Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-02 / 50. szám, szerda

12 Digitália Április végéig az EuroTelnél SMS és MMS egy koronáért MOBIL Április végéig egy koronát számláz az EuoTel, ha ügyfelei SMS-t vagy MMS-t küldenek a „Te és Én” (iy a ja) csomagban megjelölt számok egyikére. Az április elsején bevezetendő 29 ko­ronás havidíj ellenében nemcsak a szöveges és képi üzenetek ke­rülnek kevesebbe, hanem a hívá­sok is olcsóbbak lesznek a megje­lölt számokra. Ha egy számot je­löl meg az ügyfél, a kedvezmény 50 százalék, ha kettőt, 30 száza­lékkal fizet kevesebbet, míg ha három számot jelöl meg, akkor 20 százalékos kedvezmény illeti meg minden hívás és üzenet után. A kedvezményes számok az EuroTel és a Slovak Telecom szá­mai lehetnek, (szí) ST: Hamarosan minden hálózatba küldhető SMS SMS vezetékesről mobilra TÁVKÖZLÉS Már nemcsak hálózaton belül, hanem a mobilhálózatokba is küld­hetnek SMS-t a Slovak Telecom ügyfelei. Egyelőre csak az Orange számaira továbbítható rövid szöve­ges üzenet, ám az ST szóvivője ígé­ri, hamarosan az EuroTel számaira is lehet SMS-ezni vezetékes tele­fonról. Mint ahogy azt Radoslav Bielka elmondta, egy üzenet ára 2,50 korona, és ugyanúgy 160 ka­rakter hosszú lehet, mint ahogy azt a mobiltelefonoknál megszokhat­tuk. Természetesen vannak telefo­nok, amelyek támogatják az SMS- láncok küldését is, így egy üzenet elérheti a 460 karaktert is, igaz, az ilyen üzenet után a szolgáltató 3 üzenetet számláz. A ST legújabb akciójában több olyan - színes kijelzős - drótnélkü­li telefon is található, amely támo­gatja az SMS-ek küldését és foga­dását. Sőt, most a számok kijelzése (CLIP) is csupán havi egy koroná­ba kerül, (szí) ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 2. Jef Ruskin adta a gépnek a Macintosh nevet is kedvenc almája után Elhunyt a Macintosh atyja Meghalt Jef Ruskin, az Apple Computer vállalat hírnevét megalapozó Macintosh számítógép ki- tervelője, aki azonban el­hagyta céget mielőtt ter­méke piacra került volna. INFOVILÁG Ruskin csendes-óceáni ottho­nában hunyt el 61 éves korában, miután decemberben hasnyálmi­rigyrákot diagnosztizálták nála. A Macintosh atyja 1978-ban csatla­kozott az Apple csapatához - 31. alkalmazottként - hogy elindítsa a cég publikációs részlegét. Ebben az időben a számítógé­pet elsősorban szövegszerkesztés­re használták, s a felhasználónak számos parancssort kellett ismer­nie, a legegyszerűbb műveletek elvégzésére. Ruskinban 1979-ben ötlött fel először, egy olyan számí­tógép létrehozása, mely elérhető áron, fogyasztóbarát elveken ala­pul és ráadásul pofonegyszerű a kezelése. Egy kicsiny fejlesztői csapat ková- csolódott a felvázolt terv kidolgozá­sára - Ruskin irányítása alatt -, s ők hozták létre az első Macintosht. „A Macintosh projectben kezdeménye­ző szerepet játszott, vagyis ha ő nincs, Macintosh sincs” - meséli Andy Hertzfeld egy korai Mac csa­pattag. Ruskin adta a gépnek a Macintosh nevet is kedvenc almája után, ám azt utóbb egy márkanévkonfliktus kapcsán az Apple kénytelen volt megváltoztat­ni. Egészen 1981 nyaráig vezette a projectet az ötletgazda, ám egy Steve Jobsszal - az Apple társalapí­tójával - folytatott vita folyománya­ként 1982 elején kilépett a cégtől. „Az egyik leglényegesebb dolog amelyet Jefnek tulajdonítok, az a kezdeti Mac csapat összeszerve­zése, néhány különleges ember­rel, akiknek bár nem feltétlenül voltak „megbízóleveleik” de min­denük megvolt, hogy valami nagyszerűt alkossanak” - nyilat­kozta Hertzfeld. A Mac 1984-es bemutatása radikális változáso­kat hozott a személyi számítógé­pek iparában. A felhasználónak nem volt szüksége többé parancs­sorokra, helyettük a monitoron megjelent egy „munkafelület = asztal”, rajta dossziék és iratren­dezők melyek a fájlok elhelyezé­sére szolgáltak. A Mac végső ver­ziója, melyet 2495 dollárért árusí­tottak bevezető áron, az első hó­napokban gyenge eladási mutató­kat produkált. Az asztalfelület öt­lete azonban gyorsan követőkre lelt, s ennek nyomán megszületett például a Microsoft Windows. Az Apple-vel való szakítását kö­vetően Ruskin egy másik számí­tástechnikai céget is létrehozott az Information Appliance-t, mely- lyel újabb számítógépet tervezett immár minden ötletét alkalmaz­va. 2000-ben könyvet jelentetett meg „The human interface” cím­mel. Élete végéig dolgozott egy olyan szoftveren, mely alkalmaz­za az interfacekkel kapcsolatos el­képzeléseinek összességét. Ennek megjelenése márciusra várható - közölte Dave Burstein, aki egy, a Ruskin életéről szóló filmen dol­gozik jelenleg. Ruskin azonban egyéb érdeklő­dési területein is sikeres volt, a többi közt három hangszeren ját­szott, képzőművészeti alkotásai a New Yorki Modern Művészetek Múzeumában láthatóak. Ezen túl repülőgépszárnyat szabadalmaz­tatott, versenyszerűen foglalko­zott íjászattal, célba lőtt és alka­lomszerűen autóversenyeken is indult, (hvg.hu) Jef Ruskin, a Macintosh atyja. Korunk polihisztora volt (Képarchívum) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom