Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-23 / 44. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 23. EU-TUDAKOZÓ A használt autó behozatali költségei Külföldön szeretnék személygépkocsit vásárolni. Azzal kapcsolatban kérek Önöktől szíves tájékoztatást, hogy a személygépkocsi behozatala milyen költségekkel jár. Tudomásom szerint 2005. március 1-jétől változnak az erre vonatkozó előírások, és nem mindegy, hogy a gépkocsi gyártási éve 1996-nál korábbi vagy későbbi. Milyen módon lehet külföldről gépkocsit behozni, és milyen lehetőségek vannak a kocsi esetleges átalakítására? H. Zoltán, Galánta A külföldről behozott 1996- nál korábbi gyártmányú használt személygépkocsi kb. 50 ezer koronával többe kerülne, mivel a teljeskörű homologizá- ció hiányában a gépkocsin Önnek kellene elvégeztetnie a költséges zajszint- és a károsanyagkibocsátás (emisszió) -tesztvizsgálatokat az EU hivatalos műszaki ellenőrző műhelyeinek valamelyikében. Az 1996-osnál újabb gyártmányú kocsival március 1. után már ilyen gondjai nem lennének. 2005 március 1. után már nem kell 50 ezer koronát kifizetni a gépkocsi műszaki alkalmasságának jóváhagyásáért, a többi költség, a bejegyzési és bejelentési költség pedig nem olyan drámai: a bejegyeztetés 2000 korona, a recik- lációs alap 3000 korona, az új rendszám 1150 korona, a kötelező műszaki ellenőrzés (STK) 550-600 korona. A kocsiátalakítás lehetőségeinek kereteit az áfáról (DPH) szóló törvény határozza meg, amely a vállalkozókat korlátozza abban, hogy a személygép- csit haszongépjárművé alakítsák. Ez esetben a gépkocsi vásárlásakor, illetve bérlésekor a vevő nem számolhat az áfa (DPH) visszaigénylésével. Az 1996-osnál újabb gyártmányú gépkocsik estében az azonossági bizonylatnak megfelel az ún. nagy műszaki igazolvány vagy annak másolata. Abban az esetben, ha valamilyen okból hiányoznak ezek a törzsdokumentumok, fel kellene keresnie a kiválasztott gépkocsimárka gyártóját vagy annak jogi képviselőjét abban az EU-tagországban, ahonnan a használt autót behozni óhajtja, hogy kb. 100 euró ellenében az általa gyártott termékhez az azonossági bizonylatot kiállítsa. Csehországban vásárolt furgon Vállalkozó vagyok, az adóhivatal nyilvántartásában áfa(DPH)-fizetőként jegyeznek. Csehországban szeretnék haszongépjárművet, vagyis furgont vásárolni. Az a kérdésem, hogy vásárláskor csak a gépkocsi árával kell számolnom a hozzáadott értékadó (DPH) nélkül, vagy pedig meg kell fizetnem az áfát, és májd a negyedévi könyvelésnél vissza lehet igényelni? J. István, Pozsony- szentgyörgy Ha Önt, amint írja, az adóhivatalnál áfa-fizetőként nyilvántartják, akkor a gépkocsit számla ellenében vásárolja, majd otthon a gépkocsi behozatalát követő nyolc napon belül a helyileg illetékes adóhivatalnál adóbevallást kell tennie, és ezt követően a 19 százalék áfát is át kell utalnia. Válaszolnak: a pozsonyi Euro Info Centrum munkatársai ( www.euroinfo.gov.sk , www.eures.sk ) Továbbra is várjuk olvasóink Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit EU-tudakozó megjelöléssel ellátott levélben vagy villámpostán. KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja. Uniós tagságunkból eredően szerencsés, ha minél többet tudunk a 25 országot tömörítő szervezetről, hiszen a brüsszeli döntések egyre inkább meghatározzák napjainkat. A tanulást csak serkentheti, ha esetleg az így megszerzett ismeretek révén máris az EU fővárosába, Brüsszelbe repülhetünk - ha csak rövid időre is. Az Európai Parlament néppárti frakciója (EPP-ED), amelynek tagja az MKP két eu- roparlamenti képviselője is, ugyanis lapunk hasábjain játékot hirdet. A játék keretében a heti rendszerességgel jelentkező Európai Unió tematikus oldalunkon március 16-tól május 25-ig minden héten 3-3 kérdést teszünk fel. A legjobb válaszadók közül a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év feletti) nyertest, aki június második felében 5 napra Brüsszelbe repülhet. Az Európai Parlament néppárti frakciója által finanszírozott tanulmányúton a nyertesek bepillantást nyerhetnek az unió kulisszatitkaiba, és kötetlenül megismerkedhetnek az unió fővárosával. Az 5 napot és 4 éjszakát magába foglaló út során a teljes ellátás biztosított. Az első kérdésekkel tehát március 16-án ismerkedhetnek meg az Európai Unió iránt érdeklődő olvasóink, (ú) Olvasói játékunk szerencsés nyertesei júniusban öt napon keresztül ismerkedhetnek az EU fővárosával A német ellenzék 35 milliárd euróra teszi a vízumkönnyítések okozta gazdasági kár mértékét A vízumoldás és következményei * A berlini Brandenburgi kapu-Az 500 ezer illegális bevándorló mintegy fele maradt Németországban, és közülük 170 ezren kaphattak feketemunkát (Illusztrációs felvétel) Egyre nagyobb hullámokat ver a német vízumbotrány, amelynek uniós jogi vonatkozásait az Európai Parlament kezdeményezésére már a brüsszeli Bizottság is vizsgálja. Németországi ellenzéki munkaerőpiaci szakértők szerint akár 35 milliárd euróra is rúghat a nemzetgazdasági kár. EUROHIREK Egyre hevesebb támadások érik Joschka Fischer Zöld párti német külügyminisztert a 2000. márciusában bevezetett vízumkönnyítések nyomán kialakult helyzet miatt. A CDU/CSU ellenzék 600 ezer illegálisan bevándorolt fekete- munkásról beszél, akik évi 30 ezer eurós egy főre jutó jövedelemmel számolva 7 és 19 milliárd euró közti társadalombiztosítási járuléktól és adóbevételtől fosztották meg az országot. További sokmilliárdos kárt okozott az így munkalehetőségtől eleső német állampolgárok szociális ellátása. Az ellenzék 35 milliárd euróra teszi a teljes gazdasági károkozás mértékét. Vita a bűnözési következményekről A kölni Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) megerősíti ugyan az elméletet, de óvatosabban bánik a számokkal. Szerintük az 500 ezer illegális bevándorló mintegy fele, 250 ezer maradt Németországban, és közülük 170 ezren kaphattak feketemunkát. így az évi állami bevételkiesés 2,72 milliárd euró lehetett, ami a szóban forgó teljes időszakra - hozzászámítva az ebből eredő német munkanélküli segélyezést is - valóban kétszámjegyű, eurómilliárdos kárt okozhatott Németországnak. Eközben német kriminológusok alaptalan kirakat-politizálásnak nevezik azt a CDU/CSU-el- lenzéki hecckampányt, melynek során bűnözők és prostituáltak tömeges beáramlását Is „hozzáírják Fischer számlájához”. A statisztikai adatok összehasonlítása nem igazolja az ukrán és más szovjet utódállamból érkezettek német- országi bűnelkövetési arányának emelkedését: ellenkezőleg, csökkenés tapasztalható a kilencvenes évekhez képest. Feltűnt, hogy sok a kijevi vízum Mint ismeretes, a 2000. márciusában életbe lépett, Ludger Volmer akkori külügyi államtitkár nevéhez fűződő direktíva azt írta elő a német külképviseletnek, hogy a vízumkérelmek elbírálásakor kétely esetén az utazási szabadság, vagyis a kérelmező javára kell dönteni. Ily módon három év leforgása alatt több százezer ukrán állampolgár kapott beutazási engedélyt Németország kijevi nagykövetségén. 2003-ban feltűnt az Ukrajnában kibocsátott német vízumok rendkívüli mennyisége: ekkor felülvizsgálták és módosították az ottani gyakorlatot. Franco Frattini európai igazságügyi biztos szóvivője azt nyilatkozta: az EU vizsgálja, hogy nem ütköztek-e a Volmer-féle kedvezmények az uniós jogba, nem sértette-e a német gyakorlat a schengeni határőrizeti egyezmény előírásait. - A vizsgálat várhatóan hosszadalmas lesz - mondta a szóvivő. Gyengült a német gazdaság Németországban a tavalyi utolsó negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a hazai össztermék az előző negyedhez képest, a munkanapok számával kiigazítva - közölték a szövetségi statisztikai hivatalban kedden, megerősítve a múlt héten kiadott első becslést. Ugyancsak megerősítették a 2003 utolsó negyedéhez képest mért 1,5 százalék növekedést. Az export 1,1 százalékkal nőtt, az import 0,2 százalékkal visszaesett a harmadik negyedhez viszonyítva. A hazai kereslet 0,8 százalékkal csökkent, ezen belül a lakossági fogyasztás szerény 0,2 százalékkal növekedett. Megerősítették a harmadik negyedév felülvizsgálatát is: a harmadik negyedévben a gazdaság stagnált az előző negyedhez képes». Korábban 0,1 százalékos növekedést becsültek a második negyedhez képest. (Gazdasági Rádió) A 2003-2004-es év az eddigi legjobbnak bizonyult Liechtenstein vezet, Szlovákia a lista alján Az Erasmus-program sikere Vásárlóerő az EU-ban ÖSSZEFOGLALÓ Mintegy 10 százalékkal nőtt az Erasmus-pogram keretében külföldön tanuló egyetemisták száma Európában. A 2003-2004-es tanévben 130 ezer diák vett részt a.programban, derült ki az Európai Bizottság által összesített adatokból. Az elmúlt tanévben megnövekedett az új tagországokban tanuló külföldi diákok száma is, Litvániában például 56 százalékkal. A legtöbben kereskedelmet, illetve idegen nyelvet, filológiát tanulnak. A vendégtanárok száma is jelentősen megnőtt a friss EU-tagoknál. „A tanárok-diákok mobilitásának ösztönzése a következő években is a bizottság prioritásai között marad, célunk az, hogy 2011- re érje el a 3 milliót azoknak a diákoknak a száma, akik megismerték az Erasmus-program előnyeit. Ehhez évente mintegy 300 ezer új hallgató bevonására van szükség” - nyilatkozta Ján Fígeľ, az Európai Bizottság oktatási és művelődésügyi biztosa. Az 1987-ben elindított Erasmus-program keretében a diákoknak megadatik az a lehetőség, hogy egyetemi tanulmányaik egy részét - 3-12 hónapot - idegen euJán Fígeľ elégedett az Erasmus- program eredményével rópai országban folytassák. A program ugyanakkor az egyetemi tanároknak is szól, akik az Eras- mus-oklevéllel rendelkező 200 egyetem bármelyikén taníthatnak. A statisztikák szerint beindítása óta folyamatosan nő a programban részt vevő diákok és tanárok száma, s a 2003-2004-es tanév az eddigi legjobbnak bizonyult. A projektben 31 ország egyetemei vesznek részt: az EU 25 tagországa mellett Bulgária, Románia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország oktatási intézményei. (eu-rek) ISMERTETÉS A GfK elkészítette az EU- és az EFTA-országok vásárlóerő- és vá- sárlóerő-index-számítását. A 2004- es felmérés eredményei Európa 29 országának adatai alapján álltak össze, s nem jelentenek különösebb meglepetést a korábbiakhoz képest: az első helyen Lichtenstein áll, a sereghajtó Észtország. Magyarország Csehország mögött és Lengyelország előtt, a harmadik harmadban található. Az euró-paritáson mért vásárlóerő a lakosság egy főre jutó jövedelmét jelzi az egyes országokban. Ötszöröst is meghaladó volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező két ország, Lichtenstein és Észtország között 2004-ben. A nagyhercegségben 31.914 eurót költhettek tavaly fejenként átlago- san az ország polgárai, míg a balti köztársaságban csak 6.207-et. Magyarország a lista harmadik harmadában található 8.095 euróval, ami kevesebb, mint a fele az élbolyhoz tartozó Ausztria, hasonló adatának (17.176 euró). A GfK elkészítette a vásárlóerő- index-számítást is. A 29 ország átlagát száznak véve a felsőházat Lichtenstein (222,6), Luxemburg (154,4) és Svájc (136,4) alkotja, az átlagot képviseli Hollandia (100,9) és Izland (101,2). A lista alján Észtország (43,3), Lettország (43,6) és Szlovákia (49,1) áll. Magyarország esetében a 29 ország átlagának felénél valamivel magasabb (56,5) a vásárlóerő-index. (eu-h) Visegrádi ifjúsági konferencia A Visegrádi ifjúsági konferenciát minden évben más visegrádi ország fővárosában rendezik meg. Az összejövetel célja, hogy erősítsék a fiatalok közti együttműködést, a mobilitást és az összetartást a régión belül. Idén a fő témák: a szolidaritás mint az egyik alapvető európai érték, valamint civil szervezetek új együttműködési lehetőségei az Európai Unióban. A résztvevők 18-30 év közötti fiatalok: hallgatók, diplomások, szakértők és civil szervezetek vezetői Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból és Szlovákiából. A rendezvényre 2005. április 19-24. között kerül sor Varsóban. (EUvonal)
