Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-24 / 45. szám, csütörtök
Vélemény és háttér 7 ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 24. A második világháború óta nem volt önálló társadalmi szervezetük Csehországi magyarok KOMMENTÁR Nemzeti színjáték NAGYANDRÁS A kormány tegnapi ülésén egyebek mellett visszavonta azt a memorandumot, melyet még tavaly a Truthheim Invest LLC vállalat vezetőivel írtak alá arról, hogy bizonyos feltételek mellett az illető cég befejezte volna a Szlovák Nemzeti Színház félkész épületét. Az ellenzék, a színészlobbi és egyéb csoportok nyomására a kormánykoalíció kihátrált az egyezségből, a színházat a jelenlegi állás szerint mégsem a Carlton Szállodát is tulajdonló cég fejezi be. Az eredeti egyezség szerint a Truthheim legalább 800 millió koronát fektetett volna a komplexum befejezésébe, cserébe megkapta volna az ingatlan tulajdonjogának 49, a kezelő vállalaténak pedig 66 százalékát. Az épületkomplexum üzemeltetéséből származó nyereség nagy része szintén a cég zsebébe vándorolt volna. Azt, hogy ez az adott helyzetben gazdaságilag mennyire előnyös vagy előnytelen egyezség az állam számára, nem tudom és nem is akarom megállapítani. Tény viszont, hogy a szerződés megkötése után másfél évvel valószínűleg megnyitotta volna a kapuit a még a szóéiban megálmodott, s elkezdett, de azóta megépülni képtelen kulturális központ. Hiába alakult most szakmai bizottság a kulturális tárca vezetésével, nagyon valószínűtlen, hogy egyszer csak valahon- nét előhúzzák a szükséges közel egymilliárd koronát. így akár azt is kijelenthetjük, hogy a színház ügyét újra sikerült vakvágányra terelni. Sajnos Szlovákia nem az az ország, ahol a kultúra támogatása a prioritások közé tartozna, itt és most a gazdaság felpörgetése, a hiány lefaragása, a reformok befejezése a cél, s ennek mindent alá kell vetni. Ennek tudatában a bizottsá- gosdi csak színjáték. Bár Pavol Rusko miniszterként is mindenhez úgy nyúl, mintha továbbra is cégvezető, esetleg menedzser lenne, s ez nyilván kellemetlenül érinti az érzékeny művészeket, s mindazokat, akiknek fontos a kultúra. Mégis el kell ismerni, hogy az elmúlt tizenöt évben az általa kitalált konstrukció lett volna az egyetlen, mellyel rövid időn belül valóban megkezdődhettek volna a színházi előadások a fehér monstrumban. Most újra csak várhatunk arra, melyik költségvetésből tudják majd előteremteni a szükséges összeget. JEGYZET TALLÓZÓ MIT Az első lépésen van túl az Egyesült Államok és az európai országok kapcsolatainak rendeződése George Bush amerikai elnök Európai Uniónál és NATO-nál tett látogatásai után a La fibre Belgique című belga napilap szerint. A brüsszeli találkozókon megvetették az alapjait annak, hogy az iraki katonai beavatkozás miatt 2003-ban kialakult válság után a transzadanti kapcsolatok rendeződjenek. A megbékélést azonban még tovább kell erősíteni, mégpedig elsősorban tettekkel - vélte kommentárjában a jobboldalhoz közel álló brüsszeli újság. A vezércikk szerint a tényleges közeledést illetően már csak azért is kételyek merülnek fel, mert azok a legfontosabb témák, amelyekben nézeteltérés van a két fél között, nem kerültek szóba, legalábbis a nyilvánosságnak is megemlítendő módon nem. Csak a jövőben dől el, hogy valóban a viszony megújulásáról van-e szó, vagy csak egy csökkentett értékű megbékélésről - vélte a La Libre Belgique. A londoni Financial Times napilap kontinentális kiadásában úgy ítélte meg, Bushnak nem sikerült meggyőznie európai partnereit a kínai fegyverembargó fenntartásáról, illetve a NATO mint elsődleges transzatlanti konzultációs fórum szerepének megerősítéséről. Különbözőek maradtak az álláspontok Iránról is, mivel Bush nem engedett annak az európai törekvésnek, hogy egyezzen bele Teherán tagságába a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO). Bush mosolyoffenzívája csak szerény eredményeket hozott - vélte mindent összegezve a lap. MAGYAR SZÓ Szerbiában pillanatnyilag mintegy 800 ezer ember él nélkülözésben, családtagonkénti havi 4970 dinárból. Hogy 5 év múlva számukat 400 ezerre csökkentsék, a termelésnek évente 4-5 százalékkal kell növekednie, és ezt az új vállalatok megnyitására, a foglalkoztatottság növelésére kell alapozni. A lakosság élet- színvonaláról tavalyelőtt szervezett ankét szerint Szerbia minden tizedik lakosa szegény sorsú, akárcsak Romániában, Bulgáriában ez az arány kisebb, és csak Albániában nagyobb. A Világbank helyi irodájának vezetője bejelentette, 500 millió dollár pénzügyi támogatást adnak a stratégiával összefüggő projektek, valamint a stabilizálásra vonatkozó megállapodás realizálásához, úja a vajdasági napilap. SZABADSÁG A lakosságot megnyomorító intézkedéseket kell meghoznia a kormánynak az Európai Unióhoz való csatlakozás közelsége miatt: írja a kolozsvári újság. Hogy megfeleljen a nemzetközi pénzintézetek elvárásainak és a velük szemben tett vállalásainak, a kormány elfogadta a Gazdasági Előcsatlakozási Programot, amelyben nyilvánvalóvá válnak az eddigi híresztelések: előrehozzák a tervezett árdrágításokat, új típusú adókat vezetnek be, és tovább halasztják a magánnyugdíjala- pok beindítását. Ma, február 24-én van pontosan 15 éve, hogy Prágában megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ). Ezzel sok évtizedes hiányt sikerült formálisan pótolni. KOKES JÁNOS A csehországi magyaroknak, akik apró kivételektől eltekintve Szlovákiából a volt Csehszlovákia nyugati felében erőszakkal letelepített, illetve önként letelepedett magyarok, a II. vüágháború után soha nem volt semmiféle társadalmi, kulturális vagy politikai szervezete, amely bármiféle módon képviselhette vagy védhette volna érdekeit. A történelmi pontosság érdekében azt is meg kell jegyezni, nagyobb magyar szervezetek korábban, a monarchia vagy az első köztársaság idején sem működtek Csehországban. Érdemes tehát megnézni, hogy magyar szempontból mi minden változott meg az elmúlt másfél évtizedben Csehországban, illetve milyen lehetőségei voltak egy csehországi magyarnak megélni magyarságát a kilencvenes évek elején, valamint napjainkban. Tekintsük át elsősorban a tényeket. A kilencvenes évek elején mintegy 21 ezer magyar élt az akkori Csehszlovákia nyugati felében. Valamiféle magyar szervezetként csak két klub jöhet számításba: a prágai Ady Endre Diákkör, valamint a brünni Kazinczy Ferenc Diákkör. Magyar társadalmi életről beszélni nem lehet. Az anyanyelvi kultúrához való hozzáférést a Prágai Magyar Kulturális Központ Biztosította, ahol sajtót, könyvet, hanglemezt is lehetett venni, illetve meg lehetett rendelni. Csehország Én is szabálysértő vagyok Bátorkodtam tollat ragadni és reagálni a február 19-én megjelenőt. Egy rendőrnőt is lefüleltek című cikkre. Egy átlagos munkanapnak indult. Munkába menet útközben észrevettem egy munkatársamat a járdán. Megálltam autómmal, hogy a munkahelyünkig hátralevő pár métert ne kelljen gyalog megtennie. Mit ad Isten, az útvonal egyedüli kereszteződése után szembetaláltuk magunkat a rend őreivel. Már több vidékén a szlovákiai magyar lapokat is árusítottak. Több száz magyar könyv volt az egykori Karlovy Vary-i városi, illetve a sokolovi és a chebi járási könyvtárakban, ahol szép számmal élnek magyarok. Magyar iskola nem volt, de tény, hogy igény se volt soha rá, s nincs ma sem. A cseh állam és a média gyakorlatilag nem foglalkozott az itteni magyarokkal. A szlovákiai magyar média, az akkori Magyarország, s a magyarországi média olykor fel-felfigyelt ránk. Másfél évtized után a legfájóbb - sok mindent meghatározó, eldöntő, és előre jelző - tény, hogy a magyarok száma a 2001- es hivatalos népszámlálás szerint mintegy 15 ezerre csökkent. Akár tetszik, akár nem szembesülni kell azzal, hogy a létszám- csökkenés a következő években is folytatódni fog. Nincs utánpótlás. A házasságok többsége nemzetiségileg vegyes, és a gyerekek döntő hányada sajnálatosan már nem tud magyarul, hogy a magyar öntudatról már ne is szóljak. Fiatalság, gyerekek nélkül pedig nincs magyar jövő Csehországban sem. Ezt a gyér szlovákiai magyar felhozatal, „emigráció” sem tudja pótolni. Egy másik, s kissé másfajta probléma, hogy CSMMSZ-nek a mai napig sem sikerült megvetnie a lábát a nyugat-csehországi határvidéken, holott Karlovy Vary, Cheb és Sokolov környékén a népszámlálás eredményei szerint is több ezer személy vallja magát magyarnak. Ez az a vidék, ahol a háború utáni délszlovákiai magyar kitelepítettek utódai élnek. Rendkívül sajnálatos és fájó, hogy a velük, az „elfeledett magyarokkal” - ahogy Do- bossy László fogalmazott egykoron - senki sem törődik igazán. tudjuk, az elmúlt hét a Héja hete volt. Igazoltattak. Minden hivatalosan zajlott, rendben is találtak mindent, egy apróságon kívül: az utastársam biztonsági öve nem volt becsatolva. Hiába bizonygattam, hogy száz méterre megyünk, a munkahelyünkre, azt a választ kaptam, hogy ez egy ilyen hét és jár a bírság! Beismerem, vétettünk a törvény ellen. Az ember már bele is nyugodna a büntetésébe, ha meg nem bizonyosodna róla, hogy vannak, akik nagyobb kihágást követnek el, és mégis megússzák büntetés nélkül! Csak az ottani temetőkben nő a magyar feliratot viselő sírkövek száma. Ugyanakkor pozitív tényező, hogy a CSMMSZ-nek ma már Prágán kívül Brünnben, Ostraván, Li- tomericében, Pilzenben és Teplicé- ben működik helyi szervezete. A tagság száma valamivel több 500- nál. A CSMMSZ az elmúlt másfél évtizedben Mírovban emlékművet állított Esterházy Jánosnak, a prágai reformátusokkal együtt rendbe tette Nebuzely községben három magyar református lelkész Sírját, országos művelődési tábort szervez, évente ötször kiadja a Prága Tükör című folyóiratot, megjelentetett néhány kiadványt - köztük egy szociológiai felmérést a csehországi magyarokról - megemlékezik nemzeti ünnepeinkről, időnként jelen van a televízióban és a rádióban, képviselteti magát az állam kisebbségi szerveiben, és tagja a Nyugateurópai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének. Van már tehát magyar társadalmi élet Csehországban, s erre a környezetünk, illetve Magyarország is felfigyelt. Sajnos azonban, mindez aránylag gyenge lábakon áll, mert a magyarok számának csökkenésével, s a fiatalok hiányával kezd kicsúszni alólunk a talaj. A cseh- és morvaországi magyarok tartják a kapcsolatot Magyarországgal, s ápolják viszonyukat szülőföldjükkel. Nekik ugyanis a Dél-szlovákiai magyarok lakta vidék az igazi „anyaországuk”. A szlovák-cseh kormányközi egyezmény alapján Pozsony nem gördített semmiféle akadályt az elé, hogy a csehországi magyarok is újra felvehessék a szlovák állampolgárságot is. Még aznap szemtanúja voltam egy munkatársammal, amint egy megkülönböztető jelzés nélküli személyautó behajt egy egyirányú utcába, kikapcsolt fényszórókkal, be nem kötött biztonsági övékkel. A meglepetésem fokozódott, amikor megpillantottuk az autó utasait, akik nem voltak mások, mint a rend őrei! Egy ilyen kihágás pedig már komoly következményeket vonna maga után! Nem tudok mást hozzáfűzni: Vannak egyenlők és még egyenlőbbek! Cs. I. Név és cím a szerkesztőségben Bush-póló és Putyin-pohár POLÁK LÁSZLÓ Egy póló a két elnök ábrázatával, pár nappal a csúcs előtt háromszázötven szlovák koronába került. Egy bögre hasonló illusztrációval háromszázba. Lehetett kapni még öngyújtót és hamutartót, szalvétát és érmét a két elnök fizimiskájával. Szóval,, tanuljuk ezt is. Persze, amikor itt volt Pozsonyban a NATO Parlamenti Közgyűlése, akkor már kaptunk némi ízelítőt abból, milyen is az, amikor a szlovák főváros a világpolitika színpadává válik. A város felett járőröző szuperszonikus gépmadarak, helikopterek, a város utcáin harckocsik, korlátozott vagy elterelt közlekedés, a tömegközlekedési eszközöket is beleértve. Szóval ennyi mindenbe kerül egy ilyen csúcs, s ez az ára annak, hogy Pozsony, az elhíresült, felfordított hokedlijével a világlapok első oldalaira kerül. S vannak, akik azt mondják, hogy ezt meg is érdemeljük. Mert amit 1998-ban Mikulás Dzu- rinda első kormánya átvett Mečiaréktól, az egy külpolitikai siralomvölgy volt. Hat évvel ezelőtt erre azért senki sem számított. Érdekes a hazai társadalmi szervezetek és politikai pártok viszonyulása a Pu- tyin-Bush-találkozóhoz. Természetesen a kormánypártok egyöntetűen támogatják, és a kormány külpolitikai sikerének tartják. Van egy polgári kezdeményezés, mindent kifejező névvel: „Sem Putyin, sem Bush”. Szóvivőjük azt nyilatkozta, hogy az amerikai nagykövetség megsérti a szólás- és gyülekezési szabadságot, azzal, hogy belépésre jogosító jegyeket osztogat, s csak azzal lehetséges majd a Bush-be- szédet meghallgatni. S hogy a térre nem engedik majd bevinni a transzparenseket, zászlókat. Rendkívül érdekes a mai ellenzék viszonyulása a pozsonyi csúcstalálkozóhoz, leszámítva természetesen a parlamentben ücsörgő ortodox kommunistákat, akiknek az Egyesült Államok elnöke még mindig az imperialista gonosz nagyhatalom képviselője, és azért nincs rend a nagyvilágban, mert megszűnt az ellenpólusa, a nagy, testvéri Szovjetunió. A Smer is nyilván nagyon fájlalja, hogy már nincs Brezsnyev elvtárs, és hogy Putyin minden, csak nem elvtárs. Ennek ellenére azt mondják Ficóék, hogy a szlovák külpolitika súlyos hibája, hogy csak az USA-ra összpontosít, s hogy vele szemben szervilis. És figyelmeztetik Dzurindáékat, a tárgyalásokon ne feledjék, hogy Szlovákia szuverén állam. A HZDS - meglepően - a szlovák diplomácia sikerének tartja a csúcsot. Szóval még tart a nagy politikai show, viszonyulásunk változó. S abban bízik a kisember, hogy a csúcsnak marad egyéb nyoma is, mint a Bush-póló meg Putyin-pohár. LEVÉLBONTÁS