Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-26 / 47. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 26. Egészségünkre 27 Mivel a szaruhártyának nincs saját vérellátása, ezért tápanyagellátását részben a könny biztosítja Tartsuk nedvesen a szemgolyót A szárazszem-szindróma egyre gyakoribb betegség, amelyet a nem megfelelő mennyiségű vagy minősé­gű könny termelődése okoz. Ez a betegség leg­gyakrabban nőknél fordul elő, és nagyon kellemetle­nek a tünetei. DR. FARKAS BEÁTA A páciens reggel, amikor kinyit­ja a szemét, szúró, kaparó fájdal­mat érez, amely a nap folyamán enyhül. A tünetek leggyakoribb oka a könnymirigy termelődésé­nek csökkenése. A könnyszervek működése A könnyszervek a könnymirigy­ből és a könnyelvezető utakból áll­nak. A könnymirigy a szemüreg külső-felső részében helyezkedik el. Több lebenyből áll és körülbelül tíz kivezető csövecskéje van, ame­lyek a felső szemhéj alá vezetnek. Ha felhúzzuk a szemhéjat, akkor az áthajlásában láthatjuk a mellék- könnymirigyeket (Wolfring- és Krause-mirigyek, Henle-féle krip­ták), amelyek azonban nem ter­melnek elegendő könnyet, így a könnymirigy károsodásakor a kötő­hártyán és a szaruhártyán kóros el­változások keletkeznek. A kötőhár­tya hámjában kehelytestek találha­tók, amelyek mucint, vagyis a könnyfilm egyik alkotóelemét ter­melik. A szempillák között módo­sult verejtékmirigyek, Moll-féle mi­rigyek találhatók. A szempillák faggyúmirigyeit pedig Zeis-féle mi­rigyeknek nevezzük. Ha túltermelés következtében, vagyis intenzív könnyezéskor a könny nem csordul ki a szemhéjszé­leken, akkor a belső zugban levő könnytócsában gyűlik össze. Innen a felső és alsó szemhéj belső szélén található könnypontok vezetik el a könnyet a könnycsövecskékbe, amelyek egyesülve a könnytömlőbe torkollnak. Normális körülmények között a könnypontok nem látha­tók, mivel a könnytócsába merül­nek. A könnytömlőből a könny-orr vezetéken átjut a könny az orrüreg­be, majd a garatba. Ebből követke­zően nem csak képletesen értendő az, ha a síró emberre azt mondjuk, hogy nyeli a könnyeit. Mi a szerepe a könnynek? A könnyre a szemgolyó, első­sorban a szaruhártya nedvesen tartásához van szükség. Erre a célra a normális körülmények kö­zött termelődő mennyiség éppen elegendő. A pszichikus úton kivál­tott fokozott könnytermelést sí­rásnak nevezzük. Ammónia és más ingerlő anyagok reflek- torikus úton váltanak ki könnye- zést. A könny enyhén lúgos vegyhatású, sókat és fehérjéket tartalmazó folyadék. Normális mennyisége mindkét szemben kb. 6 mikroliter. Percenként átlago­san 1,2 mikroliter termelődik. A benne található fehérjék között a liszozimeknek antibakteriális ha­tása van. A könnyben található fe­hérjék egy része identikus a szé­rumfehérjékkel. A könny a szem védelmi rend­szeréhez tartozik. A pislogás se­gítségével mechanikusan lemossa a szaruhártyáról a szennyeződé­seket, valamint antibakteriális ha­tású liszozimeket tartalmaz, ame­lyek védelmet biztosítanak a kór­okozókkal szemben. Mivel a sza­ruhártyának nincs saját vérellátá­sa, ezért tápanyagellátását rész­ben a könnyben található táp­anyagok és vitaminok biztosítják. Mi a könnyfilm? Minden pislogásnál a felső szemhéj szétkeni a könnyet a szem felületén, és vékony filmet képez, amit könnyfilmnek neve­zünk. Három rétegből áll. A külső réteg a lipid réteg, amely megaka­dályozza a könny elpárolgását. A középső réteg a vizes réteg, amely tisztítja a szemet és eltávolítja az ingerlő anyagokat és az idegen testeket. A belső mukóz réteg elő­segíti a vizes réteg egyenletes széttörlését a szaruhártyán és biz­tosítja nedvességét. A könnyfilm védi a szemet a külső káros hatá­soktól és a kórokozóktól. A szaru­hártya felületét simává teszi, így biztosítja a szem megfelelő fény­törését és az éleslátást. A szemrésben levő könny a könnymirigyek váladékán kívül a járulékos könnymirigyek, a kötő­hártya kehelysejtjei és a Meibom- mirigyek váladékát is tartalmaz­za. A könnymirigy éjszaka nem termel könnyet, illetőleg csak kó­ros körülmények között (hipertireózis, hipofízis daganat). A szárazszeműség okai A könnymirigy sérülése, eseüeg egyéb okból csökkent működése következtében a könnytermelés megszűnik. Ennek következménye a szárazszeműség (keratocon- junctivis sicca). A kötőhártyán és a szaruhártyán a könnyfilmréteg szabálytalan, szemcsézett lesz, fi­nom hámhiányok keletkeznek. A felszínes hámrétegek széles sodra- lékok alakjában a kötőhártyazsák­ból kiemelhetők. Ez a klinikai kép a Sjögren- szindróma keretében is kialakul­hat, ekkor a szaruhártya szárazsá­gán kívül szájszárazság, ízületi gyulladás keletkezik. A tünetek többnyire nőknél, a menopauza idején keletkeznek. A könnyter­melés csökkenését, ill. összetéte­lének változását gyógyszerek is okozhatják. A könnytermelődés csökkenése miatt a szem irritált, átmenetileg bepirosodik. A páci­ens szúró, csípő, nyilalló fájda­lomra panaszkodik. Központi fű- téses épületekben, légkondicio­nált, száraz levegőjű helyeken a panaszok erősebbek. Reuma­tikus, autoimmun megbetegedé­sekben szenvedőknél a tünetek sokkal súlyosabbak. A szaruhár­tya kiszáradása miatt a lesodródó hámsejtek és a mukózus váladék a pislogás hatására finom szálakká sodródik, amelyek nagyítóval jól láthatók. A mennyiségileg csök­kent könnytermelést legegysze­rűbben a Schirmer-teszt segítsé­gével mutatható ki. Vékony lak­muszpapírt helyezünk az alsó kö­tőhártyazsákba, majd öt perc el­teltével lemérjük a könny által át­áztatott, elszíneződött papír hosz- szát. A könnytermelés fokozására nincs hatásos gyógyszer, ezért ún. műkönnyekkel lehet a tüneteket enyhíteni. A műkönnyet a beteg annyiszor csepegtetheti a szemé­be, ahányszor szükségét érzi. Ne­héz esetekben a könnypontok el­zárásával csökkenthető a könny elfolyása, és így a szem nedvesebb marad. A szerző szemorvos KÓRKÉP A mumpsz gyermekbetegség, de felnőttek is elkaphatják ISMERTETŐ Bár nagyon fájdalmas lehet, ál­talában nem súlyos. Tünetek Mérsékelt láz, fejfájás. Érzékeny duzzanat egyik vagy mindkét orcán a fülek magasságában, melyek 10 napig tartanak. A duzzanatok a fül mögé és az alsó állkapocs irányába terjedhetnek. Esetleges komplikációk A fertőzés fiúk esetében a herék­re, míg a lányok esetében ritkán a petefészekre terjedhet át. Serdülés előtt rendkívül ritka, felnőtt férfi­aknál gyakoribb. Ritka esetben terméketlenség. Ritkán agyhártyagyulladás. Kiváltó okok A nyálmirigyek mumpszvírus­fertőzése. A betegség köhögés, tüsszentés, az orrváladékkal/nyál­lal érintkezésbe került és meg nem mosott kéz, valamint a közös hasz­nálatú élelmiszerek/evőeszközök útján terjed. Ha valakinek mump­sza volt, többé már nem kapja el. Mit tehet Ön? ♦ Pihenjen, igyon sok folyadékot! ♦ Egyen lágy állagú, jól megfőtt ■ ételeket, melyeket kisebb fájda­lommal lehet összerágni és le­nyelni! ♦ Vegyen be lázcsillapítót/egysze- rű fájdalomcsillapítót! ♦ Maradjon otthon ameddig fertő­zőképes, vagyis amíg a duzzana­tok vissza nem fejlődnek! ♦ Menjen orvoshoz, ha a fiúgyer­mek a heréiben, vagy a leány- gyermek az alsó hastájékon fáj­dalmat érez, illetve ha súlyos fej­fájás és hányás fordult elő! Mit tehet az orvos? A szövődményeket kezeli. Megelőzés 1-2 éves korban elvégezhető a mumpsz elleni immunizáció. Ná­lunk kötelező a védőoltás. MEGKÉRDEZTÜK Nőtt-e a megbetegedések száma? Dr. Éva Máderová, az egész­ségügyi intézet munkatársa: Szlovákiában a mumpsz elle­ni kötelező oltás 1987-es beve­zetése előtt 100 ezer lakosra számítva 400-500-an beteged­tek meg, ami évente 20-25 000 megbetegedést jelent. Gyakori volt a járvány az óvodákban és iskolákban. Miután bevezették a védőoltást, lényegesen csökkent a betegség előfordulása. A gye­rekeket a 15. hónapban oltják be mumpsz ellen a bárányhim­lővel együtt, iskolás korban pe­dig megismétlik. Az elmúlt 10 évben 100 ezer lakosra évente 20-30 eset jutott. 2003-ban 24 megbetegedés fordult elő, ta­valy pedig 14 -en fordultak orvoshoz ezzel a betegséggel. Kevés kivételtől eltekintve min­dig azok betegszenek meg, akik nem kaptak védőoltást. Orszá­gos viszonylatban az érintettek 98-99 százaléka kap védőoltást. Ez az oka annak, hogy manaság oly kevesen betegszenek meg mumpszban. TUDAKOZÓ 1. Melyik betegségről van szó? Melyik az a betegség, amely során bepirosodik, könnyezik a szem, és érzékenyen reagál az éles fényre? Leggyakoribb oka a fertőzés és allergia. A diagnó­zist aszerint határozzák meg, hogy milyen a szem. Ha fennáll a fertőzés gyanúja, törletet vesz az orvos. Milyen betegségről van szó? a. , a kötőhártya gyulladásáról b. , száraz szemről c., a szivárványhártya gyulla­dásáról 2. Miből áll az idegrendszer? Az idegrendszer az érzéke­léshez, a fájdalom és a kellemes érzések érzékeléséhez, a moz­gás ellenőrzéséhez és a testi funkciók szabályozásához kell. Az emberi szervezet legbonyo­lultabb hálózatának meghatá­rozó szerepe van a be­szédkészség fejlődésében, vala­mint a gondolkodás és emléke­zet karbantartásában. Mi tartozik az idegrendszerhez? a., agy, idegek, gerincvelő b. , agy, érzékszervek, idegek, gerincvelő c. , agy, gerincvelő 3. Mit gyógyít a boróka? A boróka gyógyhatásút már a középkorban felfedezték, ami­kor erős fertőtlenítő hatása mi­att használták. Főleg influenza- járvány idején az emberek egész nap rágták az apró bo­gyókat. Ma mit gyógyítanak vele? a., a húgyutakat b., az idegi eredetű görcsöket c., visszereket 4. Hol van a leghíresebb skót egyetem? Amikor 1583-ban ebben a skót városban megalapították az egyetemet, még nem volt or­vosi kara, csak 1685-ben nevez­ték ki az első professzorokat és fokozatosan az orvosképzés nemzetközi központjává vált. Észak-amerikai diákok is szíve­sen látogatták. Hol található a szóban forgó egyetem? a. , Aberdeenben b. , Glasgowban c., Edinburghban 5. Hogyan nevezik a termé­szetes körmök manikűrjét? A tökéletes külsőhöz a rende­zett körmök is hozzátartoznak. A természetes szépség kedvelői különösen szeretik azt a fajta manikűrt, amely megőrzi a kö­röm eredeti színét. A köröm csúcsát fehérre festik. Hogy hívják ezt a fajta manikűrt? a., thai b. , japán c. , francia 6. Melyek a klamídia fertő­zés tünetei? A klamídia bakteriális fertő­zés, amely nemi úton terjed. Ha a nő klamídiafertőzést kap, át­szakadhat a magzatburok és koraszülés következhet be. Melyek a betegség tünetei a., izomfájdalom, fáradtság b., rózsaszínű vagy fehér sze­mölcsök a nemi szerveken c., fájdalmas vizelés, folyás 7. Miért egészséges a kara­lábé? A karalábé diétás zöldség, külö­nösen a vese- és szívbetegeknek ajánlott. Oldott és oldatlan for­mában sok rostot tartalmaz. Az oldott rost részt vesz a koleszte­rinszint csökkentésében, oldat- lanul pedig segít a székrekedés rendezésében. Mely ásványi anyagból van benne a legtöbb? a. , kálium b. , nátrium c., magnézium ‘Dg ‘3^7 ‘e£ \z <BI :s3jföj8s[A[ FELHÍVÁS Tisztelt Olvasóink, örömmel fogadjuk egészségmegőrző, szépségápoló ötleteiket, javaslataikat, tovább vallomásaikat arról, hogyan sikerült legyőzniük a betegséget. A legérdekesebb levelekből hetente közlünk egyet, a szerzőt pedig megajándékozzuk. Vériek élménybeszámolóikat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom