Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-02 / 26. szám, szerda
28 S z ÜLŐFÖLDÜNK________________________________________________________________________________________új szó 2005. február 2. A régészeti, a természettudományi és a néprajzi tárlatot azokkal a Sáróból származó tárgyakkal is gazdagítanák, amelyek egyelőre más múzeumokban vannak Falumúzeum nyílt Sárón Sáró. Kétéves erőfeszítés után tettek pontot - ha nem is egy történet, de - egy fejezet végére múlt pénteken a Zselíz és Léva között található, 1650 lakost számláló községben. FORGÁCS MIKLÓS Még 2003-ban készültek el azok a tervek, amelyek a falu 1928-ban épült volt körjegyzőségének, a későbbi helyi nemzeti bizottságnak, majd községi könyvtárnak és az ifjúsági és sportklub helyiségeinek otthont adó épületnek a falumúzeummá alakítását célozták. A „Falumúzeum - A múltban a jövő” nevű projektet a falu az Európai Unió (EU) Sapard előcsatlakozási alapjához nyújtotta be, és 2004 áprilisában megkezdődtek az év végéig tartó munkálatok. . Az épület felújítása 5,095 millió koronába került. A falumúzeum avatására Eduard Kukán külügyminiszter és Eric van der Linden, az EU szlovákiai nagykövete is ellátogatott: a község polgár- mesterével, Judita Trníkovával közösen vágták át a falu zászlajának színeit viselő piros-zöld szalagot. Az első kiállítóteremben rövid kultúrprogramként Horváth Teréz, a budapesti ELTE eszperantó, menedzsment és szlavisztika szakos, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia szakos hallgatója latin nyelvű egyházi énekeket adott elő. Judita Trníková üdvözölte a vendégeket, majd összefoglalta a soketnikumú és gazdag, már a Krisztus előtti 5-6. évezredből származó régészeti leletanyaggal is rendelkező falu történetét. Magyarok, szlovákok és romák élnek a településen, ahová a lakosságcsere folytán a magyarországi Szarvas mellől is érkeztek betelepülők, valamint jelentős csoport érkezett az észak szlovákiai Puhó (Púchov) mellől is. E csoportok mind-mind a maguk kultúrájával gazdagítják a falut, amely valaha lótenyésztéséről, aranymosóiról volt ismert, és mindmáig jeles cigány muzsikusairól. A polgármester asszony elmondta: céljuk az, hogy a falu az átutazót megállásra, pihenésre csábítsa, és a múzeum a község jellemző, élő épületévé, intézményévé váljon. A remények szerint nemsokára állandó tárlattal dicsekedhet majd az épület. Ez egyelőre azért problematikus , mert a Sáróból származó leletek és más kiállítási tárgyak Prágától Léváig számos múzeumba kerültek. Trníková közölte, mindent megtesznek azért, hogy e tárgyakat visszaszerezzék. A régészetin kívül természettudományi és néprajzi részt is terveznek, utóbbinak hangsúlyos része lenne a roma folklórt bemutató kiállítás. Eduard Kukán úgy véli, ez a legjobb módja az Európa Unió propagálásának. Fölhívta a figyelmet, hogy az EU lakosságának fele falvakban él. Alena Kuruczová, a Sapard irodákból létrejött Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség monitoring osztályának vezetője - akinek a polgármester asszony szavai szerint rengeteget köszönhet a község - elmondta, kérelmezők és hivatalnokok együtt tanulták a pályázás fortélyait. Az ügynökség - a múzeumhoz hasonlóan - szintén a múlt és a jövő találkozásának színhelye, hiszen a Sapard program már a múlté, de újabb, már az unión belüli pályázati lehetőségek nyílnak meg nemsokára az érdeklődők előtt. Rövid beszédet rögtönzött Mária Novotná, a Nagyszombati Egyetem régészeti tanszékének professzora, akinek férje, a már elhunyt Bohuslav Novotný a múlt század ötvenes éveiben ásatásokat végzett Sáró határában, és ő írta meg a falu monográfiáját is. Novotná asszony szokatlannak nevezte, hogy kétezernél kisebb lélekszámú falu múzeumot alapít. Azt kívánta, az intézmény váljék az ismeretek állandó tárházává. Reméli, az ásatások múzeum által őrzött dokumentációja is nemsokára a múzeum tulajdonába kerül. Ľubomír Trnavský és Sándor Károly, a község evangélikus és református lelkésze beszédében a falu nemzetiségeinek példás együttélését hangsúlyozta. Eric van der Linden szlovákul köszönte meg, hogy e gazdag történelmű kis településen, lehet. A lévai Barsi Múzeum munkatársa, Katarína Holbová néprajzkutató vezetett végig ezután a termeken. „ Most már beszéljenek a kiállított tárgyak. Amit lámák, még nem múzeum, egyelőre csak átmeneti kiállítás” -mutatta be Holbová a három teremben elrendezett tárgyakat, amelyeknek egy részét a sáróiak ajándékozták vagy adták kölcsön a múzeumnak, másik részét pedig a Barsi Múzeum bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. Női és férfimunkák kellékei, népviseletes próbababák, numizmatikai gyűjtemény, fotóreprodukciók, az egykori garamveszelei kastély néhány intarziás bútora, a helyi kulturális élet dokumentumai mind-mind helyet kaptak a tárlaton. Holbová elmondta, a Barsi Múzeum mint együttműködő partnerre tekint az új intézményre. Szeretnék, ha az új intézmény az ismeretek állandó tárháza lenne. Az épület felújítása 5,095 millió koronába került (A szerző felvételei) Sándor Károly Eric van der Linden EU-nagykövettel és Eduard Kukán külügyminiszterrel GESZTÉI NŐI ÉNEKLŐCSOPORT Gál Erzsébet, az 1972-ben alakult gesztéi női éneklőcsoport vezetője büszkén mesélt nagy sikerű szerepléseikről, hazai és külföldi bemutatkozásokról és megmérettetésekről. Az alapító tagok jelenleg is fellépnek a csoporttal, de az idők során lényegesen megfiatalodott az elhivatott hagyományőrzőkből álló együttes. „Rendszeres résztvevői vagyunk a Tavaszi szél... népdal- versenynek, amelyet csoportunk akkori tagjai 1978-ben meg is nyertek. Népdalcsokrukkal jutalmul Kecskemétre, egy ottani fesztiválra is kiutazhattak. Az akkori repertoár bekerült a magyar népdal tárházába, s azóta időnként a Kossuth Rádióban is hallható” - árulta el Gál Erzsébet. Az asszonyoktól megtudtuk, a népviselet eredeti, valamennyien Balról: Gál Erzsébet, Földesi Erna, Szalai Aranka, Brath Margit, Brath Jolán, Brath Erzsébet, Brath Valéria, Gál Lídia és Gál Ilona (Csuport István felvétele) családon belül - édesanyjuktól, anyósuktól, távolabbi rokonaiktól - örökölték a becses ruhadarabokat. Ha mindenki eljön, tizen- ketten is vannak egy-egy próba és fellépés alkalmával. Tudják, a népdalt nem lehet költeni. Elsősorban Kodály Zoltán és Ágh Tibor gyűjtése alapján, balladás könyvekben, a Ghymes együttes gyűjtésében és előadásában is szereplő dalokat adnak elő. A közelmúltban szerepeltek Geszte magyarországi testvértelepülésén, Csopakon is, ahol dalaikat nagy tapssal jutalmazták. A csoportot szerény lehetőségei szerint a helyi önkormányzat támogatja. Az éneklőcsoport igyekszik elsősorban olyan meghívásokat elfogadni, amelyek esetében a szervezők legalább az utazási költségeket téríteni tudják. A tavalyi V. Kárpát-medencei Népdalverseny egyik részvevője- ként elnyerték e megmérettetés nagydíjat. Tavaly októberben egyedüli hagyományőrzőként képviselhették a népi éneklőcsoportokat a Zene Világfesztiválján. Természetesen szívesen fogadják a meghívást a régióbeli falvakba és városokba is, hogy gesztéi népviseletben, ízes tájszólással adják tovább az őseiktől tanult dalokat, bús-keserű balladákat. (száz) Új ügyfeleket szeretne? Éljen az előnyös hirdetés lehetőségével Szülőföldünkben. az Új Szó regionális mellékletében! Területi üzletkötőink ellátogatnak Önhöz, és megoldást javasolnak. Kapcsolatfelvétel: Érsekújvár: Kis Péter, tel: 0905/413 623 e-mail: peter.kis@ujszo.com Dunaszerdahely, Gálán ta: Roskó Péter, tel: 0905/551 957 e mail: peter.rosko@ujszo.com Nagymegyer: Kováts István, tel: 0905/646 843, e mail: amethyst@centrum.sk Rimaszombat: Silling Géza, tel: 0907/255 600 Somorja: Méry Erzsébet, tel: 0905/145 920 e mail: heureka@nextra.sk jó befektetés! SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
