Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-05 / 53. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 5. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Macbeth szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi félj sz. 19 Ha asszony kezében a gyeplő vasárnap 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Földönfutók v. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Két szótaggal lemaradva (szí.) sz., v. 18 A tűzben edzett férfi (am.) sz., v. 20 MLADOSŤ: Ibrahim és a Korán virá­gai (fr.) sz., v. 18 A belső tenger (sp.) sz., v. 15.30, 20 AUPARK - PALACE: Vejedre ütök (am.) sz., v. 12.30, 14, 15, 16.30, 17.30, 19, 20, 21.30 Végállomás (szí.) sz., v. 18, 20.10 Snowboardozók (cseh) sz., v. 14.10, 16.20, 18.30, 20.40 Közelebb! (am.) sz., v. 15.10,17.20,19.30,21.40 Ray (am.) sz., v. 18.10 Ibrahim és a Ko­rán virágai (fr.) sz., v. 15.50,21.10 A nemzet aranya (am.) sz., v. 16.10, 18.40, 21.20 Aviator (am.) sz., v. 17.10, 20.30 Penge: Szentháromság (am.) sz., v. 14.50, 17.20, 19.40, 21.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) sz., v. 14.30,16.50 Az operaház fantomja (am.) sz., v. 19.20 Kalandférgek (am.) sz., v. 16.10,18.20, 20.20 Az utolsó gyémántrablás (am.) sz., v. 16.40, 18.50 Hosszú jegyesség (fr.-am.) sz., v. 21 KASSA DRUŽBA: Közelebb! (am.) sz., v. 19 CAPITOL: Vejedre ütök (am.)'sz., v. 16, 18.15, 20.30 TATRA: Snowboardozók (cseh) sz., v. 17,19.30 ÚSMEV: Végállomás (szí.) sz., v. 16, 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Elátkozott Argentína (am.) v. 18 GALÁNTA - VMK: Wicker Park (am.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A nemzet aranya (am.) sz., v. 17, 19.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Polar Expressz (am.) sz., v. 17, 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: A rém (am.) sz., v. 19 VÁGSELLYE - VMK: A tűzből nincs kiút (am.) v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Wic­ker Park (am.) sz., v. 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A holnap világa (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Aviator (am.) sz., v. 13,16.15,19.30 Bújócska (am.) sz., v. 13.15,18, 20.15 Csudafilm (magy.) sz., v. 13.45, 15.45,17.45, 19.45 Hölgyválasz (am.) sz., v. 15.15, 17.30, 19.45 Közelebb! (am.) kai) sz., v. 14,18.30,20.30 Le a fejjel! (magy.) sz., v. 14,16, 18,20 Micimackó és a Zelefánt (am.) sz., v. 14.30,16.15,18.15 A nemzet aranya (am.) sz., v. 20 Penge: Szentháromság (am.) sz., v. 13.15, 15.30, 17.45, 20 Sorstalanság (magy.) sz., v. 14.30, 17.15, 20 Vejedre ütök (am.) sz., v. 13.30,15.45,18, 20.15 KEDVEZMÉNYEK AZ ÚJ SZÓ ELŐFIZETŐI SZÁMÁRA Tisztelt Előfizetőink! Szombatonként ezen a helyen tájékoztatjuk majd önöket az eventim társaság társszervezésében zajló azon kulturális rendezvé­nyekről, amelyekre árengedménnyel juthatnak belépőjegyekhez. ÁRENGEDMÉNYES BELÉPŐJEGYEK 20% kedvezmény az ARÉNA SZÍNHÁZ előadásaira a 2004/2005-ös évad végéig A PATKÁNY ÓRÁJÁBAN, 2005. 3.13., 4.19., Aréna Színház MINT AZ ŐRÜLTEK, 2005. 3. 21., 4.4., Aréna Színház TATTOO, 2005.3.14., 3.24., 4.6, 4.26., Aréna Színház 20% egyéb kedvezmények FLOOR + KELTIEG, 2005.3.11., United Club of Babylon HIGH UFE, 2005.3.9-17, Teatro Wüstenrot 30% kedvezmény DEMIS ROUSSOS, 2005. 5. 7,19.00, Pasienky Sportcsarnok, Po­zsony Bővebb információk a http://www.roussos.intraerovia.sk web- oldalon Ha kedvelik a kelta és az ír népzenét, ne habozzanak, használják ki az előfizetői kedvezményt, és ünnepeljék az írek nemzeti ünnepét az ír és kelta zene ritmusaival. A FLOOK számít napjainkban a legjobb, kelta népzenét játszó zene­karnak. Az ír, skót, breton kelta népzenét a jazz és a world music ele­meivel ötvözik. Koncertjeik egyedi hangulatához nagyban hozzájárul az improvizáció, valamint az, hogy Sarah Allen, Brian Finnegan, Ed Boyd és John Joe Kelly igazi mesterei az általuk használt hangszerek­nek: a fuvoláknak, furulyáknak, a harmonikának, a gitárnak és a jel­legzetes ír ütőhangszernek, a bodhrannak. Bővebb információ a www.flook.co.uk weboldalon. Az ismertetett kedvezmények csupán az eventim elárusítóhelyein érvényesek Szlovákia egész területén. Az előfizetőknek a jegyárusító-helyen igazolniuk kell a következő dokumentumok valamelyikével, hogy a Petit Press számlájára befize­tették az előfizetési díjat: SIPO-számlakivonat, bankszámlakivonat, készpénz-átutalási megbízás, pénzesutalvány-szelvény. Az előfizetők 1 rendezvényre legfeljebb 4 kedvezményes belépőt igényelhetnek. Jegyelővétel és bővebb információk: www.eventim.sk . Szíve­sen felvilágosítást adunk a 02/5263-2425-ös telefónszámon és az office@eventim.sk email-címen is. „Gondoltam, felakasztom magam, de aztán rájöttem, hogy a kötél szorítaná a torkomat...” Helyzetjelentés Zsélyből Ha az utam Zsély felé visz, megállók Zs. Nagy Lajosnál egy kis beszélgetésre. Két éve lehet, hogy utoljára lát­tam. Sötét, széngázzal teli szobában ült alacsony vas­ágyán, magába roskadva. Szemeit segítségkérőén meresztette rám. Megis­mersz, kérdeztem. Meg hát. Te vagy a fotós. Rekedt hangja szinte kaparta a torkát. Beteg volt. Öregnek tűnt. Meg akart halni... M. NAGY LÁSZLÓ Elmondta, mije fáj, mi minde­ne. Az' egész ember. Amikor az írásra tereltem a szót, mosolyféle jelent meg az arcán. Karcolatai, versei mindig lenyűgöztek. Előko­tort valahonnan egy géppel írt szöveget. Első pillantásra is ren­dezetlen volt. Olvasva még fésü­letlenebbnek hatott. Elszorult a torkom, sírt a lelkem... Akkor úgy éreztem, bezárult a kör. Készítettem néhány fotót. Ami­kor távoztam, édesanyja is kikísért. Fiatalabbnak nézett ki a fiánál, pe­dig már a kilencvenediket taposta. Azóta többször is átutaztam Zsélyen. Mondom, átutaztam. Nem volt lelkierőm meglátogatni a költőt. Most mély lélegzetet vettem, és benyitottam az előszobába. A hidegnél csak a ridegség volt na­gyobb. A széngázt már is­merősnek találtam. Beléptem. A kép ugyanaz, mint két évvel ezelőtt, csupán a falak füstöseb­bek, és a vaságyon ülő költő sze­mei fáradtabbak. Megismersz, kérdezem. Meg hát, de a neved nem jut eszembe. Zavaromban megkérdezem, hogy van.- Meg fogok halni - mondja.- Mikor - kérdezem. Erre elmo­solyodik, és közli velem, hogy azt nem tudja.- Ha volna pisztolyom, már rég nem vagyok. Arra is gondoltam, hogy felakasztom magam, de az­tán rájöttem, hogy a kötél szoríta­ná a torkomat, utána meg leg­alább egy fél órát lógnék a le­vegőben. Ez nem tetszene... - mondja hamiskás mosollyal, az­tán elkomolyodik. - Kórházban voltam Kürtösön. Közben meg­halt anyám. Az orvos nem akart hazaengedni a temetésére. Aztán mégis elengedett. Nem mentem vissza. Ez karácsony előtt történt. Most a szomszédasszony gondos­kodik rólam. Takarít, mos, fűt. Ebédet a községi hivatal hozat. Csak a felét eszem meg, a másik fele a vacsorám. Reggelire főzök magamnak kávét. Néha hoznak egy kis pálinkát.- Mi van az írással?- Semmi. Nem írok, mert min­dent elfelejtek. Tiszta hülye va­gyok. Pedig hoztak egy írógépet. Még ki se próbáltam, azt se tu­dom, hol van. A múltkor meg felmentem a szobába, nem is tu­dom minek. Bezártam az ajtót. Most sehol se találom a kulcsot, a zsebemben sincs, az isten tud­ja, hova tettem. Majd csak meg­lesz.- Benéz-e valaki hozzád, be­szélgetni? (A szerző felvételei)- Nem. A szomszédasszo­nyom, akit valamikor tanítottam a magyar iskolában, szlovákul akar velem beszélgetni... oszt nem tud.- A kollégák meglátogatnak-e?- Tőzsér volt nálam meg Barak. Valamit ki akar adni. Az asztalon egy nyitott könyv - És majd eltűnök -, még érezni raj­ta a nyomda szagát. Zs. Nagy La­jos versei. Egy kis szekrényen van belőle még néhány. Az egyiket ne­kem dedikálja.- Ugye, Lacinak hívnak? - kér­dezi, majd reszkető kézzel beje­gyez néhány szót. Indulni készülök. Makacsul marasztal. Érzem, jólesik neki, hogy itt vagyunk nála. Valahogy a szemei is tisztábbak, szinte már ragyognak. Majd holnap, visszafele menet megállunk.- Gyertek, várlak benneteket. Másnap egy teljesen más Zsé vár bennünket. Megborotválkoz­va, megfésülködve, de nem csak az ember, a lelke is. A feleségem valami harapnivalót hozott, meg egy kis bort. Mi is tehetünk róla, hogy ilyen elhagyatott. Ezután, ha erre já­rok, mindig megállók majd, leg­alább öt percre. Ha pedig kitava­szodik, eljövünk, hozunk létrát, meszelőt, és kimeszeljük a szobát. Ennyit segíthetünk. „Ne győzni vigyük a tanulókat!” - a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyről Verset, prózát mondani szép..’ ÚJVÁRY LÁSZLÓ ...Szép és hasznos, mert aki gyermekkora óta műveli, bármi­lyen pályára lép, meglátszik rajta: fellépésében, magatartásában, vi­selkedésében, kifejezőkészségé­ben, beszédkészségében, életta­pasztalatában. Fél évszázada felkészítőként szorgoskodom a vers- és próza­mondó versenyek sikere érdeké­ben, hogy milyen eredménnyel, volt tanítványaim a megmondha­tói. Ott voltam már az első orszá­goson. Rögtön dobogósok let­tünk. Tudom, csak rendszeres műhelymunka árán születik meg a dobogós siker. A kötelező körze­ti, járási versenyeket mindig meg­előzte az iskolai verseny, amely ünnep volt az iskolában. Ma - a gyerekektől hallom - a legtöbb is­kola háziverseny nélkül küldi a versenyzőket. Ne győzni vigyük a tanulókat, hanem verset, prózát mondani! így kevesebb csalódott gyermek (szülő és pedagógus) tér haza a versenyről. Már a verseny szótól is viszolygok. Inkább azt monda­nám: „találkozó”, merthogy talál­kozunk az irodalommal, az előadókkal, a barátokkal és a zsűri hasznos tanácsaival. Mostanában keveset hallani a rendezőkről. Van egyáltalán igazi gazdája a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenynek? Úgy tu­dom, a szakmai irányításért a Vers- és Prózamondók Egyesülete vállal felelősséget. Ez az egyesület tulajdonképpen csupán egy ve­zetőségből áll, amely 2004. április vége óta csak október 28-án érte­kezett, amikor az ez évi verseny- felhívást megfogalmazta és meg­hirdette. A versengés már javában folyik. A körzeti fordulók után, a járási és kerületi fordulók előtt vagyunk. A hivatalos felhívásból egyértelmű, hogy az első kettőt a Csemadok területi választmányai, a kerületi versenyeket pedig a Szlovákiai Magyar Vers- és Prózamondók Egyesülete és a Csemadok területi választmányai koordinálják. A Lé­vai járásban például az egyes for­dulókat nem a Csemadok, hanem a regionális kulturális központ szervezte-szervezi. (Ha jól csinál­ják, akkor rendben volna.) Csu­pán az az én kérdésem, hogy a kompetenciák ide-oda passzolga­tásában ki (kik), kivel (kikkel) dönt(enek), és minek alapján. Mert azt azért jó lenne tudni, hogy az iskolák, a felkészítők és - uram bocsá’ - a versenyzők a ren­dezvénysorozat előtt, közben vagy után kihez fordulhatnak kér­déseikkel és kéréseikkel. Az Új Szó 2005. február 19-én a felmerülő kérdésekről szerencsé­re közölt két írást (N. Tóth Anikó és Németh Zoltán tollából). Az azonos indíttatású és célú írások­ból érezni a jó szándékot, szeren­csésnek mondható a humoros, itt- ott ironikus kifejezésmód is. Rá­mutatnak néhány kérdéskörre, amelyben a szervezőknek azon­nal elvi döntést lenne szükséges hozniuk: 1. a vers és próza kivá­lasztása körüli nézetkülönbségek; 2. a szakembérekből álló zsűri ki­nevezésének felelősségvállalása; 3. egységes álláspont a tájszólás, nyelvjárás használatának elbírá­lásában. Ezenkívül pedig leg­később 2005 szeptemberéig köz­zé kellene tenni a verseny szak­mailag átgondolt, mindenre kiter­jedő kritériumait (beszédhibák, gesztikuláció, dialektus stb.). A vers- és prózamondó versenyek (találkozók) fél évszázados intéz­ményes rendszere kötelez minden szakmabelit - köztük a Csemado- kot, a Pedagógusszövetséget, a Vers- és Prózamondók Egyesüle­tét -, hogy fogalmazzák meg a jövőt illető elképzeléseiket, és ne- vesítsék végre a rendezvénysoro­zat főszervezőjét. A József Attila-centenárium al­kalmából meghirdetett - és nem­zetközileg is elismert - Vers Éve csak így lehet mérföldkő a szlová­kiai magyar vers- és prózamondás történetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom