Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-09 / 81. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 9. Családi kör 13 » I > > I I » I I I » » i » Otthon ülve utazás Caesar, Cicero, Hannibál nyomán Velence (Képek: Archívum) Olaszország, melynek föld­jére évente milliók utaznak, földrajzilag az Appenini- félszigetet, valamint Szicíli­át és Szardíniát foglalja ma­gába, s közigazgatásilag 18 tartományra oszlik. Első la­kói az etruszkok, akiket a rómaiak váltottak fel, majd 476-ban a germán törzsek hódítottak meg, a középkor végére pedig a pápaságot biztosító egyházi állam ke­rítette majdnem egész terü­letét hatalmába. KOHÁN ISTVÁN 1871-ben megalakult az egysé­ges Olaszország, amely Róma székhellyel 1946-ig királyság, az­óta pedig köztársaság. Eseményekben gazdag törté­nelmének köszönhetően Julius Caesar, Cicero és Hannibál nyom­dokait követhetjük, Horatius, Dante és Petrarca szellemét idéz­hetjük fel, és megcsodálhatjuk a világhírű, halhatatlan művészek alkotásainak egész sorát, köztük Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Bernini és más kiváló­ságok műveit, esetleg, ha úgy tet­szik, élvezhetjük az olasz konyha különlegességeit is. A legtöbb turistához hasonló­an jómagam is Velencét - ezt a 118 szigeten épült várost, mely­nek kerületeit 117 csatorna vá­lasztja el egymástól, s csaknem 400 híd köti össze - választottam olaszországi kalandozásaim kiin­dulópontjául. Fölszállva hát a mintegy 4 km hosszú Canal Grande csatorna egyik motoros hajójára, a vaporettóra, útitársa­immal együtt önfeledten gyö­nyörködtünk a pompás paloták, múzeumok, templomok sokasá­gában egészen a Szent Márk té­rig, majd visszatérve a Santa Lu­cia pályaudvarhoz úgy érezzük, nemcsak a város, hanem talán egész Olaszország fejlődésének és történelmének alakulását si­került áttekintenünk. Nehéz leírni azt a lenyűgöző látványt, amit a Szent Márk tér, valamint a bizánci stílusú építé­szet e remekműve, az ötkupolás Szent Márk-bazilika nyújtott, ä templombelső több mint ötszáz oszlopával, hatalmas oltártáblájá­val, múzeumával és kincstárával. Nem mulasztjuk el bejárni a bazi­lika szomszédságában álló Doge- palotát, átmegyünk a Sóhajok hídján is, ahonnan utolsó pillan­tást vethettek városukra a börtön­be kísért elítéltek. További baran­golásunk során megcsodáljuk az Aranyházat, a Foscari-palotát, a Santa Maria della Caritát, a mű­emlékek megannyi gazdag tárhá­zát, s a Szent Márk tér galambjait, amelyek ugyancsak hozzátartoz­nak a város összképéhez. Legközelebbi úti célunk a ten­gerparti üdülőiről híres Rimini. Középpontjában egy feliratos kő emlékeztet arra, hogy itt tartotta híres beszédét Julius Caesar, ami­kor katonáit Róma ellen vezette, s itt hangzott el a szállóigévé vált mondás: alea iacta est - a kocka el van vetve. Kalandozásunk további állomá­sa Milánó, a Pó-síkság központja, melynek falai között éveken át élt és dolgozott a történelem talán legismertebb polihisztora, Leo­nardo da Vinci. Első utunk a mes­ter egyik halhatatlan remekművé­hez, az Utolsó vacsora című fres­kóhoz vezet, amelyen a lelki fe­szültség és a kirobbanni készülő indulatok művészi megfogalma­zását csodálhatjuk meg. Ezután az Ambrosiana képtárba igyek­szünk, ahol a mester több festmé­nye, köztük a Zenész című portré nyújt felejthetetlen élményt. Ter­mészetesen nem mulasztjuk el megtekinteni a fehér márványból épült Dómot sem, az olasz gótika e legszebb alkotását, sem a világ­hírű milánói Scalát. Milánó azonban nemcsak a műalkotások, valamint az ipar és kereskedelem egyik olasz köz­pontja, hanem a nagy politikai küzdelmek színtere is, ahol tö­megtüntetésekkel, gyűlésekkel harcolnak jogaikért sok esetben szélsőséges csoportok is, melyek­nek tevékenysége gyakorta ter­rorakciókban nyilvánul meg. Mi is egy, az olasz neofasiszták által végrehajtott bombamerénylet emlékével távozunk a városból további úti célunk, Bologna felé, amely tudvalevőleg Európa leg­régibb egyetemi városa, s ahol teljesen felesleges az esernyő, mi­vel a végtelen árkádsorok alatt úgyszólván soha nem lehet meg­ázni. Végiggyalogolva az egyik ilyen árkádsoron rövidesen meg­érkeztünk a Piazza Magnioréra, a Nagy térre, amely sajátságos élet­formát kínál a város lakóinak. Magunk is szemtanúi lehettünk ennek, ottlétünkkor ugyanis vala­miféle gyűlés zajlott a téren, fel- hevült bolognaiak heves szópár­bajt vívtak a napi politikáról, s jóllehet szinte üvöltözve vitatkoz­tak, a végén mégis kézfogással, harag nélkül váltak el egymástól. Ez a mentalitás ugyancsak hozzá­tartozik a város, sőt talán egész Olaszország összképéhez. Rimini Bologna Milánó Ha édesszájú a csemeténk, akkor sem kell teljesen korlátozni, cukormentes rágógumival kedveskedjünk neki A túlsúly, a fogszuvasodás is megelőzhető vele PÉTERFI SZONYA Eltekintve attól, hogy a több­ségnek tetszik-e vagy sem, egyre több gyerek, serdülő és felnőtt rá­gógumit rág. Amióta pedig a gyártók piacra dobták a cukor­menteset, a rágógumi kedvelői úgy tartják: a mások által kifogá­solt rossz szokás egészségüket vé­di. Lehet benne valami igazság, hiszen a fogorvosok sem tagadják fogazat- és fogínyerősítő, vala­mint tisztító hatását. A valaminek a rágása persze nem újkori szokás, a legrégibb rá­gógumi a bétel volt. Napjainkban is vannak országok, pl. India, Pa­kisztán, Délkelet-Ázsia, ahol piaco­kon árusítják a bételcsomagokat. A rágni való bétel az areka pálma terméséből, vagyis a bételdióból készül. A bételdiót megpirítják, fel­szeletelik és mészporral összeke­verik, majd a keveréket a fogyasz­tói szokások szerint fűszerezik. Ezt követően a masszát illóolajokban gazdag bételborslevélbe csoma­golják. A keleti népek állítása sze­rint a bétel rágása elősegíti a nyál­termelést, serkentő hatása kedve­zően befolyásolja a szívműködést és a légzést. Afrikában, az őserdők­ben honos kóladiót rágják elősze­retettel, amely nemcsak szénhidrá­tokat, fehérjéket, cukrot tartal­maz, hanem élénkítő hatású koffe­int is. Nem mondható viszont ár­talmatlan szokásnak a dél-ameri­kai indiánok kokacserje rágása, hi­szen a koka levele kábítószer, izgat és bódít egyszerre. A világot meghódító rágógumi ugyancsak az indiánok egyik ked­venc ősi rágcsálnivalójából keletke­zett, a csikle fa nedvéből nyerték. Sokáig a rágógumit is ebből gyár­tották, manapság világszerte már csak szintetikus alapanyagokból ál­lítják elő. A hagyományos mentolos és gyümölcsrágókon kívül a leg­újabb fajtát gyógynövénykivonat ízesíti, a szakértők szerint ez kivá­lóan alkalmas a fogíny védelmére. - Rágása nem helyettesíti ugyan a fogmosást, de amíg a gyereknek lehetősége lesz fogainak megtisz­títására, addig a rágó hatóanyaga meggátolja a lepedéklerakódást, megelőzi a szuvasodást. A kalci- umadalékos rágógumi a fogzo­máncot erősíti, a bikarbónát tar­talmú a fogazat fehérítését segíti. A citrommal, zsályával ízesített Orbit Herbai rágóguminak nem­csak az íze kiváló, hanem a fog­ínyre kifejtett gyógyhatása is - hangsúlyozza Stanislav Komárek, az olmützi orvosi egyetem fogor­vosi tanszékének munkatársa. - Ne csodálkozzanak a felnőttek, hogy gyermekük túlsúlyos, hogy fogai szuvasak, ha túl sok édes üdítőt, édességet fogyaszt. Édes­szájú csemetéinknek lehetőleg cukormentes édességet adjunk, a hazai piacon megtalálhatók a kor követelményeinek megfelelő cu­korkák is, mint pl. az Orbit Drops termékcsalád. A cukormentes Herbai rágógumiban megtalálha­tó nyolc gyógynövényből (kamil­la, zsálya, mirha, eukaliptusz, majoránna, kakukkfű, levendula és rozmaring) származó kivonat a fogmosásig óvja, erősíti a fogaza­tot, a fogínyt. SZÓ MI SZÓ Köszönni tanulok CSÓKA GÁBOR Igaz, hogy már egyszer megtanultam, vala­mikor, nagyon régen. Köszöntem is mindenki­nek, ha fogadták, ha nem. Valamikor ugyanis a köszönés volt az egyik fokmérője a jólneveltség- nek. Szóval köszöntem, de olyan is volt, hogy nem. Mert éppen tele volt a szám krumplicukorral. Vagy mert elfelejtettem. Vagy mert abban a pillanatban éppen nem voltam jól nevelt. így hát ütögetett is a guta, amikor serdülőkorú gyermekeim orr alatt morgós köszönését alig hallva rájuk förmedtem:- Miért nem köszöntetek a szomszéd néninek? Most azt hiszi, nem vagytok jól neveltek!- Apu, mi köszöntünk.- Ez nektek köszönés? Bezzeg, amikor én annyi idős voltam...-Tudjuk, apu, te mindig hangosan, érthetően köszöntél mindenki­nek... Szemtelenek. Azért is megmutatom nekik, hogyan kell ezt csinálni. Elhatároz­tam, jelenlétükben tanítom meg köszönni a naponta az utamba kerü­lő, körülöttem levő ifjúságot. A nagykönyvben - a családfenntartó szülőket okítandó - azt írták a bizonyára sokgyermekes szakembe­rek, hogy a legnagyobb nevelő ereje a jó példának van. Vagyis előre kell köszönnöm, hogy a pszichikumban végbemenő folyamat után - amit a köznép nyelvén röstelkedésnek neveznek - a legközelebbi alkalommal már messziről siessenek a köszönéssel megelőzni. Ez a modern lélektan vívmánya. Meg a régié is.- Jó reggelt! - köszöntem rögtön másnap az autóbusz-megállóban az ifjú nemzedékre. Arról is gondoskodtam, hogy hangomból a rosz- szalló színezet ne maradjon ki.- Jó reggelt! - válaszolták tisztán, kivehetően csaknem valameny- nyien. Éreztem, most azt gondolják rólam, milyen jól nevelt vagyok. Lopva rájuk pillantottam, nem lepődtek-e meg, hogy én köszöntem először, de nem tapasztaltam rajtuk semmilyen változást. A dolog másnap is megismétlődött. Ugyanaz a hatás, csupán az­zal a különbséggel, mintha talán kevesebben fogadták volna a kö­szönésemet. Ezt a meghatottságuknak tulajdonítottam. Lám, nemeslelkűségre is nevelem őket. A dolog azonban akkor kezdett gyanússá válni, amikor a további napokon egyre csökkent a visszaköszönök száma, míg egy nap arra ébredtem, hogy senki sem fogadja köszönésem. A legutolsó jól ne­velt Jó reggelt! után zavartan sompolyogtam tovább. Pszichológushoz fordultam, aki azt mondta, hogy az ifjúság előtt nem áll megfelelő elrettentő példa, azért olyan pocsék a köszönőkul­túrája. Következésképpen módszert kell változtatnom. A következő napon büszkén fölszegett fejjel, ám néma ajakkal bo­nyolítottam le elkerülheteden találkozásomat az ifjúsággal. A hatás leírhatatlan volt. Valamennyi arcon mély döbbenet tükröződött. S azóta azt beszélik rólam, hogy neveleden vagyok, és nem tudok köszönni. Rend a lelke mindennek (Képarchívum) ^ j* za vu&vrit iwAvíz Jubileumi 100. előadás Egyre közkedveltebbek a folyamatosan több érdeklődőt vonzó vita­estek, amelyeken neves pszichológusok és elmeszakértők a lelki egészségről, a lelki megbetegedések hátteréről, a kezelés lehetőségei­ről számolnak be. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Ševčenkova 21, a REMA 1000 üzlet mögött, mindig este 18 órakor) 2005. április 14-én a Maga nem normális? című előadáson dr. Pavol Černák pszichiáter, a bazini elmegyógyintézet igazgatója a normalitás és a kezdődő lelki betegségek határait ismerteti. Az elmúlásról, de fő­leg az életről szóló Barbárok inváziója című kanadai film után kerül sor a 100. előadásra. A film által felvetett kérdéseket Kristína Križanová onkológus, Anton Heretik pszichológus professzor és Anton Srholec lelkész elemzi. A Miért üres megint a hűtőszekrény? előadáson pszichológusok és pszichiáterek az anorexia és a bulimia kialakulásának lelki hátteréről számolnak be. (erf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom