Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-17 / 39. szám, csütörtök

9 ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 17. Gazdaság és fogyasztók A férfiak 1998-ban átlagosan 17 százalékkal kerestek többet a nőknél, napjainkban pedig 15 százalékkal többet A gyengébb nem gyengébb bére A férfiak és a nők közötti bérkülönbségek *25 *24 *23 *23 *20 *22 *19 *18 *15 Ciprus Észtország Szlovákia Németország Nagy-Britannia Finnország Csehország Hollandia EU 25 Franciaország Belgium Lengyelország Görögország Portugália Szlovénia Olaszország Málta A grafikonban azt tüntettük fel, hogy a nők hány százalékkal alacsonyabb bruttó átlagbért kapnak férfi kollégáikhoz képest. Az adatok 2003-ra érvényesek. (Forrás: TASR) *12 *12 *11 *11 Pozsony. A szlovákiai nők, az Európai Unióban élő többi nőhöz hasonlóan ala­csonyabb béreket kapnak, mint férfi kollégáik. Az Eu­rópai Bizottság felmérése szerint a férfiak a vezető pozíciók megszerzésében is lekörözik a nőket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság szerint las­san mérséklődik a férfi és női fog­lalkoztatottsági arány közötti kü­lönbség a 25 tagországot számláló unióban, viszont a fizetések terén továbbra sincs számottevő válto­zás. A foglalkoztatottak arányát tekintve hét év alatt 19,6-ról 15,8 százalékosra csökkent a dolgozó férfiak és nők fizetése közötti kü­lönbség a 25-64 éves korcsoport­ban, amelyen belül a férfiak 70,9 százaléka, a nők 55,1 százaléka dolgozik. Ugyanakkor a férfiak ke­resete átlagban 15%-kal nagyobb, míg 1998-ban átlagban 17 száza­lékkal kerestek többet a nőknél, tehát igen szerény a javulás ezen a téren. A bizottság szerint a félszáz vezető európai uniós vállalatnál a legfelső vezetők között a nők ará­nya mindössze 10 százalék. A legrosszabb helyzetben a cip­rusi nők vannak. A szigetország­ban a nők negyedével kisebb fize­tést kapnak ugyanazért a munká­ért, mint a férfiak. Rosszabbul fi­zetik azonban a nőket Finnor­szágban, Nagy-Britanniában, Né­metországban és Szlovákiában is. A nők nálunk 23 százalékkal ala­csonyabb béreket kapnak, mint a férfiak. A legnagyobb egyenjogú­ság Máltán van, ahol a nők „csak” 4 százalékkal alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak. Európában ugyan egyre hango­sabban követelik a női egyenjogú­ságot, ennek ellenére a férfiak a vezető pozíciókban is megelőzik a nőket. Az unióban a parlamenti képviselőknek csupán 23%-a nő. Nem sokkal jobb a helyzet azon­ban a cégek vezető posztjain sem. A cégek igazgatótanácsi tagjainak és vezetőinek alig 31 százaléka nő. A tőzsdéken is jegyzett 50 leg­nagyobb cég csúcspozícióiban alig 10%-os a nők aránya. Térsé­günkben e tekintetben Lengyelor­szág a sereghajtó, ahol a nők ará­nya a nagy cégek vezetésében az 1 százalékot sem éri el. A legtöbb női képviselője Svédországnak van, ahol csaknem minden máso­dik képviselő nő. Ezzel szemben Máltán például a parlamenti he­lyek 90 százalékát a férfiak foglal­ják el. (mi, mf) Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004-ben 145 700 forint volt Tavaly egy százalékkal csökkentek a reálbérek MTI-HÍR Budapest. A magyarországi bruttó nominális átlagkereset 2004-ben 6,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 5,7 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset 1 százalékkal csökkent - közölte tegnap a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Egy évvel koráb­ban a nettó átlagkereset 14,3 szá­zalékkal, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazásban ál­lók bruttó átlagkeresete 2004. ja­nuár-decemberben 145 700 forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 138 900 forintot, a költ­ségvetési szervezeteknél alkalma­zásban állók 162 100 forintot ke­restek. A bruttó nominális kerese­tek a nemzetgazdaságban 6,1 szá­zalékkal, ezen belül a versenyszfé­rában 9,3 százalékkal, a költség­vetési területen 0,7 százalékkal nőttek az előző év azonos idősza­kához képest. A legmagasabb át­lagkeresetű gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt 324 200 forinttal, a legalacsonyabb át- lagkeresetűek a textília-, textiláru- , illetve a bőrtermék-, lábbeli gyár­tásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók vol­tak, ahol az átlagkeresetek alig ha­ladták meg a nemzetgazdasági át­lag felét. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 800 forintnak felelt meg tavaly január­decemberben, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 70 200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 121 300 forint volt, ez 5,7 százalékos növe­kedés az előző év azonos idősza­kához képest. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövede­lem 153 000 forintot tett ki, ami 7 százalékkal több az előző évinél. Ha 2006-ban bevezetik az elektronikus úthasználati díjat, akkor kilométerenként 4-5 koronát fizethetünk Luxus lehet a hazai autópályák használata? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hamarosan megfizet­hetetlen luxusnak számít majd a szlovákiai autópályák használata. Ha a tervek szerint 2006-ban az autósztrádákon bevezetik az elektronikus úthasználati díjat, akkor a teherautók tulajdonosai­nak kilométerenként 4-8 korona közötti összeget kell majd fizetni­ük - jelentette be tegnap Dušan Faktor, a Nemzeti Autópálya-tár­saság vezérigazgatója. Az igazga­tó szerint azonban ezek az árak is csak előzetes elemzésen alapul­nak, vagyis a későbbiekben akár még ennél többet is fizethetünk. Az árképzésnél figyelembe veszik az autópálya-hálózat fejlettségét és a lakosság szociális tűrőképes­ségét is. Az elektronikus úthasználati díjat a közlekedési tárca a teher­gépkocsik számára már jövőre szeretné bevezetni, a személygép­kocsi-tulajdonosok erre csak 2010 után számíthatnak. Ha a teher­gépkocsikat már jövőre az új rendszer szerint fizettetik, az ál­lam az elkövetkező évben 1,5-2 milliárd koronás bevételre szá­míthat. Faktor ugyanakkor elis­merte, hogy kezdetben még a je­lenlegi árak lesznek érvényesek. A fokozatos drágításnak köszön­hetően azonban már 2008-ban 3- 3,5 milliárd koronás bevételre számítanak, 2010-2012 között pe­dig az éves bevételek elérhetik az 5 milliárd koronát. Az elektronikus úthasználati díjat - az autópálya-társaság be­ruházási részlegének vezetője, Peter Gandl szerint - az Európai Unió által kidolgozott képletek szerint fogják kiszámítani. Ez fi­gyelembe veszi az autópályák épí­tésébe fektetett pénzösszeget, a fenntartási költségeket és a jövőbeni befektetéseket. A jelen­legi árképzési rendszer csak a sztrádák karbantartását fedezi, így egyáltalán nem marad pénz a további befektetésekre. Faktor szerint az elektronikus úthaszná­lati díj bevezetéséhez szükséges műszaki berendezések beszállító­jára még idén kiírják a pályázatot. Pontos időpontot azonban még ő sem tudott mondani, hiszen min­den attól függ, mikor fogadják el a közlekedési tárca által kidolgo­zott törvényt az elektronikus vámról. A Nemzeti Autópálya-társaság idén 50,2 kilométernyi autópálya és 25,9 kilométernyi gyorsforgal­mi út építését tervezi. Szlovákiá­ban jelenleg 315,8 kilométernyi autópályát használhatunk, ami­nek a 73 százaléka a Dl-es autó­pályára esik. A gyorsforgalmi utak hossza 111 kilométer, továb­bi 60,26 kilométernyi gyorsfor­galmi utat most építenek, (mi) A Nemzeti Autópálya-társaság idén 76 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi át építését kezdi el (TASR-felvétel) Az eTellel és az Amtellel nyártól telefonálhatunk Vezetékes konkurencia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már idén májusban vagy júniusban a vezetékes tele­fonok piacán is több szolgáltató­ból válogathatunk majd. A veze­tékes telefonok piacán monopol­helyzetet élvező Slovak Telecom (ST) ugyan a végsőkig próbálta elodázni a piacnyitást, nemrég azonban az ír eTelnek és az ame­rikai Amtelnek is sikerült meg­egyeznie a Slovak Telecommal. Az alternatív szolgáltatók 15-20 százalékkal olcsóbb árakat ígér­nek a távolsági hívások esetében. A helyi hívások azonban várható­an továbbra sem lesznek olcsób­bak, hiszen ezek esetében a kon­kurens cégek is elismerik, hogy a Slovak Telecom jelenlegi áraival nem lehet konkurálni. Az eTel a jövőben is elsősorban a cégi ügy­feleket célozza meg, a piacnyitást követően azonban a háztartások is megrendelhetik a szolgáltatá­saikat. Az Amtel a kis és közepes cégekre összpontosít. A Slovak Telecommal jelenleg hat további cég is tárgyal a piacra lépésről: a Vasúti Távközlési Vállalat, a Glo- balTel, a GTS, a Slovanet, a Next- ra és a BT Slovakia, emellett a Di­ai Telecom az ST-vel kötendő szerződést megelőlegezve máris a piacra lépett, (mi, p) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vállalkozók és a nagyobb adók Pozsony. Nem vált valóra a pénzügyminisztérium ígérete, amely szerint azzal, hogy az adók egy részét községi hatás­körbe utalják, nem nőnek a vál­lalkozók adóterhei - állítja Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke. Mivel az állam nem szabta meg az adók felső határát, egyes ön- kormányzatok elviselhetetlen terheket rónak a vállalkozóikra. Az SOPK ezért dolgozik az adó­reform elemzésén, és a problé­mát áprilisban a pénzügy- i tárcával is megbeszélik. (TASR) A MÓL horvát terjeszkedése Budapest. Mosonyi György, a MÓL magyar olajcég vezérigaz­gatója elmondta, hogy még az idén tovább növelhetik részese­désüket a horvát INA-ban. Moso­nyi nem számít túl sok pályázóra az INA-privatizációban, s mint mondta, a korábban megszerzett 25%-os részesedés megvásárlá­sért kifizetett vételárat tekintik irányadónak. Az újabb INA-rész- vénycsomag megvásárláshoz elegendő pénz áll a MÓL rendel­kezésére, ugyanis készpénz- és állampapír-állományának nagy­sága megközelíti a félmilliárd dollárt, miközben a cég eladóso­dottsága alacsony szintű. A 25%- os részvénycsomagért korábban 505 millió dollárt fizettek, s ezt tekinti most is irányadónak a MÓL. Mosonyi szerint némileg átszervezik a benzinkúthálóza­tot, amely a cseh és lengyel töltőállomásokat érinti, ezek kö­zül adnak el a közeljövőben 50 egységet. (NGo) Az Énei mától az SE tulajdonosa Pozsony. Ma írják alá a Szlo­vák Villamos Művek (SE) priva­tizációs szerződését, miután a kormány tegnap rábólintott a cég 66 százalékos részvénycso­magjának az eladására az olasz Éneinek. Az Énei a szerződés aláírását követő öt napon belül kifizeti a vételár 20 százalékát, vagyis 168 millió eurót. A teljes vételár 840 millió euró. (TASR) Nagyobb védelem az e-ügyfeleknek Pozsony. A kormány tegnap elfogadta az elektronikus pénz­ügyi és kereskedelmi szolgálta­tások ügyfeleinek védelméről szóló törvényt. A jövőben en­nek köszönhetően az elektroni­kus postán és telefonon csak akkor reklámozhatják terméke­iket a cégek, ha azzal a fogyasz­tó is egyetért. (SITA) Januárban esett az autóvásárlás Brüsszel. Januárban Európá­ban 2004-hez képest közel 1%- kal kevesebb új autó kapott rendszámot, az általános EU-be- li és azon kívüli keresletcsökke­nés miatt. Az autógyártók euró­pai egyesülete adatai szerint az uniós államokban - kivéve Cip­rust és Máltát - valamint Izlan- don, Norvégiában és Svájcban januárban 1,22 millióra esett az új regisztrációk száma a tavaly januári 1,23 millióról, (m) Valuta MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 38,081 Lengyel zloty 1,264 23,702 Svéd korona 27,825 Svájci frank USA-dollár 9,569 55,363 Magyarforint (100) 15,627 4,196 5,116 Szlovén tollár (100) 15,885 24,616 29,258 VETEL- ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,08-39,08 28,38-30,04 1,25-1,31 14,96-16,26 OTP Bank 37,09-39,03 28,40-29,97 1,24-1,30 15,03-16,18 Postabank 37,05-39,03 28,50-30,02 1,24-1,30 14,97-16,21 Szí. Takarékpénztár 37,08-38,98 28,40-29,89 1,23-1,30 14,90-16,31 Tatra banka 37,05-39,03 28,50-30,02 1,24-1,30 14,97-16,21 Uni Banka 37,10-39,05 28,48-29,97 1,23-1,30 14,98-14,97 Általános Hitelbank 37,07-39,05 28,60-30,13 1,23-1,30 14,74-16,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre,vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom