Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-09 / 81. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 9. Fókuszban: a pápa temetése 3 Egyházi méltóságok, államfők, miniszterelnökök, uralkodóházak képviselői és egymillió zarándok vett végső búcsút II. János Páltól a Szent Péter-bazilika előtt Azonnal szentté avattatnák a hívők II. Janos Palt Óriási volta szél a Szent Péter téren a gyászmise idején (Reuters-felvétel) Vatikánváros. Több száz egyházi és világi méltóság jelenlétében került sor a Vatikánban II. János Pál gyászszertartására a Szent Péter-bazilika előtt. ÖSSZEFOGLALÓ 10 óra után néhány perccel 12 feketébe öltözött férfi hozta ki az elhunyt szentatya ciprusfa kopor­sóját a bazilikából, és helyezte a templom bejárata előtt felállított oltár elé. Eközben a kórus a Re­quiem aeternam dona eis Domine (Adj néki örök nyugodalmat, IJ­ram!) éneklésével vezette be a szertartást. A koporsóra ráhelyez­ték az Új Testamentum kinyitott példányát, miközben az oltártól jobbra elhelyezkedő világi méltó­ságok (államfők, miniszterelnö­kök, uralkodóházak képviselői) felállva tisztelegtek az elhunyt szentatya emléke előtt. Az első könyörgést az elhunyt szentatya leikéért Eduardo Marti­nez Somalo spanyol bíboros, a Vati­kán kamarása mondta. Ezután fel­hangzott a 12. zsoltár, majd először spanyolul, később angolul hangzot­tak el részletek az Újszövetségből. A gyászmise főcelebránsa, Jo­seph Ratzinger bíboros, a kardi­nálisok testületének dékánja ez­után homíliájában emlékezett az elhunyt szentatyára. (A mise szö­vegét részletesen alsó írásunkban ismertetjük.) Az apostoli hitvallás, a Credo el- imádkozása után 14 személy - a különböző földrészek képviseleté­ben - Krisztus testét és vérét jelké­pező kenyérrel és borral járult Ratzinger bíboros elé. A gyászmise főcelebránsa megtömjénezte az ál­dozati adományokat, körbejárva a négysarkú oltárasztalt, amely a vi­lág négy égtáját jelképezi. Ezt köve­tő eucharisztikus imájában a bíbo­ros megemlékezett az összes szent­ről és a katolikus egyház valameny- nyi élő vezetőjéről. Az Úr imájának (Miatyánk) el- imádkozása után tömeges áldozta- tásra került sor, amelynek során több száz zarándok vette magához a szent ostyát különböző bíborosok kezéből. Az ezt követő végső bú­csúztatás alatt előbb a római katoli­kus méltóságok, majd az unitus (azaz Rómával szövetségben álló) keleti keresztény egyházak legfőbb méltóságai vettek búcsút II. János Páltól. Liturgiájuk és zsoltárjaik gö­rög nyelven hangzottak el. Érdekes közjáték gyanánt a tö­meg hat percen át zúgó tapssal tisz­telgett a szeretett egyházfő előtt, megakadályozva Ratzinger bíbo­rost a ceremónia folytatásában. A zarándokok ütemes Giovanni Paolo (János Pál) és Santo (szent) skandálással nyomatékosították a számos transzparensen látható kí­vánságot: Santo subito! - azaz a néhai pápát „azonnal avassák szentté”. Ratzinger ezután latin nyelvű könyörgésében Szűz Mária kegyelmébe ajánlotta II. János Pál lelkét. Ezután szenteltvízzel meg­hintette, majd tömjénfüsttel be­szentelte a ciprusfából készült ko­porsót. Eközben a Sixtus-kápolna kórusa zsoltárokat énekelt. A szertartás utolsó aktusaként a 12 feketébe öltözött férfi ismét a vállára vette a koporsót, és a za­rándokok tapsától kísérve bevo­nult vele a Szent Péter-bazilikába. . Ott zárt körű ceremóniával, az al­templomban helyezték végső nyu­galomra a lengyel születésű egy­házfő holttestét. A Szent Péter téren több mint egymillió zarándok, az egyenes tv- közvetítés révén a világon több milliárd ember követte figyelem­mel a szentatya temetési szertar­tását. A politikusok között foglalt helyet - többek között, George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő, Gerhard Schröder német kancellár, I. János Károly spanyol király, Jacques Chirac francia elnök, Mádl Ferenc ma­gyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök. Tegnapelőtt este valamivel tíz óra után zárták be a Szent Péter-ba­zilika kapuját, amivel befejeződött a négynapos zarándoklat II. János Pál ravatalához, (mti) II. János Pál temetése számokban II. János Pál temetése a történelem, de legalábbis az utóbbi 57 év legnagyobb szabású gyászszertartásainak egyike volt. ♦ A katolikus egyházfő temetésén négy király, öt királyné, továbbá legkevesebb 70 államfő és miniszterelnök vett részt a mintegy 2500 előkelőség soraiban. ♦ Majdnem négymillió hívő látogatott Rómába, hogy nyomon kö­vethesse a szertartást. Százezrek lepték el a Szent Péter teret. A Va­tikán körüli utcákban és tereken, valamint a zarándokok más gyü­lekezési helyein összesen 27 hatalmas kivetítőn lehetett követni a szertartást. ♦ Róma utcáin és terein 15 000-nél több rendőr, csendőr és katona teljesített szolgálatot. A pápa elhunyta óta naponta 500 000 liter ásványvizet osztottak szét a tömegben. ♦ A zarándokok a város különböző pontjain 3500 mozgatható toa­lettet használhattak. ♦ A temetéséről mintegy 3500 akkreditált újságíró tudósított. „Bizonyosak lehetünk abban, hogy szeretett pápánk most az Atya házának ablakában áll, lát bennünket, és áldását adja ránk” - hangzott el a gyászszertartáson Joseph Ratzinger bíboros szentbeszéde II. János Pál pápa temetésén MTI-ISMERTETÉS A Kövess engem! krisztusi felhí­vása a kulcsszó ahhoz, hogy meg­érthessük II. János Pál pápa életé­nek üzenetét - hangsúlyozta Jo­seph Ratzinger bíboros a katoli­kus egyházfő gyászszertartása ke­retében bemutatott misén. A bí­boros szentbeszédében részlete­sen felidézte a pápa életútját, at­tól a pillanattól kezdve, hogy az irodalomért, a színházért, a költé­szetért rajongó fiatal diák Karol Wojtyla, egy vegyi üzemben dol­gozva, a nácizmus terrorjától fe- nyegetetten meghallotta a szava­kat, amelyeket a feltámadott Krisztus Péter apostolnak mon­dott először: Kövess engem! „Eb­ben a rendkívül sajátos környezet­ben kezdett el filozófiai és teoló­giai könyveket olvasni, majd belé­pett Sapieha bíboros illegálisan létrehozott szemináriumába. Csak a háború után tudta befejez­ni teológiai tanulmányait a krak­kói Jagelló egyetem teológiai ka­rán” - emlékezett a szertartás fő­celebránsa. A fiatal Karol Wojtylát 1946. no­vember elsején szentelték pappá - idézte fel Ratzinger bíboros, aki szerint a későbbi pápa saját papi hi­vatását elsősorban a következő krisztusi szavak alapján értelmez­te: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak bennete­ket, s arra rendeltelek, hogy menje­tek, teremjetek gyümölcsöt, mara­dandó gyümölcsöt” (Jn. 15,16). „A jó pásztor életét adja juhaiért” (Jn. 10,11), valamint „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szerete- temben” (Jn. 15,9). Ezekben az idézetekben pontosan látszik a Szentatya lelkülete - folytatta a bí­boros. „És valóban elment bárhová, fáradhatatlanul, hogy maradandó gyümölcsöt vigyen” - mondta, hoz­zátéve: II. János Pál utolsó előtti könyvének címének szavaival - Keljetek fel, menjünk - „felébresz­tett bennünket a megfáradt hitből, a tegnapi és mai tanítványok álmá­Ratzinger bíboros (Reuters-felvétel) ból”. A Szentatya teljes egészében pásztor volt, aki életét Istennek ajánlotta, nyájáért, az egész emberi családért. Olyan jó pásztor volt, aki szerette a nyáját. Pápaként is azt hirdette, hogy Krisztus szereteté- ben lehet megtanulni az igazi sze­retet művészetét. 1958 júliusában a Kövess engem! parancsa új sza­kaszt nyitott a fiatal pap, Karol Wojtyla számára „az Úrral és az Úr nyomában tett úton”: ekkor nevez­ték ki krakkói segédpüspöknek. Ek­kor tanulta meg a krisztusi szavak igazságát: „Aki folyvást azon fára­dozik, hogy életét megmentse, el­veszíti, aki ellenben elveszíti, az megmenti azt” (Lk. 17, 33). „A mi pápánk soha nem akarta menteni saját életét, megtartani azt magá­nak; fenntartások nélkül magát akarta nyújtani, egészen az utolsó pillanatig, Krisztusnak és ezzel együtt nekünk is” - fogalmazott Ratzinger. 1978 októberében Wojtyla bíbo­ros ismét hallotta az Úr szavát: Kö­vess engem! Az Úrnak arra a kérdé­sére, hogy „Karol szeretsz-e en­gem”, teljes szívéből válaszolta: „Uram, te mindent tudsz, tudod, hogy szeretlek”, „A Krisztus iránti szeretet volt a mi szeretett pápánk jellemző ereje” - idézte fel II. János Pál megválasztását a szentbeszéd. Ratzinger bíboros II. János Pál pá­paságának igen gazdag tartalmát a mostani liturgián elhangzott két idézettel jellemezte, azzal, amit Szent Péter mondott: „Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem személyválogató, mindenki kedves előtte, aki féli és az igazságosságot cselekszi, bármely nép fia is. A taní­tást ugyan Izrael fiainak adta, ami­kor békét hirdetett Jézus Krisztus által. Ő mindenki Ura” (ApCsel. 10, 34-36), valamint Szent Pál szavai­val: „Ezért szeretett testvéreim, akik után vágyódom, örömöm és koronám: így álljatok helyt az Úr­ban, szeretteim!” (Fii. 4,1) A Kövess engem! parancsával Krisztus nem csak nyáját bízta Pé­terre, hanem előre jelezte mártí- romságát is - hangsúlyozta Ratzin­ger bíboros, amikor arról szólt, hogy II. János Pál pápaságának el­ső szakaszában - még fiatalon és ereje teljében - Krisztus vezetésével „elment a világ végére is”. Később aztán egyre inkább közösséget vál­lalt az Úrral a szenvedésben, s így hirdette fáradhatatlanul, megújult erővel az Evangéliumot, a végsőkig elmenő szeretetet. Hangsúlyozta, II. János Pál a húsvét misztériumát a könyörületesség misztériuma­ként értelmezte; utolsó könyvében arról írt, a gonosznak „az isteni kö­nyörületesség” szab határt. A pápa az ellene végrehajtott merényletről szólva jutott el a gondolathoz, hogy „...a szenvedés elégeti és el- porlasztja a gonoszt a szeretet láng­jával, a bűnből a jó sokformájú vi­rágát fakasztja”. Joseph Ratzinger bíboros szentbeszédének végén felidézte, hogy II. János Pál életének utolsó, szenvedéssel töltött húsvéti vasár­napján még egyszer megjelent a vatikáni apostoli palota ablaká­ban, és utolsó alkalommal adta a városnak és a világnak szóló Urbi et orbi áldását. „Bizonyosak lehe­tünk abban, hogy szeretett pá­pánk most az Atya házának abla­kában áll; lát bennünket, és áldá­sát adja ránk” - fejezte be szent­beszédét Ratzinger bíboros, aki az elhunyt „szeretetlelkét” a Szűz­anyának ajánlotta, annak az isteni anyának, aki II. János Pált vezette életének minden napján, s vezeti most már fia, „a mi Urunk Jézus Krisztus örök dicsőségére”. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, 12-17 FOK A Nap kel 06.16-kor - nyugszik 19.32-kor A Hold kel 06.28-kor- nyugszik 20.33-kor A Duna vízállása - Pozsony: 390, árad; Medve: 385, apad; Komárom: 360, árad; Párkány: 295, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Szombaton nyugati irányból egy felhőátvonu­lás éri el az orszá­got, amelynek kö­vetkeztében esőre, záporra, néhol zivatarra lehet számítani. A napi hőmérséklet 12-17 fok között vál­takozik majd. A keleti országrész­ben kevesebb felhő és csapadék valószínűsíthető. Az éjszaka folya­mán 5-9 fokra számíthatunk. Hol­nap hidegebb lesz, a hőmérséklet 10-14 fok között alakul. Felerősö­dik a szél és megritkul a felhőzet, csökken a légnyomás. A hétvége ne­héz pillanatokat okoz az időjárásra érzékenyeknek. Az időjárás hatá­sára növekszik az idegességre, de­presszióra való hajlam. A csökken­tett lelki- és szellemi teljesítőképes­ség miatt fokozottan jelentkeznek a reumatikus és fantomfájdalmak, az ízületi fájdalmakkal küszködök szintén nehézségekre számíthat­nak. Fokozottabb igénybevételnek lesz kitéve a szív- és érrendszer, az ádagosnál gyakrabban jelentkez­nek légzési nehézségek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom