Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-04 / 52. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 4. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 9. számában feltett kérdésre Ulm a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Zéger Éva alsószeli, Rácz Sándorné őrö- si és Hérics Anita féli olvasónk nyerte. Gratulálunk! Beszélgetés a néprajz szerepéről Somorja. Ma este 19 órai kezdettel a Fórum Kisebbségkutató Intézetben dr. Voigt Vilmos egyetemi tanárral beszélget Liszka József etnológus. A beszélgetés tárgya: a néprajz szerepe a 21. században - a mai folklórszövegek határai. Dr. Voigt Vilmos a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének az igazgatója és a Folklore Tanszék vezetője. Összehasonlító filológiával, szemiotikával, továbbá a népköltészet, tágabb értelemben a folklór elméleti kérdéseivel foglalkozik, (t) SZÍNHÁZ ■■■■■■■■I' KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Földönfutók 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Két szótaggal lemaradva (szí) 18 Szüzet szüntess (am.) 20 MLADOSŤ: Ibrahim és a Korán virágai (fr.) 18 A tenger hívása (fr.- sp.) 15.30, 20 AUPARK - PALACE: Vejedre ütök (am.) 15, 16.30, 17.30, 19, 20 Végállomás (szí.) 18, 20.10 Snowboardozók (cseh) 16.20, 18.30, 20.40 Közelebb! (am.) 15.10, 17.20, 19.30 Ray (am.) 18.10 Ibrahim és a Korán virágai (fr.) 15.50, 21.10 A nemzet aranya (am.) 16.10,18.40,21.20 Aviator (am.) 17.10, 20.30 Penge: Szentháromság (am.) 14.50,17.20,19.40, 21.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) 14.30,16.50 Az operaház fantomja (am.) 19.20 Kalandférgek (am.) 16.10, 18.20, 20.20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.40,18.50 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 21 KASSA DRUŽBA: Közelebb! (am.) 19 CAPITOL: Vejedre ütök (am.) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Snowboardozók (cseh) 17,19.30 ÚSMEV: Végállomás (szí.) 16, 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: A holnap világa (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Rossz nevelés (sp.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A nemzet aranya (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Wicker Park (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Kóristák (ff.) 19 LÉVA-JUNIOR: Kóristák (fr.) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A holnap világa (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Aviator (am.) 16.15,19.30 Bújócska (am.) 18, 20.15 Csudafilm (magy.) 15.45, 17.45, 19.45 Hölgyválasz (am.) 15.15, 17.30, 19.45 Közelebb! (am.) 18.30, 20.30 Le a fejjel! (magy.) 16, 18, 20 Penge: Szentháromság (am.) 15.30,17.45, 20 Sorstalanság (magy.) 14.30.17.15, 20 Vejedre ütök (am.) 15.45,18, 20.15 A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Hétvégi közvetítésünket a Hétről hétre című magazinnal kezdjük. Foglalkozunk azzal, hogyan és mikor válik szabaddá a határ a kettévágott Szelmenc között, és az USA külügyminisztériumának Szlovákiáról szóló, most közzétett jelentését is elemezzük. A hazai gazdaságba nyújt betekintést a Pénz, piac, gazdaság című rovatunk. 10 óra után témánk a Nemzeti Minőségi és Újítási Intézet tevékenysége. 56 éve alakult a szlovákiai magyarság egyik kulcsfontosságú intézménye, a Csemadok. Vajon napjainkban tartani tudja-e még ezt a pozícióját? Erre keresi a választ a 11 óra 30 perckor kezdődő Délidőben Miklósi Péter. Vendége: Száraz József, a Csemadok OT elnöke. A Tékában beszélgetés hangzik el Dobos Lászlóval Földönfutók című lírai játékáról, amelyet a kassai Thália Színház tűzött műsorára. Megemlékezünk a 30 éve elhunyt Németh Lászlóról, Bettes István pedig készülő köteteiről nyilatkozik. 15 órától a rádió hang- archívumából válogatunk. Egy 1990-ben készült felvétellel egykori hazai magyar színművészeink hangját idézzük fel. Vasárnap hírekkel indul a műsor 7 órakor, majd visszatérünk a hét politikai eseményeihez. Református műsorral várja a hallgatókat a Világosság. Bothné Be- reczky Ágota a terméketlen fügefa példázatáról szól, és bemutatjuk Görözdi Zsolt teológiai tanárt. 10 órai hírek után a Gyerekzsúrban az évszakok váltakozásáról beszélgetnek a kisiskolások. 11 órától ifjúsági műsorunkban Soóky Éva, a pozsonyi Agora iroda vezetője beszél egy középiskolásoknak szóló pályázatról, és felelevenítjük az Oscar-gála eseményeit. A Kaleidoszkópban Ozogány Ernő tudomány- és technikatörténeti szakíró segítségével időutazásra invitáljuk a hallgatókat, abból az alkalomból, hogy a 2005-ös esztendőt a fizika nemzetközi évévé nyilvánították. Majd Tóth Károlyt, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatóját egy kis számvetésre és jövőbe tekintésre kérjük. L. Juhász Ilona néprajzkutató a dél-szlovákiai szakrális kisemlékeket bemutató fotókiállításról beszél. 15 órától tűztük műsorra a Nevelők fórumát. Címmondatok a tartalomból: az agykutatás és a pedagógia kapcsolata; a testnevelés helye a tantárgyak sorában; pedagógusi vélemény a Sorstalanság című filmről; programelőzetes a Szlovákiai Magyar Pedagógusok 11. Országos Találkozójáról; tudósítás a XXIX. Felvidéki Magyar Matematikaversenyről. (B.E.) MÁRCIUS - A KÖNYV HÓNAPJA Könyvújdonságok a Kalligramtól A jó bornak nem kell cégér. Szerintem a jó könyvnek sem. De az azért a jó könyvek esetében is fontos, hogy az emberek tudomást szerezzenek róla: megjelentek, ott sorakoznak a könyvesboltok polcain, meg lehet őket vásárolni, és már csak egy kényelmes ülő- vagy fekvőalkalmatosság kell, amelyen neki lehet látni az olvasásnak. MISLAY EDIT A „dörzsölt” olvasók már tudják, hogy ilyenkor, a tavasz közeledtével biztosan érdemes a könyvesboltok tájékán sétálni, hiszen a kiadók ebben az időszakban jó néhány új kötettel rukkolnak elő. A magyar könyvszakmának ugyanis két jelentős eseménye zajlik az év első felében: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét. így természetes, hogy a könyves műhelyek az ezt megelőző időszakra időzítik új köteteik megjelentetését. A következő napokban, hetekben hazai kiadóink háza táján nézünk körül. Ez alkalommal a Kalligram Kiadónál kopogtattunk. Amint azt Ozsvald Zsuzsától és Ágoston Attilától, a Kalligram szerkesztőitől megtudtuk, ebben a hónapban több kötet is a boltokba kerül a kiadó műhelyéből, sőt van, amelyik már kapható is. Elsőként a hazai szerzők munkájára hívták fel a figyelmet: a jövő héten kerül ki a nyomdából Kossuth-díjas írónk, Grendel Lajos legújabb kötete, a Mátyás király New Hornban című regény, amelynek helyszíne bizonyára ismerős lesz az olvasók számára, hiszen Grendel két előző regénye, a Tömegsír és a Nálunk, New Hornban ugyanebben a képzeletbeli (ám ennek ellenére ismerős) kisvárosban játszódik. Főhőse Király Mátyás, a bukásába belehibbant párttitkár, aki egy GRENDELi Mátyás király New tatban A 2004-es év legjobb könyvének ítélt Magyar Irodalmi Díjat a hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében nyújtotta át Göncz Árpád. Felvételünkön Göncz Árpád mellett a díjazott, Tolnai Ottó és könyvének kiadója, a pozsonyi Kalligram igazgatója, Szigeti László. (Végei Dániel felvétele) furcsa álom nyomán az igazságos Mátyás király reinkarnációjának képzeli magát. A két szálon futó, picit bulgakovi ihletésű történetet az író szarkasztikus humora is élvezetes olvasmánnyá teszi. Tavaly év végén jelent meg a Kalligram gondozásában, tehát ugyancsak friss az a szemet gyönyörködtető kiállítású kötet, amely Orpheusz lantja, Dávid hárfája címmel a hétszáz éve született reneszánsz költő latin nyelvű költészetéből nyújt válogatást. Petrarca olasz nyelven írt műveit már jó néhány kiváló magyar költő tolmácsolásában olvashattuk. Latin nyelvű versei azonban magyarul ez idáig nem jelentek meg. Az Orpheusz lantja, Dávid hárfája tehát hiánypótló, fontos munka, amely keresztmetszetet kínál Petrarca latin költészetéből. A költeményeket a kiváló fiatal költő, műfordító és filológus, Csehy Zoltán válogatta és magyarította, amint azt tőle megszokhattuk: kiválóan. A Kalligram fő profiljának a kortárs irodalom publikálása tekinthető, ezért számít külön újdonságnak az újdonságok között, hogy a kiadó nagyszabású, ötven- kötetesre tervezett sorozatot indít, amelyben a magyar irodalom klasszikusának, Krúdy Gyulának a műveit kínálja az olvasóknak. Ozsvald Zsuzsa elmondta, ez lesz az eddigi legteljesebb életmű-sorozat. Krúdy Gyula Összegyűjtött műveinek első két kötete a Regények és nagyobb elbeszélések 1., valamint a Drámai művek. Jó alkalom ez arra, hogy akik eddig nem fedezték fel Krúdy írásművészetének varázsát, azok most megtegyék. S talán az is kiderül számukra, hogy Krúdy Gyula klasszikus ugyan, de ugyanennyire modern is. Fűzi László azok közé az alkotók közé tartozik, akik nyugodtan a kiadó „házi szerzői” közé sorolhatunk, hiszen már több kötete látott napvilágot a Kalligram- nál. Legújabb esszékötetében, amely Maszkok, terek... címmel jelent meg, gyermekkori emlékeit, személyes élményeit, szellemi nevelődését, meghatározó olvasmányélményeit osztja meg az olvasókkal. Sándor Iván egy lírai szerelmi történettel, a Drága Liv című regénnyel jelentkezett először a kiadó szerzőjeként. Új kötete, amely a Mikoriak a golyónyomok? címet viseli, huszonkét beszélgetést ad közre az íróval, egyebek mellett a regényírásról, az esszé eretnekségéről, a korszaknaplóról, az ezredforduló színházáról, a történelemről, a politikáról, a második világháborúról, az ötvenhatos forradalomról, valamint a rendszerváltozásról és az új évezredről. Nem hiányzik a kínálatból a po- ézis sem: Petőcz András új verseskötetének, az Európa rádiónak a darabjai ezúttal sem nélkülözik az iróniát. Az újvidéki Új Symposion című irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat a vajdasági magyar irodalom egyik meghatározó fórumának számított. Szerbhorvát György kötete, a Vajdasági lakoma a folyóirat keletkezéséről, alakulástörténetéről, a Symposion- nemzedékekről, értékorientációikról ad képet. A közép-európai értékek közvetítésének jegyében ezúttal is találhatunk cseh műveket a kiadó új könyvei között. Az 1928-ban, mindössze ötvenévesen elhunyt Ladislav Klímát a cseh kultúra legkiemelkedőbb képviselői közé sorolják, és hazájában hatalmas tisztelet övezi. „A korlátlan szabadság filozófusa volt és tabudöntögető, tiltott területekre merészkedő író, aki tudatosan vállalta az örökös kívülálló rendkívüli sorsát” - olvasható a kiadónál az Abszolút Akarat Vagyok címmel megjelent kötetében. Magyar fordításban ez lesz a második Klímakötet, amelyet kézhez kap az olvasó, s amely remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy magyar nyelvterületen is ismertté és elismertté váljék. A kortárs cseh próza kiváló egyéniségei közé tartozik Miloš Urban. Csehországban legalább annyira népszerű, mint például Jáchym Topol. Ágoston Attila szerint Miloš Urban is méltán tarthat igényt a magyar olvasók érdeklődésére. A szerzőnek eddig két regénye jelent meg magyarul. A Hastrman, a vizek fejedelme című, amelyért Urban 2002-ben megkapta az év legjobb prózájáért járó Magnesia Litera díjat, a Kalligram gondozásában 2003- ban jelent meg magyar fordításban. És most itt az újabb magyar fordítás: A katedrális árnya, amely az Isteni krimikomédia alcímet kapta. A történet meglehetősen rémisztő, hiszen vannak benne rituális gyilkosságok, nagykalapos démon, katedrális falába vésett ijesztő kétszarvú körök. Urban regénye mégsem csupán krimi, hiszen olvasható akár „tragikus szerelmi történetként, sajátos műemlékkalauzként, beavatási regényként vagy akár mögöttes tartalmakat rejtő intellektuális kalandregényként”.
