Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-23 / 68. szám, szerda
30 Digitália ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 23. A videojátékokat használó diákok rosszabb tanulók Tévé- és PC-függők az amerikai fiatalok NET Tévénézés, zenehallgatás és a személyi számítógép nyúzása: nagyjából ez a három tevékenység tölti ki egy 8 és 18 év közötti amerikai átlagfiatal mindennapjait - derül ki egy felmérésből. A Kaiser Family Foundation Alapítvány kétezer amerikai általános- és középiskolás diákot kérdezett ki mindennapjairól a tanulmány elkészítése céljából azt vizsgálva, a helyi fiatalok mennyi időt töltenek a televíziók és a komputer előtt. A megkérdezett iskolások fele úgy nyilatkozott, szüleik egyáltalán nem szólnak bele, mikor és mennyi ideig néznek tévét, s ugyanennyien rendelkeznek saját videóval vagy DVD-lejátszóval. A diákok 68 százalékának hálószobájában is található tévé, 31 százalék esetében pedig személyi számítógép - adta hírül a Reuters. A tanulmány szerint televíziónézésben a 8-10 éves gyerekek állnak az élen, ők naponta több mint négy órát töltenek a képernyő előtt, míg.a teljes vizsgált korcsoport átlaga 3 óra 51 perc lett. A legtöbbet tévéző, diákok egyébként azok közül a gyerekek közül kerülnek ki, akiknek szüleik is számottevő időt töltenek el tévéadások, filmek nézésével. A gyermekek jelentős része (26 százalék) egyszerre több médiumot is nyomon követ, azaz például számítógépének használata közben nézi a tévét. Bár felmérés eredményeiből az is kiderül, a videojátékokat gyakran használó diákok osztályzatai általában gyengébbek az ezekkel kevesebbet játszó társaiknál. Ugyanakkor a számítógépes játékok iránt rajongó fiatalok több időt töltenek olvasással, mint azok, akik csak ritkán választják a kikapcsolódás ezen formáját. Négyből három amerikai' diák szokott naponta olvasni, e tevékenységgel átlagosan napi háromnegyed órát töltenek el a gyerekek. Összességében a 8 és 18 év közötti amerikai gyerekek egy átlagos héten hat és fél órát töltenek televízió-nézéssel, videojátékok vagy a PC használatával, illetve zenehallgatással, míg testmozgásra csupán egy órát, a házi feladat elkészítésére 50 percet, házimunkára fél órát szánnak, szüleikkel pedig áüagosan napi két órát töltenek, (r) Nagy vihart kavart egy számítógépes játék, amelyben a felhasználók drogos rendőrök bőrébe bújhatnak Meddig játék a játék? „Ez valami olyasmi, amit még soha nem vállalt senki” - mondta el Steve Allison, a PlayStation2-vel és Xbox-szal is játszható Narc nevű számítógépes játék kiadójának marketingese a The New York Times-nak. NET A 17 éven felülieknek tervezett szoftver felhasználója egy drogos rendőrpáros egyikének bőrébe bújhat. A játék során elsősorban dílereket kell letartóztatni, akiktől elkobozhatják a drogot - amit majd el is fogyaszthatnak. A túlzott drogfogyasztó elveszítheti felszerelését, és akár a rendőrség kötelékeiből is kirúghatják. Ezzel szemben a megfontolt drogfogyasztás megkönnyíti a feladatok elvégzését. A függőség különböző szinteken jelenik meg. Ahhoz, hogy a játékosok „kitisztuljanak”, el kell végezniük egy koordinációs feladatot, fixálni egy mozgó ikont, miközben a karakter agóniában vonaglik. A Narc első verziójában (1988) szintén megjelent a drog, de más kontextusban: a játékos itt egyszemélyes háborút vívott a kábítószerkereskedők ellen. A játék tervezője, Eugene Jarvis szerint - aki az új játék tervezésében már nem vett részt - az általa tervezett játéknak konkrét kábítószer-ellenes üzenete volt. A szlogen is úgy hangzott: „Mondj nemet vagy halj meg!”. Jarvis elborzadt, amikor meglátta az új játékot, s „szürreális rémálomnak” nevezte. Hasonlóan vélekedik Michael Patcher, a Webbush Morgan Securities elemzője is, aki szerint „a Narc rossz ötlet volt”. „Az erőszak elfogadott dolog a mai társadalmakban, ami annak köszönhető, hogy ezt látjuk a videofilmekben is. Szerintem ez csak elidegeníti a vásárlókat” - véli Patcher. Elmondta, nem látta még a játék végleges változatát, de ismeri abban a drogok képességfokozó hatását. Szakértők egy része szerint azonban, ha a mozifilmekben, a zenében és az irodalomban megjelenhet a drog, a játékokban is helye lehet. „Ha levághatod valaki fejét, nem értem, miért ne lehetne drogozni, amíg az összefügg a történettel” - mondta Doug Walker, a holland Guerilla Games fejlesztője. Wayne Cline, a Narc producere szerint nem lehet unalmas, érdektelen dolgokról játékot tervezni. S ha meg is ragadnak egy ilyen nehéz témát, mint a drog, a játék mégis csak játék marad. A drog az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg a számító- gépes játékokban. Az eszközzel élni kívánó játéktervezők számára komoly kihívás, hogyan foglalják bele a történetbe. A Narc fejlesztői alapötletként használták fel, hogy a számítógépes játékok előszeretettel használnak „erősítőket” - például gombákat, mint Mario és Luigi a Super Marióban. „Mindenhol van valami, ami fokozza vagy módosítja a képességeket” - mondta a Narc producere - „mi vagyunk az elsők, akik marihuánának, kokainnak és cracknek hívjuk őket”. A játékkiadók - köztük a Narcot fejlesztő Midway Games - úgy gondolják, érdemes provokatív tartalommal fordulni az idősebb játékos korosztályhoz, hiszen a rendszeres felhasználók több mint fele (PlayStation2, Xbox) felnőtt. Az Elektronikus Szoftver Szövetség által erőszakosságért „beidézett” közel 3000 játékprogram közül csupán negyvenet „csíptek meg” drogra való utalás miatt. A Take Two Interactive nemrég bejelentette, hogy Snow névvel új játékot tervez, melyben a drogkereskedelem irányítása lesz a feladat. A Vivendi Universal A sebhelyesarcú című film nyomán tervez játékot készíteni. Ez a cég egy másik játékában New York drogvilágába kalauzolja a játékosokat, főhőse pedig az egykori düer, ma rapsztár 50 Cent lesz. (i) Egy francia sajtóiroda beperelte a Google-t Milliós per hírgyűjtés miatt JOG A PyMusique nevű alkalmazás elkészítésében egy norvég programozó, Jon Johansen is részt vett Feltörték az Apple zenei másolásvédelmét Hatalmas összeget, 17,5 millió dollárt követel az Agence France Presse a Google-től, mert a webkeresőjéről ismert cég a francia hírügynökség szerint eltulajdonítja tőlük a híreket. A kaliforniai székhelyű Google webes hírszolgálata, a Google News úgy működik, hogy automatikusan pásztázza a különböző híroldalakat, portálokat és hírügynökségi szájtokat, majd a relevánsnak ítélt hírek címét, első bekezdésének egy részét és nem ritkán az ahhoz kapcsolódó fotót is saját felületén jeleníti meg. Az AFP viszont sok más hírügynökséghez hasonlóan előfizetéses rendszerben, pénzért árulja az általa gyártott híreket, és szerinte a Google News gyakorlata sérti üzleti érdekeit. A franciák egy kaliforniai bíróságon benyújtott keresetben 17,5 millió dollárt követelnek a Google-től, és a kártérítésen kívül azt is szeretnék elérni, hogy a bíróság tiltsa el a Google-t a további hírgyűjtéstől. „Az alperes az AFP engedélye nélkül, folyamatosan és tudatosan reprodukálja és nyilvánosságra hozza az AFP fotóit, szalagcímeit és kopfjait Google News weboldalain” - áll a keresetben. Az AFP korábban már felszólította a Google-t, hogy hagyjon fel a hírek megjelenítésével, de a cég ezt a francia hírügynökség szerint visszautasította - ekkor perelte be az AFP a keresőt egy kaliforniai bíróságon. A Google szóvivője a per hírére a Reutersnek csak annyit mondott: „Vizsgáljuk az ügyet.” A per kimenetele nagyban megváltoztathatja a világ hírpiacát, hiszen számos, főleg angol nyelvű szájt gyűjt technikai eszközökkel híreket a webről. Az eset alapvető kérdéseket vet fel a hírek felhasználásával, illetve eltulajdonításával kapcsolatban is. Általánosan elfogadott nézet, hogy maga a hír közkincs, tehát nem eltulajdonítható. A megfogalmazás módját azonban a világ legtöbb országában védi a szerzői jog, és egyes precedensértékű perekben a bíróságok azt is kimondták már, hogy kárt szenved az a hír- ügynökség, amelytől nagy anyagi ráfordítással, első kézből szerzett információt tulajdonítanak el és tesznek közzé. A képlopással kapcsolatban is született már ítélet: egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság 2002-ben kimondta, hogy kicsinyített méretű képeket bárki nyugodtan közölhet a neten, és jogi védelem csak a teljes, eredeti méretű fotókat illeti meg. (i) NETVILAG Független programozók egy csoportja olyan szoftvert készített, és tett elérhetővé az interneten, amely lehetővé teszi az Apple online zeneboltjában vásárolt fájlokba épített másolásvédelem megkerülését. A PyMusique nevű alkalmazás elkészítésében egy norvég programozó, Jon Johansen is részt vett. Az internetes körökben „DVD Jón” néven ismert fiatalember 1999-ben 15 évesen vált ismertté, amikor elkészítette DeCSS nevű szoftverét. Az alkalmazással DVD-filmek gyári másolásvédelmét lehetett kijátszani. A fiatalember elmondása szerint azért készítette a programot, hogy az általa használt, nyűt forráskódú Linux operációs rendszer alatt is meg tudja nézni legálisan vásárolt DVD-it. Ugyanakkor az interneten is elérhetővé tett DeCSS-re alapozva más programozók később olyan szoftvereket is elkészítettek, amelyek a védett optikai lemezek tartalmát lehet lemásolni. Hasonló célokra használható a napokban közzétett (azóta elérhetetlenné tett weblapról), letölthető PyMusique alkalmazás is. í Segítségével a felhasználók kikapcsolhatják az Apple cég iTunes nevű zeneboltjában legálisan megvásárolt zeneszámokba épített másolásvédelmet, s ezt követően az állományokat korlátlan mennyiségben másolhatják, terjeszthetik. A szoftvert készítő csapat egyik 17 éves tagja úgy nyilatkozott, azért készítették el a PyMusique-ot, hogy a nyílt Linux operációs rendszert futtató számítógépeken is meg lehessen hallgatni az Apple netes zeneboltjában vásárolt zeneszámokat. A program azon képessége, hogy alkalmazásával kijátszható az iTunes másolásvédelme, mindössze a védelmi rendszer jellegéből adódó szükséges rossz - emelte ki a készítő. Ennek némileg ellentmondani látszik ugyanakkor az, hogy a másolásvédelem megkerülését biztosító, a kinézetében az Apple fiimes- ra hajazó szoftvert nemcsak Linux, hanem Windows operációs rendszer alá is elérhetővé tették. Ennek nyomán jelentős esély mutatkozik arra, hogy az Apple perbe fogja a PyMusique készítőit, ahogyan pár éve az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) is pert indított DVD Jón ellen a DeCSS alkalmazás miatt, bár a fiatalember ügye végül felmentéssel végződött. (o) 33158-1 DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30,814 64 Bratislava 1
