Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-01 / 49. szám, kedd

16 AGYSZUNET ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 1. PÁLYÁZÓ Irodalmi pályázat Erdélyről AJÁNLÓ Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Cs. Szabó László születé­sének századik évfordulója alkalmából pályázatot hirdet irodalmi igé­nyű esszé megírására. A pályázaton bárki elindulhat. A pályázat tematikus: egy-egy város vagy kisrégió hangulati, műve­lődéstörténeti körülírásához Cs. Szabó László életműve szellemében, az egyetemes összefüggések keresésének jegyében, az esszé sajátos­ságait érvényesítve. Javasolt terjedelem: 10-12 oldal. A kéziratok be­küldési határideje: 2005. március 15. (a postabélyegző kelte). Cím: 535600 Székelyudvarhely, P-ta Primariei nr. 5. E-mail: lorincz_gyorgy@yahoo.com . A pályázat díjai: I. díj: 100 000 forint; II. díj: 50 000 forint; két III. díj: 25 000-25 000 forint. A pályázatot az EMIA kuratóriuma által kijelölt zsűri bírálja el, és 2005. április 11-én hirdet eredményt. Jó munkát! (ú) TANÁCSADÓ Egészségügyibe jártam ISMERTETÉS „Érsekújvárban végeztem az egészségügyit, szeretnék diplo­más ápoló lenni, amivel könnyebben elhelyezkedhetnék kül­földön. Szívesen továbbtanulnék, akár főiskolán, akár szakosí­tóban, ám lehetőleg levelező tagozaton, lehet Magyarországon is. Pályázási lehetőség is érdekelne, mert Magyarországon na­gyon drága a diákélet, előre is köszönöm.” Rövid nyomozás után konkrétan két iskolát tudunk neked ajánla­ni. Az egyik a Középfokú Egészségügyi Szakközépiskola Losoncon. Weboldaluk: www.szslucnalc.edu.sk , címük: Lúčna 2, 984 17 Lučenec, tel.: 047/4330237, e-mail: skola@szslucnalc.edu.sk . Itt ok­tatnak egészségügyi asszisztenseket, a képzés levelező tagozaton há­rom évig tart. A felvételi szlovák nyelvből és biológiából van, a je­lentkezési íveket május 15-ig kell eljuttatni az oktatási intézménybe. A másik oktatási intézmény, amit ajánlunk az Egészségügyi Szak- középiskola Nyitrán. Címük: Farská ul. 23, 949 01 Nitra, e-mail: szs.nitra@stonline.sk , fax: 037/6517785, tel: 037/7721695, weboldal: www.szsfarskanr.edu.sk . Itt oktatnak diplomás nővére­ket, a levelező tagozatos képzés két évig tart. Ha Magyarországon szereméi továbbtanulni, nézz utána a kívánt szaknak a www.tavoktatas.lap.hu weboldalon. Ha ösztöndíjért folyamodnál, akkor kérdezd meg az Agora iroda ( www.agorairoda.net , telefon­szám: 035/7713841, 0903/271345) munkatársait, milyen ösztöndí­jat kaphatsz, ha távoktatásban veszel részt Magyarországon. Sok si­kert a pályaválasztáshoz, reméljük, megtalálod a számodra leginkább megfelelő szakmát! (he) A húsz legjobb esszé íróját meghívják Berlinbe írj esszét az emberi jogokról! AJÁNLÓ írj egy esszét az emberi jogokról, és egy három hónapos tanulmány­utat nyerhetsz a berlini Humboldt Egyetem kutatóközpontjába. Az Irmgard Coninx Alapítvány felhív­ja a kreatív diákok és aktivisták fi­gyelmét, hogy angol nyelven írt 3000 szavas, eddig még nem pub­likált munkával pályázhatnak, me­lyet május 27-ig kell beküldeni. A húsz legjobb esszé íróját meghív­ják egy nemzetközi konferenciára, melyek ebben az évben október­ben Berlinben tartanak. További információkat szerezhetsz a pályá­zatról, ha ellátogatsz a www. irmgard-coninx-stiftung.de weboldalra. (SITA) Bizonytalanságból fakadó otthontalanság József Attila fotópályázat FELHÍVÁS József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából az EURORA Közhasznú Kulturális Alapítvány és a XEROX Magyarország fotópályá­zatot hirdet. A szervezők olyan egyedi alkotásokat várnak, amelyek verssoroktól, gondolatoktól inspi­rálva mutatják be, hogy az alkotót mi és mennyiben érintette meg Jó­zsef Attila szellemiségéből. A József Attila életét és költészetét meghatá­rozó állandó útkeresés, a bizonyta­lanságból fakadó otthontalanság és szeretethiány éppoly fojtogató most, mint hetven-nyolcvan évvel ezelőtt volt. Milyen reményekkel in­dul útnak az ember, s végül hova jut a mindennapjait kitöltő küzdelem után? Ezek napjaink és József Attila kérdései is, melyekre most képek­ben keressük a választ. A pályázat témája az alkotó József Attilához való viszonyának, valamely versso­rának, a költő örökségének, vala­mint szellemiségének kreatív be­mutatása a fotóművészet eszközei­vel. A fotókat digitális, nyomdai fel- használásra alkalmas formában (minimum 800x600 képpont fel­bontással) lehet benyújtani. Egy pá­lyázó legfeljebb öt képpel nevezhet. A képeket az alkotó nevét, valamint pontos elérhetőségeit feltüntetve, elektronikus levélben foto@press- inform.hu vagy CD lemezre írva, postán a 1142 Budapest, Dorozsmai utca 104. címre kérjük beküldeni. Személyesen érdeklődni az 1/470- 2050-es telefonszámon lehet. Pá­lyázni csak saját alkotásokkal lehet. A pályaművek értelmezését az alko­tók címadással, irodalmi idézettel segíthetik. A pályamunkák bekül­dési határideje 2005. március 10. További információ: e-mail: foldvary@press-inform.hu . (ú) A tehetség nemcsak adomány, hanem teher is, hiszen kimunkálásához rengeteg erőfeszítésre van szükség Jövőnk az iskola falai között Rakyta Péter és Bogácsi Szilvia pályája - bár még csak a kezdeté­nél tartanak - töretlen ívű (Képarchívum) Már az ókorban úgy gon­dolták, hogy a természet ellen vétkezik az, aki ké­pességeit nem bontakoz­tatja ki tehetségének meg­felelően. A tehetséget ál­dásnak, égi adománynak fogták fel, hiszen jobbára nem az embertől függ, mi­hez van, s van-e egyáltalán tehetsége. KESERŰ JÓZSEF Hamar rájöttek arra is, hogy a tehetség kétarcú dolog: nemcsak adomány, hanem teher is, hiszen kimunkálásához rengeteg erőfe­szítésre, kemény munkára, sok­sok lemondásra van szükség. Sok esetben még ez sem elegendő. Ha a tehetség nem kerül megfelelő közegbe, menthetetlenül elkalló­dik. A tehetséges ember nyilván­valóan nem az elismerésért ügy­ködik, mégis szüksége van rá. Az elismerés a közösség megbecsülé­sét jelenti, az egyénnek újabb len­dületet, az iskolának és a tanár­nak pedig visszaigazolást nyújt. Valójában ebben mérhető - ha ugyan mérhető valamiképpen - a tanár sikere. Ha a tanítvány szép eredményeket ér el, s ezzel köze­lebb kerül kitűzött céljai elérésé­hez, a tanár joggal érezheti a si­kert a sajátjának is egyben. Rakyta Péter kitüntetése Szlovákia megalakulása óta elő­ször fordult elő, hogy a köztársasá­gi elnök fogadta az ország legki­emelkedőbb és legtehetségesebb diákjait. Ivan Gašparovič 2005. február 10-én találkozott a tavalyi év nyelvi és természettudományi olimpiáinak érmeseivel (összesen 10 intézmény 35 diákjával), köztük Rakyta Péterrel, a tavalyi nemzet­közi fizikaolimpia ezüstérmesével. Rakyta Péter - a komáromi Selye János Gimnázium tavaly érettségi­zett diákja - a szlovákiai magyar di­ákok egyedüli képviselőjeként örülhetett e kitüntetésnek. Vele örülhettek barátai, hozzátartozói, s nem utolsósorban volt tanárai és diáktársai is. A tavalyi 4. B osztály, amelynek Rakyta Péter mellett a nemzetkö­zi fizikaolimpia másik résztvevő­je, Bagócsi Szilvia (a szlovák válo­gatott második legeredménye­sebbje) is tagja volt, afféle „csoda­osztályként” került be az évköny­vekbe. Nem véletlenül. Dr. Kalácska József osztályfőnök ok­tatói-nevelői felügyelete alatt a tehetséges fiatalok a négy év alatt matematikából 20 kerületi ered­ményes és 5 országos döntős, fizi­kából 30 kerületi eredményes, 8 országos döntős és 5 nemzetközi döntős, kémiából 4 kerületi ered­ményes és 2 országos döntős, an­golból 1 országos döntős, biológi­ából pedig 3 kerületi eredményes helyezést értek el. Különösen a fi­zika terén nyújtott teljesítmények érdemelnek figyelmet, melyek hátterében Szabó Endre követke­zetes felkészítő munkája áll. Tehetséggondozás Szabó Endre - aki 1984 óta a ko­máromi Selye János Gimnázium fi­zika szakos tanára - az elmúlt években kimagasló eredményeket ért el a tehetséggondozás terén. Di­ákjai nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is bizonyították tehetségüket és felkészültségüket. 1987-től 2004-ig tizenkét alkalom­mal képviselték Szlovákiát a nem­zetközi fizikaolimpián Kínától Ausztrálián át egészen Dél-Koreá- ig. A 2002/2003-as tanévben tanít­ványai a fizikaolimpia országos for­dulójában első (Rakyta Péter), má­sodik (Koltai Péter) és hetedik (Bagócsi Szilvia) helyezést értek el, s mindhárman tagjai voltak az öt­fős szlovák válogatottnak. Koltai Péter, aki a matematikaolimpia to­kiói versenyében indult, a két ren­dezvény egyidejű lebonyolítása mi­att nem vehetett részt a tajvani fizi­kaolimpián, ahonnan Rakyta Péter bronzéremmel, Bagócsi Szilvia pe­dig eredményes megoldóként tér­hetett haza. A csapat a bravúrt egy évvel később, 2004 augusztusában megismételte. A XXXV. Nemzetközi Fizikaolimpián Dél-Koreában Rakyta Péter ezüstérmes lett, Bagócsi Szüvia pedig ismételten eredményes megoldó. A diákok sikerének titkát felké­szítőjük így foglalta össze: „A te­hetségen kívül, ami természete­sen nélkülözhetetlen, ambíció, el­hivatottság és óriási munkabírás kellett ahhoz, hogy ilyen szintre jussanak. Ezek közül a tulajdon­ságok közül egyik sem hiányoz­hat, különben elmarad a várt eredmény. Kis túlzással mondha­tom, hogy éjjel-nappal feladato­kat oldottak meg a srácok. Én a magam részéről a szakmai irányí­tás mellett fontosnak tartottam elhitetni velük, hogy tehetsége­sek, és ha van bennük kellő kitar­tás, akarat, akkor eljuthatnak a nemzetközi megmérettetésre is.” Jó kezekbe került Szabó Endre a tehetséggondo­zás terén elért kimagasló eredmé­nyeiért 2003 márciusában az ok­tatási minisztertől átvehette a Szent Gorázd-emlékérmet. Az SZMPSZ rozsnyói országos ta­nácskozásán 2004-ben sikeres pe­dagógiai tevékenységéért elisme­résben részesült. 2004 áprilisá­ban pedig Bastrnák Tibor, Komá­rom polgármestere munkája elis­meréseként Polgármesteri Díjat adományozott neki. Volt osztályfőnöke, Dr. Kalácska József állítása szerint Rakyta Péter a Selye János Gim­názium történetének fizikában legsikeresebb versenyzője, aki nemcsak kiváló eredményeivel, hanem segítőkész természetével, alázatosságával és emberségével is kivívta társai megbecsülését. A négy év során elért sikerei önma­gukért beszélnek. A fiatalember pályája - bár még csak a kezdeténél tart - töretlen ívű. A mából nézve úgy tűnhet, mindaz, ami vele történt, nem is történhetett volna másképp. Rakyta Péterről bizton állíthatjuk, jó kezekbe került. A köztársasági elnök elismerése is ékes bizonyí­téka ennek. Az a tény, hogy szlo­vákiai magyar diákként helye volt szlovák diáktársai között, egyút­tal a magyar nyelvű oktatás ma­gas színvonalát is igazolja. Felsőoktatásban tanuló diákok számára A beszédhez való viszony A gömöri fuvarosok közvetítették Békák a kocsonyában SULINET KÉRDŐÍV A retorika.hu oktatási portál kér­dőíves felmérést végez a felsőokta­tás szereplőinek - a felsőoktatásban tanuló diákoknak, illetve az ott taní­DH-HÍR Holnap a Pozsony Akciók Szer­vezése bemutatja a Kontroll című magyar filmet, a vetítés után pe­dig beszélgetés lesz a film női fő­szereplőjével, Balia Eszterrel. Helyszín: Pozsonyi Casino (Klarisszák utca 7, Pozsony), kez­dés időpontja: 18 óra. A filmről: metróellenőrök. Ke­vesen lehetnek, akik e foglalko­zás hallatán szívükhöz kapnának örömükben. Ritka, hogy vágy­nánk a találkozásra velük, ha pe­dig megtörténik, akkor vagy igyekszünk láthatatlanná válni, vagy felkészülünk egy Oscar-díjas alakításra, mely hiányzó jegyün­ket vagy bérletünket igyekszik majd palástolni... Azon kevés szakmák közé tartozik ez, mely­ről komolyan elgondolkodunk, tó tanároknak - a beszédhez való viszonyáról. A felmérésre vonatko­zó felhívás és a kérdőívek a www.retorika.hu oktatási portálon találhatóak. A kérdőívek beérkezési határideje 2005. március 20. (ofi) hogy vajon épeszű, normális em­ber vállalja-e? Ki vágyna ugyanis a folyamatos atrocitásra, közutá­latra? Igazából talán senki, mégis sokan vannak, akik beállnak a sorba és napról napra felveszik a harcot a bliccelők hadával. Ezek­nek az embereknek a világába ka­lauzol el minket a Kontroll, Antal Nimród első egész estés nagyjá­tékfilmje. A témaválasztás maga egyszer­re különleges és hétköznapi, hi­szen egy elég szélsőséges munka­kör rejtelmeit tárja fel, miközben olyan helyszíneken játszódik, amit szinte mindenki ismer, leg­alább egyszer megfordult már ott életében. Az igazi élmény persze azoké, akik minden nap megjár­ják a magyar főváros mélyét, de a történet mindenki számára teljes mértékben fogyasztható. Hogy micsoda? Te még nem ta­lálkoztál ilyesmivel? De a híres mondást biztosan ismered, misze­rint „Pislog, mint a miskolci kocso­nyában a béka.” De vajon miért pis­log? És egyáltalán hogy került oda? Járj utána velünk: fejtsük meg kö­zösen ennek a szóláshasonlatnak az eredetét! Akár szereted a kocso­nyát, akár nem, biztosan nem sze­reméi benne egyszer békát találni. Hát, még pislogó, vagyis élő békát, amint éppen szemez veled, és re­megve próbál kiszabadulni a zselés anyagból! Azt azonban érdekes len­ne tudni, hogy mi az eredete ennek a mondásnak. Sajnos, azt nem tud­hatjuk biztosan, hogy tényleg pislo- gott-e az a bizonyos béka a kocso­nyában valaha Miskolcon, hiszen csak különféle legendák maradtak fenn az esettel kapcsolatban. Ezek­ben viszont kell lennie valamiféle igazságnak, hiszen különben nem alakult volna ki, sőt nem maradt volna fenn ez idáig a köztudatban, de akár az irodalomban is ez a fur­csa szóláshasonlat. Lássuk tehát, miféle magyarázattal szolgál a tör­ténelem! A miskolci kocsonyatörténet ere­detijét Dobrossy István történész A miskolci fogadók és a vendéglátás története című könyvében írja le. Ebben pedig az áll, hogy a vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömörvidék és Budapest közötti felső-magyarországi kereskedelmet többnyire a gömöri fuvarosok köz­vetítették. Miskolc városa ezeknek közbeeső állomása volt. A fuvaro­sok általában a szentpéteri kapuban lévő Szarvas, Törökfő és a Magyar huszár nevű vendégfogadókban szálltak meg éjszakára. Egy felső- gömöri tót fuvaros is a Magyar hu­szárba tért be napszálltakor. Vacso­rát kért a kocsmárosnétól, mégpe­dig kocsonyát. Az asszonyka, akit a nép fantáziája bizonyos Potyká Ka­tiként őrzött meg, a ház alatti pincé­ből fel is hozott egy tányérral, és a vendég elé tette. A tót atyafi pedig neküátott, és először is a tányér kö­zepéből kikandikáló húst akarta megenni. Egyszerre azonban ijed­ten elejtette a villát, és felkiáltott: „Jaj, jaj, kocsmárosné, ennek a ko­csonyának szeme is van, s csak úgy hunyorgat felém!” Képzelheted, mi­csoda rémület foghatta el! Potyká Kati asszony is elhűlve konstatálta, hogy igazat szólt a vendég: ugyanis egy béka volt a kocsonyába fagyva, így szól tehát a mese, azt azonban ne kérdezd, hogy miért éppen Mis­kolcot és a kocsonyákat szemelte ki az a sok-sok béka. A Kontrollt a Pozsonyi Casinóban vetítik Balia Eszter Pozsonyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom