyin elnök által benyújtott jelölést. Usztyinov duplázására 149 szenátor szavazott, ellene egy sem. Az 52 éves, 2000 májusa óta hivatalban lévő Usztyinov az elején esedékes belépésük egy év halasztást szenvedhet. Néppárti, liberális és zöld képviselők az utolsó pillanatban költségvetési problémákra hivatkozva megkísérelték őszre ha- lasztatni a szavazást, de egy rögtönzött EP-EU-elnökség egyeztetésének köszönhetően erre végül nem került sor. A problémát az okozta, hogy a csatlakozási szerződésben a 2007 utáni időszakra vonatkozóan szerepelnek olyan összegek, amelyekről az EU-intézmények között még nem született megállapodás. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának elnöke azonban írásban biztosította a parlamentet, a képviselő-testület jóváhagyása nélkül ez ügyben sem születnek költségvetési döntések. Bekerült a parlamenti hámok jártasak a fertőző anyagok kezelésében és a laborok többségét már értesítették a veszélyről - mondta Klaus Stohr WHO-tiszt- ségviselő. De mint hangsúlyozta, nagyon rossz ötlet volt a szétküldése. Fennáll a veszély, hogy valamelyik laboratórium valamely dolgozóját megfertőzi a vírus, általa kijut a külvilágba, és világméretű influenzajárványt idéz elő. Stohr hozzátette, eddig nem érkezett jelentés ilyen fertőzésről, és nem is fog, ha minden laboratórium betartja a szabályokat. Egyúttal az összes labort felszólította a veszélyes víruelső főügyész a modern Oroszországban, akit megerősítettek posztján, sőt az első olyan, aki akár csak egy hivatali időt is kitöltött. Minden elődjét leváltották. Usztyinov hosszú életének titkát a Vremja Novosztyej című lap abban látja, hogy - elődeivel ellentétben - sohasem indított olyan vizsgálatot, amely keresztezte volna a hatalom irányvonalát. Ellenkezőleg, szorosan igazodott ehhez a vonalhoz. Orosz emberjogvédők megvetik a kövér Usztyinovot, a szemére vetik, hogy az igazságszolgáltatást politikai célok szolgálatába állította. A tavaly szeptemberi beszláni túszejtés után ő javasolta, a biztonsági szervek törvényesen túszul ejthessék a terroristák hozzátartozóit nyomáskifejtés céljából, míg január végén nem járt el azokkal a nemzeti-baloldali dumaképvisetározatok szövegébe az is - szintén a tanáccsal, illetve az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés nyomán -, hogy a parlament hatásköre nem ért véget a támogató szavazással, hanem a képviselők továbbra is figyelhetik a két ország felkészülését, és befolyásolhatják a belépés tényleges pillanatáig hozandó uniós döntéseket. A tegnapi szavazás nyomán immár bizonyossá vált, hogy április 25-én Luxembourgban aláírják a csatlakozási szerződést az EU és Bulgária, illetve az EU és Románia között. De ez nem jelenti azt, hogy az egyéves belépéshalasztást lehetővé tevő záradékot ne léptesse életbe az EU, ha erre okot lát. A parlamentet különösen környezetvédelmi, illetve a korrupcióval és a sajtószabadsággal kapcsolatos gondok aggasztják. sok megsemmisítésére. 1957-ben sok ember halálát okozta ez a vírus, egy- és négymillió közé teszik az ázsiai influenzaként emlegetett, az akkor az egész világon végigsöpört járvány áldozatainak számát. Az említett laboratóriumok többsége az USA-ban és Kanadában van, de 16 további ország 61 laboratóriuma is szerepel a listán. Az érintett országok: Belgium, Brazília, Chile, Dél-Korea, Francia- ország, Hongkong, Izrael, Japán, Libanon, Mexikó, Németország, Olaszország, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Tajvan. lökkel szemben, akik aláírtak egy beadványt, az oroszországi zsidó szervezetek betiltását kérve tőle. Kinevezésétől fogva odaadóan szolgálta az akkor frissen hatalomra került Putyint. Az 1990-es évek végén eljárást indított két oligarcha, Vlagyimir Guszinszkij és Borisz Berezovszkij ellen, akik emigrációba kényszerültek. Kulcsszerepet játszott a Yukos olajcég és volt feje, Mihail Hodorkovszkij elleni kampányban is. Formailag ő rendelte el Hodorkovszkij 2003. októberi letartóztatását. Az ET és az amerikai kormány kétségbe vonta Hodorkovszkij perének jogszerűségét. Usztyinov megkapta a Bátorság és az Oroszország Hőse érdemrendet is titkos ukázokban foglalt érdemeiért. A Vremja Novosztyej szerint ezek az érdemek csecsenföldi munkájával kapcsolatosak. Életveszélyes influenzavírus kísérleti mintáit küldték szét 3700 laboratóriumba Megfertőzhetik a fél világot Julija Timosenko kijevi miniszterelnök asszony lemondta moszkvai látogatását Éleződik az orosz-ukrán feszültség Julija Timosenkót az oroszok az Vlagyimir Usztyinov, a kövér fő- Interpollal köröztették ügyész (Reuters-felv.) A Vatikán két kosárkát is elhelyezett a pápa nyughelyénél az ao mányok fogadására, így ennek érdekében meg lehet állni, val mivel több időt töltve a sírnál (ŰTK/AP-felvéti Tegnap már hajnaltól százak álltak sorba Látogatható a síremlék MTI-HIR Vatikánváros. Százak álltak sorba tegnap hajnaltól, hogy bejussanak II. János Pál pápa sírjához a vatikáni Szent Péter-bazilikába. A grottákat néhány perccel reggel hét után meg is nyitották, s a zarándokok egy külön sorban juthatnak le a székesegyház oldalánál az altemplomba. Az első tisztelgők főként lengyelek voltak, sok fiatal zarándok az éjszakát hálózsákban töltötte a bazilikánál, hogy minél előbb lejuthasson a sírhoz. A sor reggel hétre már közel ezer főre nőtt, s a nap folyamán mind több zarándok érkezett. A látogatóknak ezút fémdetektoros kapukon kell átji niuk, s még virág sem vihető be, Vatikánban attól tartanak, hogy gyászolók által hozott csokrok koszorúk teljesen elborítanák egyszerű márvány síremlék amelyen a volt pápa neve, szülei sének és halálának dátuma szel pel. Akárcsak a ravatalnál, a sírr is csak rövid tisztelgésre van ic nem szabad megállni, imádkozni biztonságiak gyors mozgásra ö: tökélik a kisebb csoportokban az: templomba beengedett zarándok kát, hogy minél többen kereshí sék fel II. János Pál sírját. A felvétel hitelességét nem erősítették meg Irakban elrabolt amerikai MTI-HÍR Bagdad. Egy elrabolt, az életéért könyörgő amerikairól mutatott be videofelvételt tegnap az al-Dzsa- zíra hírtelevízió. A felvételen egy férfi látható (feltehetően az az alvállalkozó, akit hétfőn raboltak el), amint felmutatja az útlevelét, miközben három álarcos ráfogja fegyverét. A felvétel hitelesség egyelőre nem erősítették meg. i al-Dzsazíra szerint a túsz azt kér az amerikai kormányzattól, vég fel a párbeszédet az iraki ellenállt sál az élete megmentése érdek ben, valamint sürgette az amerik csapatok gyors kivonását Irakból. Hátráltatja a tengeri határvita megoldását Görög-török incidens MTI-HÍR Athén/Isztambul. A görög és a török parti őrség néhány hajója felsorakozott egymással szemben egy kis égei-tengeri sziget mellett. Alig néhány órával korábban a két ország külügyminiszterei bizalomerősítő intézkedésekről döntöttek. A két ország ismét területsértéssel vádolja egymást. Egy török rádió diplomáciai forrásokra hivatkozva beszámolt róla: egy görög halászhajó kedden behatolt a török vizekre a Dodekániszosz- szigetcsoporthoz tartozó, lakatlan írnia (Kardak) sziget közelében. Görög sajtóhírek szerint a görí haditengerészet azt állítja, egy t rök naszád ugyanott beúszott görög vizekre, a Kikládokhoz ta tozó Androsznál pedig a török 1 gierő megzavart egy hadgyakori tot. Az athéni kormányszóvh közleményében ítélte el az int denst. Pétrosz Moliviatisz görög < Abdullah Gül török külügyminis tér kedden egy sor bizalomerősíi intézkedésről, köztük katonai fo ró drót létesítéséről írt alá megá lapodást, és egyezségre jutottc arról, hogy a két ország összehai golt lépéseket tesz az Égei-tengi fölötti légtér kölcsönös megsért seinek lezárása érdekében. Ankara közös török-örmény bizottságot javasol Népirtás kivizsgálása MTI-HÍR Ankara. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök Robert Kocsarján örmény elnökhöz intézett levelében közös bizottság létrehozását javasolta az örmények között 1915-ben végrehajtott mészárlások kivizsgálására. Ezt Abdullah Gül török külügyminiszter jelentette be tegnap. A bizottság felállítás az első lépést jelentené a két orszá közötti kapcsolatok normalizálás: hoz - tette hozzá az ankarai pari: mentben, amely először kezdett v tát az 1915 és 1917 közötti esemi nyékről, az oszmán birodalom utó só éveiben elkövetett vérengzésre amelyet Törökország nem hajlat dó népirtásnak minősíteni.
