Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-18 / 40. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 18. RÖVIDEN Negyvenötről és ötvenhatról Moszkva. Úgy alakítjuk kapcsolatainkat, hogy 1956 soha többé ne fordulhasson elő - mondta Vlagyimir Pu- tyin elnök tegnap a Kremlben Gyurcsány Ferencnek. Putyin előzőleg megköszönte a ma­gyar kormányfőnek á 60 éve történt eseményekről adott értékelését, a Magyarország felszabadításáért elesett szov­jet katonák emlékének szen­telt figyelmet. Gyurcsány megismételte Putyin előtt: Magyarország hálás ezért a vörös hadseregnek és Szovjet­uniónak, és sohasem engedi a felszabadulást kisstílű politi­kai viták tárgyává tenni. A magyar miniszterelnök a hangsúlyt ismét az üzleti, kul­turális és tudományos együtt­működésre helyezte, hiszen az emberek azon mérik le a kormányok teljesítményét, hogy jobban élnek-e. A felek között elvi egyetértés szüle­tett a sárospataki könyvtár visszaadásáról. (MTI) A Duna TV új elnöke Budapest. Cselényi Lász­lót, az Uránia Nemzeti Film­színház igazgatóját választot­ta a Duna Televízió elnökévé tegnap a közszolgálati médi­umot felügyelő Hungária Te­levízió Közalapítvány kurató­riuma. A mintegy két órán át tartó tanácskozás végén ki­hirdetett eredmény szerint 25 testületi tag szavazott bizal­mat a jelöltnek, öten ellene voksoltak. (MTI) Közös európai nagykövetségek Madrid. Az uniós országok bezárhatják nagykövetségei­ket, és lehetővé tehetik egysé­gesített európai külpolitika ki­alakítását, ha a tagországokjó- váhagyják az Európai Unió al­kotmányát. Ezt Jósé Luis Rod­riguez Zapatero spanyol mi­niszterelnök mondta tegnapi rádióinteijúban. „A megerősí­tés előtt álló európai alkot­mány hitelességet kölcsönöz egy közös uniós politikának több színtéren” - véli Zapa­tero, akinek országa vasárnap népszavazáson nyilvánít véle­ményt az EU leendő alapok­mányáról. Szerinte Európa egységes hangon fog megszó­lalni biztonsági kérdésekben és a NATO-n belül is. Spanyol- országban az EU tagállamai közül elsőként tartanak refe­rendumot az EU-alkotmány tárgyában. Az új alaptörvény életre hívja az uniós külügy­miniszter, valamint az állam- és kormányfők alkotta Euró­pai Tanács által választandó uniós elnök tisztségét (MTI) Zapatero: a közös külképvi­seleti rendszer felváltaná a tagállamok nem EU-tagor- szágokban létesített nagy- követségeit (Képarchívum) A kneszet jóváhagyta a kivonulási törvényt - stop a házrombolásoknak Saronék hengerelnek Jeruzsálem. Elutasította és illegitimnek nevezte teg­nap a ciszjordániai és a gá­zai övezeti zsidó telepesek legnagyobb szervezete az izraeli parlamentben előző este megszavazott kivonu­lási törvényt. ÖSSZEFOGLALÓ A kneszet nagy többséggel fo­gadta el a gázai és észak-ciszjor- dániai kivonulásról szóló törvényt, amely az elköltözők kártérítéséről és a szembeszegülök megbünteté­séről dönt. A törvényjavaslatok a parlament különböző bizottságai­ban számos változáson mentek át, például az eredeti változathoz ké­pest jelentősen, majdnem duplájá­ra nőtt a kártérítésekre szánt ösz- szeg, jelenleg egymilliárd dollárral számolnak. Végül a második és harmadik olvasatban 59-en sza­vaztak mellette, és 40-en ellene, 5 arab képviselő pedig tartózkodott. Hatalmas vihart kavart a honvédel­mi miniszter, Shaul Mofáz döntése, hogy nem hosszabbítja meg a ve­zérkari főnök megbízatását a szo­kásos módon háromról négy évre, és így éppen a nyár elején, a gázai kivonulás előtt új vezetéssel mű­ködhet az izraeli hadsereg, miután az előző garnitúra készítette elő az elszakadást. Ráadásul éppen ekkor jár le a belső elhárítás és felderítés, a Sin Bét vezetőjének mandátuma is, úgyhogy a legmagasabb szinten személycserék árnyékában zajlik majd az 1967-ben elfoglalt terüle­tek egy részének visszaadása. A Júdea-szamáriai (Ciszjordá­nia) és Gázai övezeti Zsidó Telepek Tanácsának közleménye szerint a 8000, palesztin területeken élő te­lepest érintő törvény megszavazá­sával a kneszet elárulta a cioniz­mus értékeit és Izrael biztonságát. Egyik vezetőjük, Pinhas Waller- stein ismételten megerősítette: ké­szek akár a börtönbüntetést is vál­lalni, de folytatják a békés küzdel­met azért, hogy a kivonulásról nép­szavazás dönthessen. Ariel Sáron miniszterelnök korábban kategori­kusan elutasította népszavazás ki­írását a kérdésben. A ciszjordániai rabbitanács közleményben erősí­tette meg álláspontját, miszerint a törvény ellenkezik a Tórával (a zsi­dó vallási törvénnyel), amely tiltja a zsidók kiűzését földjükről, ezért érvénytelennek kell tekinteni. A palesztin öngyilkos merénylők családjával szemben megtorlásul alkalmazott házrombolások leállí­tását javasolta közbülső jelentésé­ben az izraeli hadsereg vizsgálóbi­zottsága. „A házrombolások gya­korlata a kívánttal ellenkező hatást vált ki, csak felszítja a palesztinok Izrael iránti gyűlöletét” - állapítot­ta meg az Udi Sáni vezérőrnagy vezette testület. Egy izraeli emberi jogi szervezet adatai szerint a má­sodik palesztin felkelés kirobbaná­sa óta eltelt négy évben az izraeli hadsereg buldózerekkel vagy rob­banószerrel több mint 660 házat tett a földdel egyenlővé, megtorlá­sul izraeliek ellen elkövetett me­rényletekért. A hadsereg korábban azzal érvelt, hogy a módszer haté­kony, mert a merénylők nem sze­retnék, ha szüleik hajlék nélkül maradnának. (MTI, t, ú) Csak a fiú ellen emelnek vádat Jeruzsálem. Az izraeli főügyész úgy döntött, nem emel vádat Ariel Sáron ellen egy hat évvel ezelőtti korrupciós ügy miatt. A kor­mányfő fia, Omri ellen azonban bírósági eljárás indul. Menahem Mazuz főügyész döntése három évi nyomozást zárt le azokkal a gyanúkkal kapcsolatban, hogy egy off-shore cégen keresztül tör­vénytelenül segítették külföldi adományokkal Sáron Likud párton belüli, 1999-es kormányfői választási kampányát. A vád szerint Omri és Sáron másik fia, Gilad 1,5 millió dolláros kölcsönt vett fel egy izraeli üzletembertől, és ebből fizették vissza azokat a pénze­ket, amelyeket a kampány során bizonyos személyek átutaltak Sáron támogatására. A miniszterelnök a vizsgálat során tagadta, hogy tudott volna a kampánypénzelés módjáról. Omri Sáron ellen csalás, okirat-hamisítás és hamis tanúvallomás címén emeltek vá­dat. Ugyanakkor elkerülte a pert Sáron mellett a kormányfő több közeli munkatársa, köztük Dov Weissglass főtanácsadó. Az ifjú Saront, aki időközben a Likud parlamenti képviselője lett, összesen akár 12 évi börtönre is ítélhetik. (MTI) Nem csökkent az USA fenyegetettsége - az al-Kaida változatlanul életképes CIA: tovább tart a terrorveszély ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Változatlan a ter­rorveszély az Egyesült Államok­ban - mondta első nyilvános be­szédében az új CLA-főnök. Porter Goss a szenátus hírszerzési bizott­ságának szerdai meghallgatásán arra figyelmeztetett, az al-Kaida autóbombával vagy hagyományos fegyverekkel támadhat Ameriká­ban, és csak idő kérdése, hogy mi­kor használ vegyi, biológiai vagy radiológiai fegyvert az Egyesült Államok ellen. Az új CIA-vezető, akinek ez volt az első nyilvános beszéde, hírszerzési forrásokra hivatkozva hangsúlyozta: bármi­kor bekövetkezhet egy újabb al- kaidás támadás amerikai terüle­ten. Szerinte ugyan az elmúlt években az USA és szövetségesei komoly károkat okoztak a terror­szervezetnek, ám az változatlanul életképes és fenyegető. Sőt - Goss szerint - még bin-Laden vagy a helyetteseként is számon tartott Zavahiri elfogása sem szüntetné meg az USA fenyegetettségét. A szenátusi meghallgatáson részt vett Robert Müller FBI-igaz- gató is. Müller szerint a terroris­ták eltökéltsége, hogy elpusztít­sák Amerikát, soha nem ingott meg, és az FBI információi szerint tömegpusztító fegyverek, például az úgynevezett piszkos bombák beszerzésén ügyködnek, (mr, m) Negroponte a hírszerzési igazgató Washington. John Negroponte diplomatát nevezte ki tegnap George Bush elnök az USA hírszerző szervezeteinek a munkáját összehangoló nemzeti hírszerzési igazgató (DNI) tisztségére. A posztot nemrég hozták létre a hírszerzés reformjáról elfogadott törvény alapján. A 65 éves Negroponte a múlt év júniusa óta Ame­rika bagdadi nagykövete, előtte pedig hazája ENSZ-nagykövete- ként szolgált New Yorkban. (MTI) Véleménykülönbség mutatkozik Julija Tyimosenko és Viktor Juscsenko között Háromezer cég újraállamosítása ORIGO Kijev. Ukrajna az elmúlt évek privatizációjának teljes felülvizsgá­latára készül. Viktor Juscsenko el­nök korábban még korlátozott szá­mú céget említett, Julia Tyimosen­ko miniszterelnök tegnap már azt közölte, hogy mintegy 3 ezer cég újraállamosítását tervezik. Az új ukrán vezetés szerint a pri­vatizációk idején sok vállalat az előző kormányhoz közeli vállalko­zókhoz került irreálisan alacsony áron. 1992 óta mintegy 90 ezer cé­get magánosítottak Ukrajnában, az egészen apró üzletektől a hatalmas nagyvállalatokig. Julia Tyimosenko megfogalmazása szerint az ügyé­szek összeállítottak egy 3 ezer cé­get tartalmazó listát, amelyek pri­vatizációját felül kívánják vizsgál­ni. „Visszajuttatjuk az államnak azokat a vállalatokat, amelyek ille­gálisan kerültek magánkézbe.” Egy nappal korábban Viktor Juscsenko elnök 30-40 ellenőrzendő nagyvál­lalatról tett említést, és azt mondta, a lista korlátozott lesz és utólag sem fogják bővíteni. Egy korlátlan számú céget tartal­mazó lista tovább rombolhatná a külföldi befektetők amúgy is töré­keny bizalmát Ukrajna iránt - véli az Economist Intelligence Unit szakértője. 2004-ben az Ukrajnába érkező külföldi működő tőke egy főre vetített összege 40 dollár volt ­a legalacsonyabb a szovjet utódál­lamok között. Az ukrán kormány­nak ezért kínosan ügyelnie kell ar­ra, hogy a magánosítások felülvizs­gálata ne tűnjön hasonlónak az Oroszországban zajló, sokak által teljes újraállamosításként felfogha­tó intézkedéssorozathoz. A privatizációs felülvizsgálat el­sőszámú célpontja a Krivorizstal acélipari vállalat, amelyet annak ellenére 800 millió dollárért ad­tak el a Valagyimir Kucsma volt elnök veje által fémjelzett konzor­ciumnak, hogy külföldi befekte­tők jóval nagyobb összeget aján­lottak érte. A cég egyébként a vi­lág egyik legnyereségesebb acél­ipari vállalkozása. Politikai merénylet? Nem. Jean-Claude Juncker luxembourgi kormányfő csak viccből fojtogatta Gerrit Zalma holland pénz­ügyminisztert az Ecof in-ülés előtt. A huszonötök pénzügyminisz­terei tegnap a Stabilitási Paktumról tanácskoztak. (TASR/AFP-felvétel) A kurdok nem akarnak teokratikus államot Hamarosan lesz kormányfő MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Csekély többségre tett szert az iraki síiták szövetsé­ge az alkotmányozó nemzetgyű­lésben a képviselői helyek elosz­tásánál -jelentette be a választá­si bizottság. A parlament 275 mandátumából a síita Egyesült Iraki Szövetség 140-et szerzett meg, a Kurdisztáni Szövetség 75- öt, az ideiglenes kormányt veze­tő Ijád Allávi Iraki Listája pedig 40-et, és 20 mandátum 9 kisebb pártnak jutott. A fontos döntések meghozata­lához kétharmados többség kell, így elsőként az államfő és két alel- nöke megerősítéséhez. A síiták és a kurdok együtt rendelkeznek e többséggel, és szándékukban is áll összefogni. Az államfő és két he­lyettese nevezi ki a miniszterelnö­köt. A síita politikusok megálla­podtak: titkos szavazással döntik el a következő napokban, ki le­gyen az. Elemzők szerint a kor­mányt vagy Ibrahim al-Dzsaafari jelenlegi alelnök, az Iszlám Dava párt vezetője, vagy Ahmed Csalabi, az Iraki Nemzeti Kong­resszus párt vezetője fogja meg­alakítani. Az 58 éves al-Dzsaafari az esélyesebb, népszerű politikus, pártja az egyik legrégebbi iraki párt. Ő maga mérsékelt vallásos irányzatot követ, pártja viszont konzervatívabbnak minősül. Csa­labi világi szemléletű síita, kül­földön élt, ott szervezte az ellen­állást Szaddám Húszéin diktatú­rája ellen. A kurd pártok látható­an beleegyeztek, hogy a kormányt átengedik a síitáknak a jobbára protokolláris államfői posztért cserébe. Azt azonban kikötötték, hogy a kormány nem kerülhet a papok kezébe. Vezetőik közölték: nem engedik meg egy teokratikus állam létrehozását. Basescu kizárja az etnikai elvű autonómiát Válasz a székelyeknek összefoglaló Bukarest. Ismét elutasította az etnikai elvű területi autonómiát Traian Basescu román államfő, aki egy tévéinterjúban reagált a Szé­kely Nemzeti Tanács hétvégi üze­netére. Ez a dokumentum, a másik kettőhöz hasonlóan, amelyet a magyar és a román kormányfőnek címeztek, az őshonos székelység nevében arra kéri Basescut, támo­gassa a Székelyföld autonóm köz- igazgatási régió törvény általi lét­rehozását. Basescu kijelentette: amíg ő lesz a köztársasági elnök, nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek Románia nemzeti terüle­tén egy térségnek nagyobb auto­nómiát igényelnek, mint a többi­eknek. Amekkora autonómiája lesz Bukarestnek, Aradnak vagy akár egy falunak is, akkora auto­nómia lesz a Székelyföldön - han­goztatta. A román elnök ragaszko­dik ahhoz, hogy a kormány kidol­gozza a helyi közigazgatás decent­ralizációjára vonatkozó jogsza­bályt. A román kormánykoalíció mű­ködését szabályozó megállapodást írtak alá Bukarestben a kormány­pártok vezetői. Markó Béla minisz­terelnök-helyettes, az RMDSZ el­nöke szerint a megállapodás, amely kormányfői, kormányfő-he­lyettesi, parlamenti frakcióvezetői, megyei szervezeti és pártelnöki szintű egyeztetést ír elő, segít a ko­alíciós válságok megelőzésében. Egyúttal ellenszere lehet az előre­hozott parlamenti választások öt­letének - mondta Markó. A román vezetők közül Basescu államfő az, aki időről időre az előrehozott vá­lasztások szükségességét hangoz­tatja. „Egyik pártnak és Romániá­nak sem érdeke ez a megoldás” - szögezte le ismét a magyar politi­kus. (mr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom