Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-12 / 83. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 12. RÖVIDEN Tűz a moszkvai tévéközpontban Moszkva. Gyorsan eloltot­ták azt a tüzet, amely tegnap este ütött ki az Osztankino té­véközpont egyik négyemeletes épületében. Senki sem sérült meg. Mivel a központ stratégi­ai létesítmény, azonnal 27 egy­ség robogott a helyszínre, s az oltásba helikoptert is bevetet­tek. Az épületből 27 embert mentettek ki. A helyszínre sie­tett Vlagyimir Putyin elnök is, és megszemlélte az oltást. A tűz a központi tévécsatornák adását nem érintette. (MTI) Elhalasztott kormányalakítás Bejrút. A választási törvény értelmezése és a fő miniszteri posztok elosztása körül kiala­kult vita miatt tegnap az utolsó pillanatban elhalasztották az új libanoni kormány megalakí­tását. Egy forrás közölte: a kés­lekedés oka, hogy néhány mi­niszter már nem akar részt venni a kormány munkájában, míg mások bizonyos tárcákat követelnek maguknak. (MTI) Stratégiai partnerség Berlin. Németország tovább szeretné erősíteni gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, jelezve ezzel, a két ország stra­tégiai partneri kapcsolatban áll egymással - közölte Ger­hard Schröder. A kancellár va­sárnap este Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt nyitotta meg a hannoveri ipari vásárt, amelynek fókuszába ezúttal Oroszország került. A kancel­lár azt szeretné, ha német cé­gek beruházókként is jelen lennének az orosz energiaága­zatban, illetve azt, hogy a gaz­dasági együttműködés ne energiaközpontú legyen. Teg­nap a felek szerződést írtak alá szupergyors vasúti szerelvé­nyek közös gyártásáról. (MTI) Schröder nem bírálja Pu- tyint. Ttöbbször is demok­ratának nevezte (Reuters) Újabb erős földrengések Jakarta/Tokió. Erős föld­rengés rázta meg tegnap az in­donéziai Szumátra térségét. A hongkongi szeizmológiai inté­zet jelentése szerint a Richter- skálán mérve 6,1-es fokozatú földmozgás centruma Szu­mátra nyugati partjától 270 ki­lométerre dél-délnyugatra, 30 kilométer mélyen a tenger alatt volt. A rengés központjá­hoz legközelebb, attól ötven kilométerre lévő Simeulue- szigeten nem tudnak károkról, sem áldozatokról, és szökőár­riadót sem adtak ki. Komoly, 6,1-es erősségű földrengés volt tegnap a japán főváros, Tokió környékén is, de nagyobb ká­rokat nem okozott. (MTI) Karol Wojtyla halála napján - a Vatikánhoz érkezett beszámolók szerint - tucatjával történtek csodák a hívő emberekkel Holnaptól látogatható II. János Pál sírja Róma/Vatikánváros. A za­rándokok előtt holnap reg­gel 7 órakor nyitják meg a Szent Péter-bazilika altemp­lomát, ahol II. János Pál pá­pa sírja található - jelentet­te be tegnap Joaquin Navar- ro-Valls vatikáni szóvivő. ÖSSZEFOGLALÓ Vatikáni források korábban úgy nyilatkoztak, hogy a sír már teg­naptól látogatható lesz. Egyelőre nem világos, miért döntöttek a ha­lasztás mellett. Nem hivatalos érte­sülések szerint el akarják kerülni a tömegjeleneteket a szűk föld alatti teremben. Karol Wojtyla sírja Péter apostol sírjától nem messze található, ab­ban a sírboltban, ahol korábban XXIII. János nyugodott. A sírhely 2000-ben üresedett meg, amikor XXIII. János koporsóját boldoggá avatása után a székesegyházba, Szent Jeromos kápolnájába helyez­ték át. II. János Pál hármas kopor­sója carrarai márványlap alatt nyugszik, az 1799-ben elhunyt VI. Pius pápa és az 1689-ben meghalt Krisztina svéd királynő sírja között található. A Corriere della Sera olasz napi­lap tegnap októberre jósolta II. Já­nos Pál szentté avatását, annak el­lenére, hogy a bíborosi testület tá­volról sem oly egységes, mint a te­metési szertartásra beengedett tö­meg volt. Az avatási eljárás meg­gyorsítását követelő-kérő, a leendő pápához már most intézett levelet nem minden kardinális írta alá, többen nyugalomra intenek, s in­kább megvárnák, hogy az idő mi­ként dönt majd e kérdésben. Edward Nowak érsek, a szentté avatási ügyek kongregációjának titkára a lapban megjelent interjú­jában nem kételkedett abban, hogy Karol Wojtyla szentté avatása rövid idő kérdése, s minden.a szükséges dokumentációk összegyűjtésén múlik. Rómában októberben ül össze a püspöki szinódus, amely re­mek alkalmat kínál a közakarat ki­nyüvánítására, a végső szó azon­ban az új egyházfőtől függ majd. II. János Pál érintése, az általa megáldott tárgyak - mi több, a tv- közvetítések is - már eddig is gyó­gyító hatást fejtettek ki sok ezer esetben a hívek levelei szerint. Egy afrikai kisfiú rákból gyógyult fel. Francesco Marchisano, a Szent Pé­ter-bazilika papja állítja: vissza­nyerte teljes beszédkészségét egy elhibázott műtét után, miután a volt pápa megérintette. Rokkantak keltek fel tolószékükből, erős dohá­nyos szabadult meg tüdőbajától, s megannyi történet, amelyekről az olasz napilapok most beszámolnak az egyházfőnek küldött köszönőle­velek özöne nyomán. A Vatikánhoz érkezett beszámo­lók szerint április 2-án, II. János Pál pápa halála napján tucatjával tör­téntek csodák hívő emberekkel. E bizonyítékokat a vatikáni államtit­kárság őrzi hétpecsétes titokként, s ide kerülnek a pápa halála utáni csodákról szóló, várhatóan ezer­számra érkező beszámolók is - írta a milánói napilap. A bíborosi kongregáció tegnap a jövő hétfőn összeülő pápavá­lasztó konklávé menetrendjéről tárgyalt (TASR/AP-felvétel) Raffarin: nem teljesülnek a gazdasági célok Párizsi referendumpánik Elfogadta Akajev lemondását a kirgiz parlament - július 10-én elnökválasztás Politikai gyilkosság Biskekben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Biskek. A kirgiz parlament - a múlt heti többszöri halasztás után - tegnap elfogadta Aszkar Akajev elűzött elnök lemondását. Ezzel jogilag is véget ért Akajev elnöksége. A törvényhozók egy­ben július 10-re tűzték ki az el­nökválasztást. A kirgiz legfelsőbb bíróság fel­KOKES JÁNOS Prága. Igent mondott a volt hárompárti cseh kormánykoalíció két kisebbik pártja Stanislav Gross szociáldemokrata miniszterelnök azon elképzelésére, hogy olyan új kormány felállításával oldják meg a válságot, amelynek pártvezetők nem lennének tagjai. „Azzal a re­ménnyel váltunk el, hogy az el­képzelés megvalósítható. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy sikerülni fog. A közös akarat azon­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Tokió. Peking felelőssé­ge, hogy vigyázzon a Kínában élő japán állampolgárok biztonságára. Ezt Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő mondta tegnap, rendkí­vül sajnálatosnak nevezve a hétvé­gi kínai Japán-ellenes tüntetéseket. Ez volt az első ilyen szintű japán re­agálás a Kínában lezajlott erősza­kos megmozdulásokra. Tokió pár­beszédet szorgalmaz és diplomáci­ai úton szeretné megoldani az inci­denst - fogalmazott Hoszoda Hiro- juki kormányszóvivő, aki nem kommentálta a kínai külügy kije­lentését, miszerint a kínai-japán kapcsolatok jelenlegi helyzetéért nem Peking a felelős. Kína előző­leg, ugyancsak tegnap, felszólítot­ta Japánt, tegyen többet a meg­mentette tegnap Feliksz Kulovot, a megbuktatott Akajev ellenzéké­nek egyik vezetőjét a korrupció vádja alól. Ezzel a testület alapta­lanná nyilvánította az utolsó vád­pontot is, amelynek alapján 2000- ben bebörtönözték az ellenzéki vezetőt. így lehetővé vált Kulov számára, hogy induljon az elnök- választáson. Tegnapra virradóra agyonlőtték ban tény” - hangsúlyozta Miroslav Kalousek, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnö­ke, Gross eddigi legkeményebb bí­rálója a pártvezetők megbeszélése után. Részt vett a tárgyaláson Jan Kohout, Csehország uniós nagy­követe is, akit a szociáldemokra­ták a kormányfői tisztségre java­soltak. Gross megismételte, a hét végé­ig szeretné tető alá hozni az új megállapodást, s ha a felek aláír­ják, akkor ő távozik a kormány romlott kapcsolatok helyreállítása érdekében, mondván: Tokiónak megfelelő hozzáállást kell kialakí­tania, hogy kezelje a kínai nép ér­zéseit illető lényegi kérdéseket. Szombaton több ezer tüntető kővel dobálta meg a pekingi japán nagy- követséget és a nagyköveti rezi­denciát, másnap japán vállalatok Kulov egyik kiszabadítóját. Uszen Kudajbergenov, a kirgiz kaszkadő­rök szövetségének elnöke 25 ezer embert számláló népfelkelés élén állt. Ez év március 24-én ő szaba­dította ki egy munkatáborból Ku­lovot. Két nappal később emberei­vel rendet teremtett a fővárosban, amikor a rendszerváltást követően tömegessé váltak a fosztogatások és rablások. éléről. A legkényesebb pont az új kormány összetétele, ebben nagy az eltérés a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták között. Míg ez utóbbiak volt miniszterei­ket szeretnék újra a kormányban látni, a szocdemek leszögezték, ez számukra elfogadhatatlan. Párt­körökből kiszivárgott: Kohout meneszteni szeretné főnökét, Cyril Svoboda külügyminisztert, akinek helyét Hynek Kmoníček, Csehország ENSZ nagykövete fog­lalná el. kínai épületei előtt zajlottak tünte­tések vidéken. A tiltakozókat az háborította fel, hogy a japán isko­lákban olyan új történelemköny­vek jelennek meg, amelyekben nem szerepelnek a japán megszál­lók által elkövetett kegyetlenségek a múlt század harmincas-negyve­nes éveiben Kínában. ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A gazdasági növekedés bizonyára kisebb lesz a vártnál, és a munkanélküliség beígért csök­kenése is késik, ismerte el tegnap Jean-Pierre Raffarin francia mi­niszterelnök. Nagyon kínos ez a francia kormánynak másfél hó­nappal az EU alkotmányáról ren­dezendő népszavazás előtt, ugyanis növekszik az alkotmányt ellenzők tábora. A május 29-én esedékes nép­szavazáson a választóknak még mindig az 52-55 százaléka ké­szül nemmel voksolni a doku­mentumra. Az alkotmányt eluta­sítók tábora sokszínű. E tábort erősíti például a populista jobb­oldalt képviselő Philippe de Villiers pártja, a Mozgalom Fran­ciaországért (MPF), amely az or­szág problémáit a bevándorlók elleni harccal kívánja megoldani. A párt arab- és muzulmánelle­nes. Fő érve az uniós alkotmány ellen, hogy az egyet jelentene Tö­rökország felvételével az unióba. A szakszervezetek egy része szin­tén elveti az EU-okmányt, mert szerintük veszélyezteti a francia dolgozók munkavállalási lehető­ségét és a 35 órás munkahetet is. A mezőgazdaságból élőknél még ennél is rosszabb a helyzet, a pa­rasztok több mint 60 százaléka MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. India és Kína megálla­podást kötött tegnap határvitájuk megoldásának politikai irányelvei­ről, és egyetértésre jutott abban, hogy „stratégiai partnerséget ala­kít ki a béke és mindkét ország fel­virágzása érdekében”. Az erről szóló közös közleményt Ven Csia- pao kínai és Manmohan Szingh in­diai miniszterelnök írta alá. A do­kumentum kevés részletet tartal­maz, csupán annyit helyez kilátás­ba, hogy e partnerség élénkíteni fogja a kétoldalú diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, s elősegí­ti, hogy a két állam közösen néz­zen szembe a globális kihívásokkal veti el az uniós alkotmányt, főleg az eddigi támogatások elveszté­sétől tartva. A nagy pártok közül egyedül a vezető kormányerő, az UMP állás­pontja egyértelműen igen párti, a szocialisták viszont megosztottak. Ezt jelzi, hogy csak minden máso­dik baloldali szavazó készül igen­nel voksolni május végén. Ennek egyik oka: a szocialistáknál dúl a belső hatalmi harc. A párt főtitká­ra, az igen párti Francois Hollan­dé a jelek szerint képtelen határo­zottan fellépni a párt második emberének nevezett Laurent Fabi- usszal szemben, aki a nem szava­zatra buzdít a párton belül. Brüsszelben is egyre többeket aggaszt, hogy Franciaországban elbukhat az EU-alkotmány ratifi­kálása. A franciáknál igen kétsé­gesnek tűnik az „ír megoldás” is: az, hogy másodszorra sikerülhet­ne átpasszírozni az alkotmányt. Hollandiában a kormányon belül felvetődött: a francia vétó esetén náluk teljesen le kellene fújni a referendumot. Brüsszeli megfi­gyelők mindamellett emlékeztet­nek: a francia népszavazás eset­leges kudarca ugyan óriási pofon lenne Európának, de csak politi­kailag, jogilag nem. A közel száz­ezer oldalas közösségi joganyag alapján az unió tovább működ­het. (MTI, NOL) és fenyegetésekkel. Az egyezség szövege szerint nem szabad meg­engedni, hogy a határkérdés káro­san hasson a kétoldalú kapcsolatok általános fejlődésére. A vita megol­dása érdekében mindkét fél kész álláspontjának jelentős és kölcsö­nösen elfogadható kiigazítására. Valószínűleg Újdelhi megnyerésé­nek szándékával magyarázható: Kína tegnap támogatásáról biztosí­totta Indiát az állandó BT-tagság elnyerésében. A két ázsiai óriás összesen mintegy másfél magyarországnyi terület hovatartozásán vitázik év­tizedek óta. 1962-ben rövid hábo­rút is vívtak a vitatott határvonal mentén. Rendőrökkel csaptak össze a tüntetők Peking. Rendőrökkel csapott össze Kína keleti részén több ezer tüntető, akik amiatt tiltakoztak, hogy rendőrök megöltek két asz- szonyt egy korábbi, a környezetszennyezés elleni tiltakozó meg­mozduláson. Az újabb tüntetés Huankantou településen történt vasárnap, szinte egy időben a japánellenes megmozdulásokkal. Huankantouban a tüntetők összeverekedtek a rendőrökkel, kövek­kel dobálták meg a helyi középiskola egyik épületét is, ahova a rendőrök bemenekültek. Ötven rendőr megsérült, ötöt súlyos álla­potban szállítottak kórházba. (MTI) Általánosságban megvolt az egyetértés, a részleteken minden megbukhat Igent mondtak Gross tervére Japán párbeszédet szorgalmaz, diplomáciai úton szeretné megoldani az incidenst Peking és Tokió egymásra mutogat India és Kína megállapodást írt alá Rendezik a határvitát

Next

/
Oldalképek
Tartalom