Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-11 / 82. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 11. A beregszászi főiskola gondjai nem oldódtak meg Folytatják az oktatást Magyar glóbusz _________ ÖS SZEFOGLALÓ A súlyos pénzügyi helyzetbe került beregszászi főiskolán márciusban nem kaptak fizetést az alkalmazottak, a közüzemi díjakat és adójárulékokat sem tudta kiegyenlíteni az intézmény, ennek ellenére úgy döntött a főiskola tanácsa, hogy folytatják az oktatást. Orosz Ildikó elnök és Soós Kálmán rektor a kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt évben az új szakoknak köszönhetően a Rákóczi-főiskola hallgatóinak száma 40 %-kal nőtt, az új épület átadása után többet kell fűteni, fenntartani, illetve a tavalyihoz képest jelentősen növekedtek a közüzemi díjak. Emiatt a korábbinál jóval nagyobb támogatásra lenne szükség az intézmény zavartalan működtetéséhez. Ugyancsak növelték a főiskola kiadásait a növekvő adóterhek, illetve a 11 %-kal megemelt minimálbér, amelynek további emelése várható az év hátralévő részében. A főiskola vezetői úgy döntöttek, újra áttekintik, hogy a megítélt 90 millió forintos magyarországi állami támogatás mire lesz elegendő, és mi az a különbözet, amit a főiskolának elő kell teremtenie. Továbbra is kérik a kárpátaljai és anyaországi magyarokat, magánszemélyeket, intézményeket és történelmi egyházakat, hogy aki tudja az intézmény folyamatos működését támogatni, akár egy hrivnyával is, az tegye meg. A kárpátaljai vállalkozókat külön kérik, hisz ők adójuk 4 %-ával támogathatják a nehéz helyzetbe került intézményt. A főiskolai tanács segélykoncert szervezéséről is határozott. Művészeket szeretnének felkérni, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék elő főiskolánk folyamatos működését. Az intézmény vezetői hozzátették, hogy az ukrán kormány segítségét is kérni fogják, megpróbálják élérni, hogy más oktatási intézményekhez hasonlóan a magyar főiskola is kapjon kedvezményeket. (Kárpátalja-online) Köztársasági érdemrend Sütő Andrásnak Lélek és nyelv harmóniája TUDÓSÍTÁS Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta Sütő András Kossuth-díjas erdélyi írónak. A köztársasági elnök a kitüntetés átadásakor azt mondta: Sütő költészetében „a lélek, a nyelv és az életmű harmóniáját hite és magyarsága szőtte különleges, széttéphetet- len szövetté”. Sütő András a magas állami elismerést a miniszterelnök előterjesztésére kapta, az erdélyi magyarság szülőföldön boldogulásáért és kisebbségi jogainak védelméért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. Ez alkalomból Szili Katalin fogadta Sütő Andrást. A megbeszélésen, az irodalmon kívül áttekintették az anyaországi és a határon túli magyarok helyzetét is, különös tekintettel a népszavazás után kialakult helyzetre. Szili Katalin a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a tárgyalás befejezése után. A köteden eszmecserén Románia küszöbön álló uniós csaúako- zása is terítékre került. Ennek ürügyén azt beszélték meg, hogy a határon túli magyarság hogyan tudná a lehető legjobban kihasználni az integráció politikai, szellemi és gazdasági előnyeit. (MTV) Cél: információs kultúra és közösségteremtés E-Magyarország Klub TUDÓSÍTÁS A most megnyitott e-Magyaror- szág Klubbal már 31 ilyen intézmény működik az országban. A Márton Áron Szakkollégiumban átadott klub viszont az első olyan, amely kimondottan a határon túli fiataloknak számára hoztak létre. A közösségi szobát Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter nyitotta meg. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tájékoztatása szerint Marosvásárhelyen a Sapi- entia Egyetemen, a Kárpátalján, Beregszászon és Komáromban is tervezik e-Magyarország Klub nyitását. Ez olyan országon átnyúló hálózat, amely a felsőoktatásban tanuló diákok számára az interneten keresztül határtalan kapcsolatot jelent. A klubok napi tízórás nyitvatar- tással állnak a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok és ott dolgozó oktatók rendelkezésére. A hallgatók nemcsak interne- tezhetnek, hanem rendszeresen találkozhatnak a tudományos és üzleti élet helyi és országos szereplőivel, valamint különböző szervezett programokon is részt vehetnek. (K. Krónika) A temetőből is kitiltották a görög katolikusokat Ortodox-görög viszályok ISMERTETÉS Elsősorban a vagyonjogi helyzet tisztázatlansága, ezen belül is az elkobzott templomok visszaadásának szüntelen elodázása az oka, hogy Erdélyben nem csitulnak az ortodoxok és a görög katolikusok közti ellentétek. A helyi román lapok rendszeresen beszámolnak a konfliktusokról, amelyekből szinte minden hétre jut egy. Az Informatia Zilei legfrissebben a Nagykároly környéki telepes faluban, Luca- ceniben kirobbant botrányról ad részletes beszámolót. A helyi ortodox pap megtiltotta, hogy a görög katolikusok a helység temetőjébe vigyék halottaikat, azt állítva, hogy a temető is az ortodoxoké. Ovidiu Bontos atya úgy véli: „Ha a katolikusok elszakadtak az ortodox egyháztól, akkor szakadjanak el teljesen, és semmiben ne közösködjenek velük.” Ám érvelése jogsértő, mert az „örök nyugalom” helye Lukácsfalván is a köz, tehát a település, és nem egy adott egyház tulajdo- . nában van. Mivel helyben hónapok óta nem tudtak megegyezni, a görög katolikusok a megyei szervekhez fordultak az őket ért sérelem miatt. .(Magyar Szó) < Az 50 kilométeres határsáv volna elfogadható, magába foglalná a Kárpátalján élő magyarok 90 százalékát Kishatárforgalom a láthatáron Ily módon megoldna a szakított Kis- és Nagyszelmenc problémája is (Fotó: HTMH) Úgy tűnik, megvalósulnak azok az elvárások, melyeket az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is megfogalmazott, és újraindul a kishatárforgalom a két ország között, mely Magyar- ország európai uniós csatlakozását megelőzően szűnt meg. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Az Európai Unió ületékes testületé legalább egy évre kiváltható, többszöri belépésre jogosító kisha- tárátlépő kibocsátását tervezi. A dokumentum egyhuzamban hét-, míg fél év alatt összesen kilencvennapos tartózkodást biztosítana azok számára, akik maximum 30 kilométeres távolságra élnek az EU külső határai mentén. A tervezetet több EU-s ország, így Magyarország mellett Lengyelország is támogatja, s a magyarság szempontjából két érintettje van: a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyar nemzetrész. Az elkészült rendelettervezetet véleményeztetés céljából megküldték a leginkább érintett szervezeteknek, így azt megkapta az UMDSZ is. Magyarország 2007-re tervezett csatlakozása a schengeni vízum- rendszerhez új helyzetet teremt a kárpátaljai magyarok számára az anyaországgal való személyes kapcsolattartás terén - szögezi le az országos szervezet által elkészített elemzés. Mindenképpen szükséges tehát megtalálni azokat az eszközöket és mechanizmusokat, melyek legalább részmegoldást jelentenek az óhatatlanul felmerülő problémákra. Lényeges, de csak részmegoldásnak tekinti az UMDSZ a megküldött tervezetet, mivel az csak a két ország határsáv- jában állandó lakhellyel bíró személyek számára helyez kilátásba tartózkodási időt, illetve szűkén szabályozott határátkelési lehetőséget. E szűkítés ellenére az UMDSZ úgy véli: a kishatárforgalom újraindítása rendkívül fontossággal bír a határ mentén elterülő régiók lakossága szempontjából. A határ minél szabadabb átjárhatóságának a nemzeti-kulturális-szociális igényen túlmutató igen jelentős gazdasági töltete is van, melynek pozitív hatása már észlelhető volt a hasonló rendszer korábbi működtetése során. Ide sorolható a határ menti kereskedelmi lehetőség, az infrastrukturális fejlesztések szükség- szerűsége (pl. új határátkelő kiépítése, a közúthálózat fejlesztése, közös kistérségi fejlesztési projektek kidolgozása és megvalósítása stb.). A tervezet elfogadása előreláthatóan a szlovák és román kormányt is hasonló megállapodások megkötésére inspirálja majd - jegyzi meg az állásfoglalás -, ami átjárhatóvá teszi azokat az államhatárokat is. Ily módon például könríyen megoldhatóvá válna a szétszakított települések, így Kis- és Nagyszelmenc, valamint Kis- és Nagybocskó jelenlegi problémája. Az UMDSZ konkrét módosító javaslatait is megfogalmazta. Lényeges, emeli ki az UMDSZ elemzése, hogy területi, és nem települési közigazgatási egységek határai mentén legyen meghatározva a másik állam területén való tartózkodás joga. Ez egyebek mellett lehetővé teszi a közigazgatási egység központjának elérhetőségét, és leegyszerűsíti a tartózkodási feltételek betartásának ellenőrzését. A le- telepedettség cenzusának megállapításakor az UMDSZ a 3 éves időtartamú helyben lakást tekinti optimálisnak, melyet visszatelepülök esetében féléves időtartamra lehet korlátozni. E megjegyzésekkel együtt az országos szervezet által Budapestre eljuttatott dokumentum leszögezi: a tervezet mielőbbi elfogadása és a végrehajtásához szükséges kétoldalú egyezmények megkötése egyértelműen a határsávban élő magyarság érdekeit szolgálja. Az UMDSZ módosító javaslata Figyelembe véve a határ mentén élő tömb- és szórványmagyarság földrajzi elhelyezkedését, a szövetség úgy véli, a lehető legszélesebb sávban kellene meghatározni a határövezet szélességét. A javasolt 30 helyett az 50 kilométeres határövezet lenne elfogadható, mert ez magába foglalná a Kárpátalján élő magyarok mintegy 90 százalékát. Amennyiben ezt nem lehet keresztülvinni, megoldást jelenthet a közigazgatási egységek határövezetbe tartozásának megfelelő értelmezése. Például, ha egy közigazgatási egység legalább egy része a határövezetben fekszik, akkor az egész egység területét a határövezethez tartozónak kell tekinteni. Kitessékelik Adyt egykori kedvenc kávézójából, amelynek teraszán újságíróként tudósításait fogalmazta Mülleráj nélkül maradhat az Ady Emlékmúzeum BESZÁMOLÓ Bonyolult tulajdonjogi pereskedés nyomán a nagyváradi Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. A Fő utca 13. szám alatti ingatlant és hétezer négyzetméternyi területet a görögkeletiek egy 1937-es adományozó nyilatkozat alapján kérték vissza, amit a város templomépítési céllal adományozott az egyháznak. Templom ugyan nem épült, a 90-es évek elején kárpótlásként más építkezési területet 'kapott az egyház a várostól a vár és a Nagyvásártér közötti téren. Nagyváradon most mégis az a veszély fenyeget, hogy kilakoltatják a román-magyar barátságot még a kommunizmus idején is szimbolizáló Ady Endre Emlékmúzeumot a költő kedvenc kávézójából, amelynek teraszán bírósági és városházi tudósításait fogalmazta újságíróként. A helyi tanács húsvéthétfői ülését azért hívták össze, hogy arról döntsenek megfellebbezik-e ezt a határozatot, ám a tanácsosok, az öt RMDSZ-es tag kivételével, nemmel voksoltak. A város RMDSZ frakciója most mindent elkövet annak érdekében, hogy visszaszerezze Ady egykori kedvenc kávézóhelyét. A költő kultuszát ápoló Nagyváradi Ady Társaság vezetői tiltakozó nyilatkozatot adtak közre, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. (RMSZ, MTV)
