Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-21 / 42. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 21. RÖVIDEN Jóváhagyták a kivonulás tervét Jeruzsálem. Az izraeli kormány tegnap jóváhagyta a Gázai övezetből és Ciszjordánia négy településéről való kivonulást - jelentette be Ariel Sáron miniszterelnök hivatala. A miniszterek 17:5 arányban szavazták meg a kivonulást. Ez az első eset, hogy egy izraeli kabinet szabad utat adott zsidó telepek felszámolásához olyan megszállt palesztin területeken, amelyeken a palesztinok önálló államukat szeretnék megteremteni. Az izraeli főügyész döntése értelmében 5 hónapot kap az elköltözésre az érintett 8 ezer telepes. (MTI) Hazarendelték a nagykövetet Ríjad. Szaúd-Arábia hazarendelte konzultációra budapesti nagykövetét azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök „arab terroristáknak“ nevezte a sza- úd-arábiai futballválogatottat - közölte egy szaúd-arábiai külügyi illetékes Rijádban. A kormányfő kijelentése után az arab országok Budapesten delegát diplomáciai képviselői rendkívüli tanácskozást tartottak, ám úgy nyüatkoztak, hogy az eset nem fog kárt tenni Magyarország és az arab világ kapcsolataiban. (MTI) Jobban van II. János Pál pápa Vatikánváros. A pápa láthatóan jobban van, influenzája után köhögésekkel megszakítva, de képes volt elmondani vasárnapi úrangyala bevezetőjét, csak az imádságot olvasták fel helyette a Szent Péter téren a szokatlanul hűvös idő ellenére összegyűlt sok ezer hívő és az egyházfő állapotára kíváncsi érdeklődő előtt. (MTI) II. János Pál a kórház elhagyása után egy hetet pihent, s apostoli ablakában most valóban frissebben jelent meg (TASR/EPA) Ciprusi szavazás az újraegyesítésre Nicosia. A ciprusi újraegyesítést támogató, eddigi kormányzópárt szerezte meg a relatív győzelmet az Észak-ciprusi Török Köztársaságban vasárnap rendezett választásokon az első eredmények szerint. A leadott szavazatok 18 százalékának összeszámlálása alapján a Mehmet Ali Tálát ügyvezető kormányfő vezette Republikánus Török Pártra a szavazók 46 százaléka adta voksát. A Dervis Eroglu irányította ellenzéki Nemzeti Egységpárt, amely hevesen ellenzi a Kofi Annan ENSZ-főtitkár készítette újraegyesítési tervet, a voksok 31 százalékát szerezte meg. (MTI) Indonéziában és Thaijoldön tett látogatást két volt amerikai elnök, Bili Clinton és id. George Bush, hogy az ENSZ és az amerikai kormány megbízásából segítsék a decemberi földrengés és a szökőár által a térségben okozott károk nagyságának felmérését. Felhívást intéztek a világ közvéleményéhez: ne feledkezzen meg a katasztrófa áldozatává vált országokról és segítse talpra állásukat. (Reuters) A kereszténydemokrata miniszterek önként nem hagyják el posztjukat Stanislav Gross kiskapuja Prága. Csehországban újra erőteljesen kiéleződött a kormányválság, miután a szombati koalíciós tárgyaláson összeveszett a szociáldemokrata és a keresztény- demokrata párt vezetése. KOKES JÁNOS A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU- ČSL) vezetése szombaton délelőtt több mint három órán át tárgyalt, de nem jutott közös nevezőre a kormányválság, illetve a két párt közti nyűt vita megoldását illetően. A két párt vezetése az újságírókkal közölte: a kereszténydemokraták Stanislav Gross miniszterelnök távozását követelik a kormány éléről. Gross a szociáldemokraták nevében pedig felszólította a kereszténydemokratákat: hagyják el a kormányt, ha nem bíznak benne. Ha ezt nem teszik meg önként, akkor saját maga lép és javasolni fogja az államfőnek a három kereszténydemokrata miniszter leváltását. Mindezek ellenére Gross hagyott egy kiskaput, amikor megjegyezte: ha a 3 miniszter a szerdai kormányülésig nem nyújtja be lemondását, azt úgy fogja értékelni, hogy a KDU-ČSL megváltoztatta álláspontját, és támogatja a koalíciót és a kormányfőt. Miroslav Klaousek, a KDU-ČSL elnöke kijelentette, hogy a párt miniszterei önként nem hagyják el posztjukat. A kereszténydemokraták kezében van a külügyi, a közlekedési és távközlési, valamint a környezetvédelmi tárca. A 3 miniszter egyben a párt alelnöki tisztségét is betölti. A legkisebb koalíciós tag, a Szabadság Unió-Demokratikus Unió Gross és a keresztény- demokrata pártvezető személyes ellentétének minősítette a vitát. A problémák január végén kezdődtek, amikor egy prágai lap nyilvánosságra hozta Gross korábbi lakásvásárlásának finanszírozása körüli visszásságokat, illetve felesége megkérdőjelezhető vállalkozásait. A vita azután terebélyesedett kormányválsággá, miután a napokban a kereszténydemokrata pártelnök az üggyel kapcsolatban lemondásra szólította fel a szociáldemokrata kormányfőt, aki ezt elutasította. A szociáldemokraták vezetése és a parlamenti frakció a szombati koalíciós tárgyalás után közölte: továbbra is kiállnak Gross mellett. A kormányfő ennek ellenére közölte: szerdáig szabadságon lesz. (A cseh kormányválság eseüeges gazdasági következményeiről a 7. oldalon olvashatnak) Több mint negyvenszázalékos részvétel mellett nyolcvan százalék támogatta Spanyol igen az EU-alkotmányra ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. A szavazók 78,5 százaléka voksolt igennel az Európai Unió alkotmányára a tegnapi spanyolországi népszavazáson. Az eredményt az Ipsos közvéleménykutató intézetnek és a TVE televíziónak közös exit poll felmérése alapján tették közzé közvetlenül az urnák 20 órai zárása után. A szavazóhelyiségből kilépők megkérdezésén alapuló felmérés szerint a szavazók 16,2 százaléka szavazott nem'mel. A referendumon a szavazásra jogosultak 41,5 százaléka adta le a voksát. Minden exit poll nagyarányú győzelmet jelzett az igennel szavazóknak. Az alkotmányos szerződés jóváhagyására buzdította az embereket az összes fontos politikai párt. Elsőként a spanyolok szavaztak az Európai Unió alkotmányáról. Az országban szinte páratlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, több mint 100 ezer rendőr állt készenlétben az esetleges, mindenekelőtt az ETA baszk szeparatista szervezet részéről fenyegető terrorcselekmények elhárítására. (MTI) Önkénteseket toboroznak félkatonai alakulatokba Irán felkészül egy amerikai rakétatámadásra MTI Teherán. Irán megkezdte a felkészülést a nukleáris létesítményei elleni esetleges amerikai rakétacsapásra és a támadás visszaverésére - jelentette tegnap a The Washington Times című amerikai lap a teheráni kormányhoz közelálló tisztségviselőkre hivatkozva. Meg nem nevezet iráni illetékesek szerint Teheránt komolyan aggasztják Washington kemény megnyilatkozásai és válaszlépéseket készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok vagy Izrael megpróbálná megsemmisíteni nukleáris objektumait. E célból önkénteseket toboroznak olyan félkatonai alakulatokba, amelyeket a szomszédos Irakban vethetnének be amerikai katonák ellen. Az iráni hadvezetés szerint ily módon „asszimetrikus” választ adnak az Egyesült Államoknak és pokollá változtatják Irak földjét az amerikaiak számára. Iráni katonai források kijelentették az amerikai lapnak, hogy országuk „15 percen belül válaszolni fog az Egyesült Államok vagy bármely más ország támadására”. Az iráni milíciák máris 7 millió főt számolnak, ezek gerillaháborút indítanának az agresszor ellen. Az amerikai kormány azt állítja, hogy békés úton, diplomáciai eszközökkel kívánja elérni az iráni atomprogram körüli vitás kérdések rendezését, s a katonai erő alkalmazása csak akkor kerülhet szóba, ha minden más lehetőség kimerült. Az első exit pollok a szocialisták győzelmét jósolták Választottak a portugálok MTI-HÍR Lisszabon. Az első exit poll felmérések eredményei szerint az ellenzéki szocialisták szerezték meg a legtöbb szavazatot a tegnapi előrehozott parlamenti választásokon Portugáliában, s minden valószínűség szerint abszolút többséghez jutottak a lisszaboni törvényhozásban. A mintegy 8,75 millió választópolgár a kontinentális Portugáliában és Madeira szigetén helyi idő szerint reggel nyolc órától (középeurópai idő szerint reggel kilenc óra) este hét óráig (közép-európai idő szerint este nyolc óra) járulhatott az urnák elé, míg az Azori-szi- geteken az időeltolódás miatt egy órával később nyitottak és zártak a szavazóhelyiségek. A megméretésen 11 párt vagy pártszövetség vett részt. Az előrejelzések is a szocialista ellenzék győzelmét tartották valószínűnek. A legutóbbi felmérések szerint támogatottságuk a választók körében 45-46 százalékos. Úgy tűnik, a 230 fős törvényhozásban sikerült legkevesebb 116 helyet szerezniük. Félmilliós nagygyűléssel ért véget szombat este Rómában az a béketüntetés, amelynek résztvevői az Irakban elrabolt olasz újságírónő szabadon bocsátását, az iraki háború befejezését és az olasz katonák hazahívását követelték. (Reuters-felvétel) BUSH TÖRTÉNELMI LÁTOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Mélyreható vitára semmiképp sem lesz lehetőség a csúcstalálkozón George W. Bush személyében először látogat kedden amerikai elnök az Európai Unió intézményeihez: a brüsszeli vizittől az elmúlt években meggyengült transzatlanti viszony jelentős javulása várható, ugyanakkor kiütköznek általa az unió intézményes és működési gyengeségei is. Az amerikai elnök útja jelzésértékű pozitív és negatív értelemben: pozitív, mert a kapcsolatok jobbításának amerikai törekvését mutatja, és negatív, mert azzal, hogy Bush kevesebb mint 3 óra alatt „lerendezi” a sokszereplős uniót (és még ugyanaznap, hasonló rekordidő alatt a NATÖ-t is), erősíti a kételyeket arra vonatkozóan, hogy egyenlő partnerként kezeli Európát. Az EU-ban udvarias lelkesedéssel néznek ugyan Bush látogatásának elébe, a lelkesedésből azonban teljes egészében kimarad egy fontos intézmény, az Európai Parlament. Az amerikai elnök - nem feltétlenül saját hibájából - lényegében nem vesz tudomást az unióban a demokrácia egyik megtestesítőjeként működő parlamentről. Bush elsőként az unió döntéshozó szervénél, a tagországok kormányait képviselő tanácsnál teszi tiszteletét, amely e ritka esemény ünneplésére állam- és kormányfői szinten ül össze e napon a fogadására (Szlovákiát az EU- és NATO-csúcson Ivan Gašparovič államfő és Mikulás Dzurinda miniszterelnök képviseli). Ezt követően az amerikai elnök ellátogat a végrehajtó testülethez, az Európai Bizottsághoz: e lépés miatt a szervezést ismét bírálatok érték, miután a biztonsági feltételek megteremtése a bizottságon jóval körülményesebb, ráadásul a kormányfői értekezleten jelen lesz Barroso európai bizottsági elnök is (igaz a bizottság tagjai nem). Ami a tényleges politikai kérdéseket illeti, várható, hogy azokban nem annyira a sokszereplős csúcstalálkozókon tesznek tényleges előrelépéseket, inkább a zártabb körű összejöveteleken, mint például a NATO- és uniós találkozókat követő kedd esti vacsorán Barrosóval, Javier Solana közös kül- és biztonságpolitikai EU-képviselővel és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel (az unió kormányfői tanácsának soros elnökével), valamint Bush belgiumi, németországi és szlovákiai kétoldalú látogatásain. Az EU-csúcson az idő rövidsége és a témák sokasága miatt a luxemburgi elnökségnek nem is volt más választása, mint kijelölni 10 témát és ugyanennyi kormányfőt, hogy ismertesse az EU álláspontját. Mélyreható vitára még így sem lesz lehetőség az amerikai elnök és európai kollégái között. Irakról Dzurinda, Iránról Schröder német kancellár, az európai integrációról Chirac francia elnök, a közel-keleti békefolyamatról Blair brit miniszterelnök, Oroszországról A- hern ír miniszterelnök, az Izraelnek és arab szomszédjainak nyújtott európai gazdasági segítségről Zapatero spanyol miniszterelnök, a terrorizmus elleni harcról Balkenende holland kormányfő, az ENSZ szegénység elleni Millenniumi Programjáról Persson svéd miniszterelnök, a balkáni helyzetről Schüssel osztrák kancellár vázolja az Európai Unió véleményét. (MTI, TASR)
