Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-13 / 84. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 13. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Főbe lőtte magát a katona Eperjes. A katonai rend­őrség vádemelési javaslatot tett a hétfőn súlyosan meg­sérült katona ügyében. A 36 esztendős, bártfai illetőségű J. K. Seat típusú személyau­tójával összekoccant egy ki­sebb szállítókocsival, majd szolgálati fegyverével fejbe lőtte magát. A parancsnok­nak nincs tudomása arról, hogy J. K. alkoholos vagy ká­bítószeres befolyásoltság alatt cselekedett volna. A sé­rült katonát a bártfai, majd a kassai egyetemi kórházba szállították; jelenleg kómá­ban fekszik. (TASR) Elfogták a rablókat Besztercebánya. Két fegy­veres rablás körülményeit si­került felderítenie a beszter­cebányai rendőrségnek. Az illetékes nyomozó vádemelé­si javaslatot tett öt fiatal el­len. A gyanúsítottak csuklyá­val a fejükön december 1-jén behatoltak az egyik helyi fo­gadóirodába, ahonnan csak­nem 16 ezer koronát vittek el. Két héttel később a Tipos egyik irodájában garázdál­kodtak, az általuk okozott kár nagysága eléri a 365 ezer koronát. (SITA) Tolvajok rendőrkézen Szepessümeg (Smiža­ny). Lopás miatt indult eljá­rás egy, az iglói járásbeli községből származó 23 éves személy ellen. A már kétszer elítélt Lukáš B. egy lány mo­biltelefonját rabolta el. Sze­mélyi sérülést nem okozott, ám a lánynak nyolcezer ko­ronás kára származott az esetből. A szepessümegi Šte­fan K.-t szintén lopással gya­núsítják, mert március köze­pén karórájától és 150 koro­nájától fosztott meg egy fér­fit. (SITA) Csempészáru a mentőautóban Ugar (Ubla). Száz karton védjegy nélküli cigarettára bukkantak hétfőn a szinnai járásbeli határállomás vám­őrei egy mentőautóban. A 48 éves sofőr az előre megbe­szélt fuvarért fizetséget ka­pott, ellene az előírások be nem tartásáért eljárás indult. A dohányárut csaknem 50 ezer koronás vám- és adótar­tozás terheli. (SITA) AJÁNLÓ Április 14. (csütörtök) Nagykapos -15.00: a Ma­gyar Közösségi Házban a Nagykapos és Vidéke Társu­lás magyarországi üzletem­berekkel szervez találkozót. A rendezvényen Lukács Jó­zsef termékmenedzser, Gál István és Sikabonyi Angyal Attila többek között a szőlé­szet és borászat, a vendéglá­tóipar, a rehabilitációs gyó­gyászat és a gyermeküdülte­tés tárgykörében tart elő­adást. Ä találkozót Az Ung- vidék fellendítéséért elneve­zésű program keretében ren­dezik. (leczo) Az első koszorút Czékmán Imre kassai magyar főkonzul helyezte el (A szerző felvétele) Először koszorúzhatták meg a kassaiak az író születésnapján Márai Sándor szobrát A leghíresebb kassai polgárra emlékeztek Kassa. Némiképp a József Attila-centenárium „ár­nyékában” tartották meg Kassán azt a rövid emlék­ünnepséget, amelyen a leghíresebb kassai pol­gárra, Márai Sándorra emlékeztek. JUHÁSZ KATALIN A város szülöttének tavaly no­vember óta szobra áll a Mészáros utca és a Fegyverkovács utca ke­reszteződésében, nem messze at­tól a háztól, ahol kamaszkorában néhány éven át lakott. Először for­dult elő, hogy a virágcsokorral és koszorúkkal érkező kassai magya­rok választhattak: a szobrot koszo- rúzzák-e meg, vagy a Márai Ház emléktábláját, amelyben egyéb­ként a Nemzeti Kisebbségek Klubja működik. A Kassán élő tíz kisebb­ség rendezvényeinek helyt adó ház egyik emeleti helyiségében Márai- emlékszobát rendeztek be, melyet az ünnepség résztvevői is megte­kinthettek. A szobornál szlovákul és magya­rul is elhangzott Márai Sándor lo­kálpatrióta vallomásnak is beillő Cassovia című költeménye, ezt kö­vetően pedig Czékmán Imre, a Ma­gyar Köztársaság kassai főkonzulja mondott ünnepi beszédet. A főkonzul a huszadik század egyik legkiemelkedőbb és legsok­oldalúbb írójának nevezte Márait, aki az irodalomban találta meg élete értelmét, és aki kivételes er­kölcsi nagyságról tett tanúbizony­ságot, amikor hazájának szovjet megszállása elleni tiltakozásból önkéntes száműzetésbe vonult. Czékmán Imre külön felhívta a fi­gyelmet a Halotti Beszéd című versre, amelyben a hazátlanság, gyökértelenség motívuma a leg­erősebb. Márai Sándor mélyen el­ítélte a nacionalizmus és a rassziz­mus mindenfajta megnyilvánulá­sát, és egész életében a hagyomá­nyos polgári értékeket védte, a mai kor számára is példát szolgáltatva. Kis hazám a nagy Unióban - gyerekek mutatják be iskolájukat, lakhelyüket A vándorkiállítás első állomása A párkányi gyerekek munkáit nagy érdeklődéssel nézték meg a sajógömöri iskolások (P. Bodnár Enikő felvétele) PUSKO GABOR Sajógömör. „Kis hazám a nagy Unióban” - ezzel a címmel szer­vezett vándorkiállítást a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége. A kezdeményezéshez csatlakozott iskolák diákjainak munkáit először Rozsnyón, a pe­dagógustalálkozó alkalmával, majd a sajógömöri kultúrházban mutatták be. A felhívásra alsó ta­gozatosok érdeklődését várták, a március végi határidőig több is­kola is jelezte, hogy szívesen be­kapcsolódna a programba. „Olyan tanulók jelentkezését várták a szervezők, akik már ta­nulnak honismeretet” - mondta Száraz Marianna, a Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola pe­dagógusa. „Térképeket, prospek­tusokat készítettünk a gyerekek­kel, akik nagyon élvezték a mun­kát. Külön ki kell,emelni, hogy a foglalkozásnak köszönhetően megnőtt a gyerekek érdeklődése környezetük iránt.” A program részeként a tanulók Sajógömör polgármesterével is találkozhat­tak. Mint arról Zsíros Gábor pol­gármester és a pedagógusok be­számoltak, a kisdiákok nagyon élvezték a beszélgetést, s komoly kérdéseket tettek fel a polgár­mesternek a hivatal működésé­vel, a falu múltjával és jelenével, valamint az Európai Unióban várható jövőjével kapcsolatban. A kiállított munkákat, pros­pektusokat a sajógömöri iskolá­sok nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták. A „Kis hazánk a nagy Unióban” elnevezésű kiállítás kö­vetkező helyszíne Gesztete lesz. Szavalóversenyt, irodalmi vetélkedőt is rendeztek Ünnepi megemlékezés LECZO ZOLTÁN Bély. A helyi magyar tanítási nyelvű alapiskolában József Attila születésének 100. évfordulója tisz­teletére ünnepi megemlékezést tar­tottak, melyen a battyányi, az ágcsemyői, a sátoraljaújhelyi és a cigándi alapiskola diákjai is részt vettek. Szakszón Anna igazgatóhe­lyettes elmondta, a rendezvényso­rozat már a múlt héten elkezdő­dött. Április 6-án hirdették meg a Rajzolj verset! című vetélkedőt, melynek keretében a tanulók egy- egy József Attila-költemény ihlette rajzot vagy festményt készítettek el. A több mint száz alkotásból a hé­ten kiállítást rendeztek, a legjobba­kat pedig természetesen díjazták is. A pedagógusok hétfőn, a költészet napja alkalmából minden osztály­ban néhány perces előadást tartot­tak, a tanulók pedig egy-egy József Attila-verset mondtak el. Délután irodalmi vetélkedő következett az 5. és a 6. osztályos tanulók részvé­telével. Tegnap délelőtt a bélyi kul­túrházban ünnepi megemlékezést rendeztek, melyen az iskola diákjai irodalmi összeállítást, a Gyön- gyöcske színjátszó csoport pedig József Jolán regényéből választott jeleneteket mutatott be. Az alapis­kola énekkara és Hudák Katalin megzenésített verseket adott elő. Az ünnepi műsor után a tanintéz­ményben az alsó és a felső tagoza­tos diákok számára irodalmi vetél­kedőt rendeztek, a kisebbeknek pe­dig a játszóházban szerveztek kéz­műves foglalkozásokat. A rendez­vénysorozatot délután szavalóver­seny zárta. A cserkészek 10. országos történelmi vetélkedője Megelőzte a vendégeket a hazai lánycsapat KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség országos törté­nelmi vetélkedőjét minden évben más város rendezi meg. Tavaly Ri­maszombat adott otthont a ren­dezvénynek, ez éven Szepsi. A kétnapos rendezvényre száz­negyvenen érkeztek az ország magyarlakta tájairól, Királyhel- mectől Dunaszerdahelyig. 15 vá­ros 20 öttagú csapatot állított, 11- 15 éves cserkészekből. A gyere­keknek tüzetesen kellett ismerni­ük a török hódoltság időszakát, a korszak jelentős személyeit és a kort megörökítő legismertebb re­gényt, az Egri csillagokat. „Megle­pett, milyen felkészültek a gyere­kek, mekkora a tárgyi tudásuk” - mondta lapunknak az értékelő bi­zottság elnöke, Molnár László kö­zépiskolai tanár. A résztvevők nemcsak a játékos versenyfeladatokat élvezték, ha­nem a városi „portyát” is, mely­nek keretében megismerhették Szepsi történelmi nevezetessége­it. A szervezők kitettek magukért a kísérő programok megtervezése terén, és a verseny helyszínének is megadták a megfelelő korjelleget. A versenyterem egyik falát az egri vár hatalmas képe díszítette, ez­zel szemben egy igazi török sátrat állítottak fel. A vetélkedő iránt évről évre egyre nagyobb az érdeklődés, a versenyzők száma 140 és 180 kö­zött mozog. „Most Szepsiben 140- en voltak, a csapatok zöme a nyu­gati régióból nevezett be, és néhá- nyan túl távolinak találták a ren­dezvény színhelyét - mondta Szpisák Zsuzsanna, a szepsi 12. számú Bercsényi Miklós Cserkész- csapat parancsnoka, egyben a rendezvény egyik szervezője. .Jö­vőre valószínűleg Nyugat-Szlová­kia ad otthont ennek a rangos ta­lálkozónak.” A megmérettetésben a kassai és szentpéteri csapatot megelőzve a szepsi lánycsapat vitte el a pál­mát. Gondok és lehetőségek - hogyan tovább Nógrádban? Régiófejlesztési szakemberek Füleken SZÁSZI ZOLTÁN Fülek. Közel százan kísérték fi­gyelemmel a nógrádi régiófejlesz­tési lehetőségeket elemző konfe­renciát a Vigadó nagytermében. A szlovákiai Nógrád legnagyobb, magyarok által lakott településére a régiófejlesztési miniszter, Gyu- rovszky László és a gazdasági tár­ca államtitkára, Pomóthy László is ellátogatott. Agócs József polgár- mester beszédében a térség prob­lémáit, a lehetséges megoldáso­kat és a már elkezdett fejlesztési terveket vázolta. Füleken máig az egyik legégetőbb kérdés a magas munkanélküliség, amely főleg az alacsonyabb műveltségű, nem szakképzett munkavállalókat sújtja. A város vezetése az elmúlt években minden lehetséges mó­don próbált változtatni ezen a helyzeten, kitartó kapcsolatkere­ső és munkahelyteremtő tevé­kenységüknek köszönhetően már csökkenőben van a munkanélkü­liek aránya. A kistérség másik komoly gond­ja az infrastruktúrában mutatko­zó hiányosság. A város és kör­nyékbeli falvak közműhálózata még mindig jelentős lemaradást mutat az országos átlaghoz viszo­nyítva. Az infrastruktúra hiányos­ságai pedig mind az ipartelepítés, mind az idegenforgalom szem­pontjából hátrányt jelentenek. Fülek önkormányzatának megbí­zásából a városháza dolgozói évente többtucatnyi pályázatot dolgoznak ki és nyújtanak be kü­lönböző alapítványi és vidékfej­lesztést támogató forrásalapok­hoz. A legbiztatóbb a vár és az er­re épülő idegenforgalom fejlesz­tésének helyzete. Az önkormányzatoknak a régi­ós fejlesztésben játszott szerepé­ről és lehetőségeiről Gyurovszky László szakminiszter tartott elő­adást, a közép- és kisvállalkozók támogatásának rendszeréről pe­dig Pomóthy László államtitkár. Slovák Gyula, a régiófejlesztési minisztérium szakembere a régió- fejlesztés aktuális problémáiról tájékoztatta a résztvevőket. A konferencián a jelen lévő polgár- mesterek és vállalkozók konkrét problémáik megoldásához kaptak tanácsot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom