Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-24 / 45. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 24. Iskola utca 17 Az oktatásban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a lányok agyfejlődése és agyműködése eltér a fiúkétól Az agykutatás és a pedagógia Az idei Komáromi Pedagó­giai Napok szakmai ren­dezvénysorozatának nyitó előadását Hámori József egyetemi tanár, kutatóbio­lógus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke tartotta a Selye János Gim­názium aulájában. CSÍK ZOLTÁN A neves előadó Az agykutatás és a pedagógia címmel képet adott az emberi agy evolúciós fejlődéséről, valamint szerkezeti és működési komponenseiről. Megtudhattuk, hogy kétmillió évvel ezelőtt a gene­tikusán meghatározott 600 grammnyi emberi agy megnöveke­dését egy génhiba okozhatta, amely a rágóizmok fejlődéséért fe­lelős. A rágóizmok visszafejlődése következtében nagyobb hely kelet­kezett a koponyában, amely így nyerte el a mai 1300-1400 gram­mos tömeget. Kvantitatív morfoló­giai vizsgálatokkal megállapítot­ták, hogy az agyban 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyeket tízezerszer több gádó és serkentő szinapszis köt össze. A hálózatokba szerveződő idegsejtek és szinapszi­sok teszik lehetővé az emberi be­széd és gondolkodás kialakulását. Ezek felelősek az elvont gondolko­dásért vagy éppen a művészi alko­tóképességért is. Próba-szerencse * formájában tanulunk Az emberszabású főemlősök, mint pl. a csimpánz agyában is ha­sonló idegi szerkezetek alakulnak ki, azonban a szinapszisainak szá­ma mindössze 1/5-e az emberé­nek. Az embernek és a majomnak kb. 30-40 ezer azonos génje van. Csupán kb. 500 tekinthető kizáró­lagosan emberinek, amelyeket az állatokétól eltérően fejlesztett ki az evolúció során az ember. Feltehető tehát a kérdés, hogy melyek a lé­nyegi különbségek az ember és a csimpánz agya között. Az egyik, hogy születés után az emberi agy kialakulása elnyújtott, ezért opti­málisan fejlődhet, amely során hi­Hatéves korra a lányok agyának fejlettsége két évvel megelőzi a fiúkét heteden tanulási készségre tesz szert. Kimutatták, hogy kb. kétéves korig az idegsejtek száma sokkal magasabb, mint később. Tévedés­korrigálás, próba-szerencse formá­jában tanulunk. Megfigyelték, hogy azok az idegsejtek maradnak meg, amelyek megfelelő kapcsola­tot alakítanak ki szinapszisok for­májában, amelyek viszont hibás kapcsolatok voltak, azok elhalnak. A másik lényeges különbség, hogy az emberi agy az állatokétól eltérő­en aszimmetrikus, bizonyos terüle­tei specializálódtak, s közöttük munkamegosztás jött létre. Ezek a központok bizonyos emberi képes­ségek, pl. a beszéd, muzikalitás, kreativitás kifejlődését teszik lehe­tővé. További fontos pont az em­berré válás folyamatában, hogy va­lamilyen mutáció következtében jobbkezessé váltunk. Ez a változás a két lábra állás után következett be. Látó agykéreg A beszéd általában a bal agyfél­tekében alakul ki, s itt található az időérzékelés is. A homloki lebeny az alkotás, a logikus gondolkodás, s a verbális intelligencia helye. A jobb agyfélteke néma, de a látás­ban, térérzékelésben és a muzika­litásban jeleskedik. Itt rejlik a kép­zelőerő, a humorérzék és a kreati­vitás is. A bal agyfélteke tudatos, a kognitív képességekért felelős. A jobb agyfélteke nem érzékeli az idő múlását. A két agyféltekét 200 millió idegrost köti össze, s az így lehetővé váló együttműködésük eredményezi az emberi személyi­séget. Hogy hol van itt a pedagógia? Ott, hogy minden a tanuláson múlik. Nem a szemünk, hanem az agykérgünk lát, ha megtanul lát­ni. Mindenki másként lát, ami at­tól függ, hogy hogyan tanult meg látni, hallani, hogyan alakultak ki a szinapszisok nála. Rendkívül fontos, hogy mindez a kritikus pe­riódusban menjen végbe, mert végzetesen el is mulaszthatjuk a kialakulásukat. Azt tanuljuk meg tulajdonképpen alkalmas idő­pontban, hogy mit tart a kömye­(Somogyi Tibor felvétele) zetünk szépnek és jónak. Ilyen formában rögződik az anyanyelv is. Ha sokkal később kerül sor a második nyelv tanulására, akkor már más módon és nehezebben megy végbe mindez. A neurobiológiai kísérletekből az derül ki, hogy minden azon mú­lik, hogyan bánunk a lehetősége­inkkel. Az oktatásban nem volna sza­bad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a lányok agyfejlődése és agyműködése eltér a fiúkétól. Hatéves korra a lányok agyának fejlettsége két évvel megelőzi a fi­úkét. Ennél fogva a tanításuk két különböző technikát igényel. Minden ember megismételhetet­lenül egyedi, ezért az iskolának elő kell segítenie az egyén önsza­bályozó tanulási képességének ki­alakulását. Aki jól megtanul ta­nulni gyermekkorában, a tanulási képességét továbbviszi magával a felnőttkorba. (A szerző a Comenius Peda­gógiai Intézet munkatársa.) Az írásban az átlagtól való legkisebb eltérés is felhívhatja a figyelmet a különböző rendellenességekre A grafológia alkalmazása a pedagógiában ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Grafológus szakemberek szerint a gyermekírás nagy kifejező funkci­óval bír. A még fejleden írás fejlő­désének egyes fázisai feltárják a ve­le párhuzamosan haladó érés és fejlődés folyamatait. Rámutatnak a testi-lelki problémákra, például be- üleszkedési zavarokra vagy önis­mereti problémákra. A kézírást már a régi rómaiak is tanulmányozták. Nyugat-Európán a 19. században terjedt el a grafoló­gia, nálunk pedig az 1900-as évek első felében vált ismertté. A grafológia tudományos meg­alapozottságát alátámasztják az olyan vizsgálatok, amelyek másféle személyiségvizsgálati módszer és az íráselemzés összehasonlításával azonos eredményeket mutatnak fel. A grafológus vizsgálhat olyan gyerekeket is, akik még nem tud­nak írni: ilyenkor a rajzelemzés ke­rül előtérbe: ebben az esetben a rajz mint képi nyelven megírt be­széd funkcionál. A gyermekrajzok elemzésének több célja is lehet. Alapvetően segít a gyermek fejlett­ségének megállapításában, moz- gáskoordinádójának, térbeli eliga­zodásának vizsgálatában. Szerepe lehet a kora gyermekkori devianci­ák okainak feltárásában, a szülők­kel és a kortársakkal való kapcsolat javításában, leginkább azonban az iskolaérettségi vizsgálatoknál hasz­nálják. Nagyjából harmadik-negyedik osztályos korban jelenik meg az írásban, hogy a gyerek hogyan he­lyezi el magát a világban, felismer­hető önértékelésük, én-érzetük, szellemi és ösztönkésztetésük, ön- kontrolljuk. Az ötödik-hatodik osz­tályban megkezdődik a sztenderdtől való fokozott elszaka­dás, hetedik-nyolcadik osztályban pedig a serdülőkori változásokkal egyre inkább előtérbe kerülnek a tudattalan szimbólumok, az önki­fejezés erősödik. Tizennyolc éves korra kialakulnak az alapvető írás­sajátosságok, amelyek közül a ké­sőbbiekben már csak kevés válto­zik; az írás 30 éves korra válik ka­rakteressé. Az írásban az átlagtól való legki­sebb eltérés is felhívhatja a figyel­met a különböző rendellenességek1 re olyankor is, amikor a gyermek egyéb megnyilvánulásaiban még nem látunk semmi feltűnőt. Min­den tanár, osztályfőnök számára sok tanulsággal szolgál az osztály struktúrájának feltérképezése szo­ciometriái vizsgálattal. Ha ezt gra­fológiai vizsgálattal is kiegészítjük, arra is választ kapunk, mitől kerül egy-egy gyerek központi vagy pe­remhelyzetbe, melyek azok a leg­jellemzőbb tulajdonságai, amelyek egyik vagy másik pozícióját indo­kolják. A grafológus-pedagógus pálya- választáskor is sokat segíthet - az írásból kimutatható a beállítottság, a gondolkodás minősége, a motivá­ciós bázis, az érdeklődési kör, a kre­ativitás, a munkához való hozzáál­lás, a monotónia tűrése, a beosztóképesség, a pontosság, az empátiás készség, a szociabilitás és még sok egyéb vonás, amelyeknek döntő szerepük lehet a továbbtanu­lás folyamán. Fontos, hogy a grafológus tisz­tában legyen azokkal a tanulást nehezítő tényezőkkel is, amelyek messzemenően kihatnak a tanu­lók írásképére is. Ezek közül első­ként a balkezességet kell említeni, de fontos felismerni azt is, ha az íráshibák diszgráfiára, halláskáro­sodásra, esetleg beszédhibákra ve­zethetők vissza. Mindezek ismere­tében a grafológus-pedagógus ko­moly segítséget nyújthat a gyere­keknek, szülőknek, kollégáknak és pszichológusoknak abban, hogy az ilyen és ehhez hasonló za­varokat felismerjék, és megfelelő módon kezeljék, (vp, s) FESZTIVÁLELŐZETES Nemzetközi diákfilmfesztivál ajánló EmergeandSee címmel rendeznek nemzetközi diák rövidfilm fesz­tivált a Trafó Kortárs Művészetek Házában március 7-8-án Budapes­ten. Az EmergeandSee fesztivál célja, hogy a mozgókép műfajának fi­atal tehetségeit megmutassa a nagyközönségnek. A rendezvény lehe­tőséget nyújt arra, hogy a nézők átfogó képet alkossanak a nemzetkö­zi filmművészeti iskolák és műhelyek aktuális munkáiról. A maximum 10 perc hosszúságú filmek műfajára vonatkozó meg­kötés nincs: lehet videó, animáció, 16mm-es vagy szuper8-as, elbe­szélő, kísérleti vagy dokumentumfilm, hagyományos vagy computer- animáció. Az EmergeandSee-t a londoni Camberwell College of Arts két hallgatója, Kathrin Schops és Robert Laing alapította 2000-ben. Elsőként az EmergeandSee volt az a fórum, ahol lehetőség teremtet­tek arra, hogy a nagyközönség is megismerkedhessen a diákok krea­tív filmalkotásaival. Az első bemutató 2000. decemberében London­ban volt a szervezők saját iskolájában, amelyen kizárólag az iskolá­ban tanuló diákok kisfilmjeit mutatták be. A váratlanul magas néző­szám és a rengeteg pozitív visszajelzés indította útjára az EmergeandSee-t. A fesztivál ötéves története során 12 ország 59 mű­vészeti iskoláiban készült alkotásokat láthattak a nézők. Az EmergeandSee-n a bemutatott alkotások nem versenyeznek, de a kö­zönség értékelheti a látottakat. A fesztivál honlapja: www.emergeandsee.org . (ep) A Katedra legutóbbi számából tallóztunk Tanár teszi az iskolát LAPAJÁNLÓ „Miközben az egyén szabadságát és autonómiáját hangoztatjuk, le­het, hogy nem helyezünk kellő hangsúlyt a közösségi tudat formálására“ - olvasható a februári Katedra hasábjain, abban az inter­júban, melyet a lap főszerkesztője, Bodnár Gyula készített A, Szabó Lászlóval, az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának vezető­jével. Nem tudja a jobb kéz, mit csi­nál a bal, állítja Szilvássyné Hlavatý Márta somorjai pedagógus az új érettségi rendszerrel kapcsolatban. Misad Katalin nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa a nyelv- használat és a beszédkultúra köl­csönhatásairól ír. Egykori iskoláiról ez alkalommal, Tanár teszi az isko­lát címmel Ozogány Ernő tudo­mánytörténész emlékezik meg. Vaj­da Barnabás szakíró és pedagógus a Balassi - A költő élete és versei című CD-ROM-ot mutatja be a lap olva­sóinak. Ágoston György, a Gábor Dénes Főiskola tanára folytatja so­rozatát a tanulási stratégiák támo­gatásáról a magyarországi nyitott rendszerű képzésekben. Az állan­dó, közkedvelt rovatok mellett a lapban természetesen találhatók pályázati felhívások, kulturális programajánlók, továbbá fellelhe­tőek a Katedra-versenyek feladat­lapjai is, valamint egy, Vöröskőt be­mutató művelődéstörténeti posz­ter. (érvé) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, peda­gógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Is­kola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az álta­lunk feltett kérdésekre, és a megfejtést március 2-ig bekül­dik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Vidám ka­lendárium 2005-öt. 1. Hol kirándulnak most a galántai gyerekek? a. Szőgyénben b. Budapesten c. Pakson 2. Hogy hívják a romániai magyar oktatási államtit­kárt? a. Kötő József b. Szikszai Ildikó c. Katona Tamás 3. Nyugat-Európán a ... szá­zadban terjedt el a grafoló­gia, nálunk pedig az 1900-as évek első felé­ben vált ismertté. a. 16 b. 20 c. 19 4. A... vizsgálhat olyan gyerekeket is, akik még nem tudnak ír­ni: ilyenkor a rajz­elemzés kerül előtér­be. a. tanár b. grafológus c. kéményseprő Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfej­tése: lb, 2b, 3a, 4b. Köszönjük, hogy üyen sokan részt vettek já­tékunkban. Ezúttal a rozsnyói Túróczy Katalinnak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom