Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-17 / 39. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 17. Iskola utca 17 Ebben a faluban egyetlen magyar szülőpár se íratta szlovák iskolába a gyermekét se régen, se most Kisújfalu példája Az óvodákból az iskolába való átmenet az egyik legnagyobb próbatétel egy kisgyermek számára (Somogyi Tibor felvétele) Kisújfalunak 782 lakosa van, melynek 89%-a ma­gyar, 11%-a szlovák nem­zetiségű. A kéttantermes iskolában, mikor még leg­alább 6 szlovák tanulónk volt, akkor az egyik terem­ben szlovákul, a másikban magyarul folyt a tanítás - váltott műszakban - szlo­vák igazgató alatt. DOBAINÉ KISS ILONA A szlovák és magyar nemzetisé­gű tantestület együttélése példás volt, ahogyan a közénk települt szlovákokkal is nagyon jól megért­jük és becsüljük egymást azóta is. Kár, hogy egyre kevesebb gyermek született, míg végül a szlovák tanu­lók száma 2-3-ra apadt, így őket már a hatvanas évek közepén Kö- bölkútra a körzeti iskolába vitték. Ebben a faluban ugyanis egyetlen magyar szülőpár se íratta szlovák iskolába a gyermekét se régen, se most - a hontalanság éveit kivéve. Amióta az lecsengett, azóta itt min­den kisgyermek az anyanyelvén sa­játítja el az alapismereteket. Ez azután is így volt, mikor 1978-ban körzetesítés címén a magyar osztá­lyokat is beolvasztották a köbölkúti iskolába. Híres emberek iskolája A bársonyos forradalom után a szülők legelső dolga az árván ma­radt iskola épületének felújítása volt, s az 1991/92-es tanévet már újból itthon, Kisújfalun kezdhették a tanulók. Az anyanyelven való ta­nulás eredményeképpen ez a kicsi falu, ez az összevont osztályú kis is­kola kitűnő eredményekkel gazda­gította ezt az országot és a magyar anyanyelvűek közösségét egy­aránt. Ebből az iskolából indult Csanda Sándor író, műfordító, Tóth Ede, az ELTE professzora, Var­ga Erzsébet költő, Hamar Judit zongora és csellóművész, Hamar Péter hegedűművész, Cséplő Esz­ter színművész, s ezen kívül még 47 pedagógus, hét református lelkész, 21 különféle mérnök, egy jogász, egy állatorvos, egy pszichológus, és további 12 fiatal most készül kü­lönféle szlovákiai és magyarországi főiskolákon és egyetemeken. Ezek az eredmények természete­sen a köbölkúti magyar iskolát is dicsérik. S még egy óriási örömhír: Kisújfalunak a jövőre is van ígérete, mert 2004.-ben a jelek szerint újból rátalált régi önmagára. Az elmúlt évben 13 gyermek született falunk­ban, s minden újszülött új ígéret és gyönyörű reménység! Már javában folyik a határokon átnyúló kapcsolatok és a közös vál­lalkozások kora, s egyre több azok­nak a cégeknek a száma, amelyek az egymás közötti kereskedelem­ben érdekeltek. Az okos kereskedő pedig az anyanyelvén szólítja meg a reménybeli fogyasztót, hogy sike­res legyen. Ezeknek a vállalkozá­soknak olyan vezetőkre, titkárokra, tolmácsokra, menedzserekre van szükségük, akik ismerik a célország nyelvét, kultúráját, földrajzát, tör­ténelmét és szokásait is, miközben a tulajdonos nyelvét is beszélik. Erre mondhatjuk azt, hogy ezt a magunkfajta - az anyaországukon kívül rekedt - polgárok számára ta­lálták ki. Persze csak akkor, ha anyanyelvűnket nem hagytuk konyhanyelvvé korcsosodni, s an­nak az államnak a nyelvét, helyes­írását és szokásait, stb. is jól megta­nultuk, amelyiknek a polgárai va­gyunk. Akkor aztán megeshet, hogy válogathatunk a jobbnál jobb munkahelyekben, s a magyar nyelv ismerete anyagilag is nagyon kifi­zetődő lehet. Biztos nem véletlen és egyedi eset, hogy mind a négy gyerme­künk annak köszönheti szerencsé­jét, hogy a gimnáziumi érettségiig valamennyien magyar iskolába jár­tak. Tudták, hogy átlagos képessé­gűek és azt is, hogy akarat és kitar­tás nélkül a legnagyobb tehetségek se viszik semmire. Iskolakezdés Biztosan tudom, hogy sok olyan személy van, akinek nagy hasznára vált, hogy magyar iskolába járt, de rosszul értelmezett szerénységből nem beszél róla, nehogy dicsekvés­nek véljék az emberek. Vélemé­nyem szerint pedig világgá kellene kürtölni, azzal talán megmenthet­nénk az elkallódástól néhány kis­gyereket. Nagyon szeretném, ha ki­ki megszólalna és megcáfolná azt a hazug propagandát, miszerint szlo­vák iskolába járva jobban érvénye­sül a magyar gyerek. Egy Nyitra környéki anyuka sze­mében könnyekkel azt mesélte el, hogy elárusítónő lányuk azt mond­ta nekik - a szüleiknek -, hogy Nyitrán ne próbáljanak egymásköz magyarul beszélni, mert ő nem haj­landó miattuk szégyenkezni. Az anyuka szerint otthon se beszél hozzájuk magyarul, bár mindent ért, de magyar kérdésre is csak szlovákul hajlandó válaszolni. (Va­jon mit tanult ez a lány az iskolá­ban a magyarokról?) Társaságunk­ban ekkor az egyik betegtárs azt mondta erre az anyának: „Maguk csak azt kapták a lányuktól, amit megérdemeltek.” Én nem tudnék ilyen kegyetlen ítéletet mondani, mert tudom, hogy ezeket a megté­vesztett szülőket a gyermekük irán­ti szeretet, a jó szándék vezette. Ők csupán azt akarták, hogy gyerme­kük .jobban érvényesüljön”. Azt azonban sehogy se értem, miért nem hisznek a saját szemüknek, sa­ját tapasztalatuknak, hisz naponta láthatnak, hallhatnak olyan embe­reket mindennapjainkban is, vagy a tévé, rádió magyar adásaiban, ol­vashatnak olyanokról újságjaink­ban, akik magyar iskoláik ellenére „érvényesültek”, orvosok, újság­írók, gazdasági vezetők, egyetemi professzorok, országgyűlési képvi­selők lettek. Az óvodákból az iskolába való átmenet - tudós pszichológusok szerint is - különben is az egyik leg­nagyobb próbatétel egy kisgyer­mek számára. Összehasonlíthatat­lanul kisebb trauma éri őket, ha ak­kor kell átváltani az államnyelvre, mikor előbb az óvodában játékosan ismerkednek vele, utána az alapis­kolában kilenc évig naponta köte­lezően tanulják, esetleg még a kö­zépiskolában is, s csak azután ke­rülnek szlovák főiskolára vagy az életbe, szlovák nyelvű kollégák vagy nyomtatványok közé. (A szerző nyugalmazott peda­gógus.) Azok a határon túli magyar tanárok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek magyar- vagy pedagógusigazolvánnyal Magyarországi pedagógus-továbbképzés felhívás A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Főosztálya a szomszé­dos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 11.§ - a értelmében 2005. év nyarára magyarországi elismert tovább­képzéseken való részvételre bizto­sít lehetőségeket határon túli ma­gyar pedagógusok számára. A je­lentkezéseket a Magyar Köztársa­ság Oktatási Minisztériuma által működtetett szakmai tanácsadó testület, a Határon Túli Magyar Oktatási Tanács megbízásából Szlovákiában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége közösen gyűjti össze. Jelentkezhetnek: a. azok a határon túli magyar pedagógusok, akik rendelkeznek érvényes magyarigazolvánnyal vagy pedagógusigazolvánnyal, ill. beadták igényüket ezen igazolvá­nyok kiváltására, b. nemzetközi szerződés alap­ján a szomszédos állam alap - kö­zépfokú intézményekben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusok, akiknek a jogosultságát a külkép­viselet által kiállított igazolás, va­lamint a személyazonosításukra alkalmas okmány együttesen iga­zolja, c. a szakfőosztály támogatása alapján a kedvezménytörvény ha­tálya alá tartozó országok azon határon túli magyar pedagógusai, akik kettős állampolgárságuk mi­att nem jogosultak a magyariga­zolvány vagy a pedagógusigazol­vány kiváltására, amennyiben igazolják, hogy pedagógus mun­kakörben dolgoznak. A magyarországi továbbképzés beiratkozási költségének legfel­jebb 10 százaléka a jelentkezőt terheli, a kötelezettség vállalásá­ról a pályázó a jelentkezési lapon aláírásával nyilatkozik. A díj elő­reláthatólag 2000 - 2500. Ft ösz- szeget nem haladja meg. A 30 órás magyarországi továbbképzés egyéb költségei (szállás, étkezés) nem terheli a jelentkezőt. Ameny- nyiben a résztvevő igényli, úgy a továbbképzés szervezője, a suliNova Közoktatás - fejlesztési és Pedagógus továbbképzési Kht. megtéríti részére a továbbképzés során felmerült utazási költségét, mely nem lehet több az adott vi­szonylatra vonatkozó vasúti 2. osztályú teljes menetrend áránál. Minden jelentkező csak egy kép­zésre jelentkezhet. A jelentkezé­sek benyújtásának határideje 2005. március 15. Az érdeklődők a jelentkezési lapjukat a követke­ző címre juttathatják el: Regioná­lis Pedagógiai Központ, Szuperák Mária, Ul. 'Hlavná 49, 077 01 Kráľovský Chlmec. A továbbképzésekről részletes felvilágosítást az érdeklődők a kö­vetkező telefonszámokon kaphat­nak: 056/63 212 66, 0905/63 67 60. Jelentkezési lapok az SZMPSZ TV elnökeitől, RPK vezetőitől, va­lamint az SZMPSZ komáromi iro­dájából szerezhetők be. (szm) JÓ, HA TUDJUK Mit tegyünk, ha csavarog? ISMERTETÉS Nehéz helyzetben van az a szü­lő, aki 13-18 éves gyereke maga­tartásán szeretne változtatni. Ilyenkor már nem sokat segít, hi­szen fizikailag sem kivitelezhető az átkarolás, és hiába áll a szülő az ajtóban, ha a gyerek a barátai­val a téren csatangol. A középiskolás korú gyerekek­ről tehetetlenségükben akár le is mondanak a szülők, miután min­den próbálkozásuk sikertelen volt, hogy visszatartsák az anti­szociális magatartástól, az iskola- kerüléstől, vagy akár a drogozás­tól. Pedig a helyzet még ilyenkor sem olyan reménytelen, mint ami­lyennek esetleg látszik. Ha a szülők például elmennek oda, ahol a gyermekük az ő enge­délyük nélkül tartózkodik, be­csengetnek a lakásba, és az ajtó­nyitás után felszólítják, hogy ve­lük együtt menjen haza, akkor igenis érhetnek el eredményt. Per­sze nem az első csengetéskor, le­het, hogy ezt másnap reggelig ne­gyedóránként meg kell ismételni. Az ilyen komolyabb akciókba ajánlatos segítőtársakat, esetleg hasonló cipőben járó szülőket is bevonni. Ennek még az a haszna is lehet, hogy megtörjük az eddigi titkolózást, és felvállaljuk a nyil­vánosság előtt, hogy nagy a baj a gyerekünkkel. Ez ugyan kínos le­het a család számára, de a gyerek­nek a jövőben sokkal nehezebb lesz ellenünk harcolni, hiszen már nem vagyunk zsarolhatók, (n) Törjük meg az eddigi titkolózást, és vállaljuk fel a nyilvánosság előtt, hogy nagy a baj a gyerekünkkel (Képarchívum) Elolvashatjuk a műről írt ismertetéseket, kritikákat Tankönyvadatbázis a neten ÖSSZEFOGLALÓ A Történelemtanárok Egylete tankönyvadatbázist hoz létre. Az oldal célja a tankönyvek bemuta­tása, a tudatos, szakmailag igé­nyes tankönyvválasztás elősegíté­se, a tankönyvek értékelésének ösztönzése. Az adatbázis a tankönyvek va­lamennyi lényeges adatát tartal­mazza. Benne, nem kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő mű­vekjelennek meg, de egyértelmű­en megállapítható, hogy az adott művet tankönyvnek minősítették- e. Előny, hogy a könyv címlapja, tartalomjegyzéke és a közölt oldalpárok megismerése révén megalapozottabb lehet a tan­könyvválasztás. A következő ütemben bármely tárgyhoz kötődő taneszköz számá­ra lehetővé válik az adatbázisba kerülés. További információ, adat­bázisba kerülés: info@tte.hu . (ep) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, peda­gógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést február 23-ig be­küldik, megnyerhetik az AB­ART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendárium 2005-öt. 1. Hogy hívják az oktatási tárca egyik államtitkárát? a. Szigeti András b. Szigeti László c. Szigeti Katalin 2. Mennyi volt eddig a szociá­lis ösztöndíj maximális összege? a. 4800 korona b. 2500 korona c. 1000 korona 3. A tandíj bevezetése után várhatóan mennyi lesz a szociális ösz­töndíj maximális ösz- szege? a. 6870 Sk b. 12000 Sk c. 20 ezer Sk 4. Jelenleg a felsőoktatásban tanulók hány százaléka kap szociális ösztöndíjat? a. 5% b. 11% c. 30% Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ ujszo. com. Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c, 3b, 4b. Kö­szönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a komáromi Nagy Bellának kedve­zett a szerencse, az AB-ART Ki­adó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom