Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-12 / 83. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 12. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Fúróval támadott a rendőrökre Szepessümeg (Smiža­ny). Fúróval támadt az anyja által kihívott rendőrjárőrök­re egy férfi az iglói járásbeli településen. Jana Demjano- vičová kassai kerületi rend­őrségi szóvivő közölte: a 43 éves Anton M. nyolc éven át rendszeresen bántalmazta 76 éves édesanyját, akit ez­úttal halálosan megfenyege­tett, és házának felgyújtásá­val rémisztgetett. A két rend­őrnek nyak- és kézsérülése­ket okozott. A támadót elő­zetes letartóztatásba helyez­ték. (SITA) Rács mögött a garázdák Besztercebánya/Illés (Hí­ja). Családon belüli erőszak­ért vették őrizetbe a beszter­cebányai Filip Č.-t. A 19 éves fiatalember szidalmazta, majd halálosan megfenyeget­te 44 éves édesanyját. Kegyet­lenkedéséért került bilincs az 54 éves, Selmecbányái járás­beli illési Marián Z. kezére is; ő élettársát bántalmazta. Mindkét férfi ellen bűnvádi eljárás indult. (TASR) Szinán szeretik a verseket A versmondás felelevenített hagyománya Abaújszina. Versmondó dél­utánt szervezett vasárnap a költé­szet napja, április 11-e alkalmá­ból a helyi Csemadok-alapszerve- zet. A jelen levő félszáz szinai ma­gyar ajkú lakos közül mintegy harmincán álltak ki társaik elé egy-egy József Attila- vagy Márai Sándor-verssel. A rendezvényeknek Abaúj- szinán régi hagyománya van, hi­szen már 1975-ben is volt itt Jó­zsef Attila-műsor a költészet nap­ján. A múlt század hetvenes­nyolcvanas éveiben gyakori volt az egy-egy költő életművéből ren­dezett irodalmi est vagy az író-ol­vasó találkozó. A rendszerváltás után azonban a verset a könnyebb műfajok váltották fel, és kialakult a farsangkor megrendezett eszt- rádműsor hagyománya. A Csemadok alapszervezete úgy véli, a régi irodalmi esteket sem árt felújítani abban a Kassa környéki falucskában, ahol a népszámlálási adatok szerint a lakosságnak csu­pán 18 százaléka magyar nemzeti­ségű, és egyre nagyobb gondot okoz a magyar iskolai osztályok létszámcsökkenése is. A tavaly megtartott első új kele­tű irodalmi délután nem volt tema­tikus, minden önkéntes szereplő megosztotta hallgatóságával ked­venc versét. Ez éven már tudatos szervezés eredményeként csupán József Attila és Márai Sándor köl­tészetéből válogattak a versmon­dók, hiszen irodalmunk mindkét óriása április 11-i születésű, és 100, illetve 105 éves lenne most. A más­fél órás nívós irodalmi szórakozás résztvevői közül a legfiatalabb ki­lencéves volt, de az iskolás korosz­tály mellett sok felnőtt is felolvasta a költő azon sorait, melyek meg­érintették lelkét. A családias légkö­rű rendezvény egyike a közösség­megtartó törekvéseknek, melyek közül a legismertebbek a Rozma­ring fellépései és a februári eszt- rádműsorok. (kozs) Biztató érdeklődés egy verspályázat iránt Hatvannyolcán küldtek be pályaműveket A roma nőkről szóló dokumentumfilm országos premierje (A szerző felvétele) Nehezen jutnak el az információk a romákhoz, kiszorulnak a közéletből A roma középosztályról Kassa. Az igyekvő, feltö­rekvő roma középosztályt igyekezett bemutatni a Ro­ma Hírügynökség, amely több partnerszervezettel együtt ünnepelte meg a Romák Világnapját. JUHÁSZ KATALIN Érdekes publikációt jelentettek meg erre az alkalomra „Hogyan értsünk szót szomszédunkkal?” címmel, amely közérthető, gyak­ran humoros formában elemzi a szlovákiai rasszizmus megnyilvá­nulásait, a konfliktusok eredetét és bemutatja a romák szokásait, lelkivilágát. „Munkám során nem egyszer tapasztaltam, hogy még a segítőkész polgármesterek, hiva­talnokok sem tudják, mire van szükségük a romáknak. Nem is­merik a kultúránkat, hagyomá­nyainkat, ezért gyakran többet ár­tanak, mint használnak” - állítja Jarmila Vaňová, a hírügynökség munkatársa, aki hátrányos hely­zetből, érettségi nélkül próbált boldogulni az életben, és ma már egyike az ország legelismertebb roma újságíróinak. Ezért is szere­pel abban az új dokumentumfilm­ben, amely három roma nőről szól. Egyikük egy budapesti egye­temen hallgat antropológiát, a második saját etnikumának prob­lémáiról ír, a harmadik pedig évek óta hiába keres munkát, mivel ro­ma származása miatt mindenütt elutasítják. Jaro Kerner doku­mentumfilmje a kassai Eckert Sándor Alapítványnak köszönhe­tően készült el az USA pozsonyi nagykövetségének anyagi támo­gatásával. Kristína Magdolénová, a Roma Hírügynökség vezető szerkesztője szerint az etnikum képviselőinek többsége ma még nem tudja, hogy április 8-a a Romák Világnapja, mivel az információk nehezen jut­nak el hozzájuk, szinte teljesen ki vannak rekesztve a közéletből. A helyzet azonban idővel változhat, ehhez kíván hozzájárulni a hír- ügynökség által kiadott könyvecs­ke is, amely háromezer példány­ban jelent meg, és amelyből hat­száz példányt olyan községek pol­gármestereinek küldenek el, akik nap mint nap kapcsolatban van­nak romákkal. A világnap alkalmából a kassai tudományos könyvtárban találha­tó USAinfo kulturális szervezet helyiségeiben egy amerikai fotó­művész szlovákiai romákról ké­szült képeit is láthatja a közönség. A Washington Post munkatársa, Michael Robinson-Chavez maga is kisebbségi, szülei perui beván­dorlók. Feltehetően ezért érdekli őt a kelet-szlovákiai roma kisebb­ség sorsa, életkörülményei és ha­gyományai. JUHÁSZ KATALIN Rozsnyó. Rohanó világunkban, amikor mindenki a pénzt hajtja, esténként pedig a kereskedelmi csatornák mediális bűncselek­mény számba menő műsorait né­zi, már az is jelentőséggel bír, ha egy fiatal verseket olvas. Ha pedig nemcsak olvas, hanem ír is, annak akkor is hírértéke van, ha az alko­tások irodalmi jelentősége meg sem közelíti a magyarországi top százat. A Rozsnyón működő Gömöri Ifjúsági Társaság (GIT) tagjai is tudják ezt, ezért kapva kaptak az idei József Attila-jubile- umon, és versíró pályázatot hir­dettek 16-32'év közötti fiatalok számára a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. A szervezők maguk is megle­pődtek a tekintélyes létszám lát­tán: összesen 68-an küldtek be műveket, nem csupán Szlovákiá­ból, hanem az egész Kárpát-me­dencéből. „Egy budapesti pályázó megérdeklődte, hogy vajon hatá­ron túli magyarok is küldhetnek-e verseket. Természetesen igent mondtunk, de sokáig mulattunk ezen a paradox helyzeten. A szombati díjátadó ünnepségre többen érkeztek Magyarországról is, és örömmel fogadták, hogy a nyertes alkotásokból versmondók olvastak fel a helyszínen” - mond­ta Prékop Mária, a GIT szervező- titkára, egyben a zsűri egyik tagja. A pályázat a jelképes „Biztató” cí­met viselte, és ha nem is mindenki kapott biztatást a zsűritől, az igye­kezetért az egész mezőnyt dicsé­ret illeti. Mert ki tudja, a jövő Jó­zsef Attilája talán abban a 16 éves gimnazista lányban szunnyad, aki ma még egyelőre csak emlék­könyvbe illő versikéket farigcsál. A pályázók legtöbbjét valóban Jó­zsef Attila ihlette meg, olyannyi­ra, hogy ismert versek sorait parafrazálták, vagy a köznyelv­ben mára már meghonosodott szóképeket variálták tovább. Má­sok szinte tüntetőleg a saját útju­katjárják, és tudatosan különböz­ni kívánnak a „szépség koldusá­tól”. Akadtak dilettáns próbálko­zások is, sokan anyák napi versi­két vagy felejthető karácsonyi hangulatjelentést küldtek be, és láthatóan az elemi verstani köve­telményekkel sincsenek tisztában. A pályázat iránti fokozott érdeklő­dés azonban a szervezők szerint azt jelzi, hogy az irodalom még mindig tartja magát, hogy a vers manapság is sokak számára fon­tos műfaj. A költészet napja alkalmából rendezett ünnepi műsort a rozs- nyói ZBK együttes kezdte, akik­nek megzenésített verseket tar­talmazó CD-je februárban látott napvilágot. Természetesen József Attila-versekkel készültek erre az alkalomra, sőt meglepetésként az egyik pályázó versét is megzené­sítették. Az ünnepélyes ered­ményhirdetés előtt még volt idő egy József Attila-műsorra Kristóf Roland és Polgári Nándor előadá­sában. Mindketten ismert vers- és prózamondók, akik a későbbiek­ben a díjazott művekből is felol­vastak, hogy a közönség képet kapjon a verseny színvonaláról. A legjobb művek egyébként az Infovek magyar weboldalán is megjelennek majd. És most lás­suk, kik vitték haza Rozsnyóról a pénzjutalmat, illetve a könyveket és CD-ket. I. Pataki Attila István (Budapest), II. Farkas Tímea (So- morja), III. Zatroch Zsuzsa (Der- nő) és Kábái Csaba (Onga). Kü- löndíjban részesültek: Sipos Jan­ka (Dióspatony), Renczés Róbert (Felsőszeli), Tóth Katalin (Buda­pest). A Biztató című verspályá­zatot a Szlovák Kulturális Minisz­térium, Rozsnyó polgármestere, valamint a Gömöri Népművelési Központ, az Actores városi szín­ház és Hosszúszó község önkor­mányzata támogatta. Gesztete díszpolgárává avatták Wolgang Pucher grázi katolikus plébánost Német szótól volt hangos a falu SZÁSZI ZOLTÁN községből jó néhányan indultak el szerencsét próbálni Grázba abban Gesztete. Egy autóbusznyi oszt- az évben. Többségük valamilyen rák vendég kísérte el Wolgang alkalmi munka reményében in- Pucher grázi római katolikus plé- dúlt, a nyelvet nem beszélve, jófor- bánost Gesztetére, ahol az egyházi mán csak a szerencsére hagyatkoz- férfiút díszpolgárrá avatták. A va. Wolfgang Pucher atyában igazi gráziak és geszteteiek kapcsolata jó szándékú segítőre találtak, aki egészen 1996-ig nyúlik vissza. A kezdetben szállást, étkezést, alkal- több mint 800 lakosú, csaknem mi munkákat biztosított számukra, kétharmadában romák által lakott 2001-től a kapcsolat hivatalos Szeretetteljes fogadtatás a tolerancia jegyében (Szekeres Éva felvétele) szinten is létrejött, majd a gráziak összefogásával a geszteteiek érde­kében segítő programot is elindí­tottak. Ennek köszönhetően épült meg 2003-ban a Méta Polgári Tár­sulás kezelésében lévő közösségi ház, amely azóta is működik, és különböző oktatási, szabadidős, felvilágosító, ill. érdekvédelmi programmal szolgált az itt élő ro­mák számára. A gesztetei közössé­gi ház a Vinci segélyszolgálat egyik szlovákiai bázisává nőtte ki magát. Gesztete község önkormányzata Wolfgang Pucher atya önzetlen se­gítségét április 8-án a Nemzetközi Roma Emléknapon díszpolgári cím adományozásával hálálta meg. Az ünnepi falugyűlésen mint­egy háromszázötvenen vettek részt, a kultúrműsorban elsősor­ban a roma hagyományok jutottak főszerephez. Berki András polgármester Wolfgang Pucher atyát németül köszöntötte, Pucher atya pedig néhány szót magyarul is szólt. Csank Terézia, a Méta Polgári Tár­sulás egyik alapító tagja szerint emlékezetes ünnepség volt ez mind a grázi vendégek, mind pe­dig a geszteteiek számára. Az osztrák vendégek a hétvégén a rimaszombati Dúsa utcai lakóte­lepet is megtekintették, hogy hely­színi tapasztalatokat szerezzen a romák életkörülményeiről, prob­lémáiról. Magángyűjteményből származnak a kiállított tárgyak A szabadságharcra emlékeztek LECZO ZOLTÁN Bodrogszerdahely. A helyi mű­velődési központ nagytermében a hét végén A nagyságos fejedelem és kora címmel képeslap-kiállítás nyílt. A levelezőlapok - melyek II. Rákóczi Ferenc életét és az 1703-11-es kuruc szabadságharc történetét mutatják be - a nagyatá­di Steiner Józsefné mintegy 40 ezer darabból álló magángyűjte­ményéből származnak. A rendez­vény résztvevői Balogh István zon­gorajátékát, verseket és dalfeldol­gozásokat, valamint a bodrogszer- dahelyi asszonykórust is meghall­gathatták. Hajdók Géza ezután tá­rogatón kurucnótákat játszott. Ha­lász Magdolna, a sárospataki könyvtár igazgatója Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc cím­mel tartott előadást. Dobay Béla történész „Hallgassátok meg, magyarim, amit beszélek!” című előadásában a szabadságharc poli­tikai és katonai eseményeiről, bu­kásának okairól, valamint a szat­mári béke következményeiről tájé­koztatta a közönséget. A kiállítást Dobay Béla sárospataki tanár nyitotta meg (Szabó Bernadett felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom