Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-21 / 42. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 21. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szí.) 18 MÚZEUM: Cseh álom (cseh) 19.30 AUPARK-PALACE: Aviator (am.) 16.30,18.30, 19.40, 21.40 Kalandférgek (am.) 12.50, 15.40, 17.40 Az operaház fantomja (am.) 14.50, 17.50, 19.30, 20.50 A holnap világa (am.) 13.40,15.50 A nemzet aranya (am.) 14.40,17.20,18.20,20,21.20 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 13,15.30,18.10,20.20 Ray (am.) 16.40 Nagy Sándor, a hódító (am.) 20.10 Blade: Trinity (am.) 15.10, 17.30, 19.50 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.10, 18.20.20.30 Kerülőutak (am.) 14 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 16.30, 19, 21.50 A lélek mint kaviár (cseh) 14.10,18.50 Két szótaggal lemaradva (szí.) 16.20,21 PÓLUS - METROPOLIS: Az operaház fantomja (am.) 13.20, 16.10, 17.15, 18.50, 20 Kalandférgek (am.) 14.15.17.45.19.40, 20.40 Aviator (am.) 14.10,16.25,17.25,19.40, 20.40 A nemzet aranya (am.) 13.10, 15.45, 18.20, 20.55 Blade: Trinity (am.) 16.05,18.15, 20.25 Ray (am.) 13.35, 21.20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 19.25 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 13.30,17.20 Két szótaggal lemaradva (szí.) 15.40 Kerülőutak (am.) 21.30 Nagy Sándor, a hódító (am.) 14.05 A hihetetlen család (am.) 13,15.25 KASSA DRUŽBA: Hosszú jegyesség (fr.-am.) 19 CAPITOL: Wicker Park (am.) 16,18,20 TATRA: Blade: Trinity (am.) 16,18, 20.15 ÚSMEV: Az operaház fantomja (am.) 16,19 HBBHBMMI DÉL-SZLOVÁMA MMMNi SZENC - MIER: Kóristák (fr.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Korcs szerelmek (mex.) 17, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nagy Sándor, a hódító (am.) 17 PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 14.45,17.30, 20.15 Csudafilm (magy.) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Fűrész (am.) 18.30, 20.30 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 16 Hölgyválasz (am.) 13, 15.15, 17.30,19.45 Kaptár 2.-Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16.15 Közelebb! (am.) 14,16,18, 20 Lucky Luke és a Daltonok (fŕ.-ném.-sp.) 13.15, 15.30 Micimackó és a Zelefánt (am.) 14.30,16.15,18 Nagy zűr Korzikán (ff.) 14 A nemzet aranya (am.-) 17.30,20 Ray (am.) 13.30 Sorsta- lanság (am.) 14.30,17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 18.15, 20.15,22.15 Vejedre ütök (am.) 13.30,15.45,18,20.15 Gömöri utazás a költészet örök csillagai alatt Fábry Zoltán öröksége LAPAJÁNLÓ A háborúkkal és diktatúrákkal teljes huszadik század végével sok minden lezárult, a történelmi méretű magyar dilemmákat és konfliktusokat azonban nem oldotta meg és nem zárta le a történelem. „... nem kaptunk választ a gyötrel- mes »trianoni kérdésekre«: nem jött létre hiteles és hatékony megoldás sem a magyarság határok által történő nemzeti megosztottságának kérdésére, és ugyancsak nem kapott választ a szomszédos népekkel (szlovákokkal, ukránokkal, románokkal, szerbekkel, horvátok- kal, szlovénekkel) kialakítandó együttélés folyamatos dilemmája” - írja Pomogáts Béla a Fábry Zoltán öröksége a 21. század elején című írásában, melyet az Irodalmi Szemle februári száma közöl. Fábry Zoltán „időszerűségét” a „kérdésfeltevésekben, a problémák iránt megmutatkozó szellemi és erkölcsi érzékenységben, vagyis a nemzeti sorskérdések felvetésében” látja, s nem azokban az „ideológiai” keretekben, melyet az író azokban az években felvállalt. „Az igazán fontos tapasztalatok és állásfoglalások ugyanis nem a pártpolitikai hovatartozás dimenziójában, hanem ennél jóval mélyebben: a közösségi gondolkodásnak és erkölcsiség- nek az emberi személyiség mélyrétegeiben található szintjén jöttek létre” - vallja az irodalomtudós, talán azoknak is, akiket ilyen „prózái kérdések” (éppen önös, személyes érdekeik okán!) nemigen foglalkoztatnak. A folyóirat köszönti a 85 éves Lehocky Terézt, a 65 éves Tóth Elemért, és a 60 éves Görömbei Andrást. Lehocky Teréz novellával, Tóth Elemér verssel is ünnepli a jeles évfordulót. A szépirodalmi rovatban olvashatjuk többek között Németh István verseit, Duba Gyula regényrészletét, valamint Pereszlényi Sándor A száműzött című elbeszélését. Magyar írók gömöri utazásáról szól Mács József jegyzete, abból az alkalomból, hogy szülőfaluja díszpolgárrá fogadta Tőzsér Árpádot. A Könyvről könyvre rovatban L. Erdélyi Margit A retorikai-stilisztikai alakzatok világa című kiadvánnyal foglalkozik, s közli a lap Vajda Barnabás tanulmányát a pszichoanalitikus irodalom kérdéseiről. Neszméri Tünde tanulmányát is közli a folyóirat, melyben a szerző Závada Pál két regényét, a Jadviga párnája és a Milota címűeket vizsgálta azzal a céllal, hogy kimutassa, a szerelmi és családtörténete mellett miként jelennek meg a kisebbségi lét, nevezetesen a magyarországi szlovákok problémái a regényben, (zsolt) kivim. r.vr. '*» 2.S/J.M!2tm. ftnwÁr rí Ara»,, sk Tcth Elén ér, K*metí latvén, F étin Ki roty versei Ialary ?olrin wímv a lijaual «•kjat S,út-W«UfllU j*»> LEHOCKY TIXtíT ÉS B*TO\htJiCÚRÓOTH AMIK itt Kú&iiftH élei. Ralisa ptíyi. megStii Miön r**»i um*y istiéi »An?» • W» «Wvíjte. “ Terr* Miva élnwal L llrdéht MíĽjšt: A/ iZ&ätiMaflásói IRODALMI SZEMLE 2005 2 IRODALOM a KRITIKA CYj'Á MSADALOMrUPOMÁVV Komjáti Zsolt, a fiatal, pályakezdő alkotó a nagy kassai elődök nyomdokain haladva teszi fel saját kérdéseit Az erő, amely megvéd „Mert a tehetség kevés. Az értelem is kevés. A műveltség is kevés ahhoz, hogy valaki művész legyen.” SZASZÁK GYÖRGY „Mindehhez végzet kell, melyet nem lehet félreérteni, s melyet semmiféle emberi erő vagy szándék nem tud megmásítani” - idézték Márai Sándor szavait Komjáti Zsolt első jelentős bemutatkozása alkalmával szülővárosában, Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeum kiállítótermében megrendezett kamaratárlatának megnyitóján - s hadd tegyem mindjárt hozzá: több szempontból sem véletlenül! Noha Komjáti még nagyon fiatal - kétezerben érettségizett a kassai Márai Sándor Gimnáziumban, jelenleg pedig a budapesti Képzőművészeti Egyetem harmadéves hallgatója a képgrafikai szakon -, már most megállapítható, a végzet adta kezébe a ceruzát. Szóbeli megnyilatkozásaiban visszafogott ugyan, ám aki ismeri, az tudja róla, a rajzművészettől őt már nem lehet eltántorítani. Mivel a fenti Márai- idézetet saját maga választotta metszetei és rajzai bemutatásához, nem hallgathatom el, hogy ez a megnyilatkozása rokonítja a nagy kassai festővel, Jakoby Gyulával, aki ugyanilyen idős korában igaza teljes tudatában vágta oda az elismert, nagy mesternek, Halász Hradil Elemérnek, hogy ő a cipője Komjáti Zsolt (Csonka Sz. György felvételei) talpától a feje búbjáig művésznek érzi magát. Halász annak idején csak annyit mondott Jakobynak: „ezt be is kell bizonyítani!” Jakoby ezt megtette, és Komjáti Zsolt is tudja, számára sincs menekvés. Ha elfogadjuk azt a régi megállapítást, miszerint a „művészetben mindent szabad”, azaz a művészet határtalan, látnunk kell, a fiatal alkotó egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Nos, nem is a könnyű helyzeteket keresi ő, hanem a kihívásokat, miközben azt is tudja, hogy végső soron minden azon múlik, mennyire meggyőző a műalkotás - s hogy ezért őszinteségre kell törekednie, nem lehet hazug és kiagyalt egyetlen rajza sem. Úgy tűnik, Komjáti Zsolt tehetségének csiszolása mellett műveltségét is tudatosan építi, és talán a végzet is segítette abban, hogy eddig nem tévedt el a posztmodern útvesztőiben. Alighanem a javára szolgált, hogy a már említett elődök, Márai és Jakoby mellett ezek szellemi társának, Kosztolányinak az életművében is elmélyedt. Főként a Néró, a véres költő című regénye gyakorolt rá nagy hatást, melyben Kosztolányi rendkívüli megjelenítő erővel ábrázolta a szellem és erőszak feszültségét. Komjáti Zsolt egy fél évig élt e könyv hatása alatt, és újragondolva, újraértelmezve a dilettáns gátlástalanságának mibenlétét, eredeti szemléletmódról tanúskodó rézmetszeteket készített. Mostani kassai kiállításán egyebek mellett ezek is igazolják, hogy jó úton indult el. A NÉRÓ című sorozatot a Hogy kiszorítsák belőle a hangot című rézmetszettel kezdi Komjáti, amely a drasztikus akarás remek láttatása, és - elegáns gondolati ívet alkotva - a Nagy művész cíművel zárja. Utóbbi címet akár idézőjelbe is tehette volna, hiszen itt a disznópofájú császár egy vályú végére teszi a fejét, miközben rádőlnek a hivatott művészek által alkotott oszlopok. Komjáti ezeken a metszeteken szuggesztíwé teszi és (meta)kom- munikációs helyzetbe hozza az emberi testet, miközben - és ez nagy erénye - soha sem esik túlzásba. Mindent tudatosan tesz. Kompozíciói ezért világosak, tiszták és jól felépítettek. A tudatosság a kiállított anyag sorrendjében is megmutatkozik. Nyilvánvalóan annak is megvan az oka, hogy a NÉRÓ-sorozatot már nem a Kosztolányi regényéből vett idézet jegyében készült metszettel, hanem egy Nietzsche-idézet - „Társaságomban csak a sast és a vad szeleket tűröm meg” - gondolatiságában fogant rajzzal zárja. Ez idő tájt egyébként ez az utóbbi idézet jellemzi talán leginkább a tehetséges fiatal alkotóművészt. Ha megnézzük Komjátinak az említett sorozaton kívül kiállított egy tucatnyi további rajzát, akkor azt is láthatjuk, hogy olyan sodró erejű vizuális üzenetekről van szó, amelyek akkor is elmélyült mondanivalót hordoznak, amikor a művész történetesen azt írja alkotása alá: Nem beszél, eszét megtartja magának. Másként mondva: Komjáti Zsoltot nem kell féltenünk a magánytól, hiszen - Máraival szólva - az az erő, amely megalkot egy művet és felépít egy életet, képes megvédeni is. Komjáti Zsoltban pedig ott munkál ez az erő. Várjuk hát képekbe kódolt további kérdéseit és válaszait, mert úgy érezzük, ezek hozzánk és rólunk szólnak, hol derűvel töltve el a lelkünket, hol felkavaró érzelmeket kiváltva belőlünk, hol meg töprengésre késztetve. OTTHONUNK A NYELV Béke Utcai Alapiskola HURKA KATALIN Ha egy ó.osztályos tanuló ezt az intézménynevet a címben feltüntetett módon írja tollbamondásában, előfordulhat, hogy a megérdemeltnél rosszabb jegyet kap. A tanító néni ugyanis a tollbamondás-gyűjteményre hivatkozik. Ha ugyanez a tanuló a Béke téri földrajzi névben az első tagot nagy kezdőbetűvel írja, szintén kaphat dolgozatára rosszabb érdemjegyet. A tanító néni ebben az esetben a tankönyvre hivatkozik. Hogy ez miért fordulhat elő? A nyelvészek nagy része egyetért abban, hogy a tulajdonnevek írása a magyar helyesírás egyik legnehezebben elsajátítható része, s néha nehezen követhetőek és nem egyértelműek A magyar helyesírás szabályainak (11. kiadás, 1984) magyarázatai sem, de a szabályzat a fent említett két esetben pontosan fogalmaz. Nézzük a két példát külön-külön. A Béke Utcai Alapiskola intézménynév, írásmódjára a szabályzat 187. pontja vonatkozik: „A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében - az és kötőszó, valamint a névelők kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk. - Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnév vagy az azzal egyenértékű tag (ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk”, vagyis ennek megfelelően: Béke Utcai Alapiskola, Béke utcai alapiskolai. Szuchy Magdolna 1992-ben megjelent Tollbamondás-gyűjtemény című kézikönyvének 41. oldalán azonban a következő mondatot találjuk: „Gergő édesapja technikus, a hajógyárban vállalt munkát, édesanyja pedig a Béke utcai Alapiskola tanítónője”. A Béke tér a különírt elemekből álló földrajzi nevek csoportjába tartozik, helyesírására a 182. szabálypont vonatkozik: „A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd stb. szót különbjük az előtte álló névrészektől. - Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá”; eszerint tehát: Béke tér, Béke téri. Szuchy Magdolna Magyar nyelv az alapiskola 6. osztálya számára (1998) című tankönyvének 62. oldalán a földrajzi nevek -i képzős alakjainak helyesírásáról viszont a következőket olvashatjuk (táblázatba foglalva): „Béke tér, béke téri; Csillag utca, csillag utcai; Fő út, főúti-ha az előtag köznév vagy melléknév: kisbetűvel kezdjük.” A tankönyv 51. oldalán újabb hibát fedeztem fel. Itt a kötőjellel ösz- szekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek helyesírásáról alapvetően helyesen állapítja meg a szerző, hogy a „tenger, óceán, öböl, sziget, félsziget, hegy, hegység, síkság, medence utótagot kisbetűvel kezdjük, és kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz: Márvány-tenger, Szalami- szi-öböl, Fülöp-szigetek [...]. Az utótagot csak akkor újuk nagy kezdőbetűvel, ha önmagában is használt tulajdonnév: Al-Duna, MagasTátra.” Az viszont, hogy a szabályok előtt felsorolt példák között az Északi-Középhegység utótagja nagy kezdőbetűvel szerepel, egyértelmű hiba, mivel a középhegység nem tulajdonnév, csak földrajzi köznév. A helyes alak tehát: Északiközéphegység. (A helyesírási szabályzatban a 176. pont példái között megtalálható a Dunántúli-középhegység.) Hogyan maradhatnak a lektorok által is ellenőrzött tankönyvben és kézikönyvben ilyen hibák? Előfordulhat, hogy a pedagógusok akár évekig rosszul tanítják a helyesírást, rosszul javítják a gyerekek dolgozatait? Csak bízhatunk abban, hogy nem, hiszen a pedagógusok remélhetőleg nemcsak a tankönyvekre támaszkodnak, hanem használják a helyesírási szabályzatot és a tanácsadó szótárakat is. Mégis meg kellene találni a megoldást, hogyan javíthatók ki a hibák a már megjelent, évek óta használatos tankönyvekben. www.gramma.sk Komjáti Zsolt: Hogy kiszorítsák belőle a hangot (rézkarc)
