Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-14 / 85. szám, csütörtök
\ 2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 14. RÖVIDEN Hiányolta a kamerákat a Smer Pozsony. A Smer tegnapi sajtótájékoztatóján egyetlen televízió sem volt jelen, amit a pártelnök kifogásolt is. Robert Fico leginkább a közszolgálati televízió stábját hiányolta, szerinte ez egyértelműen bizonyítja, hogy a nyugdíjpénztárak a hatalmas reklámdíjaknak köszönhetően befolyásolják a hírműsorok tartalmát is. A Szlovák Televízió tiltakozott Fico kijelentései miatt, Branislav Záhradník szerint a részvétel a sajtótájékoztatókön nem kötelező, a Híradó szerkesztősége maga dönti el, hová küld tudósítókat, (lpj, s) Katapultál a védelmi miniszter Pozsony. A védelmi miniszter Juraj Liška, valamint a vezérkari főnök Ľubomír Bulik ma vadászgépekbe szállnak, hogy mélyebb betekintést nyeljenek a légierő feladataiba. Liška egy MiG-29-es vadászgépben ül, kollégája egy L-39-es fedélzetén állapíthatja meg a légierő felkészültségét. A miniszter felelősségteljesen készül a feladatra, például egy kísérleti katapultáláson is részt vett. A vadászgépen való repülést kipróbálta Liška elődje, Pavol Kaniš is. (SITA) Nyoma veszett az ámokfutónak Pozsony. Sikertelenül nyomoz a rendőrség azután az elkövető után, aki még múlt héten csütörtökön gépkocsijával elütött egy hatéves kislányt - tájékoztatta lapunkat Silvia Miháliková, a Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. A kislány szabályosan közlekedett, akkor lépett az úttestre, mikor a jelzőlámpa zöldre váltott. Az ámok- futó a gyalogosátkelőn gázolta el, és elhajtott a helyszínről. A lányt nyílt lábszárcsonttöréssel szállították kórházba, még aznap megoperálták. A rendőrség a polgárok segítségét kéri: a baleset esetleges szemtanúi hívják a 158-as rendőrségi számot, (dem) A kormány tegnap sem hozott döntést Fogytán a KIA türelme ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnapi ülésén megint nem hozott döntést arról, hogy miképpen oldják meg a Zsolna mellett épülő Hyundai/KIA autógyár parcellái felvásárlásának ügyét. Simon Zsolt földművelés- ügyi miniszter szerint az erről szóló vitát félbeszakították azzal, hogy a jövő héten végre döntést hoznak. Szerinte a kabinet tagjai között körvonalazódik már a megoldás, azonban ennek részleteit nem volt hajlandó taglalni. Egy viszont biztos: a Pavol Rusko gazdasági miniszter által kidolgozott koncepciót lesöpörték az asztalról. „Nem várhatunk a végtelenségig. A KIA képviselőinek a lehető legjobb megoldást fogjuk felkínálni, s ezzel már remélhetőleg az összes kormánytag egyetért” - magyarázta Rusko. Lapunk értesülései szerint a parcellákat végül az állam fogja felvásárolni, a tulajdonosok által követelt összegért, azaz négyzetméterenként 350 koronáért. A szaktárca a dél-koreai autógyár képviselőivel még tegnap este találkozott. A gazdasági tárca első embere eredetileg azt javasolta, Simon Zsolt földművelésügyi minisztert a Szlovák Földalappal egyetemben hatalmazzák fel, hogy a földalap birtokában lévő parcellák értékesítéséről tárgyalásokat folytasson a Zsolna kezében lévő Govinvest I. és II. társasággal. E két társaság négyzetméterenkénti 142 koronás áron a földalaptól megvette volna a Zsolna környéki szükséges parcellákat, majd ezeket a földterületeket elcserélték vagy eladták volna az autógyár építkezési területén található parcellák tulajdonosaival. Dániel Lipšic igazságügyi miniszter kijelentette: a felelősség a gazdasági minisztérium vállán hever. „A kisajátítás nem volt jó ötlet. Nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a kínálkozó lehetőségek közül mindegyik rossz, egyikkel sem értünk egyet, mégis ebből kell kiválasztanunk a lehető legjobbat” - nyilatkozta a tegnapi kormányülés után Lipšic. Pavol Rusko a múlt héten kijelentette, ha április végéig nem rendezik megnyugtatóan a problémát, akkor a dél-koreai beruházó esetleg elállhat a szándékától - egyesek szerint a cseh és magyar féllel már folynak a tárgyalások, (t, só, dem) Másfél év is eltelhet a végső döntésig Az alkotmánybíróság dönt a nevesítetlen földekről ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Az alkotmánybíróság elé került a 180/1995-ös számú, a földek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény. A taláros testületnek arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a törvény 15. paragrafusa, mely a nevesítetlen földek állami tulajdonba kerülését mondja ki, összhangban van-e az alkotmánnyal. Értesüléseink szerint az alkotmányosság megállapítását a főügyészség kérte. Ezt az információt Svetlana Husárová, a főügyészség szóvivője nem cáfolta, de további kérdéseinkre nem válaszolt. Nem nyilatkozunk az üggyel kapcsolatban, míg az alkotmánybíróság nem dönt a beadványról, mondta lapunknak. Mivel új beadványról van szó, még nem tudni, melyik bíró lesz az előadója. Mészáros Lajos alkotmánybíró tájékoztatása szerint nagy valószínűséggel a testület mai ülésén fogják kiosztani az ügyet. A magyar alkotmánybíró szerint annak megítélése, hogy a beadvány alkalmas-e a megtárgyalásra, legfeljebb egy-két hónapot fog igénybe venni, és a második fázis is lezárulhat egy-másfél év alatt. Gál Gábor képviselő, a parlament alkotmányjogi bizottságának tagja furcsállja, hogy egy tíz éve hatályban levő törvény esetében csak most kértek normakontrollt. A magyar honatya szerint a beadvány indoklásából remélhetőleg kiderül, miért vártak eddig, (kcr) A Smer elnöke szerint a nyugdíjpénztárak megvágják ügyfeleiket Robert Fico, a fejszámoló Pozsony. Ľudovít Kaník szociális ügyi miniszter a nyugdíjpénztárak szekerét tolja, állítja a Smer, ezt bizonyítja szerintük a minisztérium reklámkampánya is, mellyel a második pillért népszerűsítik. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „A miniszter hazudik a tárca által kiadott információs füzetben, azt állítja ugyanis, hogy a lakosság befizetéseit az állam száz százalékban garantálja, ez pedig nem igaz” - mondta Robert Fico. A pártelnök a nyugdíjspórolásról szóló törvényre hivatkozik, mely szerint az állami garancia csak a Szociális Biztosító szolidaritási alapjában lévő összeg 50százalé- kára érvényes. A minisztérium a szigorú ellenőrzéssel biztosítottnak látja a lakosság megtakarításainak védelmét, ennek egyik eleme, hogy a pénztárba befizetett járulék nem része a pénztár vagyonának, az csak a befektetésről dönthet. A Smer elnöke szerint az új nyugdíjrendszer csak a pénztáraknak kedvez, akkor is biztosított a nyereségük, ha a rájuk bízott pénzt rosszul kezelik. „Egy átlagos keresettel rendelkező biztosított 35-40 év alatt mintegy 140 ezer koronát ad a nyugdíjpénztárnak” - állítja Fico. Azt nem mondta el, hogyan jutott el ehhez az összeghez, lapunk hozzávetőleges számításai szerint a nyugdíj- pénztár 40 év alatt legfeljebb 48 ezer koronát számíthat fel kezelési díjként. Levonhatja a havi befizetés egy százalékát, ami 15 000 koronás bruttó bér esetén mintegy 13 korona havonta. Ez negyven év alatt, 6 százalékos éves béremeléssel számolva közel 26 ezer korona. További költségként 0,07 százalékot számíthat fel havonta a megtakarítás teljes összegéből, ami negyven év alatt további 22 ezer korona, vagyis a teljes költség 48- 50 ezer koronára rúghat. A megtakarítás azonban 0 százalékos hozam mellett meghaladja majd a 2,6 millió koronát. Ľudovít Kaník szociális miniszter Fico kijelentéseivel nem kívánt bővebben foglalkozni. „Mindig nagy előszeretettel beszél ugyanarról, eddig semmi újat nem hozott. Egy átlagos ügyvéd is rájön, ha figyelmesen elolvassa a törvényt, hogy Fico információinak nincs valós alapja, nem mond igazat” - reagált Kaník. Fico kifogásolja azt is, hogy az embereket senki sem figyelmezteti az új nyugdíjrendszer „hatalmas” kockázati tényezőire, elsősorban a pénztárak által biztosított hozam bizonytalanságára. A pénzpiaci felügyelet ugyanakkor kötelezte a pénztárakat - és ezt be is tartják -, hogy a reklámfelületen tájékoztassák ügyfeleiket arról is, hogy az általuk hirdetett feltételezett hozamot nem biztos, hogy sikerül megvalósítaniuk. Ennek ellenére a Szociális Biztosító a legfrisebb adatok szerint már közel 760 ezer nyugdíjszerződést regisztrált, (lpj, dp) Hárommilliárd a tét Nincs döntés a Transpetrol ügyében Kassa. A Kassai Kerületi Bíróság tegnapi tárgyalásán sem döntött a Transpetrol 34,04%-os részvénycsomagjának ügyében, mivel a pert indító Ignác Ilčišin, a C.S.I. társaság vezetője, betegségre hivatkozva nem vett részt a tárgyaláson.' Ha a bíróság végül mégis Ilčišinnek adna igazat, az az államnak csaknem 3 milliárd koronájába kerülne, vagyis Szlovákia minden egyes polgára közvetetten több mint 550 koronát fizetne Ilčišin cégének. A Transpetrol 34%-os állami részvénycsomagja ugyanis nagyjából 3 milliárd koronát ér. A botrány 1995-ig vezethető vissza, amikor az illetékes adóhivatal Ilčišin szerint jogtalanul zárolta a • tulajdonában lévő homonnai ILaS Kft. ingatlanát. Az ILaS számára 43 millió koronás kártérítést ismert el a bíróság. A céget érthetetlen módon a Transpetrol részvényeivel kárpótolták, ez ellen azonban a pénzügyminisztérium akkori képviselői fellebbeztek. (TASR) Állítólag nem tájékoztatnak az új nyugdíj- rendszer kockázatairól. Nagy az érdeklődés az útlevélosztályokon az új, bordó színű úti okmány iránt 2008-tól lesz csip az uniós útlevélben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Még csak két hete kezdték a bordó útlevelek kiadását, máris kételyek merültek fel, vajon nem volt-e ez elhamarkodott lépés, amire a polgárok fizetnek majd rá. Az Európai Bizottság szerint ugyanis jobb lett volna megvárni a biometrikus adatok bevezetését. „Nem lenne szerencsés, ha bármelyik tagállam - köztük Szlovákia - most új útlevelet adna ki, amely még nem tartalmazza a biometrikus jegyeket, vagy amelybe nem lehet utólag beépíteni az ezeket az adatokat tartalmazó csipet” - jegyezte meg Frisco Ros- cam Abbing, az Európai Bizottság szóvivője. A luxemburgi megállapodás értelmében minden uniós útlevélnek tartalmaznia kell tulajdonosa digitális ujjlenyomatát és arcképét. Ez utóbbit az új szabályok jóváhagyásától számított 18, az előbbit a rendelet életbe lépésétől számított 36 hónapon belül kell alkalmazni. Szlovákiában három éven belül kerül az útlevélbe. A speciális „plasztikai fotót” már 2006. szeptember 1-jétől, az ujjlenyomatot csak 2008. március 1-jé- től vezetik be. Az útlevélosztályokon április 1- jétől óriási az érdeklődés, például több számítógépet kellett üzembe helyezni. Ám sokan attól tartanak, most feleslegesen állják ki a hosszú sort, kifizetik a drága okmánybélyeget, két év múlva eldobhatják a bordó útlevelet és ismét sorakozhatnak. A belügyminisztérium szerint viszont valakik fölöslegesen terjesztenek pánikot, a most kiváltott irat nem vész kárba: a benne feltüntetett dátumig érvényes. Igaz, az április 1-jétől bevezetett okmányba utólag nem lehet a biometrikus adatokkal ellátott lemezt beépíteni, de a hatóságok el fogják ismerni. Borii Ažaltovič belügyi szóvivő érdeklődésünkre leszögezte: most sem kötelező, és két év múlva sem lesz muszáj kiváltani új iratot, a régii nem vonják be. „Vagyis lehet majd egy átmeneti időszak, amikoi még forgalomban lesz a régi zöld a mostani bordó és a csippel ellátott bordó útlevél, s mindegyik ér vényes lesz a benne feltünteteti dátumig” - szögezte le az Új Szó nak. (sza, n) Az USA követeli a biometrikus azonosítást Az ujjlenyomat és digitális fotó bevezetése azután merült fel, hogy az Egyesült Államok tudatta: hamarosan csak azok az országok élvezhetik a vízummentességet, amelyek biometrikus azonosítót alkalmaznak. Az USA idén október 26-áig adott határidőt, s ha addig nem kerül az ujjlenyomat az uniós útlevelekbe, már azon országok állampolgáraitól is megkövetelik a vízumot, melyek ma vízummentességet élveznek. Az unió tíz hónapos halasztást kért; egyelőre nem érkezett válasz. „Nem hallottam a vízummentességgel kapcsolatos amerikai feltételről, ezért nem tudom megmondani, hogy miután bevezetjük a biometrikus jegyeket, az ezzel ellátott útlevéllel vízum nélkül lehetne-e utazni az USA-ba” - reagált lapunknak Boris Ažaltovič. Jelenleg kötelező a vízum, George Bush államfő itt-tar- tózkodásakor éppen arról volt szó, hogyan lehetne feloldani, vagy legalább enyhíteni a rendszert, (sza) Harmincnégy oktatási intézmény felújítását támogatja a Közép-európai Alapítvány Biztosítják az önrészt az uniós pályázathoz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Közép-európai Alapítvány (CEF) a napokban aláírta a támogatásról szóló szerződéseket a sikeresen pályázó önkormányzatokkal. Ez alapján részben vagy teljes egészében biztosítja az önkormányzatok számára az uniós pályázathoz szükséges önrészt, a pénz legkésőbb egy hónapon belül megérkezik a számlákra. Az alapítvány a Slovnaft kétszázalékos adófelajánlását használta a Régiók a lakosokért program finanszírozásához. „Az elbírálás kétkörös volt, az első szűrő az Európai Unió strukturális alapjának elbírálási rendszere, hiszen csak olyan projekteket támogattunk, melyek uniós támogatásban részesültek - mondta lapunknak Világi Oszkár, az alapítvány igazgatótanácsának alelnöke. - Ezenfelül figyelembe vettük saját szempontjainkat, a kisebb települések terveit viszonylag nagyobb mértékben akartuk segíteni, hiszen egy kis faluban sokkal nehezebben akad pénz fejlesztésre, mint egy városban.” A cél az oktatási intézmények segítése volt. A 34 kiválasztott projekt keresztül az alapítvány mintegy 10 ezer tanuló oktatási körülményein javít, összesen 13,849 millió koronát használ fel. „Szlovákiában az oktatás a legtőkeszegényebb területek egyike, ezért esett rá a választásunk” - indokolta Vüági. Az egyik támogatott az ekecsi önkormányzat volt, az iskola tető- szerkezetének felújítására pályáztak az uniótól, a CEF 413 ezer koronával járult hozzá az önrészhez. „A beruházás teljes költsége 9,16 millió korona, a közbeszerzési eljárás már megkezdődött, bízunk benne, a nyáron sikerül befejezni az építkezést” - mondta lapunknak Ke- szegh Ilona, az önkormányzat irodavezetője. Az alapítvány másik fő programja a lakótelepeken élő gyerekek mozgáskultúráját próbálja fejleszteni, ezt a GlaxoSmithKline céggel valósította meg. A cél az egészséges életmódra való nevelés. Erre utal a program címe is: 4,85 Game Over, ami azt jelenti, hogy a 4,85 feletti koleszterinszint már veszélyes lehet. Csökkentéséhez mozgásra van szükség, ezért streetball pályák kiépítését támogatták a lakótelepi is kólák mellett. A felvilágosító kam pány 24 iskolában 300 tanár és 8^ gyerekorvos bevonásával zajlott a programba 14 ezer gyerek kap csolódott be. A 24 kosárlabdapá lya kiépítésére tavaly közel 6 mii lió koronát költöttek, idén tovább 24 iskola bevonását tervezik, ; program teljes költségvetése töbl mint 10 millió korona, (lpj) A projektek megoszlása megyék szerint Megye Összeg koronában Projektek száma Besztercebánya 577 950 3 Kassa 759 526 2 Nyitra 4 851 001 11 Epeijes 1 213 700 6 Trencsén 407 440 2 Nagyszombat 4 361060 8 Zsolna 856 200 2 Pozsony 0 0 Összesen 13 026 877 34 Forrás: Közép■európai Alapítvány
