Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-02 / 26. szám, szerda
2005. február 2., szerda 2. évfolyam 5. szám MOZIMUSTRA A csúcstartók: A Macskanő hét, a Nagy Sándor, a hódító hat kategóriában bizonyult a legrosszabbnak Az Aranymálna idei jelöltjeiről Apa és fia a Nagy Sándor-filmből: Val Kilmert a legrosszabb férfi mellékszereplő, Colin Farrellt a legrosszabb színész kategóriában jelölték (Képarchívum) DVD-SAROK A rózsa neve KOSSÁR LAJOS Minden rendező vágya, hogy sikeres és színvonalas regényt, történetet vigyen vászonra. A nyolcvanas években a majdnem ismeretlen Umberto Eco forma- és stílusbontó regénye, A rózsa neve pár hét alatt bestseller lett. A francia Jean-Jacques Annaud, aki magát bibliofilnek tartja, azon melegében megszerezte és elolvasta a könyvet, majd mindent elkövetett azért, hogy ő rendezhesse a regény filmadaptációját. Akkor még nem sejtette, milyen kemény fába is vágta a fejszéjét. Csak amikor már a negyedik forgatókönyvírót is menesztette, döbbent rá arra, amit az Ecót imádó kritikusok később felróttak neki. Vagyis, hogy ezt a regényt teljességében sohasem lehet megfilmesíteni. Aki olvasta Eco briliáns módon megírt művét, az a film megtekintése után valóban csalódottan távozott a moziból. Ahogy én is. Később tudatosítottam, hogy a filmet nem szabad a könyvhöz hasonlítani. Igaz, hogy a forgatókönyv alapjául Eco regénye szolgált, ám a film Annaud munkája és története. Talán a műfaji megnevezése ezért is: gótikus, történelmi krimi. A történet egyik hőse, Basker- ville-i Vilmos ferences szerzetes. A film bemutatásakor nagy port vert fel az alakja, akit az akkoriban csak 007-es ügynökként ismert James Bond, alias Sean Connery alakított. Utólag kiderült, maga a rendező sem hitt abban, hogy ezt a figurát képes lesz Umberto Eco szelleméhez hűen megtestesíteni. Minden kétely ellenére a kritika ovációval fogadta ezt az alakítását. Ugyancsak érdekessége a filmnek, hogy itt játszotta első nagyobb szerepét az akkor tizenhat éves Christian Slater. A rózsa neve egyetlen nagyobb csillaga az ink- vizítort alakító F. Murray Abraham, aki Oscar-díjat kapott a Forman Amadeusában alakított Salieri szerepéért. A vak, sőt, elvakult Jorge de Burgost pedig nem más, mint a több mint hetvenéves ifjabb Feodor Chaliapin, a híres Fjodor Saljapin fia alakította, amatőr beugróként. Az észak-olaszországi bencés kolostorban és könyvtárban játszódó krimi története jól ismert. Viszont a fent említett apróságok eddig ismeretlenek voltak. Talán ezért is jó, hogy néhány színvonalas filmalkotásnak idővel DVD-adaptációja is elkészül, ugyanis ahhoz extrák mellékelésére is lehetőség nyílik. A rózsa neve című film - amely 1986- ban készült olasz, német és francia koprodukcióban - két lemezen megjelent DVD változata már több érdekes extrát is tartalmaz. Nemcsak azokat a tényeket, amelyeket fentebb leírtam, hanem még sok nagyon érdekes kulisszatitkot tudhatunk meg magától a rendezőtől, aki nemcsak a forgatásról beszél, hanem a film elkészülésének viszontagságairól is, továbbá Umberto Eco regényéről, valamint arról a történelmi korról, melyben a film és a regény játszódik. A képgalériában fényképes utazáson vehetünk részt Annaud vezetésével. A második lemezen pedig egy eddig be nem mutatott dokumentumfilm lebbenti fel a fátylat erről a sokat kritizált, sokak számára mégis maradandó élményt jelentő alkotásról. Bár a film is nagyon jó minőségben és kiváló szinkronnal jelenik meg a lemezen, én nagyon hálás vagyok ezekért az eddig nem látott és láthatott extrákért. Megkezdődött a 36. Magyar Filmszemle Filmek a képernyőn is A filmszakmában az értékelések időszakát éljük: ilyentájt jutalmazzák az elmúlt év filmtermésének legjavát. De nemcsak a legjavát! Az Aranymálna Díjat huszonöt évvel ezelőtt alapították, és azóta az Oscar-díjjal, vagyis az Amerikai Filmakadémia díjával együtt emlegetik. Az Oscarral a legjobb filmeket, a legjobb alakításokat ismerik el, az Aranymálnával, vagyis a citromdíjjal a legpocsékabb filmeket, a legrosszabb rendezői, színészi teljesítményeket „értékelik”. TALLÓSI BÉLA Idén nagyon érdekes módon alakult az Aranymálnára - azaz a Razzie-díjra - „esélyes” filmek sora. A legtöbb jelölést A Macskanő kapta - hét kategóriában ítélték a legrosszabbnak. Eggyel kevesebb, vagyis hat jelölést kapott a Nagy Sándor, a hódító. Erős a gyanúm, hogy ez utóbbi döntést némi előítélet is befolyásolta. Abban az Brad Pitt örülhet, a Trójáért nem pontozták le esetben is gyanakodnék, ha az esztendő másik nagy történelmi kalandfilmjét, a Tróját is jelölték volna. Mert ez is, az is inkább csak a látványra épít, a monumentális csatajelenetekre. Ez is, az is egykönnyen felejthető, csak addig él mindkettő, amíg a moziban ülünk, aztán kifutnak a képek. Ezt is, azt is megelőzte a híre: a Trójával kapcsolatban a történészek „suhogtatták kardjukat”, mivelhogy az Iliász szabad feldolgozásával a film meghamisítja a trójai történelmet. Emezzel pedig a jogtudorok viaskodtak, amiért Oliver Stone rendező Nagy Sándort biszexuálisnak ábrázolja. Nagy valószínűséggel emiatt bukott a Stone- féle Nagy Sándor, s kapott jelölést egyebek közt a legrosszabb film kategóriában. Hát, nem tudom, akkor milyen kategóriába lehet besorolni például az Alien vs. Predator című abszurdumot - amely egyébként elég rendes nézőszámmal szerepelt a nézettségi listán. Oliver Stone ugyanis valamit tud: letett már jó néhány legendás filmet az asztalra. A Vietnammal foglalkozó Született július 4-én című háborús filmdrámájáért a legjobb rendezésért járó Oscart vehette át. Korábban A szakasz című mozgóképe két Oscart is kasszírozott: a legjobb rendezésért és a legjobb filmért. Jó, mondhatja valald, egyszer mindenkinek sikerülhet, még akár kétszer is, ez még nem jelent védjegyet. Vagy azt is lehet állítani, hogy a nagyok is megbotolhatnak, ám a Nagy Sándort azért mégsem kellene annyira püfölni, amennyire püfö- lik. Hogy még a világhódítót alakító Colin Farrellt is Aranymálna Díjra jelölték a legrosszabb férfi főszereplő kategóriában! Az ő akrobatikája is van olyan jó, mint az Akhilleuszt alakító Brad Pitté a Trójában - mert nem igazán kell mást csinálniuk, csak jól megülni a lovat, a mozgó célkereszt közepébe hajítani a dárdát, és villogtatni gyantá- zott lábukat az ógörög-designos miniszoknyákban. Ez, ugye, mégsem A fülke című Joel Schuma- cher-thriller, amelyben Colin Farrell azért megmutatta, hogy tud valamit onnan mélyről is felhozni, s libabőröztetni a nézőt, ha a szerepe engedi. De hát egye fene: oda neki is a citromdíjat, hiszen Brad Pittnek is van egy-két „savanyú plecsnije” a vitrinben. A nagy sztá- rok/nagy fiaskók kategóriában a Ha eljön Joe Black című mozijáért a legunalmasabb film díjával jutalmazták”. De Aranymálnája is van már: Tom Cruise-zal kapták közösen mint a legrosszabb duó az Interjú a vámpírral című vámpí- rosdiból. Csillaga ettől mégse hullt le egyiknek sem, másiknak sem, s filmet lehet velük eladni a mai napig (a sztárkultusz kérdését most ne boncolgassuk). Val Kilmer biztosan bekeményített volna, s nem lett volna hajlandó a Top Gun-os imágóját rontani, valamint nem hagyta volna kiszú- ratni a szemét, ha előre sejtette volna, hogy még Aranymálna Díj is fenyegeti: Fülöp, azaz Nagy Sándor királyi atyja szerepében a legrosszabb mellékszereplő jelölést „vívta ki”. Ám nemcsak Oscar-díjas rendezőkön verik a port, hanem Oscar- díjas sztárokon is. Halle Berry is megbánta már biztosan, hogy magára húzta a macskabőrt, A Macskanő című akciófilmben. Hogy milyen volt, nem tudom, nem voltam hajlandó megnézni. Én már Luc Besson Nikita című thril- lerénél megrekedtem - valahogy nem bírja a gyomrom a női akcióhősöket, vagyis a feminátoros filmeket, a férfi akcióhősöktől is kellőképpen émelygek. Enyhe vigasz, hogy aktív képviselőik, Stallone és Schwarzenegger sem az Oscar-verseny vizeit, zavarja, eddig inkább a Razzie-díj mezején rúgott labdába mindkettő - az utóbbit a 80 nap alatt a Föld körül című legújabb Verne-adaptációban nyújtott alakításáért jelölték idén Málna Díjra a legrosszabb férfi mellékszereplő kategóriában. Visszatérve Halle Berryhez, őt is sokkal szívesebben néztem Oscar-díjas szerepében, a Szörnyek keringője című megrendítő drámában. Na, de Sharon Stone se tette keresztbe a lábát, amikor megtudta, hogy A Macskanő neki is Aranymálna-jelölést hozott a legrosszabb mellékszereplő kategóriában. Ha előre tud a dolgok alakulásáról, valószínű, Angelina Jolié sem vállalkozott volna Nagy Sándor világra hozására. Hiszen már önmagában az nem akármi, hogy Colin Farrell anyját kell alakítania, hát még, hogy Aranymálna Díjra is jelölték! Ben Affleck Matt Damonnal együtt üstökösként robbant be: forgatókönyvírókként megkapták a legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscart a Good Will Hunting című filmért. De Affleck színészként nem jutott ilyen magasságokba: ellenkezőleg, már a Pearl Harbor - Égi háború című mozgóképpel is a Razzie-, vagyis az Aranymálna Díj közelébe került a leggyengébb férfi színész kategóriában. Most ugyanerre „esélyes” az Apja lánya című romantikus vígjátékban nyújtott alakítása okán. Vigasz, hogy lepontozták már Málna Díjjal Madonnát, John Travoltát és Bruce Willist is, ám emiatt még nem kellett kivonulniuk Hollywoodból. Sőt, Roberto Benígni is őrizhet az Oscarja mellett egy Málnát is - igaz, ez utóbbit nem rendezőként kapta, hanem a legrosszabb férfi főszereplőnek minősítették vele. A közelgő Razzie-díjátadáson egy minden bizonnyal nagy és meglehetősen lesújtó döntés is megszületik. Idén, mivel negyed- százados lett az Aranymálna, arról is határoznak majd, ki volt az elmúlt huszonöt év legrosszabb színésze. Lehet, hogy nagyot nézünk majd! FIGYELŐ Tegnap megkezdődött a magyar film nagy ünnepe, a 36. Magyar Filmszemle. Ez alkalomból kiosztották a Magyar Filmkritikusok Díjait. Az év filmjéért járó elismerést, a magyar filmkritikusok B. Nagy László díját a sikeres fiatal rendező, Fliegauf Benedek vehette át a rangos fesztiválokon díjazott Dealer című filmjéért. A fásult, egykedvű fiatalember, a dealer történetéből, aki kerékpárra pattan, és viszi a „felszabadító” anyagot annak, aki rászorul, egy tönkrement világ képe bomlik ki - a szuggesz- tív hangulatú és képi világú filmet hétfőn este vetítette az m2 csatorna. A Filmkritikusok Életműdíját Makk Károly kapta. A legjobb rendezés díját Török Ferencnek ítélték Szezon című munkájáért, amely három karcagi srác igen kemény mai története. A srácok a cukorgyár helyett inkább a vendéglátózást választják, s elindulnak a „magyar álmok” helyszínére, a Balatonra. A legjobb férfi főszereplő Gáspár Tibor Janisch Attila Másnap című filmjéből - ezt a mozgóképet ma este mutatja be a Duna Televízió, amely a filmszemle hetében több magyar mozgóképet is sugároz. A legnagyobb szakmai elismerést, a tavaly alapított Magyar Mozgókép Mestere címet idén Gaál István filmrendezőnek, valamint Sára Sándor operatőr-rendezőnek adományozták. Gaál István újító filmnyelvvel megszólaló, a nemzedéki kérdéssel, a fiatalok életvitelével, a közösség és az egyén felelősségével foglalkozó Sodrásban című drámáját tegnap újra vetítette a Duna TV. Pénteken pedig Sára Sándor Tüske a köröm alatt című, 1987-es filmjét tűzi műsorára, (tébé) Ha a Nagy Sándor, a hódító a legrosszabb filmek között van, akkor hova sorolhatjuk pl. az Alien vs. Predator-A halál a ragadozó ellen című borzalmas sci-fit? Ez utóbbi még sincs ajelöltek között Ezúttal kiderül az is, ki volt az elmúlt huszonöt év legrosszabb színésze.
