Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-23 / 68. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 23. 8 Ma: Turczel Lajos a Múzeumi Szalonban Pozsony. Turczel Lajos irodalom- és művelődéstörténész, kriti­kus, nyugalmazott egyetemi tanár lesz A Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeuma társalgósorozatának márciusi vendége. A Múzeumi Szalonban ma 16.30 órai kezdettel Miklósi Péter faggatja életéről, pályájának fontos állomásairól. Közreműködik Bárdos Ágnes, (m) A szerelem az irodalomban, filozófiában Komárom. Ma 17 órakor Mészáros András egyetemi tanár, filozó­fus tart előadást a Selye János Egyetemen. A Szlovákiai Magyar írók Társasága által szervezett előadás-sorozat első részének témája: A szerelem az irodalomban és a filozófiában. Az előadást beszélgetés követi, beszélgetőtárs: Keserű József irodalomkritikus. A rendez­vény nyitott, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, (cs) SZÍNHÁZ kassa mmmam THÁLIA SZÍNHÁZ: Földönfutók 15 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Egy szerelem három éjszakája 17 MOZI POZSONY AUPARK - PALACE: Robotok (am.) 15, 15.30, 16,17, 17.30, 18, 19 Átok-The Grudge (jap.-am.) 14.30,16.30,18.30,20.30,21.10 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) 15.10 Közelebb! (am.) 17.20,19.40 Szeretőkés gyilkosok (cseh) 21 5x2 (fr.) 16.50, 18.50 Vejedre ütök (am.) 14.20, 16.40, 19.20, 21.50 A nemzet aranya (am.) 16.10, 18.40, 21.30Penge: Szentháromság (am.) 15.20,17.40,20.20 Végállomás (szí.) 17.10,19.10,21.20 KASSA DRUŽBA: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 19 CAPITOL: Robotokjam.) 16,18.15, 20.30 TATRA: Double zéró (fr.) 18, 20 ÚSMEV: Vejedre ütök (am.) 17 Ray (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Ray (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Bajos csajok (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A belső tenger (sp.) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Kóristák (fr.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Fahrenheit 9/11 (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Az utolsó gyémánt­rablás (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.30,19.30 GYŐR PLAZA: Átok - The Grudge (jap.-am.) 18.30, 20.30 Bújócska (am.) 18.15, 20.30 Csak lazán! (am.) 15.30,17.45, 20 Le a fejjel! (magy.) 14.15,16,18, 20 Lemony Snicket - A balszerencse áradá­sa (am.) 15.15, 17.30 Millió dolláros bébi (am.) 14.30, 17.15, 20 Az operaház fantomja (am.) 14.15,17.15,20.15 Pozsonyban is bemutatták a Művészetek Palotáját Randevú a művészettel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Magyar Intézet szer­vezésében tegnap Randevú a mű­vészettel címmel vetítéssel egybe­kötött szakmai bemutatót tartottak a Művészetek Palotájáról. Koncz Ernő kommunikációs és marke­tingigazgató elmondta: szeretnék, ha a Nemzeti Hangversenyterem­nek, a Fesztiválszínháznak és a Ludwig Múzeumnak otthont adó épület sokkal több lenne, mint há­rom művészeti ágat bemutató in­tézmény. Mivel az utóbbi években kialakult szabadidő-eltöltési szoká­sokat igyekszik szolgálni, ez a Kö- zép-Európában egyedülálló intéz­mény olyan hely kíván lenni, ahol reggeltől estig el lehet tölteni az időt, hiszen a házban zenei és e- gyéb művészeti témájú könyveket, CD-ket, DVD-ket kínáló üzletek is találhatók. Ennek az igénynek a ki­elégítéséhez az is hozzájárul, hogy az épület multifunkcionális terei al­kalmasak arra, hogy ott más művé­szeti ágak is megjelenjenek - író-ol­vasó találkozók, könyvbemutatók, gyermekprogramok megrendezé­sére is használhatók. Szó volt arról a célról is, hogy az intézmény a kö­zép-európai kultúráé legyen, ezért komolyzenei téren például együtt­működik a Pozsonyi Zenei Ünnep­ségek szervezőivel is, továbbá közös Liszt-programokat is tervez­nek. És természetesen a szlovákiai közönséget, látogatókat is várják a Művészetek Palotájába, (tébé) Czimbalmosné Molnár Éva, a Magyar Köztársaság Kulturális Inté­zetének igazgatója és a szakmai bemutató előadói (Fotó: MKKI) N\úndér ek t AB-ART ■^hokoaívt, MÁRCIUS - A KÖNYV HÓNAPJA Az AB-ART könyvújdonságai A hazai könyvműhelyek kö­zelmúltban megjelent és készülő köteteiről tájékoz­tató sorozatunkat az AB­ART kiadó könyvújdonsága­ival folytatjuk. A kiadó a felnőttekre és a gyermekol­vasókra egyaránt gondol. SZABÓ VIKTOR Az idei Könyvfesztiválra elsősor­ban szépen illusztrált gyermek­könyvekkel készül az AB-ART ki­adó. A Bogárkák című kötet valódi csemege a magyar olvasó számára. Jan Karafiát (1846-1929) cseh prózaíró, költő, evangélikus lel­kész, teológus független misszio­nárius egyetlen irodalmi műve, amely névtelenül jelent meg 1876- ban, és nem figyeltek fel rá különö­sebben. A szerző neve csak 1912- ben, a 10. kiadásban jelent meg a borítón. A „cseh Andersen” könyve azóta 90 (!) kiadást ért meg Cseh­országban, filmváltozata is elké­szült, sőt továbbírták. A könyv kor­társ magyar nyelvre átültetett vál­tozatának illusztrátora a fiatal, ér­sekújvári Lucia Pauliková, aki ceru­zarajzaival varázslatos mesei han­gulatot teremtve teszi érzékletessé a szentjánosbogárkák életét. Csicsay Alajos csodákkal és ka­landokkal fűszerezett meseköny­vét, A tündérek titkát elsősorban 6- 8 éves gyerekeknek szánja. A kötet­ben megelevenedik a Csallóköz élővilága, a mondák, mítoszok még fellelhető elemei. Gazdag képzelet­tel egy álomszerű világot, mesék­ben tobzódó teret rajzol elénk. A szerző humora is figyelmet érde­mel, a jellemek szeretettel árnyal­tak, s a történések inkább vidám, mint tragikus kicsengést nyernek. A kötetet Balázsy Géza ötletes raj­zai illusztrálják. Haraszti Mária A Piros rét meséi című mesekönyve illusztrálására gyermekrajzokat használt fel, ame­lyek egyszerű és játékos formáikkal izgalmas színt visznek a modern környezetből ’ a képzelet világába átlépegető történetekbe. A neves szlovák író, Rudolf Slo­boda novelláiból Színésznők címen kiadott válogatás történetei a kö­zelmúltból táplálkoznak, az író kortársairól és kalandozásairól szólnak nem kevés iróniával és sze­retettel L. Gály Olga fordításában. Az Ünnepi Könyvhétre új köte­tekkel készül a kiadó, ezek közül elsősorban Tőzsér Árpád legszebb verseit kell kiemelnünk, amely Fűzi László válogatásában és kísérő ta­nulmányával, nagyon szép kivitel­ben kerül az olvasók elé. Ugyaneb­ben az új, exkluzív sorozatban je­lennek meg Parti Nagy Lajos leg­szebb versei, akinek „költészete folytonos, lassú, aprólékos változ­tatások, önkorrekciók útján alakul; életműve megkerülhetetlen a kor­társ irodalomban” - a kötet Né­meth Zoltán válogatásában és ta­nulmányával készül. Orbán János Dénes legszebb verseit Margócsy István válogatta, és az ő tanulmá­nyával is jelenik meg, amelyben többek között ezt olvashatjuk jel­lemzésként: „Orbán olyannyira más költészetet akar művelni, hogy szinte minden elemi megmozdulá­sa provokatívnak hat.” Izgalmasnak ígérkezik Vajda Barnabás Sigmund Freud és a XX. sz. eleji magyar irodalom - Tanul­mányok magyar írók és a freudi pszichoanalízis kapcsolatáról című kötete is. A könyv az ún. klasszikus pszichoanalitikus korról szól, ami­kor Freud a legintenzívebben ha­tott a modernizálódó magyar iro­dalomra, különös tekintettel a kul- túrhistóriai tények részleteire és esetleges összefüggéseire. Gál Sándor egybegyűjtött műve­inek V. kötete, az írás és irodalom bemutatása is a Könyvhétre időzí- tődik. Gál Sándor irodalommal, irodalmi élettel foglalkozó publi­cisztikai írásai egy embert próbáló korszak gondjait, eseményeit rög­zítik drámai erővel és máig ható üzenettel, ajánlhatók mindenki­nek, aki a kor irodalmi-társadalmi folyamatairól óhajt tájékozódni. 672 oldalas, bőrkötéses, exklu­zív kiadvány lesz Monoszlóy Dezső Összegyűjtött verseinek kötete is. Monoszlóy virtuózán bánik a szó­val és gondolattal. Formakészsége, nyelvi szemléletessége, gondolati telítettsége mesteri, akár a lírai re­alizmus hagyományaihoz igazo­dik, akár ironikus és groteszk para­bolákban fejezi ki magát. A kö­tetből megismerhető ez a hozzánk sok szállal kapcsolódó, Bécsben élő alkotó. Készül Hajtman Béla a Már nyu- gosznak a völgyek című napló-re­génye is, amelyet a szerző elsősor­ban édesapja emlékének szentelt. „A csend. Az írással megtört, az ön­magunkra figyelésé, a gyászé, a lé­leké. Akárhogy is hívom és szólon- gatom, én még maradok. Aki va­gyok. Naplóíró. (...) Mester, köszö­nöm az ő hetvenegy évét...” - írja a mű elején. Nagy szeretettel emlé­kezik, és közben a tovább folyó élet mindennapi eseményeit is szigorú figyelemmel kíséri. Jana Juráňová kisregénye, A vén kandúr szenvedelmei a Kenguru Zsebkönyvek sorozatban jelent meg Horváth Erika fordításában. Az abszurditásig fokozott, szinte krimibe hajló, modern történet sze­replőinek prototípusait az író a kor­társ szlovák irodalmi-művészeti élet szereplőiben találta meg. Haraszti Mária nagy formátumú Manókönyvét a neves fiatal erdélyi képzőművész, Csoiján Melitta il­lusztrálta. A 90-es évek elején a Microgramma kiadó gondozásá­ban megjelent két sikeres mese­könyvet eggyé ötvözte a szerző. A könyv Buborék, a huncut, de se­gítőkész és ötletes zöld manó és társai izgalmas kalandjairól és uta­zásairól szól. M. Csepécz Szilvia BIBLANA-dí- jas meseregénye, a Kicsi, kisebb, legkisebb már régóta hiánycikk. Most a kiváló hazai illusztrátor, Šmídné Horváth Klára színes rajza­ival jelenik meg újra. A szerző me­seregényének hősei a Félbemaradt szobán át veszélyes kalandok során jutnak el a hétköznapokból a Me­sék Elfelejtett Birodalmába. Jókai Mária Nyitra vidékének népi hagyományait feldolgozó so­rozatának 4. kötete Mária-naptól Márton-napig címmel látott napvi­lágot. Az őszi határi és házi mun­kák, a hozzájuk fűződő hiedelmek, a jeles napok és a hitélet alkalmai, imádságai, a katonaélet viszontag­ságai, a viseletek és játékok, a ha­gyományos népi ételek leírásai kaptak helyet a kötetben korabeli fotók és dokumentumfelvételek kí­séretében. Csáky Károly a téli ün­nepkör szokásait és hiedelmeit öle­li fel a Katalin-naptól Gergely-na- pig címen készülő kötetében. Az Ipolymente magyar és szlovák népi hagyományait gondos adatgyűjtés nyomán, értékes dokumentumok és kották kíséretében dolgozta fel a neves folklorista, összehasonlítva az együttélés nyomán változó ele­meket is. NÉZEM A DOBOZT Arthur Dent, Ford Prefect, egy vagon vogon Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozt, a Nagy Könyv éppen Douglas Adams Galaxis úti­kalauz stopposoknak című művét ajánlja figyelmembe, nem sokkal később egy másik csatornán arról esik szó, hogy az eredetileg rádió­sorozatnak indult, majd regény-, tévé-, számítógépesjáték-, színpa­di, képregény és törülközős válto­zatban is felbukkanó műnek végre elkészült a mozifilm változata is, és az amerikai premier időpontja már egyre biztosabbnak látszik: 2005. április 29. Az 1978-as rádió­játék óriási siker volt, kultuszt te­remtett, a rá következő évben meg­jelent könyv formájában, később még négy további folytatás szüle­tett. Megfilmesítését húsz éve vet­ték fontolóra Hollywoodban, az­óta tervezgették-halasztgatták, a premiert azonban a szerző már nem izgulhatja végig. Maga a történet a Földön kezdődik, ahol a halvérű külvárosi Arthflr Dent igyekszik megakadá­lyozni, hogy egy gyorsforgalmi út építése miatt lerombolják a házát. A sztori az űrben folytatódik, ami­kor barátja, Ford Prefect felfedi ma­gáról, hogy ő a Betelgeuse melletti bolygó képviselője, és Arthur tudo­mására hozza, hogy magát a Földet is le akarják rombolni azért, hogy előkészítsék a terepet egy hipertér- beli autópálya számára. Felveszi őket egy Vogon űrhajó, és fellapoz­zák a Galaxis útikalauzt, amely nem más, mint az élet, a világmin­denség meg minden más tudás ál­talában megbízható gyűjteménye. A Vogon Építész Flottákról pél­dául ezt írja: „Ha stoppot akarsz kapni tőlük, egyet tehetsz: lemond­hatsz róla. A Vogon faj egyike a leg­ellenszenvesebbeknek a Galaxis­ban: nem kifejezetten gonoszak, de modortalanok, bürokratikusak, fontoskodóak és érzéketlenek. (...) Semmilyen körülmények között se hagyd, hogy egy vogon a jelenlé­tedben olvassa fel a verseit.” Ha a vogonok verseire nem is, a mozifilmváltozatra nagyon kíván­csi már a rajongótábor, és reméli, hogy nem éri keserű csalódás. Ugyanis a hollywoodi forgatóköny­vírók gyakran felforgatókönyv­írókká válnak, amikor a nagyobb kasszasiker érdekében annyira átír­ják (gagyivá gorombítják) az ere­deti történetet, hogy az végül vajmi kevés hasonlóságot mutat a hőn szeretett és tisztelt alapművel. Douglas Adams további könyvei közül a Dirk Gently-regények vol­tak a legsikeresebbek, személyes kedvence a Mark Carwardine zoo­lógussal közösen írt Utoljára látha­tó című műve volt, amely a szerzők kutatóexpedíciójáról szól, benne veszélyeztetett állatokat igyekeztek felkutatni. Douglas Adams világ­szerte tartott természetvédelmi előadásokat élőben és a médiában, és a Dián Fossey Gorilla Alap és az Orrszarvúk Nemzetközi Megmen­téséért Alapítvány támogatója volt. A legnagyobb galaktikus stop­pos 1952 márciusában született a Földre, 2001 májusában a Galaxis ismeretlen szegletébe távozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom