Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-08 / 80. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 8. RÖVIDEN Idén 250 milliót fizetünk a NATO-ba Pozsony. Megközelítőleg 120 millió koronát fizettünk be az elmúlt évben az Észak-atlanti Szövetség kasszájába. A védelmi minisztérium szerint 2005-ben kiadásaink nem lépik túl a 270 milliót, és a következő években ezen a szinten marad az összeg - tájékoztatta az újságírókat Ľubomír Bulik, Szlovákia vezérkari főnöke. „Ha nem lennénk NATO-tagok, sokkal többet kellene költeni az ország hadseregére” - magyarázta Bulik, A NATO például közel egymijliárd koronával támogatja a szliácsi (Sliač) repülőtér felújítását. Szlovákiából jelenleg 46 ember dolgozik a NATO központjában, az évvégéig számuk 120-ra nő. (TASR) Otthonról is lehet új útlevet intézni Pozsony. A mozgásképtelen, rokkant személyeknek nem kell személyesen intézkedniük, helyettük megbízott személy is kiválthatja az új uniós útlevelet - tájékoztatta lapunkat Marta Bujňáková, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ez a személy a kérvényt is beadhatja, illetve át is veheti a bordó okmányt. A rendőrség szerint csak a közjegyző által hitelesített meghatalmazást, a kérvényező fényképét, valamint a kezelési költség kifizetéséről szóló nyugtát kell felmutatni. Külföldön élő mozgásképtelen személy esetében a megbízott az illetékes külügyi képviseleten kérvényezheti az új útlevelet, (dem) Lexa védői szerint paranormális per zajlik Pozsony. Tanúk kihallgatásával, zárt ajtók mögött folytatódott a Pozsonyi Kerületi Bíróságon Ivan Lexa „holt lelkek” néven ismerté vált perének főtárgyalása. Ján Cuper, Lexa ügyvédje szerint a vádiratban szereplő fiktív ügynökök valóban léteztek, és az SIS- nek dolgoztak. Cuper meggyőződése: a vádiratot Michal Serbin, a Lexa-ügyekkel korábban foglalkozó ügyész közreműködésével készítették el. A vádlottak tagadják bűnösségüket. Ľubomír Hlbočan ügyvéd a pert „paranormális jelenségnek” tartja. A főtárgyalás április 20-án folytatódik, további tanúk kihallgatásával. (TASR) A MAN célkeresztjében vagyunk Pozsony. A német MAN teherautógyár Közép-Európában új üzem építését tervezi. A társaság szerint e téren a három a számításba jöhető ország Lengyelország (Wroclaw és Starachowice a kiszemelt helyszín), Magyarország (Miskolc) és Szlovákia (Kassa). A MAN május végéig hozza meg döntését a telephelyéről, ahol 2007 végétől évi 15 ezer kamiont állítanának elő. (SITA) Pernyeriadó Esztergomban Esztergom. Tegnap reggel kigyulladt az Esztergom melletti szeméttelep. 25 tűzoltó vonult ki oltani a mintegy egy hektárra szétterjedő lángokat, ezt követően teherautókkal szállítottak földet a telepre, és igyekeztek betemetni a lángokat. A zömmel hulladék gumiszivacsból és pillepalackokból álló hulladék viszonylag nagy füsttel kezdett égni, a város lakosait arra kérték, hogy a házak ablakait zárják be. (index, mti) „Már a vécékben is turulmadarak vannak” Slota újabb kirohanása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ismét a szlovák nemzet ellenségének kiáltotta ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az MKP-t. „Szinte már a vécékben is turulmadarak vannak kifüggesztve, a magyar himnüszt minden másnap eléneklik, a magyarok által irányított minisztériumokból több mint 1800 szlovák szakértőt rúgtak ki, a földművelésügyi tárcánál már a kilincs sem tud szlovákul - mi meg ennek örülünk és tapsolunk. Valószínűleg csak akkor eszmélünk fel, ha Duray géppisztollyal fog ránk lövöldözni” - jelentette ki a nemzeti vezér. Anna Belouszovova, az SNS al- elnöke ezután bejelentette: a nemzeti párt a Smerrel és HZD- vel alkotott koalícióban indul a közeledő önkormányzati választásokon. „A Zsolnai, Besztercebányai és Eperjesi kerületben már biztos az együttműködés. Azt sem tartom kizártnak, hogy hasonló koalíció alakuljon ki a parlamenti választások után” - tette hozzá Belouszovova. (dem) Erdélyben, Kárpátalján, Újvidéken beszélhetünk tömeges magyarországi elvándorlásról Egy év lesz a honosítási eljárás Pozsony. Elégedett az MKP a magyar honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetekkel. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bár a szlovákiai magyarság e téren különösebben nem érdekelt, nem jellemző a tömeges elvándorlás - mondta az Új Szónak A. Nagy László, aki a pártot a budapesti szakértői egyeztetéseken képviselte. „Ezúttal a határon túliak időben kézhez kapták a magyar kormányjavaslatait, melyeket tartalmilag és politikailag mindenki jónak tart. Az MKP nem nyújtott be külön módosító indítványokat” - tette hozzá. Pozitívan értékelte, hogy végre megszűnik az a helyzet, hogy a Magyarországon letelepedő számos határon túli magyarnak méltatlan körülmények között, hosszasan kell kérelmeznie az állampolgárságot, a honosítást, különböző tortúráknak, nyelvvizsgáknak, bizonyítási eljárásoknak vannak kitéve. Az előterjesztett törvénytervezet lecsökkenti az ügyintézés időtartamát, egyablakos rendet vezet be, azaz a kérvényezőnek jövő évtől már csak egy hivatalnokkal kell találkoznia, maga a hivatal bonyolít le mindent. A sok esetben akár négy évig is eltartó, esetleg negatív eredménnyel záruló folyamat most egy év alatt befejeződhet. A. Nagy László bízik benne, az Országgyűlés rábólint a javaslatra, bár az elmúlt 10-15 évben e téren a szlovákiai magyarság nem volt különösen érdekelt, s az MKP-politikus reméli, a jövőben sem lesz az. „Kis számú a Magyar- országra való áttelepülés, inkább természetes folyamatról beszélhetünk. Ha erre sor került, általában családegyesítésről volt szó, vagy az ott tanulók mentek férjhez, nősültek meg. Erdélyben, Kárpátalján, Újvidéken már beszélhetnénk tömeges elszárma- zásról, a mostani módosítás az ő méltánytalan helyzetüket könnyíti” - mutatott rá A. Nagy. (sza) A Szülőföld Alap koncepciója Az MKP kevésbé elégedett a Szülőföld Alapról szóló törvénymódosító tervezettel, ugyanis Budapest a határon túliak nem minden észrevételét vette figyelembe. „Nem sikerült megváltoztatni az alap koncepcióját, sikerült azonban néhány elemet bevinni, amelyek a döntéshozatali mechanizmusba nagyobb beleszólást adnak a magyar kisebbségi szervezeteknek. Nemcsak a törvénymódosítás előkészítése zajlik nagy ütemben, az elmúlt napokban megkaptuk a végrehajtó kormányrendelet alapelveit. Múlt héten ismertettük ezzel kapcsolatos észrevételeinket, melyek ismét arra irányultak, hogy a külhoniak nagyobb befolyással bírjanak az alap működésére. Hogy ezúttal megszívlelik-e, nem rajtunk múlik” - nyilatkozta a magyar politikus, majd hozzátette: az MKP továbbra sem kapott választ arra a kérésre, hogy minél hamarább hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet ülését, (sza) A legnehezebb helyzetben a főváros és a városok környékén gazdálkodók vannak Átlag 41 százalékkal nőtt a földadó ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Ellehetetlenülnek az agrártermelők ott, ahol az önkormányzat a januártól hatályos törvény alapján jelentősen megemelte a földhasználati adót. A legnehezebb helyzetben a főváros környéki és a nagyvárosok közelében gazdálkodók vannak. Ezt támasztja alá az az elemzés is, amelyet a napokban adott át Ivan Miklós pénzügy- miniszternek Ivan Oravec, az Agrárkamara elnöke. A 24 régió 621 kataszterében végzett átfogó elemÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A magánvállalkozóknak máig kell tudatniuk tavalyi adóalapjuk nagyságát az egészség- biztosítóval. Az új jogszabály szerint a bejelentési kötelezettség minden magánvállalkozóra vonatkozik, azokra is, akik a vállalkozásuk mellett munkaviszonyban vannak. „Az adóalap összegét mindenki köteles április 8-ig bejelenteni, aki a törvény szerint egyéni vállalkozónak (SZČO) számít” - mondta lapunknak Petra Kafúnová, az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) szóvivője. Ebbe a kategóriába tartoznak a kisiparosok, a szellemi szabadfoglalkozásúak és a vállalatok ügyvivői is. Kivételt csak azok a vállalkozók képeznek, akik halasztást zés szerint átlagosan éves szinten 41 százalékkal nőtt a földadó. De vannak olyan községek is, ahol 100-500 százalékos adóemelést hagyottjóvá az önkormányzat. Több csallóközi község is kapva kapott a lehetőségen, hiszen az emelés nagyobb bevételhez juttatja a falut, így költségvetéséből több jut a helyi iskola, óvoda stb. üzemeltetésére. Azonban több önkormányzat kényszerült eredeti szándékának módosítására, miután a képviselők ráeszméltek: ha maradéktalanul kihasználják az új jogkaptak az adónyilatkozat elküldésére: nekik július 8-ig kell tájékoztatniuk egészségbiztosítójukat. A bejelentést a Kivonat az adónyilatkozatból című nyomtatványon kell megtenniük, mely letölthető a VŠZP honlapjáról, vagy megkapható a biztosító kirendeltségeiben. Ez a kötelesség azonban sok vállalkozó számára új, nem tudnak az április 8-i határidőről, ezért a biztosító elfogadja a később elküldött nyomtatványt is. Az egyéni vállalkozóknak még egy új kötelezettségük van: maguknak kell kiszámolniuk az előlegbe fizetett egészségbiztosítási járulék összegét, és június 30-ig tájékoztatniuk kell a biztosítót. Júliustól ez alapján fizetik az egészségbiztosítást december 31-ig. Az előleg szabály kínálta kereteket, tönkre teszik a helyieket foglalkoztató gazdákat, ami csak tovább növelné a munkanélküliséget. Ráadásul korábban a gazdáknak csak év végén kellett elvezetniük a földadót, de most már negyedévenként. Lapunk adatai szerint a főváros és a nagyvárosok közelében gazdálkodók helyzete lett nehezebb. Nagymagyar és Csákány kataszterében például 140%-kal emelték a földadót, Sárosfa térségében 100%- kal, Macházánál 60, Csilizköz térségében 70%-kal. (gyor) nagysága a kivetési alap 14%-á, súlyosan egészségkárosodottak esetében 7%-a. A kivetési alapot jelenleg a 2003-as jövedelmük alapján kell kiszámítani: egyenlő az akkori adóalap felével. Ha a vállalkozónak 2003-ban nem, vagy csak nagyon alacsony jövedelme volt, akkor a minimálbérből, azaz havi 6500 koronából számolja ki a járulékot, így annak legalacsonyabb összege 910 korona. Nincs alsó határ a munka- viszony mellett vállalkozók számára. Ha nekik 100 korona alatti ösz- szeg jön ki, akkor nem kell járulékot fizetniük december 31-ig. 2006-tól az adóbevallással egy időben el kell juttatni a járulék éves elszámolását az előző évre vonatkozóan, természetesen a valós bevétel alapján, (lpj) BMG- és Horizont-ügy Kárpótlás csak polgári peres eljárásban Pozsony. A BMG Invest és a Horizont Slovakia megkárosított ügyfelei csak külön peres eljárásban igényelhetnek kárpótlást. A csődbe jutott pénzügyi szolgáltatók első embere, Vladimír Fruni és további hat személy ellen jelenleg zajló bűnvádi eljárás keretében ezt nem tehetik meg - tolmácsolta a Legfelsőbb Bíróság döntését Svetlana Husárová, a legfőbb ügyész sajtóreferense. Dobroslav Trnka tavaly év Végén nyújtotta be indítványát a testületnek. Az javasolta, hogy a károsultak külön-külön kártérítési pereket indíthassanak, a Fruniék ellen folytatott perben pedig ne vehessenek részt. (TASR) Biztonságosabb megoldás Rusko lobbija az egyidejű leállításért Pozsony. Pavol Rusko gazdasági miniszter ma Brüsszelben folytat tárgyalásokat Andris Piebalgsszal, az EB energiaügyi biztosával arról, hogy az apátszentmihályi (Jaslov- ské Bohunice) Vl-es atomerőmű két blokkját egyszerre és ne külön- külön, 2006-ban és 2008-ban kelljen leállítania az országnak. Rusko szerint az utóbbi megoldás nagyobb biztonsági kockázatot jelent. (SITA) A változások új kötelezettségeket jelentenek a vállalkozók számára Értesíteni kell az egészségbiztosítót Szükség van egy modern közoktatási törvényre, a jelenlegi 21 éve hatályos A nagy kórházak idén keletkező tartozásait már nem vállalja át az állam Saját államtitkára támadja Froncot Eddig húszmilliárd ment el a tartozásokra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az új közoktatási törvénytervezet a legrosszabb azok közül, amelyek az elmúlt másfél évtizedben készültek az oktatási tárca műhelyében, állítja František Tóth, a tárca államtitkára, akit az ANO jelölt a posztra. A KDH-s Martin Frone miniszter tervezetét zsákbamacskának nevezte, mivel az még a tárcán belül sem ismert teljes egészében. Néhány minisztériumi tisztségviselőn kívül más még nem látta a dokumentumot. Frone szerint egy hónapon belül befejeződik az előkészítési folyamat, és a szakmai nyilvánosság elé tárják a reform alapját képező közoktatási törvény tervezetét. A tárcavezető bízik benne, hogy még idén a parlamentbe kerül. Noha a honatyák különösebb ellenállásával nem számol, attól azért tart, hogy egyes politikusok kampánycélokra használják ki a vitát. A javaslat például lehetővé tenné a tananyag, azon belül a memoriterek csökkentését, az egészséges versenyszellem kialakítását az egyes iskolák között, egyéni módszerek alkalmazását, valamint a pedagógusi életpályamo- dell kidolgozását. Tóth szerint bizonyos tanulók esetében el lehetne tekinteni a kötelező iskolalátogatástól, ha ezt engedélyezi az igazgató, és a diák szülei pedagógusok. A jelenlegi közoktatási törvény már 21 éve hatályos és az elmúlt évtizedekben 15-ször módosították. Az új jogszabály hatályba lépésének időpontja kérdéses, de az biztosra vehető, hogy idén szeptemberig nem lép életbe. Frone szerint évekig is elhúzódhat az oktatás tartalmi reformja. (érvé, s) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A kormány idén be akarja fejezni az egészségügy tehermentesítését, vagyis ki akarja fizetni a kórházak, egészségbiztosítók tartozásait. A Veriteľ Rt., melyet ebből a célból hozott létre az egészségügyi és a pénzügyi tárca, várhatóan év végén megszűnik. A megyei kórházak és rendelőintézetek tehermentesítéséről tegnap a megyei elnökök is tárgyaltak. Kifogásolták,, hogy az intézmények 2002. december 31-ig - addig a szaktárcához tartoztak - keletkezett tartozásait még mindig nem térítette meg az állam. „Ezeket a tartozásokat mindenképpen a kormánynak kell kifizetnie” - mondta lapunknak Ivan Krajčovič, Nagyszombat megye elnökének szóvivője. A kormány által szerdán elfogadottjavaslat szerint ez az év végéig megtörténik, a Veriteľ 460 millió koronát fordít erre a célra. Ennek többszörösével tartoznak azonban a minisztérium hatáskörében lévő kórházak, erre a Veriteľ idén 5,2 milliárdot költ. Ez is csak a 2003 végéig keletkezett adósságokra lesz elég, a 2004-es tartozásokra további 3,32 milliárdra lenne szükség. A csődbe ment Perspektíva Egészségbiztosító tartozásait - 820 millió korona - is beszámítva idén 6,44 milliárd koronát költ tehermentesítésre a Veriteľ. A nagy kórházak adósságának növekedése azonban idén is folytatódik, de ezt a kormány már nem akarja felvállalni. „A 2004 decemberéig keletkezett adósság kifizetése után a 2005-ös újabb tartozások rendezését már nem tervezzük” - áll a szerdán elfogadott anyagban. Az utóbbi két évben a kormány 13,7 milliárd koronát költött az egészségügy adósságának rendezésére, az ideivel együtt pedig 20 milliárdnál többet, (lpj)
