Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-22 / 43. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 22. Fókuszban: a szülőföld alap 3 Fanyalogva üdvözölték a határon túli magyarok képviselői a Szülőföld Alap budapesti létrejöttét Alap-szinten jutatott támogatás BugárBéla: meg kell várni, mi lesz a Szülőföld Alappal kapcsolatos végrehajtó rendelkezésben (Somogyi Tibor felvétele) RENDELKEZÉSEK A Szülőföld Alapról szóló törvény A magyar Országgyűlés által elfogadott törvény kimondja: A támogatás kedvezményezettje lehet: a) a szomszédos államokban életvitelszerűen tartózkodó, magát magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait a támogatásából tevékenyen elősegítő más személy, b) magyarórszági vagy szomszédos államban lévő önkormányzat, továbbá c) szomszédos állam területén működő azon szervezet, amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye. (3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magánszeméllyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek. (4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt tulajdonában álló (részesedésével működő) vállalkozás, valamint bármely azon szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet folytat. A következő célok körébe tartozóan igényelhető a támogatás: a) magánszemély: nevelésoktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a kedvezménytörvény 14. §-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz támogatás, felsőoktatási ösztöndíj; szociális jellegű juttatások (rászorultsági alapú jövedelem kiegészítések); a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatos célok; b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi szervezet (ide értve a kedvezménytörvény 18. §-ában említett szervezetet is), valamint önkormányzat: alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátása. c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége: az Európai Unió által is támogatott határmenti program; magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen kisebb utak építése, kommunális célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvér-települési kapcsolatok kialakítása, erősítése, az Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése; d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ezen belül különösen mikro-, kis- és közepes vállalkozás tevékenységének fejlesztése. A törvény külön utal a kedvezménytörvényre: „E törvényt megelőzően, a határon túli magyarság rendszerszerű támogatásának precedensét képezve a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény lépett hatályba. Mivel e törvénnyel párhuzamosan támogatások nyújtására ad módot, így szükséges elhatárolni, és e törvénytől függetlenné tenni a másik jogszabály alapján nyújtott támogatásokat.” Nem tudni, mennyi pénz és milyen elosztásban jöhet Bizonytalan helyzetben a Szövetség a Közös Célokért ÚJ SZÓ-HÍR Egy héttel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés a Szülőföld Alapról szóló jogszabályt. A Magyar Koalíció Pártja egyrészt üdvözölte, másrészt nem teljesen elégedett, hiszen Budapest a külhoniakról megkérdezésük nélkül döntött. A legélesebben Duray Miklós fogalmazott, szerinte a törvény üres, mely a már létező támogatási rendszereket is tönkreteheti. Az új alapról Bugár Bélát, az MKP elnökét kérdeztük. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a véleménye a Szülőföld Alapról? Több kifogásunk volt, és amikor januárban Kasza Józseffel Budapesten a magyar miniszter- elnöknél jártunk, kértük,'folyjon tanácskozás a szülőföldprogramról, a létrehozandó alapról, ellenkező esetben ismét rólunk döntenek - nélkülünk. Megegyeztünk, január utolsó és február első napján lesz szakmai tanácskozás, amire sor került. Ott elhangzottak bizonyos módosító javaslatok, ezeket írásban is elküldtük az illetékeseknek, múlt hétfőn azonban az Országgyűlés úgy szavazta meg a Szülőföld Alapról szóló törvényt, hogy egyetlen módosító javaslatot sem vettek figyelembe. Ez arra készteti az embert: ne csak ráncolja a szemöldökét, hanem mondjon is valamit, ám egyelőre csak azt jegyezném meg: a puding próbája az evés. Vagyis megvárjuk, a gyakorlatban mi fog történni, s a magyar kormány a határon túli magyarok többsége által támogatott észrevételekből mit fog elfogadni. Ha semmit sem vesznek figyelembe, el fogunk gondolkodni azon, érdemes-e szakmai tanácskozásokat tartani. Minden bizonnyal a törvénnyel kapcsolatban készülő végrehajtó rendeletre céloz. A. Nagy László, aki részt vett az említett szakmai egyeztetésen, bízik benne, hogy a kormány- rendeletbe építik majd a határon túliak azon elképzeléseit, melyeket a végső szavazás előtt álló törvénybe már nem dolgoztak bele. Mi nem hiányozhat semmiképpen a végrehajtó rendeletből? A jogszabály záró rendelkezésének 12 cikkelye, annak negyedik pontja arról szól, hogy a kormányt felhatalmazta a parlament arra, az eddigi támogatási rendszereket olvassza be a Szülőföld Alapba. Nem szeretnénk, ha ez megtörténne. Ha erre mégis sor kerül, szétverik azt a rendszert, mely évek óta működik, s könnyen ellenőrizhető - elég az alkuratóriumok munkájára gondolni, melyek ajánlásai alapján az adott főkuratórium Budapesten meghozza döntését. A különféle kuratóriumokban a határon túli magyarok jelenleg elvégzik a munkájukat, s javaslatot tesznek Budapestnek, viszont a Szülőföld Alapnak lesz egy 15 tagú igazgatótanácsa, mely összetételével kapcsolatban kételyek merülnek fel. Hét tag kinevezését a magyar miniszterelnök konzultálhatja a határon túli magyarokkal, egy személyről teljesen egyedül dönthet, a maradék hét személyt a külügyminiszter választja ki. Az igazgatótanácsot tehát eleve máshogyan állítják össze, mint idáig szokás volt. A tagokat nem a parlament, hanem a kormány nevezi ki, ami nem biztos, hogy jó. Ugyanakkor előfordulhat, hogy e téren is meg tudunk egyezni. A jelenlegi tapasztalat viszont nem azt mutatja, hogy amiről megállapodtunk, az megvalósult, ezért óvatosak vagyunk. Ezenkívül a törvény tartalmaz egy olyan részt, mely mintha arra utalna, hogy a státustörvényt módosítani kellene - ez nem biztos, de amikor a szakértőink rákérdeztek, nem kaptak egyértelmű, megnyugtató választ. Duray Miklós lapunknak azt mondta, szükség lenne stratégiai koordinációs bizottságokra, melyekben a határon túli magyarok képviselői is helyet kapnának, ellenkező esetben a programokat lenyúlhatná egykét erős vállalkozó. A. Nagy László szerint a koordináló szerepet a MÁÉRT vállalhatná fel. A MÁERT-ot ki hívja össze? Már ezzel probléma lehet. Másrészt az ígéret alapján mintegy 25 milliárd forint lesz a Szülőföld Alapban, de ez csak kölcsön formájában áll majd rendelkezésre. Ha arra gondolok, hogy Magyarországon a kamatláb kétszer akkora, mint nálunk, egy szlovákiai vállalkozónak nem éri meg ebből a forrásból meríteni. Lehet, hogy egy erdélyinek igen. Csakhogy ez akkor is kölcsönrendszer lesz, nem pedig olyan fajta támogatás, melyből a kultúrát, az oktatásügyet és egyéb területet lehet érinteni. Ez egyfajta gazdasági támogatásnak a része, ugyanakkor arról nem beszéltünk - pedig kellene -, hogy az Európai Unióból is meg lehet pályázni különféle egyéb támogatásokat, s valószínűleg e téren kellene hamarább lépni. Nem látom, hogy az egyes konkrét lépéseket hogyan fogjuk megvalósítani, ami viszont politikai akarat kérdése. Az MKP Országos Tanácsa elfogadott egy határozatot, melyben kifejezi aggályát amiatt, hogy a magyar kormány a határon túli magyarokat érintő kérdésekben nem egyeztet következetesen a MÁÉRT tagjaival. Az OT elvárja, ezentúl ne hozzanak döntéseket az érintettek véleményének ismerete nélkül. Hogyan lehet rávenni Budapestet, hogy többé ne alkalmazza a rólunk nélkülünk elvet? Sajnos, nincs olyan eszköz a kezünkben, mellyel rá tudnánk bárkit is kényszeríteni arra, hogy kikérje a véleményünket. Előfordulhat az is, hogy végül azt mondjuk: ezek után nincs értelme tárgyalni. Csakhogy ez a hozzáállás kinek segít? Eléggé faramuci helyzet alakult ki. Még egyszer: meg kell várni, mi lesz a Szülőföld Alappal kapcsolatos végrehajtó rendelkezésben, s utána eldöntjük, hogyan tovább. Az biztos, jelenleg nem beszélhetünk együttműködésről. Vagyis egyetért A. Nagy László kijelentésével, hogy a külhoniaknak nem marad más hátra, csak a magyar kormány jóindulatára és megértésére hagyatkozni? Teljes mértékben, amivel van némi negatív tapasztalatunk. Elég arra gondolni, a magyar kormány milyen módon kapcsolódott be a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos kampányba, s milyen demagóg érveket hozott fel. Ezt nagyon nehéz lenyelni. Mindezek után milyennek tartja jelen pillanatban a magyar-magyar viszonyt? Kimértnek. Az MKP részéről van politikai akarat javítani a helyzeten: pozitív, baráti jellegű viszonyt szeretnénk, de a tapasztalatok alapján, sajnos, most erről nem beszélhetünk. Pozsony. A Szülőföld Alap a Szövetség a Közös Célokért szervezet munkáját is nehezítheti. A szülőföldprogram és a határon túliak támogatása kapcsán kialakult vita anyagi szempontból bizonytalan helyzetet teremtett, s fennáll a veszély, hogy a szövetség nem tudja fenntartani irodáit, mert nincs pénze. „Az összes szlovákiai magyar civil szerveződés alultáplált, ami - sajnos - azzal is összefügg, hogy a kisebbségi finanszírozási törvényt a mai napig nem fogadták el, az pedig nem tisztázott, hogy Magyarországról az egyes alapítványokból vagy ebből az új Szülőföld Alapból mennyi pénz fog jönni Szlovákiába. Fogalmunk sincs, az SzKC mire számíthat, de ugyanez vonatkozik a szövetség egyik alapító szervezetére, a Csemadokra is” - mondta lapunknak Száraz József, a Csema- dok elnöke az SzKC tegnapi elnökségi ülése után. Szerinte jó lenne, ha a szövetség legalább alap szinten folytathatná tevékenységét, mert a szervezet 11 regionális irodája a magyarigazolványok körüli ügyintézésen kívül egyéb feladatokat is ellát. „Budapest felől egyelőre nem kaptunk biztosítékot arra, mennyi pénz, mikor és milyen elosztásban jöhet majd. Csak meg nem erősített forrásból, pletykaszinten eljut hozzánk egy-egy hír, ám semmi sem biztos, ami nagyon nyugtalanító” - tette hozzá, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉG, HÓZÁPOROK; 1-5 FOK A Nap kel 06.48-kor - nyugszik 17.24-kor A Hold kel 15.24-kor- nyugszik 06.32-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, apad; Medve: 250, apad; Komárom: 240, apad; Párkány: 170, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0G1A Eleinte mindenütt borult égboltra, jobbára havazásra, hózáporokra kell számítanunk, amely a síkságokon esőzésbe csap át. Nyugaton átmeneti felhősödés lesz jellemző. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1-5 fok körül alakul. Élénk keleti irányú szél fúj. Az éjszakai hőmérséklet -1 és -5 fok között valószínű. Holnap délkeletről enyhe meleg légáram érkezik fölénk; havas esőre, hózáporokra, nappal 1 és 5 fokos hőmérsékletre számíthatunk. KIJEVQ Ma leginkább a szív- és érrendszeri, valamint a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködőket viselheti meg az időjárás. Gyakoribb lehet a hát- gerincbántalmak miatti fejfájás, míg az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. Romlik az összpontosításunk, és légúti nehézségek, valamint ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is felléphetnek. A gyengébb idegzetűek esetében az időjárás akár depressziós rohamot is előidézhet.
