Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-21 / 66. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 21. RÖVIDEN Pakisztán újabb rakétakísérlete Iszlámábád. Sikeres kísérletet hajtott végre szombaton Pakisztán nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas Sahín II nagy hatótávolságú rakétával -jelentette be az ázsiai ország hadserege. Mint egy katonai szóvivő elmondta, a 2000 kilométeres hatótávolságú Sahín II rakéta a kísérlet során pontosan a kijelölt célpontba csapódott be. A katonaság által ismertetett közleményében tudatta, hogy Pakisztán önvédelemből fejlesztette ki nukleáris képességét. (MTI) Választások új időpontban Kabul. Szeptember 18-án rendezik meg Afganisztánban az általános választásokat - jelentette be az afgán országos választási bizottság elnöke. Hamid Karzai, az ázsiai ország elnöke közölte: mégsem májusban, hanem szeptemberben tartják a törvényhozási választásokat. Az államfő technikai okora hivatkozott. (MTI) Feladja magát a tábornok Belgrád. Feladja magát a Nemzetközi Törvényszéknek egy újabb egykori boszniai szerb tábornok, akit súlyos háborús bűntényekkel, egyebek mellett népirtással vádol a hágai ügyészség. A szerb kormány tegnapi közleményében tudatta, hogy Vinko Pan- durevic tábornok szerdán Hágába repül, hogy a bíróságon szembesüljön az ellene felhozott vádakkal. Pandurevic azután döntött így, hogy tárgyalt Zoran Stojkovic szerb igazságügyi miniszterrel. A vádlott nem akarja, hogy „miatta túsz- szá váljék az egész nép” - áll a közleményben, amely szerűit Pandurevic döntése „erkölcsös és tisztességes.” (MTI) Orosz-ukrán kapcsolatok Kijev. A szoros ukrán-orosz kapcsolatok folytatásáért szállt síkra az orosz elnök a hétvégén tett hatórás kijevi látogatása során. Vlagyimir Putyin először kereste föl Ukrajna fővárosát azóta, hogy a múlt évi ukrán elnökválasztáson az általa favorizált jelölt alulmaradt a reformokat és nyugati orientációt ígérő Viktor Juscsenkóval szemben, ami a Kreml vereségével ért fel. „Nem engedhetjük meg, hogy kapcsolataink az elért minőség szintje alá süllyedjenek” - hangoztatta Putyin. Kollégája, Juscsenko arra helyezte a hangsúlyt, hogy Ukrajna és Oroszország között „régi keletű stratégiai partnerség” áll fenn. (MTI) Vlagyimir Putyin (ČTK/AP-felvétel) Németország és Franciaország a Kínába irányuló fegyverszállítások felújítását szorgalmazza Veszélyben a hatalmi egyensúly? Rice előadása az egyik tokiói egyetemen (Reuters-felvétel) Tokió, Szöul. Óva intette az Európai Uniót a kínai fegyverszállítási tilalom feloldásától Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap, néhány órával pekingi látogatásának megkezdése előtt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington szerint a Kínába irányuló fegyverszállítások felújítását célzó bármilyen uniós lépés azt a kockázatot rejti magában, hogy felborul az Ázsia csendes-óceáni térségében kialakult hatalmi egyensúly. Az utóbbi évtizedekben az Egyesült Államok tartotta fenn a stabü környezetet a régióban, így nyüvánvalóan nyugtalanítja minden olyan lépés, amely megváltoztathatja az egyensúlyt - hangoztatta az amerikai diplomácia vezetője Szöulban azt követően, hogy megbeszélést folytatott Ro Mu Hjon dél-koreai elnökkel, Ban Ki Mun külügy- és Csüng Dong Jong országegyesítési miniszterrel az észak-koreai atomfegyverkezés miatt kirobbant válságról. Az Európai Tanács 1989-ben, a Tienanmen téri vérengzés után rendelt el fegyverembargót Kína ellen. A nagyobb demokráciát követelő diákmozgalom brutális elfojtásának emléke azonban erőteljesen halványulni látszik, és a legnagyobb európai államok, Németország és Franciaország vezette csoport a tilalom feloldását szorgalmazza. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter emellett kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak korántsem áll szándékában megtámadni Észak-Koreát, amikor Phen- jant arra ösztönzi, hogy hagyjon fel katonai rendeltetésű atomprogramjával. A tárcavezető dél-koreai újságírókkal beszélgetve leszögezte: Washington tisztában van azzal, hogy Észak-Korea szuverén állam, és Phenjannak nem kell attól tartania, hogy Egyesült Államok le akarja rohanni. Korábban Phenjant az észak-koreai nukleáris leszerelésről folytatott hatoldalú tárgyalásokhoz való „azonnali” visszatérésre, Pekinget pedig nagyobb társadalmi nyitásra szólította fel az amerikai külügyminiszter. Az ázsiai körútja negyedik állomásán, Japánban tartózkodó Rice az egyik tokiói egyetemen tartott előadásában szombaton arra biztatta Észak-Koreát, hogy hozzon „stratégiai döntést” atomfegyverprogramja feladásáról. „Észak-Ko- reának azonnal vissza kell térnie a hatoldalú tárgyalásokhoz” - hangoztatta. Rice mindazonáltal gondosan megválogatta szavait, és tartózkodott attól, hogy újfent a „zsarnokság előretolt állásaként” jellemezze a sztálinista vezetésű Észak-Koreát, ahogyan ezt idén az év elején tette, s ami miatt Phenjan bocsánatkérést követelt. Ehelyett megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja megtámadni Észak-Koreát, s a hatoldalú tárgyalásokban részt vevő több más országgal együtt kész kollektív biztonsági garanciákat kínálni Phenjannak az északkoreai atomprogram befejezésével összefüggésben. A két Korea, Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével tavaly és tavalyelőtt folytatott hatoldalú megbeszélések három tárgyalási forduló után félbeszakadtak. Észak-Korea egyelőre kizárja újabb tárgyalások lehetőségét. Rice beszédében felhívta Japánt, Dél-Koreát és főleg az Észak-Koreá- ra a legnagyobb befolyással bíró Kínát, hogy tegyenek több erőfeszítést Phenjannak a tárgyalóasztalhoz való visszacsábítása érdekében. Bár az Egyesült Államoknak ez ügyben szüksége van Kína támogatására, Rice egyúttal nagyobb társadalmi nyitásra is ösztökélte a pekingi kormányzatot. „A nyitottság a siker előfeltétele - mondta, majd így folytatta - még Kínának is meg kell valósítania egy nyitott, ténylegesen képviseleti kormány valamely formáját, ha sikereket kíván aratni, s meg kíván felelni egy globalizálódó világ kihívásainak”. Az amerikai diplomácia vezetője mások mellett megbeszélést folytatott Macsimura Nobutaka japán külügyminiszterrel. A tárgyalások egyik legfontosabb napirendi pontja az amerikai marhahúsexport felújításának lehetősége volt. A japán külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott megbeszélés után elmondta: Tokió egyelőre nem tudja megadni a marhahúsexport-tilalom feloldásának menetrendjét. Az amerikai külügyminiszter Tokióban javasolta hivatalos japánamerikai partneri viszony kialakítását a két ország által folyósított fejlesztési segélyek összehangolása végett. Amerikai hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok és Japán nyújtja együttesen a fejlődő országokba irányuló fejlesztési segélyek több mint 40 százalékát. Mozgolódik az al-Kaida Öngyilkos merénylet Katarban Doha. Egy ember meghalt, ti- zenketten pedig megsebesültek abban az öngyilkos merényletben, amit Katar fővárosában, egy nézőkkel teli színház ellen követtek el. Az öböl parti arab államban ez volt az első terrormerénylet. Gépkocsiba rejtett bombát robbantott fel egy öngyilkos merénylő szombaton Katar fővárosában, Dohában - írja a BBC. A merénylő nagy sebességgel hajtott bele egy angol tannyelvű iskola mellett található színház épületébe, amelyben éppen Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című darabját adták elő. A robbanásban egy brit férfi meghalt, tizen- ketten pedig megsebesültek. A merényletért eddig egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, a katari belügyminiszter szerint azonban a merénylő valószínűleg egyiptomi férfi volt. Egy szemtanú a BBC-nek elmondta: „Óriási robbanás történt, a nézők menekültek a színházból. Mindent por és égett szag borított el.” A detonáció nagy pusztítást okozott az egész környéken: a színház összeomlott, a környező házak ablakai betörtek, több autó pedig kiégett. A merényletet két nappal azután követték el, hogy az al-Kaida terrorszervezet szaúd-arábiai vezetője hangüzenetben szólította fel a Perzsa-öböl térségében élő híveit a „Nyugat elleni keresztes hadjáratra”. Az al-Kaida számos merényletet hajtott már végre a szomszédos országokban, főleg Szaúd-Arábiá- ban. Katarban, ahol az amerikai fegyveres erők középső parancsnoksága található, ez volt az első ilyen merénylet. (MTI, o) Ausztrália elkötelezett marad Irakkal kapcsolatban - Dzsaafari azonos jogokat hirdet Tiltakozások a második évfordulón Ismét Kuncze Gábort választották pártelnöknek Új nevet kapott az SZDSZ ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Sydney. Az iszlám törvénykezés bevezetése és szövetségi állam megteremtése mellett foglalt állást az iraki síiták miniszterelnökjelöltje egy német hetilapnak adott nyüatkozatában. A Der Spiegel ma megjelent számában közli az Ibrahim al-Dzsaafarival Bagdadban készített interjút, amelyben a tekintélyes politikus azt is megerősítette, hogy a bíróság még 2005 végéig kimondja az ítéletet Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök felett. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az új iraki alkotmány részévé teszi- e a saríát, az iszlám törvénykezést, Dzsaafari azt mondta, hogy természetesen igen,- de az igazságszolgáltatás számos forrásának egyikeként. Megerősítette, hogy mindenkinek azonos jogai lesznek, „még a MTI-HÍR Jeruzsálem. Négy izraeli és egy palesztin sebesült meg vasárnap hajnalban fegyveres incidensekben a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin területeken. Először tört ki sebesülteket is követelő lövöldözés a palesztin-izraeli válságövezetben csütörtök óta, amikor az Izraellel szembeni erőszak február óta tartó szüneteltetésének feltételes rengeteg kis vallási közösség tagjainak is”. Emellett a nőket nem kötelezik arra, hogy fátyollal takarják el arcukat, a döntés joga őket illeti meg e kérdésben. „Iraknak iszlám államnak kell lennie, de ehhez nincs szükség Iránra vagy Szaúd-Arábiára” - közölte Dzsaafari, aki a kurdok autonómiaköveteléseivel kapcsolatban annyit mondott, hogy szövetségi állam megteremtését támogatja. Megjegyezte, mindent megtesz azért, hogy a szunnita kisebbséget rávegye az új alkotmány kidolgozásában való részvételre. Eközben megerősítette Ausztrália Irakkal kapcsolatos elkötelezettségét tegnap John Howard miniszterelnök annak ellenére, hogy több városban tüntettek az iraki háború ellen. Sydneyben és Melbourne- ben is mintegy ezren vonultak fel az Irak elleni háború kezdetének meghosszabbításáról állapodtak meg a palesztin frakciók Kairóban, cserébe az izraeli támadások beszüntetéséért. Három izraeli katonát és egy izraeli rendőrt egy Rámalláh közelében fekvő palesztin menekülttáborban találtak el golyók. Az incidens után nem sokkal egy izraeli határrendőr rutinellenőrzés közben lőtt le egy palesztint, aki megpróbálta ellopni a határrendőr fegyverét. A palesztint válságos második évfordulóján, s hasonló tiltakozó tüntetéseket terveznek több helyen mára is. Az ausztrál konzervatív kormány kétezer katonával csatlakozott az Irak elleni 2003-as invázióhoz. Jelenleg 850 fős kontingenst állomásoztat a közép-keleti országban, s februárban jelentették be további 450 katona küldését Irak déli részébe. Ezalatt több ezer ember vonult fel New Yorkban is, hogy az Irak elleni háború kezdetének második évfordulóján tiltakozzon az arab ország megszállása ellen. Az amerikai nagyváros több pontján szerveződtek a megmozdulások. A Times Square-nál rendőrök várták a tiltakozókat, és húszat közülük előállítottak. A hétvégén ugyancsak tömeges megmozdulás volt több nagyvárosban, így Rómában és Londonban is. (MTI) állapotban vitték egy jeruzsálemi kórházba. Eközben tiltott építkezésekre bukkantak a ciszjordániai zsidó telepeken az izraeli védelmi minisztérium számára nemrég készített részletes légi felvételeken - közölte a Háárec című jeruzsálemi lap tegnapi száma. A most felfedezett építkezések ténye ellentétben áll az izraeli-palesztin megbékélésre kidolgozott úgynevezett útitervvel, amelyet a két fél 2003-ban fogadott el. MTI-HÍR Budapest. Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Párt néven folytatja működését az SZDSZ, a párt szombati szegedi tisztújító küldöttgyűlésén elfogadott alapszabály-módosítás nyomán. A küldöttgyűlés ismét Kuncze Gábort választotta pártelnöknek. A politikusra, aki 2001 óta tölti be a liberális párt elnöki posztját, a 697 érvényesen szavazó küldött közül 447 voksolt, a két másik jelölt, Fodor Gábor 201, Kis Zoltán pedig 49 szavazatot kapott. Az ügyvivői testület megválasztotta a 12 tagú ügyvivői testületet is: a fővárosi listáról Prága. Előrehozott parlamenti választást fognak kezdeményezni a cseh kereszténydemokraták, ha a legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrácia húsvéti kongresszusa Stanislav Gross miniszterelnököt megerősíti tisztségében. „Továbbra is Stanislav Gross kormányfő távozását követeljük. Ha a Cseh Szociáldemokrata Párt megerősíti tisztségében, partnereinknél tárgyalásokat kezdeményezünk az előrehozott választás mielőbbi - megtartásáról” - jelentette ki Miroslav Kalousek, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke. „A Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt vezetősége felhatalmazást kapott, hogy a Cseh a legtöbb, 459 szavazattal Pető Iván, továbbá Csőzik László, Demszky Gábor, Eörsi Mátyás, Horn Gábor és Magyar Bálint lett a testület tagja. A vidéki listáról a legtöbb, 420 szavazattal választották a testületbe Fodor Gábort, mellette mandátumot szerzett Gulyás József, Gusztos Péter, Kis Zoltán, Kovács Kálmán és Sándor Klára. Az SZDSZ szerint olyan köztársasági elnököt kell választani, aki személyében képes a nemzet egységének megjelenítésére, amiből az következik, hogy ne legyen párthoz szorosan kötődő politikus - mondta a pártelnökké újraválasztott Kuncze Gábor. Szociáldemokrata Párt új vezetőségével haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a koalíciós szerződés olyan módosításáról, amely lehetővé teszi a válság megoldását” - mondta Kalousek. Megjegyezte, ha a szociáldemokraták visszahívnák Grösst kormányfői tisztségéből, akkor a kereszténydemokraták támogatnák a koalíció folytatását. A cseh koalíció gondjai február elején kezdődtek, amikor egy cseh napilap bírálatára válaszolva Gross kormányfő nem tudta egészen hitelesen megmagyarázni, honnan volt 1999-ben pénze egy prágai luxuslakásra. Az ügy akkor terebélyesedett kormányválsággá, amikor a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt Gross lemondását kezdte követelni. Tiltott építkezésekre bukkantak ciszjordániai zsidó telepeken Lesből támadtak a fegyveresek A kormányfő távozását, vagy előrehozott választásokat Tovább gyűrűzik a válság MTI-JELENTÉS