Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-16 / 38. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. február 16., szerda 2. évfolyam 7. szám Rekonstruálják a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, valamint a Duna Menti Könyvtár közös épületét A tavalyi hasonló időszakhoz képest több a baleset Nyitra megyében idén kulturális beruházásokra ötvenmillió jut Molnár Péter: „Támogatást szeretnénk nyerni a lévai vár rekonstrukciójára is” (Csuport István felvétele) Nyitra. A megye testületé a napokban döntött a tavaly létrehozott kulturális alap második pályázati köre keretében nyújtandó támogatásokról. Molnár Pétert, a megyei hivatal kulturális főosztályvezetőjét arról kérdeztük, milyen támogatásban részesülnek az idei költségvetésből a megye kulturális intézményei. SZÁZ ILDIKÓ Milyen eredménnyel zárult a pályázati kör? A december 31-i határidő lejártáig 290 pályázat érkezett, ebből 246 a kultúra és 44 a sport területéről - a kérvényezők összesen 12 millió koronát igényeltek. A megye a rendelkezésére álló négymillió koronát osztotta szét a pályázók között, és idén már nem lesz több forduló. Elégedetten nyugtázhatom, hogy a megye területén működő hagyományőrző csoportok közül sok új fellépőruhát kapott, anyagi és módszertani segítséghez jutottak. A költségvetésben Nyitra megye először különített el pénzt a kulturális intézmények szaktevékenységének támogatására. Milyen jó hírrel szolgálhat még? Azok részesülnek támogatásban, akik a legjobb pályázatokat nyújtják be. Beruházásokra idén kétszer annyi pénzt különítettünk el, mint tavaly, a megduplázott keret 50 millió korona. Az egyik legfontosabb idei teendő a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma és a Duna Menti Könyvtár közös kezelésében lévő Nádor utcai műemlék épület rekonstrukciója, melyet az építésügyi tárca által menedzselt program keretében az Európai Unió strukturális alapjaiból nyerhető támogatásból valósítunk meg; sikeres pályázatunk régiónkon belül több mint 35 millió korona felhasználására ad lehetőséget. Támogatást szeretnénk nyerni Nyitra egykori megyeházának felújítására és a lévai vár rekonstrukciójára is. Jó lenne, ha a megyei fenntartású komáromi, érsekújvári, lévai, nyitrai és nagytapolcsányi múzeum között hatékony együttműködésjönne létre. Jut pénz idén az említett intézmények tudományos műhelyeinek kialakítására, a gyűjtemények digitalizálására, megfelelő védelmére, esetleg gyarapítására is? Növelni tudják meglévő könyvállományukat a megye könyvtárai? Idén több támogatást remélhetnek a megye által fenntartott intézmények, és befejezzük az Érsekújvári Honismereti Múzeum tavaly novemberben megnyitott új épületének berendezését, létrehozzuk a tervezett állandó kiállításokat. Regionális könyvtáraink számára fontos, hogy folyamatosan gyarapítsák a könyvállományukat, s erre lesz is lehetőségük. Csatlakozni szeretnénk a turóc- szentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár által elindított, egységes könyvtári szoftver bevezetését célozó programhoz. A megye három művelődési központja közül az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ dolgozói nagy súlyt fektetnek a nemzetiségi kultúra fejlesztésére. Idén milyen feladatok várnak erre az intézményre? Minél nagyobb mértékben részt kell venniük egy-egy régió kulturális életében, anyagi, módszertani és műszaki segítséget nyújtva az igénylőknek. Ehhez a megye minden támogatást megad, éppúgy, mint a nyitrai és nagytapolcsányi központoknak. Annak ellenére, hogy a megye idei évi költségvetésében a kultúra finanszírozása korrekt módon jelenik meg, természetesen nem lehetünk elégedettek. A lévai csillag- vizsgálóval kapcsolatban még fontos feladat vár ránk. Közép- Európában egyedülálló, hordozható planetárium birtokába jutott az intézmény, amelynek segítségével kiterjesztheti felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenységét a megye egész területére. Oktatók és gyártók „egyeztettek” a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Hivatala által szervezett konferencián A precíziós gyártás precíz munkásokat kíván GAÁL LÁSZLÓ Nyitra. A vüág 140 országába szállító és 54 országban - köztük Szlovákiában, konkrétan Érsekújvárod: - termékeket előállító Osram cég egyik legfontosabb profüja a gépkocsilámpa-izzók gyártása. Igyekszik olyan szigorú minőségi előírásokat betartatni, hogy egymillió darab termék közöd legfeljebb 150 darab selejtes akadjon. Ezt a Nagysurányi Gépipari Szakmunkásképző igazgatója, František Tamašovič mondta el a „Középiskolai szakképzés az Európai Unió feltételei közöd” című, február 8-án megrendezett nyitrai konferencián. Azért ismeri üyen jól az Osram feltételeit, mert az iskola tanárai és gyakorlati szakoktatói (azaz a mesterek) egész napos tanfolyamokra járnak az üzembe, hogy lássák, mi mindent kell tudniuk majd azoknak, akik az inasiskolát elvégezve id akarnak elhelyezkedni. A nagysurányi tanonciskolában a tantervet is a termelőüzemekkel való egyeztetés alapján állítják össze, hiszen a precíziós gyártáshoz precíz szakmunkásokra van szükség. „Nem váltak be azok a jóslatok, hogy szakmunkásokra már egyáltalán nem lesz szükség, mert mindent csak mérnökök és robotok fognak csinálni. Szakmunkásokra igenis szükség van, de nagyon felkészültnek kell lenniük” - állítja az igazgató. Persze, a gyártó cégek és a szakiskolák közti együttműködés azért is elengedheteden, mert az államtól kapott támogatásból e tanintézmények képtelenek biztosítani a modern technológiai ismeretek elsajátításához szükséges műszaki háderet. A vállalatok olyan gyakorlati oktató központok kialakításához is hozzájárulnak, amelyekben szakmai gyakorlatot is szerezhetnek a diákok. A konferenciának éppen a pedagógusok és a vállalatok közti tapasztalatcsere, az elvárások megfogalmazása és követendő példák bemutatása volt a célja. Ilyen példa a már említett Osram cég is, amely 1998-ban saját déningközpontot hozod lédé, ahol a tanulókat ki- mondodan a cég követelményei szerint képezik ki. A vállalat az égőkön kívül technológiai berendezések gyártásával is foglalkozik, hiszen az égő előállításához szükséges gépsorokat is maga fejleszti és készíti. Éppen a gépsorokat gyártó részlegre kerestek alkalmazoda- kat, de a munkaerőpiacon nem találtak megfelelő szakembereket. Látszólag ellentmond ennek az, amiről a konferencia egyik részvevője ejted szót: a szakiskolát vég- zed fiatalok 80-90 százaléka nem tud elhelyezkedni. A tanácskozók éppen arra keresték a választ, miként szerezhetnek a diákok praktikus tudást (is). A Konstantin Filozófus Egyetem egyik tanára a műszaki nevelés tantárgy fontosságát hangsúlyozta az alapiskolákban és a gimnáziumokban. „Persze, mindez csak akkor működik, ha a tanárok is komolyan veszik a nevezed tantárgyat, nem csak amolyan pihenőórának” - figyelmezteted az előadó. Külföldi példákat is felhozod: Dániában például küenc év a kötelező iskolalátogatási idő, és az utolsó három esztendőben a szabás-varrás és a fa- és fémmegmunkálás tantárgya is része a kötelező tananyagnak. A közeljövőben valószínűleg az autóiparnak lesz szüksége a legtöbb szakmunkásra, ezért a Szlovákiai Autógyártók Szövetsége tavaly 13 speciális oktatóközpontot hozod lédé - 13 szakiskolában az általános szaktudás átadása melled az autóipari vállalatok követelményeinek megfelelő külön gyakorlati képzést is nyújtanak. Sokat tanulhattak egymástól a konferencia résztvevői (Szőcs Hajnalka felvétele) Januárban már hat halott Nagyszombat megye útjain JÓZAN MÓNIKA Nagyszombat. Januárban egy napra átlagban tizenöt baleset jutod a Nagyszombati kerületben - derül ki a közlekedésrendészet statisztikájából. Az idei év első hónapjában 491 balesetet regisztráltak, ami tizenkedővel több, mint egy évvel korábban. A legtöbb baleset a Dunaszer- dahelyi, a Galántai és a Nagyszombati járásban történt. „A főváros közelsége miad jelentős a forgalom ezekben a járásokban, így nagyobb a balesetek valószínűsége is. Az egyes területek baleseti statisztikáját nagyban befolyásolja azok földrajzi helyzete, az úthálózat sűrűsége, a munkahelyükre ingázó lakosok száma” - tolmácsolta a közlekedésrendészet hivatalos álláspontját Viktor Plézel, a nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő he- lyedese. Közlekedési balesetben hatan vesztenék életüket, tizenhatan súlyosan, nyolcvanheten pedig köny- nyebben megsérültek. Mindhárom mutató nagyobb a tavalyinál, hiszen 2004 januárjában keden haltak meg és néggyel kevesebb volt a könnyebben, valamint a súlyosabban sérültek száma is. A Dunaszerdahelyi járásban két halálos baleset történt. Az egyik január hetedikén Úszoron volt, ahol egy kivilágítatlan kerékpárost gázolt el egy szabályosan közlekedő Škoda sofőrje. Az autót egy 24 éves fiú vezede. Január derekán pedig egy gyalogos próbált meg átkelni a 63-as főút egyházgellei szakaszánál, amikor egy Dunaszerdahely felé közlekedő Škoda Felicia vezetője elütötte. A 64 éves férfi később belehalt sérüléseibe. A baleseteket jelenleg is közlekedési szakértők vizsgálják. A szerencsétlenségek oka legtöbbször, 182 esetben a gyorshajtás volt, és csaknem ugyanannyiszor a figyelmetlenség vagy a helytelen vezetésmód. „Mind az országos, mind a kerületi kapitányság tervez közlekedésrendészeti akciókat, már a közeljövőben is” - tájékoztatott a szóvivő. Balról jobbra: Vladimír Kuzma, az érsekújvári Coop Supermarket - Jednota osztályvezető-helyettese, Peter Benko a Lux kávéház tulajdonosa és Marek Kráľ, a lévai Hypermarket Tesco igazgatója (A szerző felvétele) A lévai Tesco nyerte el a legtöbb ember tetszését Városi díj a legjobb lévai szolgáltató cégeknek FORGÁCS MIKLÓS Léva. Idén negyedszer rendezte meg a város „Az Oroszlán Rózsája 2004” nevű versengést: Léva lakosai a városban szerintük legkitűnőbben működő tíz szolgáltatást díjazhatták. A tizenötezer szavazólap közül 379-et judadak vissza a lévaiak a szervezőknek, s ezek közül 373 szavazat volt érvényes. A múlt csütörtökön a Družba kultúrház színháztermében megtartod díjkiosztó gálán a fődíjat a tavaly harmadik helyezést elért Hypermarket Tesco lévai bevásárlóközpontja kapta, 69 szavazó fejezte ki a megelégedését ilyen módon.. Második helyen a Lux kávéház végzed, amely a kilencvenes évek elejétől működik. A harrnadik helyezed pedig az érsekújvári Coop Supermarket - Jednota helyi bevásárlóközpontja lett, amely idén februártól a Terno nevet viseli - ez az áruház tavaly az első helyen végzett. A két áruház és a kávéház kisfilmeken is bemutatkozód a résztvevőknek. A díjakat Štefan Mišák, a város polgármestere adta át. Elmondta, Léva címere sugallta a verseny nevét, hiszen a címeren egy koronás oroszlán egy szál rózsát tart, s a város vezetése úgy gondolta, szimbolikusan ezt a rózsát kapják meg azok a szolgáltatók, akik vagy amelyek a legtöbb ember örömére és megelégedésére működnek. „Ez a díj nemcsak a minőségi szolgáltatásokra hívja fel a figyelmet, hanem arra is buzdít, hogy jobban figyeljünk oda mások munkájára” - vélekedett Mišák. t
