Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-25 / 46. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 25. RÖVIDEN Kanada nem csatlakozik Ottava. Az ismételt wa­shingtoni unszolások ellenére Kanada nem csatlakozik a ter­vezett amerikai rakétavédelmi rendszerhez. Ezt helyi idő sze­rint szerdán közölte a kanadai kormány egyik tisztségviselő­je. Ottava azért döntött így, mert a politikai kockázatokat túl nagynak tartja. Paul Martin miniszterelnök Liberális Párt­jának több törvényhozója ugyanis erősen ellenzi az ame­rikai rendszert, amelyet az USA az úgynevezett latorálla­mok, köztük Észak-Korea által fenyegető támadások elhárítá­sa céljából kíván a szövetsége­sekkel közösen kifejleszteni. Hivatalos források szerint a miniszterelnök várhatóan még a héten bejelenti az elutasító döntést. (MTI) Újraegyesülés Kínával Tajpej. Tajvan nem zárja be a kaput a Kínával való esetle­ges újraegyesülés előtt, ha Pe­king jóakaratról tesz tanúsá­got. Csen Sui-pien tajvani el­nök ezt a James Szung ellen­zéki vezetővel megtartott ta­lálkozóján fejtette ki. A két po­litikus Kínával kapcsolatban merőben más álláspontot kép­viselt. Szung azzal vádolta Csent, hogy nincsen követke­zetes Kína-politikája és hogy provokálja Pekinget, míg az el­nök azt vetette az ellenzék sze­mére, hogy túlságosan elnéző a kommunista óriással szem­ben. Csen korábban ellenezte az újraegyesítést. Ezúttal is­mét igyekezett megnyugtatni Kínát: nem kiáltja ki a függet­lenséget, nem változtatja meg az ország hivatalos nevét, és 2008 májusában lejáró man­dátuma idején nem fog ezek­ről a kérdésekről népszavazást kiírni. (MTI) Csen Sui-pien most általá­nos meglepetést keltett (Képarchívum) Katonaanyák a csecsenekkel Moszkva. Londonba utaz­tak az orosz Katonaanya-bi- zottságok Szövetségének kép­viselői, hogy ma találkozzanak a csecsen szeparatisták megbí­zottjával, miután Brüsszelben tervezett korábbi megbeszélé­sük meghiúsult. Valentyina Melnyikova, a csecsenföldi há­ború tárgyalásos beszünteté­sét sürgető polgárjogi szerve­zet vezetője negyedmagával készül találkozni a brit fővá­rosban Aszlan Maszhadov cse­csen szeparatista vezető euró­pai megbízottjával, Ahmed Zakajewel, majd közös sajtó- értekezletet tartanak az Euró­pai Parlament londoni képvi­seletén. (MTI) Influenzás tünetekkel, légzési problémákkal szállították a Gemelli klinikára - az esti órákban gégemetszés hajtottak végre az orvosok Ismét kórházban a pápa Vatikánváros/Róma. II. Já­nos Pál pápát tegnap reg­gel ismét kórházba szállí­tották. Az olasz média sze­rint a Vatikánban elég nagy az aggodalom és ta­nácstalanság, az első be­nyomások alapján elég sú­lyosnak ítélik a helyzetet. A katolikus miniállamot a néma várakozás jellemzi. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő bejelentette: a pápa szer­dán érezte megint rosszul magát, azt követően, hogy február 9-én, kilencnapos kórházi kezelés után elbocsátották a kórházból, ahova ugyancsak influenzával, gégegör­csökkel került a hónap első napján. Visszatértek az influenza tünetei, lázas lett, ezért került ismét a Gemelli klinikára, ahol külön kór­termet tartanak fenn számára a ti­zedik emeleten. Navarro-Valls magyarázata sze­rint a szakorvosi kezelés végett szállították ismét kórházba a pá­pát, a szerdán este fellépett súlyos légzési zavarok miatt döntöttek így az orvosok. Név nélkül idézett szemtanúk szerint az egyházfő eszméleténél volt a kórházi felvé­telnél. A hosszú évek óta tolószék­hez kötött pápa ezúttal nem moz­gatható trónján, hanem hord­ágyon érkezett, de nem teljesen fekve, hanem félig ülő helyzetben. A délutáni hírek szerint bár voltak légzési nehézségei, akkor még nem kellett lélegeztetőgépre kap­csolni Karol Wojtylát, de oxigénál­arc alatt volt. Késő este azonban gégemetszést hajtottak végre, hogy így segítsenek a fulladozó pá­pán. II. János Pál májusban tölti be 85. esztendejét, s több súlyos be­tegségben, egyebek között előre­haladott Parkinson-kórban szen­ved. Ez a kór szükségessé teszi az állandó felügyeletet, ugyanis foko­zott nyálképződés miatt gyakorla­tilag bármely pillanatban fulladás következhet be. A helyzetet súlyos­bíthatja egy heveny légúti fertőzés, amellyel éppen február elsején ke­rült kórházba. A Vatikánban tegnap ünnepé­lyes imákra került sor az egyházfő egészségéért, a nyilvános konzisz- tórium keretében, amelyen öt ka­tolikus személyiséget avattak bol­doggá. II. János Pál az előzetes ter­vekkel ellentétben már nem tudott részt venni ezen a szertartáson, és a sietség, amellyel visszavitték a kórházba, számos kérdést vet fel az egyház jövőjével kapcsolatban. Az apostoli palota Kelemen-termé­ben tartott boldoggá avatási szer­tartást Angelo Sodano bíboros, va­tikáni államtitkár végezte, a boldo­gok sorába emelve két-két lengyel és olasz, illetve egy spanyol jezsui­ta személyiséget. A Vatikánban tegnap sokan imádkoztak az egyházfő egészségéért ( ČTK/AP-felvétel) Az olasz tömegtájékoztatási eszközök szerint teljesen váratlan volt a pápa újbóli kórházba szállí­tása, a Gemelli klinikát is csak egy telefon értesítette tegnap reggel arról, hogy a beteg egyházfő bár­mikor megérkezhet. A klinika biz­tonsági őrizetét újólag megerősí­tették, az épületet és környékét újra újságírók szállták meg. Damaszkusz engedett a nemzetközi, főleg amerikai és francia nyomásnak Szíria kész a csapatkivonásra ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Bejrút. Az ameri­kai és francia nyomástól szoronga­tott Szíria tegnap jelezte: szándé­kában áll kivonni csapatait a szom­szédos Libanonból, de nem közöl­te, hogy mikor. Megfigyelők szerint a határidő hiánya ellenére lényeges hangsúly- változást jelent a szíriai külpoliti­kában a külügyminisztérium nyi­latkozata, hiszen a hivatalos Da­maszkusz 2000 óta egyszer sem beszélt kivonulásról, hanem csak a Libanonban állomásozó szíriai csa­patok átcsoportosításáról. A leg­utóbbi bejelentés egy ilyen átcso­portosításról Bejrútban hangzott el, a szíriai külügyi közlemény megjelenésével szinte egyidejűleg. Abderrahim Murad libanoni védel­mi miniszter közölte: átvezénylik a Libanonban állomásozó szíriai erő összes katonáját a szíriai határhoz közeli Bekaa-völgybe. Mint mond­ta, az elvi döntés már megszületett erről, csak az időpont kijelölése van hátra. A damaszkuszi külügyi nyilat­kozat aláhúzza, hogy Szíria már eddig is hajtott végre csapatkivo­násokat. Damaszkusz eredetileg 35 ezer katonát vezényelt Liba­nonba 1976-ban, az ott dúló pol­gárháború idején. A polgárháború 1990-es lezárulta után Szíria több lépcsőben részleges kivonásokat hajtott végre. Mostanra 15 ezer szír katona maradt a szomszédos országban, de megfigyelők szerint továbbra is Damaszkusz mozgatja a háttérből a libanoni belpolitika szálait. A szíriai külügyi nyilatko­zat szerint a további csapatkivoná­sokat folyton egyeztetni kell Liba­non kormányával, és csak olyan ütemben szabad végrehajtani, ahogyan a libanoni hadsereg és belbiztonsági szolgálat fokozato­san képessé válik a szíriai katonák távozásával keletkező biztonsági vákuum betöltésére. A nyilatkozat - feltehetőleg a csapatkivonást sürgető külföldi hatalmak nyomá­sára célozva - figyelmeztet: „ne­gatív fejleményekhez vezethet, ha folytatódnak a Szíria és Libanon elleni provokációk”. Damaszkusz szerint minden érintettnek árta­nának a „negatív fejlemények”, legkivált Libanonnak. Omar Karami, a Szíria-barát li­banoni kormány feje úgy véleke­dett tegnapi nyilatkozatában, hogy destabilizálná hazáját, ha olyan gyors ütemben vonnák ki a szíriai csapatokat, amilyenben az USA követeli. Karami szavai sze­rint Szíria libanoni befolyása kü­lönben sem ott állomásozó csapa­tain múlik. A két ország szorosan egybefonódott politikai, gazdasá­gi, társadalmi téren is, és a lakos­ság nagy része is ragaszkodik a szoros szíriai-libanoni kapcsola­tok fenntartásához. Itt kell megje­gyezni, a damaszkuszi vezetés tel­jesen figyelmen kívül hagyja az utóbbi hetek hatalmas libanoni tüntetéseit, amelyek egyértelmű­en Szíria-ellenes demonstrációkká váltak, libanoni muzulmánok és keresztények együtt követelték Damaszkusztól, hogy vonja ki csa­patait, ne avatkozzon az ország politikájába, különösen most, a ta­vasszal esedékes választások előtt. Szíria kötelezettséget vállalt az arab országok által közvetített 1989-es taífi megállapodásban ar­ra, hogy fokozatosan kivonja ka­tonáit Libanonból. A folyamat el­húzódása miatt már az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa is foglalkozott az üggyel, és határozatban követelte nemrégiben a kivonás gyors vég­rehajtását. Különösen felerősö­dött a Szíriára gyakorolt külső nyomás a Rafik Hariri volt libano­ni kormányfő ellen elkövetett feb­ruár 14-i merénylet óta. Haríri azok közé a libanoni ellenzéki po­litikusok közé tartozott, akik han­gosan követelték a szír csapatki­vonást. Ennek ismeretében sokan a szír titkosszolgálatot gyanúsí­tották Haríri megölésével. Da­maszkusz szerint viszont Izrael­nek állt^rdekében, hogy válságot robbantson ki egy merénylettel Libanonban. A tegnapi szíriai nyilatkozat is ki­tért a Haríri elleni merényletre, és felajánlotta a szíriai hatóságok se­gítségét a tettesek, illetve a megbí­zók felkutatásához. (MTI, SITA, ú) Erővel vágna vissza Gyurcsány Ferenc szavai miatt egy szaúd-arábiai újság Kemény magyarellenes kirohanás ORIGO Budapest/Rijád. Keményen bí­rálta Magyarországot egy szaúdi újság Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök közelmúltban tett kijelentése miatt, amelyben terroristákhoz ha­sonlította a szaúdi fociválogatottat. Az Arab News katonai vagy politi­kai erő alkalmazását követeli. Ne hagyjuk, hogy Magyarország megússza - ezzel a címmel közölt tegnap cikket az Arab News, meg­állapítva: a szaúdiak mérgesek Ma­gyarországra, és teljes joggal. A lap szerint hiába szánta viccnek a meg­jegyzést, a magyar kormányfő ma­ga vált egy viccé, amikor megpró­bálta visszaszívni szavait. Majd így folytatja: „Magyarország nem ép­pen a katonai vagy kulturális hős­tettek tárháza. A paprikán és a Gá­bor nővéreken kívül az emberiség történelméhez csupán egy dolog­gal, a hunokkal - egy nem éppen civilizált népséggel - járultak hoz­zá.” A lap erő alkalmazására szólí­tott fel Magyarország ellen, a cikk­író szerint a szaúd-arábiai nagykö­vet hazahívása csak az első lépés, és önmagában nem elég: katonai vagy gazdasági erőt kell alkalmaz­ni. .Azoknak, akik sértő megjegy­zéseket tesznek vagy hülye intézke­déseket hoznak, drágán meg kelle­ne ezért fizetniük. Ez manapság törvényes, és merem mondani, szükséges is. Ha ez nem történik meg, azt a látszatot keltjük, hogy van mit rejtegetnünk, vagy hogy mindannyian terroristák vagyunk. Választhattok“ - írja az Arab News. Az Arab News-t 1975-ben alapí­tották, mint az első angol nyelvű szaúdi lapot. Magát kulturális ha­tárokon átívelőnek, az arabok és nem arabok egyesítőjének tartja - írja róla a BBC News. A közel-kele­tieken kívül európai, amerikai, in­diai, pakisztáni és fülöp-szigeteki híreket közöl. Egyre valószínűbb a kormánykoalíció szakadása Gross Klaus segítségét kéri KOKES JÁNOS Prága. Stanislav Gross cseh szo­ciáldemokrata (ČSSD) miniszterel­nök felszólította Václav Klaus ál­lamfőt, hogy kapcsolódjon be a kormányválság megoldását kereső tárgyalásokba. „Nincs más út, mint a tárgyalás. Tárgyalni azoknak kell, akiknek erre mandátumok van, te­hát az államfőnek is” - mondta új­ságíróknak Gross azután, hogy tá­jékoztatta Klaust: kudarccal vég­ződtek a kormányválság megoldá­sáról folytatott szerdai koalíciós tárgyalások. Az államfő, aki dél­után Miroslav Kalouseket, a Ke­reszténydemokrata Unió-Cseh­szlovák Néppárt (KDU-ČSL) elnö­két is fogadta, egyelőre nem rea­gált a miniszterelnök felvetésére. Gross pártja, a ČSSD délelőtti vezetőségi ülésére hivatkozva kije­lentette, minden parlamenti párt­tal tárgyalni kíván. Ugyanakkor je­lezte, a történtek után a szociálde­mokraták csak nehezen tudják el­képzelni, hogy a keresztényde­mokraták továbbra is a kormány- koalíció tagjai maradnak. „A KDU- ČSL mai álláspontját figyelembe véve elképzelhetetlen, hogy ne le­gyen változás. Nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna.” Izrael egyelőre messze van a NATO-tagságtól Sáron Párizst MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Fejlesztem kívánja együttműködését Izraellel a NATO, főként a hírszerzési adatok cseréje és a tömegpusztító fegyverek elter­jedésének megakadályozása terén. Ezt Jaap de Hoop Scheffer jelentet­te ki, aki szerda este érkezett Izrael­be. A Háárecnek adott interjújában a főtitkár kifejtette: a NATO foko­zottan odafigyel az úgynevezett földközi-tengeri párbeszédre, azaz a zsidó állam és hat arab ország tár­gyalásainak fórumára, azonban ez még nem jelenti azt, hogy a szerve­zet megtette volna az első lépést az Izrael felvétele felé vezető úton. Iz­rael az elmúlt hónapokban hangoz­tatta, hogy érdekében állna belépni bírálja a 26 tagú NATO-ba, ám ezt az arab államok nem néznék jó szemmel. Izrael egyébként számos NATO- programban részt vesz, és az el­múlt hónapokban - először - be­kapcsolódott egy NATO-hadgya- korlatba is. Túlzottan arabbarát politikával vádolta Franciaországot Ariel Sáron izraeli miniszterelnök. Sáron ezzel magyarázta azt, hogy megromlottak a kapcsolatok Tel Aviv és Párizs között. Felettébb kü­lönösnek nevezte, hogy Franciaor­szág továbbra sem hajlandó a Hezbollah libanoni szervezetet ter­rorszervezetnek minősíteni, noha a Hezbollah - mint mondta - a vi­lág legveszélyesebb terrorszerve­zeteinek egyike. A néhai Arafat unokaöccse lett a külügyminiszter Igen az új Korei-kormányra MTI-HÍR Rámalláh. Bizalmat kapott teg­nap Ahmed Koréi palesztin minisz­terelnök új kormánya. A Rámal- láhban székelő palesztin parlament 54 jelenlévő képviselője szavazott igennel a kabinetre, tíz ellene, négy honatya tartózkodott. A palesztin törvényhozás összesen 83 tagú, eb­ből 62 a Fatah, Koréi pártjának tag­ja. Az új kormányban több fontos változás is történt: Nabil Saat eddi­gi külügyminiszter miniszterelnök­helyettes és tájékoztatási miniszter lett, az ő tárcáját Nászír al-Kidva vette át. Al-Kidva, Jasszer Arafat néhai palesztin elnök unokaöccse, korábban a palesztinok állandó ENSZ-képviselője volt. Moham­med Dahlan korábbi biztonsági mi­niszter-helyettes, a Gázai övezet erős embere a civü ügyek miniszte­re lett. A belügy- és belbiztonsági minisztériumot a jövőben Nászr Juszef tábornok vezeti, aki annak idején nem volt a legjobb viszony­ban Arafattal. Az új palesztin kabi­netről elégedetten nyilatkozott teg­nap az izraeli külügyminiszter is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom