Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
Jó tudni, Szlovákia és egyes régiói hogyan állnak, s miért vannak olyan helyzetben, amilyenben, mert csak e tudás birtokában lehet körültekintően segíteni rajtuk A „regionálisan differenciáló töltetről” Az időben és térben zajló társadalmi változások a maguk természetességében „regionálisan differenciáló töltetet” hordoznak magukban. ' KORPÁS ÁRPÁD Éppen ezért fontos megismerni, e folyamatoknak mely tényezői és miként határozzák meg a társadalmi fejlődést, mit okoz a belső energia és potenciál minőségi vagy nem minőségi volta (a szociális tényezőktől a táji-ökológiai tényezőkig), és - ellenkezőleg - mit határoznak meg „külső” tényezők. Ezek a talán nehezebben értelmezhető mondatok lényegében annyit rejtenek: jó tudni, Szlovákia és egyes régiói hogyan állnak, s miért vannak olyan helyzetben, amilyenben, mert csak e tudás birtokában lehet körültekintően segíteni rajtuk. A tudomány eszközeivel éppen a segíteni akarás a célja annak a kiadványnak, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete 2004 végén jelentetett meg Szlovákia regionális fejlődése - kiindulási pontok és a jelenlegi helyzet (Regionálny rozvoj Slovenksa - východiská a súčasný stav) címmel. A tanulmány - tekintve a regio- nalisztika, a regionális fejlesztés interdiszciplináris jellegét - különböző szakterületeken működő társadalomtudósok közös munkája. A kötet egy nagyobb, 2003-ban megkezdett és idén záruló kutatási projekt (Regionálna diferenciácia, regionálny rozvoj v Slovenskej republike v kontexte integračných dosahov - Regionális különbözőség, regionális fejlesztés a Szlovák Köztársaságban az integrációs hatások kontextusában) első három szakaszának eredményeit mutatja be. Az elemzéseket számos adat, több grafikon és térkép támasztja alá, illusztrálja. Bár a feldolgozásnál a járásokat tekintették statisztikai egységeknek - mert a rendelkezésre álló adatok azokra vonatkoznak vagy éppenséggel járási bontásúak - , egy-egy probléma, jelenség földrajzi kiterjedését igyekeztek országos viszonylatban és a lehető legplasztikusabban bemutatni. Az országos kontextust megtartva mellékletünkben főként a délszlovákiai régiók helyzetéről szóló megállapításokat összegezzük. Az írásokból - amint a kötet tanulmányaiból is - kitűnik, hogy Szlovákia egy délnyugat-északkelet (és sok esetben észak-dél) irányú képzeletbeli tengellyel két részre osztható: előbbi többé-ke- vésbé, saját erejéből és külső segítséggel képes az integrálódásra, a másik, fejletlenebb országrész jövője azonban a szakemberek számára is nagy rejtély. A szerzők elsősorban a különböző szinteken működő döntéshozóknak szánták tanulmányukat, de szívesen ajánlják az érdeklődő nyilvánosság figyelmébe is. Reméljük, olvasóink számára is hasznos olvasmány lehet a dolgozatban foglaltak vázlatos ismertetése, s talán több olyan jelenségről is újabb ismereteket szerezhetnek, amelyeket a mindennapokban, a saját bőrükön vagy környezetükben tapasztalnak. Regionálny rozvoj Slovenska východiská a súčasný stav 2004 Regionálny rozvoj Slovenska - východiská a súčasný stav (Szlovákia regionális fejlődése - kiindulásipontok és a jelenlegi helyzet). Sociologický ústav Slovenskej akadémie vied (Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete) 2004. Szerkesztette: Mgr. Ľubomír Faltán, CsC. és Doc. PhDr. Ján Pašiak, PhD. Szlovákia járásai gazdasági fejlettségi szintjük alapján (a 2001. december 31-i állapot szerint). Bővebben lásd cikkünket e térkép alatt. 9-28 29-46 47-64 65-82 83-100 A gazdasági színvonal együtthatója A gazdaság országos szintjén Pozsony, Kassa, valamint a Szenei és a Nyitrai járás A Vágtól a Tiszáig - átlag alatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gazdasági fejlettségi szintjük alapján Szlovákia járásai Jozef Tvrdoň szerint öt nagyobb csoportba sorolhatók. Az első csoportot a legmagasabb gazdasági fejlettségi szintű járások alkotják: a Pozsonyi, a Kassai, a Besztercebányai és a Zsolnai. (Ezeket a cikkünk feletti térkép jelmagyarázata 83 és 100 közti együtthatóval jelöli.) Gazdasági szempontból az előzőeknél valamivel gyengébbek, de Szlovákia átlagát meghaladó fejlettségűek a második csoportba sorolt járások. A magyarlakta járások közül csak kettő, a Szenei és a Nyitrai tartozik ebbe a csoportba. Átlagosan fejlett három magyarok lakta járás is: a Dunaszerdahelyi, a Galántai és a Vágsellyei. A negyedik és az ötödik kategória a gazdasági fejlettségi szint országos átlagát el nem érő járásoké - a Komáromi járástól az ukrán határig a magyarlakta régió e két csoportba tartozik. Az „átlag alattiak” közül a némileg jobb helyzetűek (együttható: 29-46) a negyedik csoportba kerültek (a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai, a Losonci, a Nagyrőcei, a Rozsnyói és a Nagymihályi is), a legrosszabb helyzetűek (együttható: 9-28) az ötödik kategóriát alkotják (délen: Nagykürtösi, Poltári, Rimaszombati, Kassa-vidéki és Tőketerebesi járás). A gazdasági fejlettség együtthatóját a foglalkoztatottsági és a termelékenységi index alapján határozzák meg. A szociális helyzet járásonként Bevezethetjük a szegénység dél-szlovákiai makrorégiójának fogalmát is Halmozottan hátrányos helyzet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy-egy járás gazdasági és szociális helyzete között nagy a kölcsönhatás - ez már akkor nyilvánvalóvá válik, ha az ezen az oldalon lévő két térképet egybevetjük. A Kelet-szlovákiai kerület szinte egész területe a legrosszabb szociális helyzetben van, a szakma a szegénység kelet-szlovákiai makrorégiójáról beszél (erről lásd cikkünket mellékletünk következő oldalán). Ha a szlovákiai magyar közösség szempontjából nézzük a térképet és magát a problémát, saját, közösségi használatra minden kendőzés nélkül bevezethetjük a szegénység dél-szlovákiai makrorégiójának fogalmát is (amelyet a szakemberek országos viszonylatban inkább sávként értelmeznek). Akárcsak a fenti, a gazdasági fejlettséget mutató térképnél, itt is megfigyelhető, hogy Délnyu- gat-Szlovákia magyarlakta vidéke - nyugatról kelet felé haladva a térképen - szinte járásonként vált árnyalatot a kedvezőtlen felé. A tipologizálást végző Peter Gajdoš szociológus szerint a nagyon kedvezőtlen szociális helyzetű járásokban halmozódnak a negatív jelenségek, a figyelt mutatók többsége, illetve döntő hatású része egyre rosszabb. Gajdoš szerint kérdés, e halmozottan és tartósan hátrányos helyzetű régiók képesek-e önmagukon segíteni. Úgy véli, szélesebb körű társadalmi összefogás, szolidaritás kell ahhoz, hogy ezt az országrészt fel lehessen zárkóztatni a dinamikusabb Nyugat-Szlovákiához.
