Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
II Pénzvilág ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. Az életmódváltozás gerjesztette kölcsönök iránti korábbinál jóval nagyobb hajlam átalakítja a megtakarítások szerkezetét. Nálunk még mindig kevesen tudnak spórolni Megváltozott a lakosság befektetési stratégiája A MEGTAKARÍTÁSOK SZERKEZETE 2004-BEN ľ 1 Bankbetét 63,6% 1 Lakás-takarékpénztár 8,8% I \ Életbiztosítás 9,6% I, ú Befektetési alap 14,1% ] Kiegészítő nyugdíjbiztosítás 3,8% (Forrás: SLSP, P) Az utóbbi időben egyre inkább csökken a bankokban elhelyezett megtakarítások részaránya, miközben a lakosság mind több hitelt vesz fel és mindinkább a befektetési alapok felé fordul. Lássuk tehát, miképpen módosul megtakarítási stratégiánk! ÜJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A részarányt tekintve egyre csökkennek banki megtakarításaink, miközben mind több hitelt veszünk fel. A lakosságnak nyújtott banki kölcsönök volumene tavaly év végén megközelítette a 117 milliárd koronát, ami 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban és több mint a kétszerese a 2001-es 51 milliárd koronának. Bátrabban veszünk fel kölcsönt A polgárok egyre intenzívebb költekezési hajlamát jelző adatok számos okra vezethetők visz- sza. Ezek közül a legfontosabb a hitelkamatok csökkenése, a korábbinál rugalmasabb és szélesebb körű vásárlási hitelek terjedése, a jelzáloghitelek könnyebb folyósítása és a növekvő fizetések. Ami a területi megoszlást illeti, Közép- és Kelet-Szlovákiá- ban főleg a vásárlási hitelek, Nyugat-Szlovákiában pedig a jelzáloghitelek dominálnak. Ezen belül is kiugró Pozsony és közvetlen környékének szerepe, ami megint csak azt támasztja alá, hogy a fővárosi lakosság magas fizetése folytán a leginkább hitelképes. A lakosság eladósodása nem azt jelzi, hogy egyre rosszabbul élnek, hanem éppen ellenkezőleg: az optimizmusukat tükrözi. A polgárok napjainkban már mernek kölcsönt felvenni, különösen a rendszeres jövedelemmel rendelkező fiatalok, mivel a jövőt már nem látják olyan komoran. Ez az irányzat a jövőben csak erősödni fog, hiszen Szlovákiában a lakosság eladósodottsága alig éri el a bruttó hazai össztermék 10 százalékát, miközben e mutató az Európai Unióban már megközelíti az 50 százalékot. Visszaszorulnak a bankbetétek Az életmódváltozás gerjesztette kölcsönök iránti nagyobb hajlam a megtakarítások szerkezetét is átalakítja. Amíg 2002-ben a bankbetétek aránya a megtakarításokon belül elérte a 78 százalékot, addig 2004-ben ez már csupán 64 százalékot tett ki. A csökkenés főleg a banki kamatok tartós esésének számlájára írható. Ezzel párhuzamosan a némileg nagyobb kockázatot, ám nagyobb hozamot is ígérő befektetési alapok súlya látványosan nőtt. Tavaly év végén már 70 milliárd koronát kezeltek a befektetési alapok, ami a teljes lakossági megtakarítások 14 százalékát jelenti. A prognózisok szerint 2008-ra az alapokban már a lakosság pénzének mintegy 20 százaléka fog pihenni. Ez jelentős előrelépés, hiszen nálunk nem volt hagyománya a fix hozamot nem ígérő és esetenként némileg kockázatos befektetési alapoknak. Úgy látszik, sikerült átlépni egy láthatatlan lélektani határt, amelyet Miroslav Šmál, a Postabank vezető elemzője korábban így jellemzett: „A szlovákok nem hajlandók a magasabb kamat reményében nagyobb kockázatot vállalni”. Ami érthető is, hiszen az ezredforduló tájékán sorra omlottak össze a nem banki jellegű pénzügyi szolgáltatók, ami évekre elvette a kedvet a hagyományostól eltérő megoldások iránt. Azonban időközben a polgárok rájöttek, a döntően a bankok felügyelete alatt álló befektetési alapok meglehetősen megbízhatóan működnek. Ennek eredményeként, míg 2002-ben az alapok összesen csak 16 milliárd koronát kezeltek, addig tavaly már 70,5 milliárdot. Ezzel párhuzamosan a határidős lekötésű bankbetétek, a korábbi slágerbefektetés folyamatosan veszít a súlyából: 2002-ben 138 milliárd korona pihent ilyen jellegű betéteken, tavaly pedig 143 milliárd korona, azaz a növekmény elenyésző. Nem csoda, hiszen míg a határidős betétek tavaly átlagosan és éves szinten2,3 százalékon kamatoztak, addig a kötvényalapú befektetési alapok átlagos hozama 6,5 százalék körül mozgott. Az alapok felfutásával egy időben az élet- biztosításra szánt összegek is emelkednek; ez utóbbi a megtakarítások tortájából 10 százalékos részt hasít ki. A lakás-takarékpénztárak pozíciója stabil, s bár az állami prémium nagysága folyamatosan mérséklődik (napjainkban a felső határa 2500 korona), mégis magasabb kamatot biztosít, mint a leghosszabb lekötésű bankbetét. Konkrétan tavaly a 6 éves megtakarítási időtartam éves átlagban 7,1 százalékot hozott, idén pedig 6 százalék körüli kamat várható, ami utcahosszal jobb a bankbetétek utáni 1-2 százaléknál. Ötből csupán ketten spórolnak Mindezek a változások azonban nem feledtethetik azt a tényt, hogy a legfrissebb felmérések szerint napjainkban 10 szlovákiai polgárból mindössze 4 tud fizetéséből rendszeresen megtakarítani. A Szlovák Statisztikai Hivatal mellett működő közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a polgárok 80 százaléka úgy értékeli, jelenleg nem megfelelő a helyzet a tartós takarékosságra. Ez nem csoda, hiszen béremelkedés ide, fizetésemelés oda, még mindig az Európai Unió egyik legalacsonyabb bérszínvonalú országa vagyunk. A GfK Hungária piackutató intézet februárban tette közzé az Európa 29 országára vonatkozó vásárlóerő kutatásának eredményeit. Az euró paritáson mért vásárlóerő a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelmét jelzi az egyes országokban. Míg az éllovas Liechtensteinben 31 914 eurót költhettek tavaly átlagosan az ország polgárai, addig Szlovákiában csak 7038 euró volt e mutató. Ezzel a 29 európai állam között a 27. helyen állunk, s csupán Észtországot és Lettországot előzzük meg. (shz) A MEGTAKARÍTÁSOK SZERKEZETE 2008-BEN 3 Bankbetét és lakás-takarékpénztár 63,2% 1. Életbiztosítás 10,9% [iSfÜ Befektetési alap 19,3% ] Kiegészítő nyugdíjbiztosítás 6,6% Az egyre kedvezőbb feltételű és széles választékú lakossági fogyasztási hiteleknek köszönhetően térségünkben meglódult a lakosság eladósodottsága Fejlődésünk velejárója a korábbinál intenzívebb költekezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyre kedvezőbb feltételű, mind rugalmasabb és szélesebb választékú lakossági fogyasztási hiteleknek köszönhetően látványosan meglódult a lakosság eladósodottsága Csehországban, Magyarországon, és fokozatosan nálunk is. Ám ez még mindig eltörpül a nyugat-európai és az észak-amerikai háztartások már- már veszélyes adósságállománya mögött. Szlovákiában az elmúlt két évben megkétszereződött a lakosságnak nyújtott kölcsönök volumene, melynek együttes nagysága 2004 végén már elérte a 117 milliárd koronát. Ez nagyrészt a jelzáloghitelek előretörésének köszönhető, ám a fő ok az alacsonyabb kamatokban, a növekvő átlagkeresetekben és a nagyobb lakossági bizalomban keresendő. Ez természetesen a háztartások eladósodásához vezet. Az eladósodás aránya ugyan még nem számottevő, főleg ha a nyugateurópai mércével mérjük, azonban azt érdemes megállapítani: a lakosságot néha a lelkesedés, egymás utánzása hajtja a hitel- felvételeknél. Bármilyen meglepő is, sokszor nem az ár, vagyis a bank által követelt kamat nagysága a mérvadó. A legfontosabb ugyanis a jó marketing, azaz az ügyesen tálalt hiteltermék. A pénzintézetek természetesen mindig a legjobb oldalukról mutatkoznak be, egy-egy terméket a lehető legalacsonyabb kamattal hirdetnek meg. Az ügyfél sokszor nem tudatosítja, hogy a hitelkamatnak nemcsak alsó, hanem felső határa is van. Pedig nem árt, ha tudjuk: mindig az kapja a legkedvezőbb feltételekkel, vagyis a legalacsonyabb kamattal a kölcsönt, aki anyagilag a legjobb helyzetben van, vagy akinek valójában nincs is igazán szüksége rá. Legtöbbünk persze nem ebbe a kategóriába tartozik. Például a mérvadó TREND gazdasági hetilap e havi összefoglalójában megállapítja: a bankok már tavaly decemberben 8 és 9 százalékos kamatokkal hirdették a vásárlói hiteleiket, miközben átlagosan 12,5 százalékon nyújtották őket. Ráadásul a kamat nem minden, főleg a kisebb hitel- igényléseknél érdemes odafigyelni a kezelési és egyéb járulékos költségekre. Újra a TREND-et idézzük, amely állításunkat a következő példával támasztja alá: Az ügyfél 50 ezer koronás vásárlói hitelt vesz fel, egyéves időtartamra. Az adott bank e szolgáltatást 11,4 százalékkal nyújtja, azonban emellett a felveendő hitel 2 százalékát máris lefogja, ráadásul havi 50 koronás kezelési költséget számláz fel. Ezek nem rendkívüli feltételek, mondhatni standard eljárásról van szó. Az utóbbi tényezőket is figyelembe véve összességében hány százalékos kamat fejében jutott az ügyfél 50 ezer koronás hitelhez? A válasz talán meglepő és a kliens szempontjából mindenképpen lesújtó: a kamat ugyanis így 17,4 százalékos, ami napjaink alig 3 százalékos inflációja mellett korántsem kedvező. A Cseh Nemzeti Bank már régebben figyelmeztet a cseh lakosság gyors ütemű eladósodásának tényére. A háztartások adósságállománya csak 2004- bentovábbi 75 milliárd cseh koronával nőtt (miközben a megtakarítások csupán 61 milliárddal), és az elmúlt év végén a kumulált tartozások túllépték a 300 milliárd koronát. A cseh lakosság már évek óta intenzíven él a vásárlási hitelek lehetőségével, ami banki szakemberek szerint akkor okozhat komolyabb gondot, ha a cseh gazdaság helyzete rosszabbra fordul. Bár a lakáshitelek térnyerésével öt év alatt több mint megnégyszereződött a magyar lakosság eladósodottsága, e mutató ma is alig harmada a régi EU- tagországokénak. Az eladósodás növekedése a szakértők szerint természetes felzárkózási folyamat, ám a devizahitelek elburjánzásának komoly kockázatai vannak. A lakosság 15 százaléka a tartalékait éli fel, és már további 5 százalék is elindult az eladósodás útján - állapította meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tavaly december végén publikált felmérése. Tény, hogy 1999 és 2004 között több mint megnégyszereződött a magyarországi polgárok eladósodottsága: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2004. szeptember végén a magánszemélyek összes hiteltartozása 3775 milliárd forint volt, vagyis - az 1999 végi alig több mint 4 százalékkal szemben - elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) 18 százalékát. A GfK piackutató intézet felmérése alapján 2004ben Magyarországon megközelítőleg másfél millió ember volt valamilyen hiteltermék „fogyasztója“. Mégsem kongatnak vészharangokat az elemzők, mondván: az eurót fizetőeszközként használó országokban 2003 végén a 12 állam összes GDP-jének több mint a felére rúgtak a magánadósságok. Más szóval: a fejlődés természetes velejárója, hogy Magyarországon is nőttek a lakossági hiteltartozások. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének hátulütői is ennek a folyamatnak. Ha a lakosság többet fogyaszt, mint amennyit megtakarít, e forrásból kevesebb jut a költségvetési hiány fedezésére. Mivel pedig a vállalatok sem nettó megtakarítók - hiszen többet költenek, elsősorban beruházásokra, mint amennyit tartalékolnak -, az államnak nagyobb részben külföldről kell kielégítenie hiteléhségét. Mégsem aggódnak a szakértők a lakossági eladósodás miatt. „Az elmúlt három évben a lakosság fogyasztási-megtakarítási magatartásának megváltozását egy, a felzárkózó gazdaságokra jellemző átállási folyamat részeként értékelhetjük, melynek során a háztartások egy magasabb fogyasztási és eladósodottsági hányaddal és alacsonyabb finanszírozási kapacitással jellemezhető pályára váltanak“ - olvasható a magyar jegybanknak a pénzügyi stabilitásról tavaly decemberben kiadott jelentésében. Hasonló folyamat játszódott le az eurózónához korábban csatlakozott, kevésbé fejlett EU-tag- országokban is, amelyekben az euró bevezetése előtt négy-öt évvel futott fel a hitelezés: 1997- 2002 között Portugáliában ösz- szességében 55-60, Írországban 25, Spanyolországban 20 százalékkal. (hv, shz) A lakossági eladósodottság aránya a GDP százalékában Litvánia 3,4% Szlovákia 7,8% Csehország 9,8% Szlovénia 10,3% Lengyelország 10,8% Lettország 12,0% Észtország 15,3% Magyarország 15,9 Az ELI átlaga 51,6 (Forrás: MNB, HVG)
