Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-03 / 51. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 3. Fókuszban: az idegennyelv-tudás Az idegen nyelvek ismerete manapság már nélkülözhetetlen a munkaerő-piaci érvényesüléshez Anyanyelven dadogó politikusok Rángatva kommunikál a szlovák elnök (ČTK-felvétel) Pozsony. A nyelvtudás fontossága a Bush-Putyin csúcs kapcsán többször is felmerült, ugyanis kiderült: államfőnk nem beszél jól angolul, ezért Bushnál jobban várta a Putyinnal való tárgyalásokat. Bár a hivatalos megbeszéléseken mindig van tolmács - előírja a protokoll -, olykor négyszemközti eszmecserére is sor kerül, már ha a politikusok beszélnek egy közös nyelvet. ÖSSZEFOGLALÓNK Ezenkívül gyakran a hivatalos tárgyalásoknál fontosabbak a folyosói háttérbeszélgetések, amihez ugyancsak elengedhetetlen valamely idegen nyelv ismerete. Eduard Kukán külügyminiszter a csúcs- találkozó után elismerte: ő kísérte szálláshelyére Condoleezza Rice külügyminisztert, s az autóban kellemesen elbeszélgethettek. Mikulás Dzurinda kormányfő is jól beszél angolul - talán ezzel magyarázható, hogy Bush vele csaknem egy órát tárgyalt, míg Ivan Gašpa- rovičnál feleannyit időzött, mert az államfő nem beszél angolul. Ez már akkor kiderült, amikor államfőnk a repülőtéren fogadta az amerikai elnököt. Ivan Gašparovič egyszerűen odébb tolta Busht, amikor a tudtára kellett adnia, hogy helyet kell cserélniük, mert a protokoll szerint más felállásban kell a díszőrség előtt vonulniuk. Gašparovič szóvivője, Marek Trubač azt mondta: főnöke rövid ideje van tisztségében, de már tanulja a nyelvet, ám még nem búja olyan szinten, hogy kellemesen cseveghessen. Gašparovič régóta van a politikában, ült már a házelnöki székben is, idáig mégsem érzett késztetést tökéletesíteni idegennyelv-tudását. Beérte az orosszal. A diákok közepesek angolból Bár nem lesz mindenkiből politikus, abban sokan egyetértenek, hogy az idegen nyelvek ismerete nélkülözhetetlen a munkaerő-piaci érvényesüléshez. Gyakran hangoztatják azt is, hogy a közoktatásban egyre nagyobb súlyt kell fektetni az idegen nyelvek oktatására. A gyakorlat azonban azt igazolja, a hazai nebulók jelentős lemaradással küzdenek a nyelvtanulás terén. Ha a diák valóban magas szinten szeretné elsajátítani az angolt vagy a németet, különórákra kell járnia, ami pénzbe kerül. Az Állami Tanfelügyelet legutóbbi, 157 alapiskola végzős diákjai körében végzett felmérése szerint a tanulók angol- nyelv-tudása az előírtakhoz képest ádagban csak 64,17%-os. A vizsgálat kiderítette, a felmérésbe bekapcsolódott mintegy 5100 kilencedik osztályos nebuló aránylag megfelelő angol nyelvű aktív szókinccsel és elegendő, témakörönként eltérő lexikális ismeretekkel bír, többségük felismeri a rövidítések jelentését. Nem tudják azonban megkülönböztetni egymástól az egyes és a többes számú főneveket, nincsenek tisztában a határozatlan számnevek és az igeidők használatával. A felmérés szerint a legsikeresebbnek a Pozsonyi kerület diákjai bizonyultak. Hozzávetőleg 7,5%- kal nyújtottak jobb teljesítményt, mint a legrosszabb eredményeket elért zsolnai kerületi tanulók. A Nyitraiban a tesztelésben részt vett nebulók valamivel az országos átlag felett teljesítettek, a Nagyszombati kerület diákjai csak a zsolnaiakat előzték meg. Az állami iskolák végzősei 6,32%-kal eredményesebbek az angol terén, mint egyházi iskolákat látogató társaik. Kiderült az is, hogy a nagyobb létszámú iskolák növendékei jobbak angolból, mint a kevés diák által látogatott oktatási intézmények tanulói. A vizsgálat szerint a nagyobb települések iskoláiban - ellentétben a falusiakkal - az idegen nyelv oktatásának jobbak a feltételei. A diákok közepesnek mondható angolnyelvtudásához nagyban hozzájárul a képesíteüen idegen nyelvi pedagógusok elég magas, 50 százalékos aránya. A megfelelő képesítés hiánya az utóbbi tanárok esetében főként az oktatás módszertana terén mutatkozik meg. Szintén nehézségekhez vezet, hogy az alkalmazott tankönyvek nem egységesek. Gondot okoz továbbá, hogy Szlovákiában csak tízéves koruktól tanulnak a diákok idegen nyelvet az iskolákban. Magyarországon, Csehországban a gyerekek már kilencéves korukban elkezdik a nyelvtanulást. A honi nebulók 52,4%-a választja az angolt, más EU-tagországokban arányuk eléri a 90%-ot is. (rv, sza) A legtöbb idegen nyelven természetesen Eduard Kukán külügyminiszter tud kommunikálni, köztük szuahéliül Néhány miniszter egy idegen nyelvet sem bír ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Pozsony. A nem MKP-s kormánytagok közül természetesen Eduard Kukán külügyminiszter beszéli a legtöbb nyelvet: angolul, oroszul, spanyolul és szuahéliül tud; ez utóbbit kevesen mondhatják el magukról. Információink szerint Kukán magyarul is beszél, de ezt nem hangsúlyozza. Elnökválasztási kampányában azonban (amikor a magyar választókat is meg akarta nyerni magának) vállalta magyartudását is. Mikuláš Dzurinda kormányfő az angolon kívül franciául is beszél. Ivan Mik- loš pénzügyminiszter és Pavol Rusko gazdasági tárcavezető az angol mellett az oroszt bírja, Dániel Lip- šic igazságügyi és Vladimír Palkó belügyminiszter e két nyelvet még megtoldja a némettel. Juraj Liška védelmi miniszter nem jelölt meg nyelvtudást életrajzában, így joggal feltételezhetjük, hogy csak szlovákul beszél. Egy NATO-miniszteri értekezlet háttértárgyalásain valószínűleg csak a kezeit tördeli, de vigasztalhatja őt, hogy magyar kollégája, Juhász Ferenc sem beszél nyelveket. Rudolf Chmel kulturális miniszter németül, magyarul, lengyelül és oroszul kommunikál. Rudolf Zajac, az egészségügyr tárca vezetője aktívan németül, passzívan angolul tud. Martin Frone oktatási és Pavol Prokopovič közlekedési miniszter sem dicsekszik ide- gennyelv-tudással. Ľudovít Kaník szociális ügyi miniszter a kormány honlapján eltitkolja, amit pártja honlapján nem: beszél angolul. Ivan Gašparovič államfő nem szívesen számol be idegennyelv-tu- dásáról, régebbi életrajzai alapján csak oroszul beszél. A parlament, de az érintett pártok honlapjáról sem lehet megtudni, hogy Pavol Hrušovský elnök, valamint Viliam Veteška és Bugár Béla alelnök milyen idegen nyelveket bír, így jogunk van feltételezni, hogy semmilyeneket. Annyit azonban biztosan tudunk, hogy Bugár intenzíven tanul angolul, (mert) 3 Több politikus mostanság kezd idegen nyelvet tanulni MKP-sok és a nyelvtudás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ahány nyelven beszélsz, annyi embert érsz - az amerikai-orosz csúcstalálkozó kapcsán ez a bölcsesség több riporter szájából elhangzott. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy azok a politikusok, akiket a szlovákiai magyar választópolgárok juttattak jelenlegi funkcióikba, milyen nyelveket beszélnek, azaz elsősorban a Magyar Koalíció Pártja képviselőit vettük górcső alá. Szándékosan nem a politikusokat kérdeztük, hanem azt vizsgáltuk, a hozzáférhető adatok alapján az egyszerű polgár kiderítheti-e, az egyes magyar közszereplők mit tudnak. Az életrajzban fel szokás tüntetni azt is, az illető milyen nyelven beszél. A párt honlapján a kormánytagokról ez általában kiderül; ez alól csak Simon Zsolt földművelési miniszter és két államtitkár kivétel. Ők az egyes minisztériumok internetes oldalán is elhallgatták nyelvtudásukat. Ráadásul az MKP weboldalán tegnap még Kvarda József volt a kulturális államtitkár, nem pedig Biró Ágnes. A parlamenti képviselők közül csak néhányan tüntették fel nyelvtudásukat. Bastrnák Tibor tud angolul, akárcsak Farkas Iván, aki még csehül is beszél. Farkas Pál életrajzában az áll, részlegesen bírja az angolt. Ugyancsak ezt a nyelvet beszéli Ladányi Lajos, aki ezenkívül tud még oroszul is. Sárközy Klára a németet tüntette fel. Az MKP többi parlamenti képviselője nem dicsekszik nyelvtudásával, egyesekről - akik életrajzuk szerint valamilyen külföldi tanulmányúton vettek részt - sejteni lehet, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, üyen például Gál Gábor, aki Angliában volt tanulmányúton. „Pontosan nem tudom megmondani, a párttagok közül ki milyen nyelvet beszél, ezt nem igazán tartjuk számon” - mondta érdeklődésünkre Pokstaller Lívia, az MKP szóvivője. A párt honlapján található életrajzok úgy készültek, hogy mindenkinek adtak egy forma- nyomtatványt, hogy az ott feltüntetett adatokat adják meg magukról. A szóvivő szerint aki beszél idegen nyelvet, annak nincs oka ezt a tényt elhallgatni. „Vagyis logikusan, ahonnan ez az adat hiányzik, valószínűleg az illető csak szlovákul és magyarul tud. Amikor valakit vala- müyen funkcióba jelölünk, általában nem követelmény a nyelvtudás. Ezt csak akkor szabjuk feltételül, ha valamilyen külügyi tisztségről vagy olyan pozícióról van szó, hogy elengedhetetlen a külföldi partnerekkel való aktív kommunikáció, azaz logikusan beszélni kell valamilyen idegen nyelvet” - magyarázta a szóvivő. Erre kitűnő példa az európai parlamenti választási lista összeállítása, amikor szigorúan tesztelték az euroképvi- selő-jelölteket. A párt nyelvészekből összeállított bizottsága felmérte az EP-választásokon indulni kívánó személyek idegennyelv-tudását is. Az írásbeli két részből állt, majd következett a „szóbeli”. ,A vizsga nagyon nehéz, talán túlságosan is komoly volt, szerintem egyetlen párt sem ellenőrizte ilyen alaposan a jelöltek felkészültségét” - mondta akkor lapunknak Duka Zólyomi Árpád. Ő egyébként a szlovákon és a magyaron kívül beszél csehül, oroszul, angolul és németül. Az EP-be még Bauer Edit jutott be, aki jól kommunikál angolul és oroszul. Értesüléseink szerint az MKP-po- litikusok közül jelenleg többen tanulnak angolul, Csáky Pál pedig a franciát próbálja elsajátítani. Az előző megbízatási időszakban még ő is az angolra összpontosított, s néhány éve nagy port kavart, hogy a tanfolyam költségeit világbanki támogatásból fedezte. Érdekesség, hogy néhány magyar kormánytag az MKP honlapján a magyar nyelvet mint idegent jelölte meg. (sza) MKP-s kormánytag beszélt nyelvek Csáky Pál magyar, szlovák, cseh, miniszterelnök-helyettes orosz, angol, német Miklós László angol, orosz, magyar, környezetvédelmi miniszter német, szlovák Gyurovszky László magyar, angol, szlovák régiófejlesztési miniszter Simon Zsolt (sem az MKP, sem a kormány földművelési miniszter honlapján nincs adat) PodstránskyVladimil magyar, horvát, orosz, pénzügyi államtitkár angol, szlovák Szigeti László (sem az MKP, sem a kormány oktatási államtitkár honlapján nincs adat) Pomothy László magyar, angol, szlovák gazdasági államtitkár Lukács Zsolt angol, magyar, orosz, szlovák régiófejlesztési államtitkár Berényi József angol, magyar, szlovák külügyi államtitkár Biró Ágnes (az MKP honlapján még Kvarda József szerepel, kulturális államtitkár a minisztérium honlapján nincs életrajz) VARHAT0 IDŐJÁRÁS: VALT0Z0AN FELHŐS EG; -4-0 FOK A Nap kel 06.31-kor - nyugszik 17.38-kor A Hold kel 01.11-kor - nyugszik 09.21-kor A Duna vízállása - Pozsony: 250, apad; Medve: 130, apad; Komárom: 155, apad; Párkány: 85, apad. ELŐREJELZÉS Általában változóan felhős, helyenként derült égboltra számíthatunk. Gyenge havazás és több-kevesebb napsütés várható. A nappali hőmérséklet -4-0 fok körül alakul. Fokozatosan megerősödik a déli, délkeleti irányú légmozgás. Éjszaka -7 és -12 fok közötti hőmérsékleti értékekre számíthatunk. Holnap megnövekvő felhőzetre van kilátás, az ország nagy részében gyenge havazás várható. Napközben a hőmérsékleti értékek -5 és -1 fok körül alakulnak. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai hidegfront hatására egyes légúti betegségek tünetei jelentkezhetnek. Legtöbbünk szellemi és fizikai teherbírása, összpontosító készsége javul. A reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket megviselheti az időjárás. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás és gyakran jelentkező szédülés gyötörheti. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök bánjanak csínján erejükkel, tartsák be az orvosi előírásokat.
