Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-01 / 25. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 1. RÖVIDEN Újabb tűzpárbaj Kuvaitban Kuvaitváros. Huszonnégy órán belül másodszor tört ki tegnap tűzpárbaj a kuvaiti főváros közelében. A rendőrség szélsőségeseken ütött rajta, egy feltételezett helyi al-Kaida vezetőt pedig őrizetbe vettek. A lövöldözésben négy feltételezett terrorista életét vesztette, három társuk és további három rendőr pedig megsebesült. Az állami televízió szerint az egyik halott terrorista szaú- di illetőségű. Ha így van, akkor januárban ő már a második szaúdi iszlámista, akit lelőttek a kuvaiti biztonsági erők. A belügyi szóvivő elmondta: három terrorista a közelharcban megadta magát, s egyikük Amer Hlaif al-Enezi, az al- Kaidához közel álló kuvaiti csoport feltételezett szellemi vezetője. (MTI) Tűz és merénylet Dusanbéban Dusanbe. Tűz ütött ki tegnap a tádzsik rendkívüli helyzetek és polgári védelem minisztériumában, csupán órákkal azután, hogy a dusanbei épület közelében autóba rejtett pokolgép ölt meg egy embert. A minisztériumi épület első emeletén található konferenciateremben keletkezett a tűz, az épületből sűrű füst go- molygott. Hivatalos magyarázat egyelőre nem érkezett a tűz okáról. (MTI) Nyolc év börtön Dubrovnikért Hága. Bűnösnek találta és nyolc évi börtönbüntetésre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék tegnap Pavle Strugar volt szerb tábornokot. Strugar a horvátországi Dubrovnik 1991-es véres ostromát irányította. A 3 hónapos ostrom a frissen függetlenné vált Horvátország elleni jugoszláv hadjárat egyik legkegyetlenebb fejezete volt: összesen 50 civil emberéletet követelt több száz sebesült mellett, és súlyos károkat okozott az ENSZ kulturális örökségéhez tartozó óvárosi részben. A vádirat szerint a hadműveletek során „indokolatlan pusztítást okoztak, szándékosan semmisítettek meg történelmi és vallási emlékeket”. Strugar a jugoszláv erők parancsnoka volt, és a bíróság egyebek mellett polgári személyek elleni támadásért, a háborús szokások megszegéséért ítélte el, miután nem akadályozta meg a civilek elleni támadásokat. A törvényszék gyilkossággal és azzal is vádolta őt és parancsnoktársait, hogy megsértették a genfi konvenciókat. (MTI) Strugar ügyvédei 72 éves tábornok megromlott egészségi állapotára hivatkozva a felmentését kérték (Képarchívum) Támogatást ígért az EU az új bagdadi kormányzatnak - Irán nagyon elégedett, Törökország viszont fölöttébb aggódik Mindenki a szunniták bevonását sürgeti Amerikai katona iraki rendőrökkel táncol afeletti örömében, hogy a szavazóurnákat szállító konvojuk tegnap sikeresen megérkezett a választási központba (CTK/AP-felvétel) Bagdad/Nedzsef/Brüsszel/ Varsó. A világ vezető politikusainak döntő többsége pozitívan értékelte tegnap a vasárnapi iraki választásokat, azokat is beleértve, akik korábban ellenezték a háborút - a francia és orosz elnöktől kezdve a német kancellárig. A vártnál magasabb részvétel miatt szinte mindenki az iraki nép bátorságát emelte ki. ÖSSZEFOGLALÓ Az iraki választási bizottság tegnap közölte: zökkenőmentesen zajlik a szavazatok összeszámlálása. A becslések szerint közel 8 millióan adhatták le szavazataikat, s ez meghaladja a 60 százalékos részvételi arányt. A bizottság az egyes választási körzetek részeredményeit a lehető leghamarabb be fogja jelenteni - mondta a szóvivő. Irak kurdisztáni területén a helyi választási bizottsághoz közel álló, névtelenül nyilatkozó forrás szerint a választási részvétel akár a 80 százalékot is meghaladhatja, s ott a legesélyesebb befutó a Kurdisztáni Hazafias Szövetség és a Kurdisztáni Demokratikus Párt. Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták legfőbb vallási méltósága megköszönte az irakiaknak a választáson való részvételt, amelyet korábban vallási kötelezettséggé tett - közölte a nagyajatolláh kerbelai képviselője, Ahmed asz- Szafi sejk. Elmondta: az iraki síiták vezetője nem mehetett el szavazni, mivel nem iraki állampolgár és így nincs szavazati joga. Szisztáni még mindig iráni állampolgár. Irak volt a fő téma az uniós külügyminiszterek tegnapi ülésén is. „Az iraki választások napja nagy nap volt a demokrácia és a szabadság szempontjából,- s hangsúlyos üzenetet küldött az egész térség, sőt a világ számára, mindazoknak, akik a demokráciáért és a szabadságért küzdenek” - mondta Brüsz- szelben újságíróknak Jósé Manuel Durao Barroso, az EB elnöke. Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a hét végi választás jelezte, hogy az irakiak egy demokratikus országot akarnak kialakítani, s az új bagdadi vezetés bizton számíthat az unió támogatására. Solana ugyanakkor emlékeztetett, hogy a vasárnapi voksoláson más népcsoportokhoz képest alacsonyabb volt a szunniták részvétele, s „a tegnapi, jó napnak ez az egyetlen problémája”. Hangsúlyozta: mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a szunniták is bekapcsolódjanak az alkotmány kidolgozásába. Az EB még pénteken bejelentette, az eddigi, több mint 300 millió eurós közösségi támogatás kiegészítésére újabb 200 millió eurót adnak Iraknak, az ottani helyreállítási munkák és a demokratizálódás támogatására, ám ezt a lépést a tagállamoknak, illetve az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie. Washingtonban megismételték: ha az új iraki kormány kérni fogja, az USA kivonja erőit Irakból, de ez csak akkor képzelhető el, ha a biztonsági helyzetet illetően gyökeres fordulat áll be. Bush elnök ezért nem is nevezett meg határidőt a kivonulásra. Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter ennek kapcsán kijelentette: „Iraknak másfél év múlva nem lesz szüksége a területén az USA vezette szövetségesekre. Jerzy Szmajdzinki lengyel védelmi miniszter úgy vélte, az iraki választások optimista forgatókönyve valósult meg, így Lengyelország a terveknek megfelelően hétszáz fővel csökkentheti iraki csapatainak létszámát. Lengyelország 5600 fős többnemzetiségű erő parancsnokságát látja el Irakban. Jelenleg 2400 lengyel katona teljesít ott szolgálatot. Érdekesen reagált tegnap a két szomszéd: Irán és Törökország. „Örülünk, hogy az erőszak híveinek, a terroristáknak és egyes, a demokráciával hadilábon álló országoknak az akarata ellenére sikerült megtartani a választásokat Irakban. Reméljük, hogy a szavazás és az erőteljes választási részvétel megteremti a feltételeket a megszállás befejezéséhez és a biztonság helyreállításához” - mondta az iráni kormányszóvivő. Abdullah Ramezanzadeh szerint csakis az irakiakra tartozik annak eldöntése, milyen jellegű - vallási vagy világi - rendszerben akarnak élni. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök bírálta az USA-t, amiért nem tett semmit, hogy megakadályozza a kurdok erőfeszítéseit az észak-iraki Kirkuk fölötti ellenőrzés megszerzésére. Ankara szerint a vasárnapi szavazáson nagy arányban részt vevő kurdok a helyi arab lakosság és a török ajkú türk- mének rovására akarja megszilárdítani ellenőrzését az olajban gazdag térség fölött. Sok arab és türmén bojkottálta a választást, tiltakozásul az állítólag a kurdoknak kedvező választási rendszer ellen. Ankara attól tart, hogy Kirkuk egy független állam magvává válhat, és ez felerősítheti az elszakadási törekvéseket a kurdok lakta török területeken is. (m, t, ú) Kilencmilliárd dollár folyt el Washington. Az invázió után Irakot irányító Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) kellő ellenőrzése híján csaknem 9 milliárd dollár folyt szét az iraki minisztériumokban és vált köddé egy hivatalos amerikai jelentés szerint. Az iraki ú jjáépítés különleges főszemlélője, Stuart Bowen a vasárnapi választások napján közzétett negyedéves könyvvizsgálói jelentésében rámutat: a CPA nem tud elszámolni azzal, hogy mi történt a költségvetési eljárás keretében a bagdadi kormányzati tárcáknak kiutalt 8,8 milliárd dollárral. A CPA nem ellenőrizte, hogy az iraki fejlesztési alapból kiutalt pénzt valóban a kitűzött célokra költik-e el. A tárcák gyakran fantomalkalmazottaknak fizettek bért. (vg) Tíz halottja van a brit C-130-as szállító repülőgép iraki katasztrófájának Londonban hallgatnak a küldetésről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Valószínűleg tízen haltak meg a brit királyi légierő (RAF) egyik C-130 Hercules típusú szállító repülőgépének vasárnap esti iraki katasztrófájában. Ennek okáról a brit kormány egyelőre nem nyilatkozott; egy iraki terrorszervezet előzőleg azt közölte, hogy fegyveresei lőtték le a gépet. Geoff Hoon brit védelmi miniszter tegnap délután az alsóháznak benyújtott hivatalos tájékoztatójában közölte: egyelőre eltűntként tartják nyilván a tíz britet, de feltételezi, hogy valameny- nyien életüket vesztették. Korábbi nem hivatalos értesülések kilenc és tizenöt közé tették a halálos áldozatok valószínű számát. Ha a halottak számát véglegesen megerősítik, ez lesz a brit hadsereg egyetlen incidensben elszenvedett legnagyobb embervesztesége. A C-130-as lezuhanásáig London 73 brit katona halálát tartotta nyilván. Hoon közölte, a felételezett áldozatok közül kilenc a királyi légierő, egy pedig a szárazföldi hadsereg tagja volt; egyikük ausztrál állampolgárként szolgált az RAF kötelékében. Előzőleg a The Daily Telegraph és több más lap is tényként közölte, hogy a brit hadsereg különlegesen kiképzett, rendszerint titkos küldetésekre vezényelt egységének, az SAS- nek egy alakulata tartott Bagdadból az észak-iraki Balad amerikai támaszpontjára a Herculesen. Brit reguláris erők nem állomásoznak abban az észak-iraki körzetben, ahol a repülőgép lezuhant, de a legnagyobb brit konzervatív napilap szerint az SAS - a hasonló amerikai egységekkel vállvetve - végrehajt hadműveleteket a térségben. Geoff Hoon közölte: a kormány ismeri azokat az értesüléseket, melyek szerint a gépet lelőtték, ezt azonban a vizsgálat jelenlegi állása szerint nem kívánja kommentálni. Londonban előzőleg idézték az egyik iraki terrorszervezet, az Anszár al-Iszlám bejelentését, miszerint a csoport fegyveresei lőtték le páncéloselhárító rakétával az alacsonyan repülő C-130-ast. Az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága tegnap Belgrádban folytatta tárgyalásait Már ma megvitatják a jelentést ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Háromnapos tényfeltáró útja utolsó állomásán, Belgrádban tárgyalt tegnap az Európai Parlament ad hoc bizottsága, amely a vajdasági nemzeti közösségek közötti viszonyokat és a múltbeli etnikai színezetű incidensek hátterét vizsgálja. Az öttagú testület Boris Tadics szerb elnökkel, majd Vojiszlav Kostunica kormányfővel, illetve Vük Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszterrel is találkozott. A programban a szerbiai belügyi, igazságügyi és oktatási tárca vezetőjével, illetve a szerbiai menekültügyi biztossal is szerepelt megbeszélés. A hét végén a tényfeltáró bizottság a Vajdaságban, Szabadkán, Temerinben, illetve Újvidéken járt, tárgyalópartnereinek a száma meghaladta a százat. Az MTI- nek nyilatkozó két magyar bizottsági tag, Hegyi Gyula (MSZP) és Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) azt a véleményt fogalmazta meg, hogy gondok terhelik a nemzetek közötti viszonyt, az etnikai alapú jogsértések nem jutnak el bírósági szakaszba, a rendőrségnek gyorsabban kellene fellépnie a nemzeti színezetű jogsértések elkövetői ellen, a bizalomépítés és az oktatás területén pedig hosszú távú intézkedésekre van szükség. Hegyi Gyula elmondta: „Jelentésünket kedden reggel az Európai Parlament külügyi bizottsága már meg is fogja tárgyalni, tehát tulajdonképpen ma estig el is kell vele készülnünk. Nem akarom megelőlegezni, hogy mi lesz a jelentésben. Bizonyosan nem fogjuk azt mondani, hogy az EU szakítson meg minden kapcsolatot Szerbiával, hiszen éppen az az itteni magyarság érdeke, hogy minél jobb kapcsolatok legyenek Szerbia és az unió között, a szerb kormányzat minél inkább kénytelen legyen tisztelni az európai normákat.” (MTI, MR) Az EU odafigyel a Castro-rezsim ellenzékére Brüsszeli szankcióoldás MTI-JELENTÉS Brüsszel. Ideiglenesen feloldották az Európai Unió Kuba ellen közel két éve bevezetett diplomáciai szankcióit a tagországok külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon. A diplomáciai viszony rendezése mellett arról is döntöttek, hogy bővítik kapcsolataikat Fidel Castro kubai elnök bírálóival, ellenzékével. Jelezték azt is, hogy az emberi jogok kérdését továbbra is napirenden tartják a szigetország vonatkozásában. Az EU 2003 márciusában szüntette be magas szintű kapcsolatait Havannával, miután a kubai vezetés őrizetbe vett több tucat ellenzékit. A határozat Jean Asselborn luxemburgi,külügyminiszter szerint egyelőre féléves időtartamra vonatkozik, még július előtt felülvizsgálják. Az EU azért döntött a feloldás mellett, hogy Kubával előre tudjon lépni a gazdasági együttműködésben és az emberi jogokról folytatott párbeszédben. Kuba már a hónap elején bejelentette: helyreállította a hivatalos kapcsolatokat az EU-tagországokkal. Az unió azt is hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a többi ellenzéki szabadon engedését is, különös tekintettel arra a hetvenöt személyre, akiket az említett akció során vettek őrizetbe és ítéltek 6-tól 28 évig terjedő börtön- büntetésre. Az EU-tagállamok a kemény fellépésre válaszul csökkentették a magas rangú látogatásokat és részvételüket a kubai kulturális rendezvényeken, nemzeti ünnepeik alkalmából tartott fogadásaikra pedig meghívták az ellenzékieket. A kubai hatóságok azóta 14 politikai foglyot szabadon engedtek, nem utolsósorban gesztusként, hogy enyhítsék az európai álláspontot. Az izraeli hadsereg kivizsgálja a történteket Ismét lőttek Gázában ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Miközben Mahmúd Ab- bász palesztin elnök Moszkvában tárgyalt az orosz vezetéssel, köztük Vlagymir Putyin elnökkel a közel- keleti rendezésről, odahaza - az utóbbi napok viszonylagos nyugalma és a sokat emlegetett tűzszünet ellenére - ismét a fegyverek jutottak szóhoz. A Hamász szélsőséges palesztin szervezet aknavetőkkel lőtt egy zsidó települést tegnap délután a Gázai övezetben, válaszul egy palesztin iskolás lány lelövésére - jelentették be maguk a szélsőségesek. A Hamász-támadást megelőzően palesztin kórházi források közölték: izraeli harckocsilövedéktől életét vesztette egy palesztin iskolás lány a Gázai övezet déli határán lévő Rafah menekülttáborában, a palesztin menekülteket segítő ENSZ-hivatal (UNRWA) által irányított iskola közelében. Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy nem tudnak az incidensről, de a palesztin biztonsági erőkkel együttműködve vizsgálatot indítanak az ügyben, (m, ű)