Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-05 / 77. szám, kedd
I v Otthonunk ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. A fővárosban 30-80 ezer korona, az ország keleti metropoliszában, Kassán viszont csak 18 ezer korona az új lakások négyzetméterének ára Az idén sem lesznek olcsóbbak a lakások Bár országszerte évről évre egyre több lakás épül, a lakásárak továbbra is magasak maradnak. A developer-társaságok képviselői szerint változás e téren az elkövetkező két- három évben sem várható. LÖRINCZ ADRIÁN Pozsony az ország legdrágább városa, ám a lakások iránti kereslet tartós - szűrhető le abból a felmérésből, melyet a develop- ment-társaságok képviselői végeztek országszerte. A szóban forgó cégekről tudni kell, hogy általában erős nyugati anyavállalatok állnak mögöttük, és csak azokban a térségekben kezdenek lakásépítésbe, ahol biztosra vehető, hogy azok jó pénzen értékesíthetők lesznek (magántőkés befektetésről van szó; a községi bérlakások iránt továbbra is országszerte nagy a kereslet). Az ország egyes térségei, városai közötti különbségek annak ellenére is megmaradnak, hogy az egész országban egyformák az építési költségek. Az építőanyag és az energia ugyanis szint ugyanannyiba kerül az ország bármely részén. Lényeges különbség van a telekárak között; az országos átlagot többszörösen felülmúlják a pozsonyi árak, és ez a szakértők szerint továbbra is így marad. Az építkezések legnagyobb nyertesei egyértelműen a telektulajdonosok, míg az építő társaságok haszna a befektetéseknek mindössze 7-10 százalékát teszi ki. A pontos haszonkulcsot persze egyik társaság képviselője sem árulja el; ez mindig attól függ, milyen áron sikerül értékesíteniük a kész lakásokat. Pozsonyban szinte mindig biztosra mehetnek, ám az ország más városaiban nagyobb a kockázat. Változás mindössze az építés finanszírozásának módjában várható - a developerek a jövőben valószínűleg nagyobb mértékben fogják kihasználni a bankok nyújtotta, egyre előnyösebbé váló hiteltermékeket, így a leendő lakástulajdonos már a kész lakásért fog fizetni, az építés befejezését követően. 43 ezer új lakás 2020-ig a fővárosban 43 ezer új lakás épül meg, a területi fejlesztési tervben pedig 400 olyan térség szerepel, melyeken eddig alig folyt építés. Idén három és félezer lakást kínálnak eladásra a fővárosban a developer-társaságok, ám ez nem azt jelenti, hogy az árak lejjebb mennének. Éppen ellenkezőleg - a legfelő kategóriába tartozó luxuslakások iránt nő legjobban a kereslet. A Várdombon például olyan lakások építésének az előkészítését végzik, melyeknek négyzetmétere 80 ezer koronába fog kerülni. Hasonló építkezések kivitelezése kezdődik meg rövidesen Károly- faluban is; itt a lakások négyzet- métere megközelítőleg 60 ezer korona lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes Pozsony tá- gabb városközpontjában építeni. Jó példa erre, hogy az itt tavaly elkészült hatszobás luxuslakások mindegyike elkelt - bár az ár tízmillió korona fölött volt. Érdekességként említhető meg, hogy a fővárostól 30-40 kilométerre telepített „szatellit-városkák” kialakítására tett kísérlet fokozatosan zátonyra fut. Az itt épülő, szintén luxus-kategóriába sorolható laA pozsonyi lakások ára körülbelül második éve stabil (Képarchívum) kások iránt alig van kereslet, aminek egyik fő oka az, hogy a főváros a legtöbb irányból nehezen megközelíthető, mindennaposok a a közlekedési dugók. A pozsonyi lakások ára körülbelül második éve stabil; négyzetméterenként 28-30 ezer koronánál kezdődnek, miközben a legtöbbé nem haladja meg a 40 ezer koronás négyzetméterenkénti árat. Alacsonyabb kereslet vidéken Bár a külföldi nagybefektetők letelepedésétől sokan csodákat várnak, a vidéki városok lakáspiacán ez alig érzékelhető - derül ki az említett felmérésből. Nagyot csalódtak például a nagyszombati ingatlankereskedők, akik arra számítottak, hogy még az autógyár beindulása előtt fellendül az üzlet. Hasonló a helyzet más városokban is; évente átlagban egy-két- új házat adnak át, ám így is gondokat okoz a legfelső szinteken található lakások eladása. Nagy az érdeklődés viszont az alacsonyabb panelházak tetején kialakított tetőtéri lakások iránt, melyek négyzetméterének ára országos átlagban 30 ezer korona. Az ingatlanirodák munkatársai úgy vélik: azon városokban, melyekben nagyobb külföldi befektető telepedik meg, még két-három évet kell várni arra, hogy az ingatlanok iránt is megnőjön a kereslet. Ha nem akarjuk, hogy az épület megrepedezzen, hallgassuk meg a talajmechanikai szakértő tanácsait, és konzultáljunk statikussal is Korszerű alépítmények, födémszerkezetek, tetőterek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Repedések, penészfoltok a falon, vízfoltok, elszíneződések a mennyezeten, púpos parketta, lepergő festék. Az építés során elkövethető hibák sora végtelen. Azok közül válogattunk, amelyek gyakran fordulnak elő, nehezen felismerhetők és kijavításuk nehéz, költséges. A sokszor elkövetett hibákkal hasznos tisztában lenni, mert ha magunk építkezünk, elkerülhetjük őket, ha pedig vállalkozót bízunk meg, felügyelhetjük a munkáját. Ha valami görbe, ferde vagy egyenetlen, hézag, lyuk tátong, netán egy „piszkafa“. tartja az egész emeletet, azt különösebb képzettség nélkül, józan paraszti ésszel is észrevesszük. Nem kell suszternek lenni ahhoz, hogy az ember tudja, hol szorít a cipője (Hegel). A páradiffúzió ugyanakkor nem látható, a törvényszerűségeknek megfelelő szerkezeti kialakításra „önmagától“ nem jön rá az ember. Alépítmények Az egyik leggyakrabban előforduló hiba, ha az alápincézett és pince nélküli épületrészek eltérő alapozási síkjának elmarad az összekötése. Az alsó (pincei) alapozási síkot kb. egyméteres szakaszonként a talaj törésszögének megfelelően (átlag 30 fok) fel kell lépcsőzni a magasabban lévő alapozási síkig. Ennek hiányában a talaj, vele együtt az alapozás és az épület a szintváltás vonalában eltörik. Az egy- vagy kétszintes épületben igen nagy károkat okoz a duzzadó agyagtalaj, mely nedvesség- tartalmának függvényében állandóan változtatja a térfogatát. Ezáltal folyamatosan emeli, süllyeszti az épületet, amely össze-vissza repedezik. Süllyedéskülönbséghez és repedéshez vezet, ha az épület egyik vége más szerkezetű talajon nyugszik, mint a másik. A talajmechanikai szakértő a szemle után megválasztja az alapozás helyes módját (talpkoszorú, stb.). Talajmechanikai szakember szükséges rétegvízveszélyes területen is; olyan domboldalakon, ahol vízzáró (gyakran agyag) és vízvezető rétegek váltakoznak. Ezeken a területeken szivárgórendszert kell építeni. Ha ezt elmulasztjuk, a víz az épület mögött feltorlódik, ami végül a ház falának átázását és az egész épület megcsúszását eredményezheti. A szigetelési hibákról regény írható, elkerülésük érdekében a munkálatokat kizárólag szakemberre bízzuk. Falazás és födémszerkezetek A korszerű falazóanyagok és ablakok megjelenésével a rosszul hőszigetelt épületrészek miatti páralecsapódás és penészedés jelentősen megnövekedett. Gyakran a régi, rosszul szigetelt épület ablakainak cserélése után jelennek meg penészfoltok, ugyanis a helyiségek alapszellőzése az új, jól záródó ablakokkal csökken. A hőhidak - ahol a páralecsapódás képződhet a külső pillérek, koszorúk, gerendák, erkély- és párkánylemezek mentén jelentkeznek, amennyiben a külső oldalról nem készül megfelelő hőszigetelés. A hőszigetelés méretezés és tervezés kérdése, de általában 3 centiméter vastag hőszigetelő lap, vagy hőszigetelő előfalazás megfelel. Gyakori hibaforrás a vasbeton erkély és párkány nem megfelelő szigetelése, hiszen az a hőt bevezeti a koszorúba vagy a gerendába. Megoldás a párkány körbeszigete- lése, vagy belső oldali pótszigetelés párazárással, szellőztetéssel. Tartószerkezetek, pillérek, födémek építési hibája nemcsak kárt okoz, de életveszélyes is. A szakember igénybevétele elkerülhetetlen. Néhány típushiba itt is előfordul, amire mi is figyelhetünk. A korszerű falazóblokknál előírják a minimális pillérméreteket, ennél nem készülhet kisebb. A bennmaradó zsaluzattal (pl. cső, zsaluzóelem) készülő vasbeton pü- lérekben lévő betonnál a fészekképződés nem látható, ezért a pillér plasztikusabb betonnal készüljön, különösen odafigyelve a bedolgozásra. A födémeknél a konzolos szerkezetek okozzák a legtöbb bajt. A vasalásnak a födém felső részén kell elhelyezkednie, megfelelő bekötéssel a gerendába és a födémlemezbe. Gyakori hiba, hogy a vasakat letapossák, azaz lejjebb kerülnek. Itt 2-3 centiméter különbség a teherbírásban akár 100 százalékos csökkenést is eredményezhet! Ha a konzolnak nincs legalább másfél- szeres súlyú ellenlemeze (gondoljunk egy mérleghintára), vagy nincs megfelelően a koszorúba kötve, a libikóka fel-, illetve leborulhat. A felbeton nélküli vasbeton gerendákból (pl. E gerenda) konzolt építem nem szabad! Az előre gyártott gerendás födémeknél figyeljünk az előírt felfekvésre a falaknál, a közbenső alátámasztásokra, a pótvasalásokra. A födémterveket statikus tervezővel készíttessük el. Tetőterek A tetőtérbeépítés egyik legkritikusabb részéről, a páratechnikailag helyes rétegfelépítésről rengeteg cikk, tanulmány és ismertető jelent már meg. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hibásan megépített tetőterek száma alig csökkent. A páralecsapódást két módon akadályozhatjuk meg: 1. A teljes pármennyiséget nem engedjük a hidegebb tér felé haladni. 2. A párát nem engedjük felgyűlni, hanem kiszellőztetjük. Az első esetben tökéletesen megfelelő a belső tér felől (hőszigetelés belső oldalán) feltett hézagmentes párazáró fólia. A második esetben a fedés mögötti (porhó elleni) fólia alatt felgyűlhet a pára, ezért az alatta lévő légteret ki kell szellőztetni, vagy olyan alátétfóliát alkalmazni, amelyik a párát átereszti. Ha a tető nem közvetlenül a födémen áll, hanem alatta a falat megemeltük (ez a térdfal), akkor a tetőszerkezetet oly módon kell megépíteni, hogy ez a fal ne tudjon kifordulni. (Képarchívum)
