Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-29 / 71. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 29. RÖVIDEN Nem kell esélyegyenlőségi miniszter? Pozsony. Az ellenzéki és a kormánypártok sem támogatják az MKP javaslatát, hogy a kormány hozza létre a nők, a gyermekek, az idősek és az egészségügyi problémákkal küszködök esély- egyenlőségéért felelős tárca nélküli miniszter posztját. Indoklásuk szerint még korai egy ilyen minisztert kinevezni. „Meg kell várni a választások eredményét - véli Pavol Kubovič, az SDKÚ alelnöke. - Nem tárgyalunk arról, hogyan nézzen ki a következő kormány, amikor még senki sem tudja, miként végződnek a választások. Ľubomír Lintner, az ANO alelnöke is azt tartja, nem ez az ország legnagyobb gondja. Szerinte egy-egy koalíciónak mindig a megbízatási időszak elején kell tisztáznia, melyek az elsődlegesen fontos területek, s aszerint szükséges kialakítania a kormányt. (TASR) Adósak vagyunk 70 uniós jogszabállyal Pozsony. Szlovákia még nem vette át jogrendjébe az Európai Unió (EU) hetven jogszabályát, s az Európai Unió 13 esetében már eljárást is indított Pozsony ellen a közös szerződésben foglaltak megsértése miatt. Brüsszel arra szólította fel a szlovák kormányt, két hónapon belül illessze jogrendjébe az említett dokumentumokat. Ha ez nem történik meg, elképzelhető, hogy az EU nemzetközi bírósághoz fordul. Csáky Pál integrációs miniszterelnök-helyettest aggasztja ez a helyzet, és sürgeti a kormány tagjait, foglalkozzanak a problémával. (SITA) Veteška kiesett Mečiar kegyeiből Pozsony. Elképzelhető, hogy a következő választásokon mégsem Viliam Veteška parlamenti és pártalelnök lesz a HZDS listavezetője, és a legnagyobb ellenzéki párt vezére, Vladimír Mečiar kerül majd a szavazólapokon az első helyre. Veteškát két évvel ezelőtt a HZDS epeijesi küldöttgyűlésén választották az élre, de Ján Kovarčík pártalelnök úgy tájékoztatott, egyre több járási küldött- gyűlésen Mečiar visszatérését követelik. (TASR) A vadászok és erdészek közt kell keresni a tetteseket Orvlövészek pusztítják a ragadozó madarakat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Egyre nagyobb kegyetlenséggel pusztítják a ragadozó madarakat Szlovákiában. Az állatvédő szervezeteknek jelenleg 697 madárvédelemmel kapcsolatos törvényszegésről van tudomásuk. Az elmúlt három évben 194 fajból összesen 3094 madarat lőttek ki orvlövészek. A védett madarakat leggyakrabban lelövik, megmérgezik, továbbá fosztogatják fészkeiket. „Megrázó, hogy a legtöbb orvlövész hivatásos vadász vagy erdész. Hiába vannak törvényeink, hiába költünk évente több millió koronát az államkasszából madárvédelemre. Kinyomozni egy tettest és rábizonyítani a törvényszegést szinte lehetetlen” - állítja Jozef Chavko, a Ragadozó Madarak Védelme Szlovákiában elnevezésű polgári szervezet elnöke. Az elmúlt évben a legtöbb esetet a Nagyszombati és az Érsekújvári járásban észlelték. Leggyakrabban sasokra, baglyokra, kormoránokra és gémekre vadásztak. Kizárólag szórakozásból több tucat hattyút és gólyát ölnek meg évente. „Az úgynevezett madárbűnözés elleni harcban elsők vagyunk Európában. Szlovákiában sikerült először bevezetni a DNS-vizsgálatot, melynek köszönhetően megállapítható: tenyészetből vagy a szabad természetből származik-e a madár” - magyarázta Marek Brinzík, állatvédő aktivista. A madárbűnözés egész Európára kiteljed - leggyakrabban olasz bűnbandák üzletelnek védett madárfajokkal. Az elmúlt évben egy olasz kamionban tízezer egyedet tartalmazó rakományt foglaltak le Horvátországban. A szlovák hatóságok 2003-ban nem messze Pozsonytól tartóztattak le olasz orvvadászokat. A rendőrség elkobozta fegyvereiket és tíz évre kiutasították őket Szlovákiából, Olaszországban eljárás indult ellenük. Az orvlövészek elleni harccal a ma már külön osztály foglalkozik belügyminisztériumban, (dem) Az eddig mért „ifjúsági véralkoholszint-rekord” 1,5 ezrelék; a mi fiainknál csak a németek isznak többet Könnyen jutnak italhoz a fiatalok (TASR-felvétel) Pozsony. Húsvét után talán még aktuálisabb, ha a szülők felteszik maguknak a kérdést: Vajon tudják, hol szórakoznak gyerekeik? Szakértők szerint a hazai fiatalkorúak túl könnyen juthatnak hozzá az alkoholhoz. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Éppen azért a rendőrség már nem csak a fővárosi, hanem a vidéki kocsmákat és éjjeli szórakozóhelyeket is ellenőrzi szúrópróbaszerűen, és kimondottan az alkoholt fogyasztó fiatalokra összpontosít - árulta el lapunknak Marta Bujňáková, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. A fővárosban mindössze 14-15 éves részeg fiúkat, sőt lányokat is igazoltattak és fújattak már kocsmában. Vidéken sem sokkal jobb a helyzet, például egy bazini razzia során az ellenőrzött 29 fiatalkorúból 21 ivott szeszes italt. Az eddig mért „ifjúsági véralkoholszint-rekord” 1,5 ezrelék. Az is előfordult, hogy egy-egy nagykorú fiatalembert bírságolnak meg, mert alkoholt rendel 18 évesnél fiatalabb barátnőjéAkkor volt két sör meg egy feles... nek. A rendőri igazoltatás után az üyen ital ezer korona helyszíni bírsággal lesz drágább, és természetesen a kocsmárost is megbüntetik. Aki 18 évesnél fiatalabb személynek szeszesitalt ad el vagy vásárol, csak kihágást követ el. Bűncselekményről akkor lehet beszélni, ha bizonyítást nyer, hogy a gyanúsított személy rendszeresen árul szeszesitalt fiatalkorúaknak. „Túl sok fiatal jut probléma nélkül alkoholhoz - ezen a szabály- sértő pincérek megbüntetése sem segít. Elsősorban a szülőknek és tanároknak kellene jobban odafigyelniük, a fiatalok gyakori alkoholfogyasztása felett nem lehet szemet hunyni” - véli Bujňáková. A 18 éven aluliak alkoholfogyasztása szempontjából Németország után 15 százalékkal a második helyen állunk az Európai Unióban. Szakértők szerint az elmúl években Szlovákiában rendkívül divatba jött az alkohol és orvosságok együttes fogyasztása, (dem) Legfeljebb 500 koronát kérnének, azt is csak azért, hogy elriasszák a megrögzött panaszkodókat Ingyenes jogsegélyszolgálat kispénzűeknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Törvényben szabályozná az ingyenes jogsegélyszolgálatot az igazságügyi minisztérium. Dániel Lipšic tárcavezető már kidolgozta a törvény tervezetét, melyet néhány napja tárcaközi véleményezésre bocsátott. Nálunk ez lenne az első norma, amely a díjmentes jogi segítségnyújtást ily módon intézményesítené. A kerületi bíróságokon jelenleg is folyik tanácsadás, de mindenféle törvényes keret nélkül. A javasolt törvény értelmében létrejönne egy jogsegélynyújtó központ, melyhez hazai és nemzetközi, kereskedelmi, család-, munka- és polgárjogi ügyekben lehetne fordulni. De csak azok vehetnék igénybe a díjmentes szolgáltatást, akik anyagi szükséghelyzetben vannak. A tervezet értelmében azoknak lesz érdemes felkeresni az igazságügyi minisztérium által működtetett intézményt, akik havi bevétele nem haladja meg a létminimum 1,4-szeresét, ami jelenleg 6412 korona. A központban a tervek szerint 69 jogász dolgozna. Főleg tanácsadással foglalkoznának, azaz eligazítanák a polgárt, ügyével hova érdemes fordulni, van-e esélye, megéri-e pereskedni. Ezenkívül közreműködnének a peren kívüli megegyezésekben, megfogalmaznák a bírósági beadványokat, panaszokat, hiszen egy átlagpolgár nem tudja, mely cikkelyekre, törvényekre kell hivatkoznia, milyen formai követelményeket kell teljesítenie. A strasbourgi emberjogi bíróság például éppen a formai hiányosságok miatt utasítja el a legtöbb panaszt. A központ jogászai a bíróság előtt is képviselhetnék ügyfelüket, ha viszont veszítenek, a perköltséget a polgárnak kellene térítenie. A minisztérium azt is felvetette, hogy ez esetben a jogsegélyközpont költségeit is fizesse ki, ha túl nagy az összeg, akkor részletekben. Lipšic azt is javasolja: díjmentes jogsegélyben részesülő 500 korona illetéket fizessen, de csak ha túl bonyolult az ügy. Persze még így is megéri a központhoz fordulni, mert egy védőügyvéd lényegesen többe kerülne. Az első fél órás konzultáció mindenképpen ingyenes, attól, akinek az ügye több időt vesz igénybe, 500 koronát kérnének. Erre a szaktárca szerint azért van szükség, hogy a központot csak azok keressék fel, akik valóban segítségre szorulnak: a családi költség- vetést ez túlzottan nem terhelné meg, viszont a notórius panasztevőket elriaszthatja. A törvényre a jogharmonizáció miatt is szükség van, derül ki a tárca indoklásából. Ha a kormány és a parlament is rábólint az elképzelésre, a központ 2006. január 1-jétől működhetne. Kezdetben 115,9 millión koronát kellene az intézményre fordítani - nyolc regionális központ, számítógépek, egyéb felszerelés -, de 2007-től erre már nem kellene költeni. Ezután évente 59,9 milliót kellene elkülöníteni a szolgálatra, (sza) Mennyit keresnének a központ alkalmazottai? Beosztás Éves kiadás 69 jogász 26 987 520 Sk 25 asszisztens 4152 240 Sk 2 könyvelő 315 360 Sk 2 személyzetis 315 360 Sk 8 informatikus 1261440 Sk 16, az anyagi szükséghelyzetet elbíráló alkalmazott 2522880 Sk Összesen 122 alkalmazott 35 554 800 Sk A legtöbb állástalan fiatal a szaktanintézetekből és szakmunkásképzőkből kerül ki Április 1-ig kell jelentkezni középiskolába A kassai ipari szülői szövetségén keresztül támogatható a komáromi intézmény A Selye János Egyetem is számít a 2 százalékos adófelajánlásokra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az alapiskolák végzőseinek április elsejéig kell leadniuk középiskolai felvételi kérelmüket. A diáknak tehát csak pár napja van, ha még nem döntött, hogy középiskolát válasszon. Számos tényezőt kell figyelembe venni, főként, hogy az iskola elvégzése után mekkora eséllyel találhat állást. Arányaiban nézve a legtöbb munkanélküli fiatal a szaktanintézetek, szakmunkás- képzők végzősei közül kerül ki - egynegyedük nem talál állást. A szakközépiskolák növendékeinek tavaly 16,4%-a nem tudott elhelyezkedni. A legkevesebb állástalan a gimnáziumi érettségit szerző fiatalok közül kerül ki, arányuk csupán 4,9%. Az alacsony mutató főként annak köszönhető, hogy a gimnáziumok végzőseinek kiemelkedően nagy hányada a továbbtanulás mellett dönt. A diplomások mintegy 10,8%-a kezdi állástalanként pályafutását. Ha az egyes tanulmányi szakokat vesszük alapul, a legnagyobb elhelyezkedési gondokkal a mezőgazdasági, erdészeti és állategészségügyi szakirányt végzők küszködnek. Ezenkívül a különféle szolgáltatási iparágakban is nehéz álláshoz jutni. Tavaly a szakérettségizett fiatalok 30%-a folytatta tanulmányait egyetemen. A szaktanintézetek végzettjei közül csupán 4,5% tanult tovább, (rv) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A Selye János Egyetem szociális alapot kíván létrehozni rászoruló hallgatói támogatására. „Az alapból rendszeres havi ösztöndíjban részesítenénk a szociálisan hátrányos helyzetű diákjainkat. A támogatás elnyerésének pontos feltételeit még nem határoztuk meg, az alap feltöltésre vár” - tájékoztatott Albert Sándor, a komáromi felsőoktatási intézmény rektora. Ha sikerül elegendő támogatást szerezni, már szeptembertől folyósíthatnák a szociális ösztöndíjakat. Az egyetem vezetője ezért arra kéri a támogatókat, hogy adójuk 2%-ának felajánlásával segítsenek. Ha valaki élni kíván ezzel a lehetőséggel, ezt az adóbevallási nyilatkozatban teheti meg. Ha az adóbevallást a munkaadó készíti el, az adakozási szándékot külön nyomtatványon kell kinyilvánítani. Ehhez csatolni kell az adó elvezetéséről szóló igazolást, amelyet a munkáltató tölt ki. A dokumentációt április 30-áig kell eljuttatni az adóhivatalba. Technikai okok miatt a 2%-os támogatás egyelőre a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia mellett működtetett szülői szövetségen keresztül juthat el az egyetemhez. A polgári társulásként tevékenykedő szülői szövetség statisztikai száma (ICO): 35549980. Arra kérik a támogatókat, hogy a felajánlói nyilatkozat másolatát küldjék el az egyetem címére is (Selye János Egyetem, ul. Roľníckej školy 1519, 945 01, Komárom). „Kényszerűen folyamodtunk ehhez a megoldáshoz, mivel csakis egy évnél régebben bejegyzett alapítvány kaphatja meg a polgárok felajánlásait, saját, négy hónapja bejegyzett alapítványunk tehát még nem. Később szeretnénk megszólítani a vállalkozókat is a nagyobb támogatások reményében” - közölte Albert Sándor, (érvé) A végzettség és a regionális tényezők A legtöbb elhelyezkedni nem tudó fiatal az Epeijesi, a Besztercebányai és a Kassai kerület középiskoláiból kerül ki. Legtöbben a Pozsonyi kerületben tudnak elhelyezkedni. A legkevesebb volt gimnazista (2,0%) a Pozsonyi, a legtöbb (7,3%) a Kassai kerületben nem talált állást. A szakközépiskolák növendékei közül a legtöbben (21,4%) a Besztercebányai kerületben munkanélküliek. A szaktanintézetek és szakmunkásképzők végzettjei közül a legtöbben (92,3%) a Pozsonyi, legkevesebben (66,1%) a Kassai kerületben találtak állást.
