Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. EU-TUDAKOZÓ Külföldi gyógykezelés Szeretnék Németországba utazni gyógykezelés céljából. Ilyen esetben fizeti-e az egészségbiztosító a gyógykezelés költségeit? Jelige: műtét Azt ajánljuk, hogy egészség- biztosítójának előzetes engedélyével vegye igénybe a külföldi gyógykezelést. Ha ugyanis valaki önkéntesen egy másik tagállamban gyógykezelteti magát, fő szabályként az egészségügyi ellátórendszer nem fedezi a gyógykezelés költségeit. Ilyenkor a gyógykezelés számláját a hazai biztosítóintézethez küldi a gyógyítást Euro Info végző intézmény. Az biztosító- intézetnek jogában áll mérlegelni és saját belátása szerint dönteni a kezelési költségek térítésének mértékéről. Továbbra is várjuk olvasóink Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit EU-tudakozó megjelöléssel ellátott levélben vagy villámpostán. EU-HÍREK Konferencia az Európai Alkotmányról Csáky Pál kormányalelnök Európai fórum 2005 címmel az európai alkotmányos szerződésről rendez konferenciát április 8-án a pozsonyi várban. A konferencián előadást tart Margót Wallström, az Európai Bizottság alelnöke is. Közéleti személyiségek, a parlamenti pártok vezetői és szakértők vitatják meg az alkotmány jelentőségét Európa és Szlovákia szempontjából. Az alkotmányt valamennyi eu-tagállamnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy 2006. november 1-jén hatályba lépjen. (Eurolnfo) A püspökök támogatják az alkotmányt A katolikus püspökök uniós képviselete támogatja az Európai Alkotmányt, és felszólítja a keresztény vallásúakat,. tegyenek azért, hogy a dokumentum a gyakorlatban is működjön. Bár a püspökök sajnálatukat fejezték ki, hogy II. János Pál pápa kérése ellenére az Alkotmány nem tartalmaz utalást a kereszténységre, a COMECE ajánlással fordult az egyházközösségek felé. Az alkotmány „áttörés az egyház és a társadalom” számára, amely „a keresztény antropológia alapelveit tükrözi” - áll a nyilatkozatban. (EUvonal) Elfogadták az Európai Ifjúsági Paktumot Az EU állam- és kormányfői nemrég véget ért csúcstalálkozójukon elfogadták az Európai Ifjúsági Paktumot. A francia, svéd, német és spanyol közös kezdeményezés biztosítani kívánja, hogy az ifjúságpolitikát is figyelembe vegyék a foglalkoztatáspolitika, a lakásügy, az oktatás vagy a szociális integráció kialakításakor. (EUvonal) Az unióban általában rossz az egészségügyi rendszerek megítélése - az új tagállamokban még rosszabb Európa fő betege: az egészségügy Termelékenységi veszteségnek vagy embernek tekinti-e Európa hetvenmillió krónikus betegét? Európában hetvenmillió krónikus beteg él. Nagy különbség azonban, hogy a 65 évnél idősebbek korcsoportjában az új EU-ta- goknál a népesség éppen kétharmada, míg a régi tagállamokban alig több mint harmada beteg. ÖSSZEFOGLALÓ Nagy-Britanniában nemrég orvosi vizsgálatra hívtak be egy 103 éves embert, azzal a felszólítással: a szüleivel jelenjen meg. A számítógép nem tudta ugyanis értelmezni szokatlanul idős korát, ezért mint hároméves gyermeket értesítették ki. Egy szintén nagy- britanniai tudósítás szerint az ottani egészségbiztosítási rendszerben, az NHS-ben annyira felhalmozódott a műtétre várakozók listája, hogy sokszor azóta már elhunyt betegeket hívtak be. Az első történeten még csak nevet az ember, a másodikon nem. Pedig mindkettő ugyanannak a tünete: az egészségügy sokszor maga a legelhanyagoltabb beteg. És ez nemcsak a briteknél van így. Az Aktív Állampolgári Hálózat olaszországi civil szervezet a minap Brüsszelben ismertette tavalyi, az Európai Unió tizenöt régi tagállamára kiterjedő felmérését. Általános diagnózisuk lesújtó: az európaiak nem jutnak hozzá megfelelő mértékben az egészségügyi ellátáshoz, továbbá betegségükről és a gyógymódok közötti választási lehetőségekről sem tájékoztatják őket eléggé. Mindez éppen a brit, az ír és a portugál egészségügyre a leginkább igaz, az osztrákra és a görögre a legkevésbé. A kórlapra minden bizonnyal még lehangolóbb megállapítások kerültek volna, ha az új EU-tíze- ket is sorra veszik. A dublini központú Európai Alapítvány az Életés Munkakörülmények Javításáért nevű szervezet felmérte: az új tagországokban, valamint Bulgáriában, Romániában és Törökországban az emberek átlagosan rosszabbnak ítélik az egészségi állapotukat, mint az EU-15-ök lakosai. Utóbbiakhoz viszonyítva az új tagállamokban élők közül két és félszer annyian nyilatkoztak úgy, hogy az egészségi állapotuk rossz. Európában hetvenmillió krónikus beteg él. Nagy különbség azonban, hogy a 65 évnél idősebbek korcsoportjában az új EU-ta- goknál a népesség éppen kétharmada, míg a régi tagállamokban alig több mint harmada (37 százaléka) beteg. Mi lehet a kúra, mit tehet az unió? Az EU egészségpolitikájában vannak ugyan közös irányok (mint a dohányzók és a mentális betegségekben szenvedők számának csökkentése), a közös, „egységesítő” politikák azonban - európai egészségbiztosítási kártya, kortörténetek egységes adatbázisának kialakítása - elsősorban azokat érintik, akik nem egyetlen EU-tagállamban dolgoznak és betegeskednek. Az egészségügyi intézményeket a tagállamok saját hatáskörben működtetik - ahogyan a mezőgazdasági támogatási rendszert például már rég nem. Ahogy tehát az elégedetlen méhész jó okkal jön Brüsszelbe tüntetni, az viszont, aki Budapesten nem jut CT-vizsgálati időponthoz, inkább otthon elégedetlenkedjen. Az Európai Bizottság és a betegek jogainak érvényesüléséért küzdő civil szervezetek között egyébként komoly felfogásbeli különbség van. Brüsszelnek mindenről Amerikával szembeni versenyképességi lemaradása jut eszébe. így nyilván David Byrne, az előző egészségügyi EU-biztos is mélyen meg lehetett róla győződve, milyen helyesen szól, amikor a következőket mondta: „A modern gazdaságok a jó egészségre épülnek. Versenyképességük egyre inkább attól függ, mennyire teszik képessé polgáraikat arra, hogy egészségesebb, termelékenyebb életet éljenek.” A bölcs biztos még hosszasan mondta ugyanezt. Ám aki csöngetett már hiába az éjszakás nővérnek, az több vigaszt talál a 2002-es Európai Betegjogi Chartában. Ennek tizennégy pontja a többi között rögzíti: a pácienssel pontosan közölni kell, milyen állapotban van, a róla hozott döntésbe lehetőleg be kell vonni őt, joga van a panaszhoz és adott esetben a kártérítéshez. Az igazi fájdalom: a leendő EU-alkot- mányba csupán a betegjogi charta leegyszerűsített tömörítvénye került be. (NOL) KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Az Európai Parlament néppárti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti képviselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. A játék keretében a heti rendszerességgel május 25-ig minden héten 3-3 kérdést teszünk fel az EU-val kapcsolatban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év feletti) nyertest, aki júniusban az Európai Parlament néppárti frakciója által finanszírozott 5 napos tanulmányúton vehet részt. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre várjuk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket, nevüket és életkorukat. A helyes válaszokat a soron következő szerdai számunkban közöljük, (ú) Kérdések (3. forduló) 1. A 6 tagúként indult Európai Uniót először 1973-ban bővítették. Egyszerre hány állammal? A. Eggyel B. Kettővel C: Hárommal 2: Szlovákia mikor választott először képviselőket az Európai Parlamentbe? A. 2004 május B. 2004 június C. 2004 szeptember 3. Ahhoz, hogy az európai alkotmány hatályba lépjen, A. mind a 25 tagállamnak B. az összes tagállam kétharmadának C. három híján minden tagállamnak jóvá kell hagynia. A 2. fordulóban a helyes válaszok: 1. B. 1967 2. C. 732 3. B. Az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosa (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Szlovákiában a lakosság majd ötödé állás nélkül lesz Európában a növekedés dacára kevés a munkahely NÉPSZABADSÁG Ausztriában háromszázalékos GDP-növekedés mellett észrevehetően csökken a munkanélküliség. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézete (WIIW) nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint ez a recept Kelet-Európára nem érvényes. Sőt, ebben a térségben - az új tagországokban - 4-5 százalékos növekedés sem hoz új munkahelyeket, ami az osztrák gazdaságkutatókat kifejezetten aggasztja. Példának Lengyelországot és Szlovákiát említik: az előrejelzés szerint ezekben az országokban 2006-ban közel minden ötödik munkaképes korú állampolgár állás nélkül lesz, s különösen nehéz helyzetbe kerülnek a fiatalok, valamint a megfelelő képzettség hiánya miatt a munkaerőpiacon hátránnyal indulók. Mindez annak ellenére, hogy az igen alacsony adóteher és a munkaköltség sok nemzetközi, köztük osztrák konszernt vonz e két országba. Magyarország, Szlovénia, Csehország munkanélküliségi helyzetét az osztrák kutatók kevésbé tartják drámainak. A kutatók keserű megállapítása, hogy a gazdasági növekedési folyamat és a tartós munkanélküliség csak látszólag mond ellent egymásnak. Az iparban a termelékenység ugyanis olyan ütemben nő, hogy az egyre több megrendeléshez sem szükséges több munkaerő. Az egyetlen munkahelyteremtő ágazatnak a szolgáltatóipar tűnik - ez azonban csak a nagyvárosokban fejlődik. Ennek is megvan az oka - véli Michael Landesmann, a WIIW szakértője. Az olyan nagyvárosok, mint Budapest vagy Prága 2004-ben nem kevéssé profitáltak abból, hogy egyes nagy nemzetközi konszernek több kiszolgáló részlegüket kitelepítették (outsourcing). Ugyanakkor éppen a vidéki régiókban kellene a szolgáltatóiparnak felszívnia a vidéki lakosságot - hangoztatja az osztráíc kutató. A térség legnagyobb országában, Lengyelországban az emberek kereken egyharmada még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, sok esetben a létminimumon tengődve. A helyzet ott nagyon hasonlít a háború utáni Európához - legalábbis ami a szerkezetváltás szükségességét illeti - jegyzi meg az osztrák szakértő.
