Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-16 / 38. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 16. Szülőföldünk - restitúció 27 A Komáromi járásban az 507 kárpótlási kérelem fele csak a múlt év utolsó két hetében érkezett a hivatalba Elhúzódhat az ügyintézés az úrbéri legelők esetében Eddig negyvenkét jogerős döntés A kérvények közül a legtöbb Komáromot érinti (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) Komárom. A Komáromi Körzeti Földhivatalhoz tavaly 507 kárpótlási kérvény érkezett, ebből 250 december utolsó két hetében, tehát közvetlenül a 2004. december 31-i határidő lejárta előtt - tudtuk meg Tóth Esztertől, a hivatal igazgatójától. V. KRASZNICA MELITTA Ez ideig 42 esetben született jogerős végzés, ám az igazgatónő szerint az összes kérvény elbírálása még eltart egy ideig. „Sok a hiányos kérvény, amely nem tartalmaz minden törvényileg előírt adatot - mondta. - Ezekben az esetben munkatársaink felszólítják az ügyfeleket a hiányzó dokumentumok pótlására. Előfordul az is, hogy az illető ügye nem esik az 503/2003. számú res- titúciós törvény hatálya alá, de mire ez nyilvánvalóvá válik, az ügyintézőknek több iratot át kell vizsgálniuk.” A beérkezett kérvények a járás valamennyi kataszterét érintik, a legtöbb Komáromot, illetve annak városrészét, Őrsújfalut, ahol annak idején nagybirtokot osztottak fel. Mivel a kérvények mintegy fele csak december végén érkekezett be, az igazgatónő egyelőre nem tudta megmondani, összesen mekkora területre vonatkoznak a kárpótlási igények. A Komáromi járásban az eddig meghozott jogerős végzések közül 8,5 hektárnyi nagyságrendű az olyan terület, amely valamilyen objektív okból kifolyólag nem adható vissza az eredeti helyén. Az ilyen esetekben az ügyintézés folytatódik, és újabb hónapokat vesz igénybe. Az ügyfél számára bizonyára az egyetlen jó hír, hogy nem neki kell járnia a hivatalokat, és kiadásai sem lesznek. Az ügymenet a következő: a Szlovák Földalap - az illetékes földhivatal által hozott jogerős végzés alapján - hivatalos becsiét kér fel az eredeti tulajdon értékének megállapítására. A becsléssel összefüggő kiadások a földalapot, pontosabban az államot terhelik. „Miután a becslő koronában kifejezve megadja az eredeti földtulajdon értékét, a restitúciós igénnyel fellépő jogosult személlyel kötünk egy szerződést, ami arra vonatkozik, hogy milyen formában igényli a kárpótlást - tájékoztatta lapunkat Kovács Attila, a Szlovák Földalap komáromi igazgatója. - Ez a kártérítés történhet készpénz, vagy állami tulajdonban lévő, ám az eredeti tulajdon értékével megegyező földterület formájában.” A szerződés megkötése után ez a földterület térítésmentesen átruházódik a restituáltra, aki ezen átruházás alapján kérheti a telekkönyvben tulajdona bejegyzését. Kárpótlásként kizárólag állami tulajdonban lévő föld jöhet számításba. A visszaigénylők 70-80 százaléka nem csatolta valamennyi szükséges iratot, ezért elhúzódhat az eljárás A Lévai járásban a magyarlakta területről viszonylag kevés kérvény érkezett FORGÁCS MIKLÓS Léva. Mikuláš Filip, a Lévai Körzeti Földhivatal munkatársa elmondta, a határidő lejártáig, december 31-ig 752 lakossági földvisszaigénylés érkezett a hivatalba. A földterületek nagyságát illetően nem tudott nyilatkozni, mert - mint közölte - a kérvényeket igencsak hiányosan töltötték ki, például az esetek harminc-negyven százalékában csak a település nevét tüntették föl, minden más, közelebbi adat nélkül. Sokszor például feltüntették, hány hektárról van szó, de a kataszter megjelölése nélkül. A visszaigénylők hetven-nyolcvan százaléka nem csatolta valamennyi szükséges iratot, ezért az ügyintézést ezekben az esetekben a hivatal felfüggeszti, s hatvan-ki- lencven nap haladékot kap az igénylő, hogy megszerezze a szükséges dokumentumokat. Ha ez nem történik meg, a hivatal megszünteti a kérvény elbírálását. Mikuláš Filip arról tájékoztatta az Új Szót, hogy a hivatal három munkatársa foglalkozik a restitúciós kérvényekkel, ezért - véli az illetékes - akár öt évig is eltarthat, míg valamennyi ügyet lezárhatják. „Kevesen vagyunk, hiszen a hivatal más ügyekkel is foglalkozik” - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Filip. A várakozásokkal ellentétben nem a Lévai járás déli, magyarok lakta részéből érkezett a legtöbb kérvény, hanem északról. Čaj- kov, Rybník, Tolmács és környéke előkelő helyen szerepel a benyújtott kérvények száma tekintetében, leginkább a tolmácsi gépgyár alapítása idején kisajátított földterületek miatt. Léván is sok kérvényező volt: itt a textilgyár és a főként hetvenes években, a városközpontot érintő területrendezés miatt. A tavaly benyújtott visszaigénylésekre az volt a jellemző, hogy főként kisebb területekre vonatkoztak. „Az előző restitúció idején 100-150 hektáros telkeket igényeltek vissza, most kis földterületekről van szó. Általában a családi házak, bérházak, iskolák, utak közelében található kis területek szerepelnek a kérvényekben. Ha a visszaigényelt földterület magántulajdonban van, pótföldet jelölnek ki, de az igénylő választhatja a készpénzes kártérítési formát is. Éppen ezért pillanatnyilag nehéz megmondani, milyen változásokat jelent majd a mostani restitúció. „Kevesen vagyunk, mert a hivatal más ügyekkel is foglalkozik.” A többség az utolsó két hónapban kapott észbe SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Az Érsekújvári Körzeti Földhivatal az érsekújvári és vágsellyei járásbeli földvisszaigénylésekkel foglalkozik. Korábban a földrendezési és erdészeti osztály egy igazgatóság alá tartozott, jelenleg az egykori földrendezési osztály speciális feladatokkal, a mezőgazdasági földterület védelmével, kárpótlásokkal, földvisszaigénylési kérelmek kezelésével törődik. Akadnak földvisszaigénylők, akik évek óta vívják szélmalomharcukat, és nem elégednek meg a visszakapott föld minőségével, helyével, újabb és újabb igényléseket nyújtanak be. Ami az épületeket illeti, tulajdonosaik azokat - jelentősebb vagyon esetében a földekkel együtt-korábban már visszaigényelték. Števlík Tamás, az Érsekújvári Körzeti Földhivatal vezetője lapunknak elmondta, tavaly 793 visszaigénylési kérvény érkezett be hozzájuk, ebből 564 az Érsekújvári járásból, 229 pedig a Vágsellyeiből. „Az 1991-ben és 1992-ben beérkezett föld-visszaigénylési kérelem mintegy egyharmadát kellett visszautasítanunk. Tavaly a legtöbb kérvényt az év utolsó két hónapjában vettük nyilvántartásba. A legtöbben, 127-en Érsekújvárból igényelték vissza földjeiket, Udvardról 24, Andódról 19, Vágsellyéről 39, Vágfarkasdról 30 érdeklődő jelentkezett, ami persze nem egyéneket jelent, hanem sok esetben egy kérvényben 5-6 családtagot” - tájékoztatott Števlík Tamás. Az úrbéri társulások nevében mintegy húsz kérvény érkezett. Különösen bonyolult a helyzet az egykori úrbéri legelők megítélésekor, amelyek esetében több igénylő kérelmét kell hitelesen, a törvényes előírások figyelembevételével elbírálniuk. Jelenleg folyik a beérkezett igénylések nyilvántartása, számítógépes adattárának feldolgozása. „A törvényes előírások miatt figyelmen kívül kellett hagynunk már az idén január 3-án beérkezett igényléseket is, csakis a tavaly év végéig postázottakat vehetjük nyilvántartásba. Ilyen szempontból már most érvénytelennek kell tekintenünk 5-6 visz- szaigénylést” - jegyezte meg a körzeti földhivatal vezetője. A lévai hivatalba 752 lakossági visszaigénylési kérelem érkezett A kérvények több mint fele úrbéri földekre vonatkozik, Nádszegről például az úrbéri társaság beadványai sok kisebb parcella visszaigénylésére (is) vonatkoznak Ezernél is több restitúciós ügy a Galántai Körzeti Földhivatalban GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A Galántai Körzeti Földhivatalba az 503. számú törvénnyel kapcsolatban tavaly 1154 restitúciós kérvény érkezett be, ezeknek mintegy a fele decemberben. Erről Borovszky László, a földhivatal igazgatója tájékoztatta lapunkat. „Habár pénteken hivatalosan csak 12 óráig van félfogadásunk, az utolsó napon, Szilveszterkor délután háromig fogadtuk az ügyfeleket. Volt, aki 14 óra 50 perckor kopogtatott be, hogy benyújtsa a kérvényét” - árulta el Borovszky. A 1154 kérvény közül január 21- ig 21 kérvényt bíráltak el, közel 24 hektárt adtak vissza tulajdonba az eredeti helyén, és 50,9 hektárnyi területet pótföldként adtak ki. Mivel a földhivatalban is tudják, hogy a kataszteri hivatalban fizikailag lehetetlenség a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül kiadni minden megfelelő iratot, ezért az olyan kérvényeket sem utasították vissza, amelyekhez még valamilyen dokumentumok hiányoztak. A hiányzó iratokat utólag csatolhatják a kérvényezők az időben benyújtott kérvényhez. A Galántai körzetben 49 kataszteri terület van, de hogy melyikben mennyi hektárt kérnek vissza, egyelőre nem lehet kimutatni. A legtöbb kérvény Nádszegről érkezett, de ez nem jelenti azt, hogy itt kérnék vissza a legnagyobb földterületeket. E településen ugyanis az úrbéri társaság kérvényeiről van szó, amelyekben sok apró parcella visszaigénylése is szerepel. Az összes kérvény több mint fele, mintegy 700 beadvány úrbéri földekre vonatkozik. Nem egyszerű kérdés, hogy a benyújtott kérvényeket milyen időn belül tudják elintézni. Mert igaz, hogy a hivatal harminc napon belül köteles választ adni, ám ha az igénylőnek még valamilyen hiányzó dokumentumot kell csatolnia a kérvényéhez, az ügyintézést addig szüneteltetik, amíg a szükséges iratokat be nem nyújtja. Úgyhogy az ügyfélen is múlik a gyorsaság, illetve azon, hogy ő -milyen gyorsan képes a hiányzó anyagokat beszerezni. Az ügyintézést azonban nem szüneteltetik a végtelenségig, mert lehet olyan ügyfél, aki benyújtja a hiányos kérvényt, aztán többé feléje sem néz a hivatalnak. A földhivatal meghatározhat egy határidőt (például fél évet), és ha a kérvényező ezen határidőig nem nyújtja be az összes szükséges iratot, ügyét lezárják. Szilveszterkor háromig volt félfogadás, egyesek 14.50-kor jöttek. Jár-e kárpótlás a kitelepítetteknek? Egy konkrét ügyel kapcsolatban is szerettünk volna felvilágosítást kapni: egy felsőszeli származású magyarországi olvasónk azt írja, nagyapjának, akit 1947-ben telepítettek ki Felsőszeliből, 250 hold földje és Galántán vaskereskedése volt. Szeretné tudni, hogy az eredeti tulajdonos lányainak - akik még Felsőszeliben születtek, de ma már Magyarországon élnek - jár-e ezekért az ingatlanokért kárpótlás. E kérdésre a galántai földhivatalban olyan választ kaptunk, hogy az 503. számú törvény értelmében csakis szlovák állampolgárságú, Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező személy jogosult a restitúcióra. A magyarországi állampolgár legfeljebb nevesítetlen földterületet szerezhet vissza. Mégpedig olyan esetben, ha a kataszteri nyilvántartásban tulajdonosként van bejegyezve, és a földjét soha senki nem vette el, tehát az ingatlant nem konfiskálták. Az ilyen vagyonra a kataszteri hivatal nem ad ki tulajdonlapot, de le lehet örökölteim. így az örökös visszaszerezheti, függetlenül attól, hogy szlovák vagy magyar állampolgár-e. Ez azonban már nevesítési folyamat része, (gl)
