Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-14 / 36. szám, hétfő

6

Kultúra

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 14.

Arthur Miller a formakereső rendezők szerzője volt

A drámaíró halála

FORGÁCS MIKLÓS

„Szerintem nincs minden rendben” - nyilatkozta Arthur Miller egy késői interjúban. A mai, a XX. és XXI. század közötti senki földjén a befejezetlenség és az elkezdetlen- ség közötti értékvákuumba belefeledkező világot, elszomorítónak és kilátástalannak tartotta. Ugyanilyennek tartott bármilyen más kort is, de soha nem tartotta fölöslegesnek a hangja hallatását, mindig rendszerbe áhított értékrendjének pillérei tartották időtlenül és zsigerien realista drámáit. Művei alapján elmondható, szerinte a létezés politikum, a politikum pedig az erkölcs illúziója. Az illúziót pedig kergetni kell, nem törődve milyen nevetségesek lehetnek a szakadék peremét hirtelen tudatosító ember tragikusan suta mozdulatai. Szereplői kisemberek, akik a világ pillanatnyi gubancát személyes apokalipszisként élik meg, dönteniük kell, és „a döntésképtelenség bűn”.

Millernek elvei voltak, mondanivalója, prédikált, szerencsére mindig sorsok érzékeny szétszálazása volt az igéje. Értelmiségi volt, aki szerette az emberszagot. Szikár alakja, vékony arca magas homloka és legfőképpen a vastagkeretű szemüvege mögé bújtatott egyszerre nyughatatlan és fürkész és egyszerre jóságos és bölcs tekintete már végérvényesen darabjainak ezer alakja mögé satírozódtak. Mint Willy Loman már lassan hatvan éve számtalanszor, most ő is ellépett életének bőröndjei mellől. Miller az élet tempó- és témaváltásait vizsgálta a kisember hétköznapi teatralitásának föltérképezésével. A magyar színház fiatal, formailag és véMOZI

POZSONY

MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szí.) 16, 18, 20 MÚZEUM: Barbárok a kapuk előtt (kan.-fr.) 19.30 AUPARK - PALACE: Aviator (am.) 10.30, 12, 13.50, 15.20, 17.10, 18.40,

20.30 A holnap világa (am.) 11.20, 16.30, 21.40 Kerülőutak (am.) 14,19 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 12.40, 14.50, 17,19.10, 21.20 A lélek mint kaviár (cseh) 12.20, 19.20,

21.30 Bajos csajok (am.) 14.30, 16.50 A nemzet aranya (am.) 14.40, 17.20, 18.20, 20, 21 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.10, 18.30, 20.50 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16.20, 19.40 A hihetetlen család (am.) 15.40 Két szótaggal lemaradva (szí.) 14.20, 16.40, 19.30, 21.50 Wicker Park (am.) 15.10 Blade: Trinity (am.) 17.50 A belső tenger (sp.) 15, 20.40 Ray (am.) 17.30 PÓLUS - METROPOLIS: Aviator (am.) 14.10,

16.15.17.25.19.30, 20.40 Blade: Trinity (am.) 17,19.15, 21.30 Két szótaggal lemaradva (szí.) 16,19.45 Ray (am.) 13.10, 21.10 A nemzet aranya (am.) 13.05,15.40,17.10,18.15,19.40,20.50 Az utolsó gyémántrablás (am.) 13.50, 17.45 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 15.30, 17.50 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14, 20 Kerülőutak (am.) 18.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 21.25 A lélek mint kaviár (cseh) 14.55 A hihetetlen család (am.) 14.05,16.25

KASSA

DRUŽBA: Blade: Trinity (am.) 17, 20 CAPITOL: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16, 18, 20 TATRA: Két szótaggal lemaradva (szí.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Időzavarban (am.)

16.15.19.15

DÉL-SZLOVÁKIA

SZENC - MIER: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 16.30,19

GYŐR

PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 14.45, 17.30,

20.15 Csudafilm (magy.) 13.45, 15.45, 17.45, 19.30 Fűrész (am.) 16.30, 18.30, 20.30 A hihetetlen család (am.) 14 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 17.15, 19.45 Hölgyválasz (am.) 13, 15.15,

17.30, 19.45 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.15,

16.15 Lucky Luke és a Daltonok (fr.-ném.-sp.) 13.15, 15.30 Micimackó és a Zelefánt (am.) 14.30,16.15,18 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.45 A nemzet aranya (am.) 17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 20 Ray (amerikai) 17 Sorstalanság (magy.) 14.30,17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 18.15, 20.15 Válótársak (am.-ném.) 15,17

leményében vadabb nemzedékeinek szinte házi szerzőjévé vált az utóbbi majd’ két évtizedben. Gaál Erzsébet, Mohácsi János, Zsótér Sándor, Schilling Árpád, Alföldi Róbert mind ihletet találtak ennek az igazságot és morált csökönyösen kereső, határozott véleményét élő és író, „a lelkiismeret megóvása érdekében” tevékenykedő „intézménynek” a darabjaiban. Konok, szikár földhözragadtsága alkalmas volt vad hallucinációk, törzsi rítusok, emésztő látomások, giccsel játszó pimaszságok megteremtésére, Miller adta az embert, a rendezők pedig a távlatot. „A körülmények teremtenek minket, de mi többek vagyunk a teremtőnknél” - hitt abban, hogy megtalálható mindenben az értelem, még ha bele is lehet pusztulni. Ő 89 évig bírta szuflával és vallotta mindvégig, hogy művészet és társadalom, társadalom és egyén szétválaszthatatlan, és nincs izgalmasabb, mint azok magánya, akik nincsenek egyedül.

Arthur Miller

A termek domináns színeik révén is segítenek elkülöníteni az egyes művészeti korszakokat

Mesterművek a Műcsarnokban

400 ÉV FRANCIA FESTÉSZETE

FÉNY ÍS ÁRNYÉK

2004. DECEMBER 17. - 2005. FEBRUÁR 27

5 iXfWfu'vxnw$svsí»t.';«i,-ií j'«'/i'f <f

A francia mesterművek még két hétig láthatók a Műcsarnokban

(A szerző felvétele)

rokktól a 20. századi modernig a francia festészet 400 évének legjava terméséből olyan alkotásokat válogattak ki, amelyek a fény és az árnyék játékának szempontjából is vizsgálhatóak. Igazi nagy kiállítás ez, amilyet nem láthat bármikor az ember.

A barokk festészetet bemutató terem meleg, sötét bordó színnel festett falak között látható, hogy a félhomály hasonlatos legyen a képek tónusához. Még az ugyanolyan színű puha szőnyeggel borított padlózat sem zavar a művek élvezetében, amelyek vagyont érő keretekben, tökéletes megvilágításban jelennek meg. A képeken ábrázolt alakok pedig a kép egyes részeire irányított speciális fény hatására plasztikusan emelkednek ki a kép síkjából.

A fény hatására rejtett dimenziók tárulnak fel a szemünk előtt. Például Trophime Bigot 1620-30 között festett képén a fényforrásul szolgáló világító alkalmatosság valóban árasztja a fényt, olyannyira, hogy a néző szinte az arcán érzi annak vetülését. S nincs ez másként Georges De La Tour képén sem, amely - amellett, hogy egyszerűsége révén túlhaladja a barokk irányzat felfokozott túlzásait - a fény és az árnyék kontrasztjának mesteri megjelenítésével tűnik ki.

Ugyanez a koncepció figyelhető meg a későbbi évszázadok műalkotásait bemutató termekben, amelyek színeik révén is segítenek elkülöníteni az egyes korszakokat. Hiszen zöld,

lila és kék termek között bolyong a néző, és a Műcsarnok eklektikus helyiségei azt az érzetet keltik bennünk, mintha egy főúr magánképtárában sétálgatnánk.

Kijutva az árnyékvilágból a fényre, a 20. századi művészetet bemutató termekben metsző fehérség hasít a szembe. Ezzel is mintegy feloldják a drámai hatást, amelyet a korábbi korok festményei - éppen a homályból a fény hatására kiemelkedő alakok révén - oly nagy erővel gyakorolnak ránk.

Nincs szándékomban művészettörténeti elemzésekkel trak- tálni az olvasót. Csupán arról szeretném biztosítani a képzőművészet szerelmeseit, hogy mindenképpen érdemes elmenni erre a nagyszerű kiállításra, hiszen az felejthetetlen élményt nyújt mindenkinek, aki a szépet szereti és becsüli.

Néhány kiegészítő szolgáltatásról is érdemes pár szót ejteni. Kérhető például idegenvezetés is, amellyel ugyan kissé hosszúra nyúlik a tárlat megtekintése, de érdemes áldozni rá. A gyerekek számára pedig vonzó kis rajzműhelyt alakítottak ki a rendezők, amelynek bútorai erős kartonpapírból készültek, és természetesen össze is lehet firkálni őket. Számítógép segítségével virtuálisan is bejárható ugyan a kiállítás, nagy hiba volna azonban felcserélni a virtuális világot a valóval. A festmények különben kirakókockák segítségével általunk is összeállíthatók a számítógépen, vagy akinek nem lett elege a sorban állásból már a jegy vételnél, akár háromdimenziós mozit is megtekinthet.

A kiállítás természetesen nem a teljesség igényével mutatja be 400 év francia művészetét, de fontos keresztmetszetét adja az

adott időszakban és térségben felhalmozott mérhetetlen gazdagságnak. A rendkívül sikeres kiállítás még két hétig, azaz február 27-ig tart nyitva.

A gyerekek számára vonzó kis rajzműhelyt alakítottak ki.

Másfél óra sorban állás, két és fél óra műélvezet. Körülbelül erre kell számítania annak, aki egy napon elhatározza, hogy Budapesten, a Műcsarnokban megtekinti a Mesterművek - 400 év francia festészete című kiállítást. A hosszan kígyózó tömött sor azonban ne riasszon vissza senkit, viszonylag gyorsan halad. Közben lehet olvasni, bámészkodni, beszélgetni.

KOVÁCS ÁGNES

Az oldalsó bejárat előtt olyanok állnak, akik a világhálón rendelték meg vagy elővételben vásárolták a jegyeket, ők „mindössze” háromnegyed órát ácsorognak, hogy bejussanak. Mielőtt még bárki azt mondaná, hogy akkor ezt inkább kihagyja, azt tanácsolom, ne tegye. Saját tapasztalatom azt mondatja velem, hogy nagyon jól megvan ez azért szervezve, csupán arról van szó, hogy rengetegen szeretnék látni a kiállítást. Különben minden olajozottan működik.

A bejárati ajtó mellett - mintegy jutalom a sor végén - forralt bort, teát, kávét és némi harapni- valót is lehet venni, hogy aztán felfrissülve, átmelegedve lépjen be az emberfia a művészetek templomába. Előtte azonban szigorú biztonsági ellenőrzés következik, minden fémtárgyat, kulcsot, mobiltelefont, fényképezőgépet stb. ki kell pakolni az asztalra, majd átmenni egy detektoros kapu alatt. A biztonságiak árgus szemekkel szemlélik a közönséget, nehogy valaki engedély nélkül fényképezzen. Sajnos, ennek ellenére megtörténik olykorolykor, viszont a fényképezőgép vakuja elárulja az elkövetőt. Percenként sípol a biztonsági zóna jelzőrendszere, mert mindig túl közel hajolnak a festményekhez. Igaz, még a sasszeműek számára sem egyszerű elolvasni a feliratozást. Talán ez az egyetlen hibája a kiállításnak.

A kurátorok a 17. századi baOTTHONUNK A NYELV

Szótár vagy szó tár?

PINTÉR TIBOR

„Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb és lelkesebb valami? Benne van nyelvünk összes szava” - írja Kosztolányi Dezső. Nem új keletű jelenség, hogy a művelt ember könyvespolcán szótárak sorakoznak, hiszen ezek olyan kézikönyvek, amelyeket az ember mindennapos munkája, tevékenysége közben használ vagy csak úgy, egy-egy érdekes szó miatt fellapoz. A fenti idézet írója, illetve kortársai és a ma embere közt azonban legalább egy különbség megfigyelhető: Koszto- lányiék tollal, ma leggyakrabban számítógéppel írunk. Ahogy az íráshoz használt eszközök változtak, úgy módosult a szótár jellege is. A nyomtatott szótárak mellett megjelentek a számítógépes szótárak, a szótárakat tartalmazó CD- ROM-ok is. Ezek használata egyszerűbb, mint a klasszikus szótáraké, és - nem mellékesen - kevesebb helyet is foglalnak. Mégis kevésbé elterjedtek, közkedveltek, mint „papírtársaik”.

Az CD-ROM-ok melletti másik nagy segítséget az internet és az ott elérhető számítógépes szövegtárak jelentik. Többek között az interneten találjuk a legnagyobb magyar tárať’, a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpuszt (

http://cor- pus.nytud.hu

) is, amely jelenleg

153,7 millió szót tartalmaz. A szövegtár használata nem korlátozott, a regisztrációs lap kitöltése után bárki használhatja. A KMNyK nem klasszikus értelemben vett szótár, mivel egyrészt nem szavakat, hanem szövegrészeket tartalmaz, másrészt pedig nem ábécésorrendben tárolja kisebb egységeit, a szövegek itt más rendszer alapján vannak csoportosítva, s ezt a rendszert mi kereséskor (használatkor) megváltoztathatjuk, vagy akár ki is iktathatjuk.

Ha szótárban keresünk vagy elektromos szótárral dolgozunk, akkor a művelet bemenetéként egy vagy több szót adunk meg, kimeneteként pedig egy vagy több szót, eseüeg magyarázatot kapunk. A megszokott szótárakban történő kereséskor csak a megfelelő szó szótári alakját, jelentését kell ismernünk, így a kimenetkor kapott szóelemek közül kiválaszthatjuk az általunk keresett szót vagy jelentést. A szövegtár ehhez képest mást és többet kínál. Használatakor több szót is megadhatunk, legyen az vonzat vagy szókapcsolat, ezzel is pontosítva a végeredményt, a kimenetet. Szótári kereséskor csak a szó szótári alakjával tudunk dolgozni, szövegtárban történő keresés esetén viszont a szó bármilyen alakját beírhatjuk a keresőablakba. A keresés kimeneteként nem magyarázatot, szinonimát, hanem szövegkörnyezetet kapunk. így egy egész nyelvet reprezentáló szövegmintán egyebek mellett azt is megnézhetjük, hogy a keresett kifejezés milyen gyakori az adott nyelvben, illetve, változatok esetén (például öt óra tájban ~ öt óra körül ~ öt óra magasságában) megtudhatjuk, melyik változat használata gyakoribb. A szövegtár egyik kiemelten fontos erénye, hogy külön csoportok szerint is kereshetünk, megnézve, hogy a keresett szót hogyan, milyen gyakran használják például a hivatalos nyelvhasználatban vagy éppen az újságokban. Ha érdekel bennünket, arra is fényt deríthetünk, hogy a keresett szó melyik szóval alkot leggyakrabban szókapcsolatot.

Számítógép tárolta adatbázisokról lévén szó, a szövegtárak felhasználhatósága leginkább a szerverek kapacitásától és a számítógépes lekérdezőprogramok kínálta lehetőségektől függ. Javaslom, akinek internet-hozzáférési lehetősége van, próbálja ki ezt a modern szótárat, fedezze fel lehetőségeit. A megrögzött szótárforgatók biztosan értékelik majd az új lehetőségeket, de azt hiszem, a kíváncsi keresők is örömmel „forgatják” majd az internet-korszaknak ezt az új vívmányát.