Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-12 / 35. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 12. Egészségünkre 31 Az évek múlásával a Parkinson-kór tünetei fokozatosan rosszabbodnak, még akkor is, ha gyógyszert szed a beteg Remegés, memóriazavar... (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Idős emberek gyakran pa­naszkodnak, hogy reszket a kezük, képtelenek rende­sen enni, mert mindent ki- lötyögtetnek. Sokszor még a nevüket sem tudják leír­ni. Járásuk csoszogóvá vá­lik. Ezek az emberek nagy valószínűséggel Parkinson-kórban szen­vednek. DR. PÓCZIK GÁBOR Az extrapyramidális betegsé­gek közé soroljuk. Az extrapyramidális rendszer az aka­ratunktól függő mozgásokat sza­bályozó rendszer. Egészséges em­bereknél ez teszi lehetővé, hogy mozdulataik harmonikusak le­gyenek. Szabályozzák továbbá iz­maik megfeszülését, illetve eler­nyedését. Két anyag - a dopamin és az acetylcholin - közti egyen­súly nagyon fontos szerepet ját­szik. A Parkinson-kórnál felborul ez az egyensúly, kevesebb lesz a dopamin, ezáltal a mozgást sza­bályozó kör egyik láncszeme meg­szakad. Mi okozza? ♦ öröklött betegség: főként az 50-60 éves férfiakra jellemző, s járhat elbutulással is ♦ enzimhiány: nem termelő­dik megfelelő mennyiségű dopamin az agyban ♦ agyvelőgyulladás után ki­alakuló parkinsonizmus: nem kell, hogy közvetlenül az agyvelő­gyulladás után jelentkezzen, de kutatások bizonyítják, hogy ösz- szefüggés van az agyvelőgyulla­dás és a későbbiekben kialakuló Parkinson-kór között. ♦ gyógyszerek okozta Parkinson-tünetcsoport: neuroleptikumok, triciklikus antidepresszívumok is okozhatnak Parkinson-kór típusú tüneteket. ♦ arterioszklerotikus forma: súlyos agyi érelmeszesedéshez tár­sul, ezért az ilyen betegeknél min­dig találunk memóriazavart, visel­kedési zavarokat, esetleg más neu­rológiai tüneteket (bénulás, nyelési zavarok, beszédzavarok stb). ♦degeneratív megbetegedé­sek: az extrapyramidális mozgáso­kat szabályozó kör veleszületett sorvadásos megbetegedéséről van szó. Sajnos ezek a betegek alig rea­gálnak a kezelésre. ♦ idiopatiás forma: nincs ki­mutatható oka a megbetegedés­nek. ♦ fejsérülések: főleg akkor alakul ki, ha sok sérülés éri a ko­ponyát. Jellemző az ökölvívókra. Ilyenkor elbutulás is társulhat a Parkinson-kórhoz. ♦ szénmonoxid mérgezés: néhány nappal vagy héttel a mér­gezés után jelentkeznek az első tünetek. ♦ más mérgezések: metanol, Dr. Póczik Gábor ideggyógyász kén-dioxid, mangán - hosszabb távon a Parkinson-kór kiváltó oka lehet ♦ áramütés után szintén jelent­kezhet ez a betegség ♦ agydaganat esetében fordul­hat elő Parkinson-kór, mely főleg a test egyik felére jellemző ♦ agyvérzés után szintén meg­figyelhető ez a betegség. Tünetek Nagy általánosságban elmond­ható, hogy a Parkinson-kórnak a következők a tünetei: ♦ remegés: az egyik legjellem­zőbb tünet (némely esetekben azonban hiányozhat), amely leg­gyakrabban az egyik kézen jelent­kezik. Hónapok, esetleg évek múl­tán átterjedhet a másik kézre, eset­leg a lábakra is. ♦ izompanaszok: gyakran az ilyen beteg izmai merevek (rigidek): a betegnek olyan benyo­mása van, mintha derékig érő víz­ben kellene járnia. A merev izmok miatt nehezebben tudja mozgatni végtagjait, fejét. Olyan érzése van, mint ha „elfeküdte” volna a nya­kát, derekát. ♦ mozgászavarok: az egyik leg­feltűnőbb tünet. A beteg mozgása jelentősen lelassul. Az illető olyan, mint egy merev bábu. Megváltozik az arckifejezése, arcán nem tükröződnek az érzelmek, ezt nevezzük lárvaarcnak. ♦ járászavarok: a be­teg nem képes elindulni. Később járása csoszogóvá válik, csak nagyon pici lé­péseket képes megtenni hatalmas erőfeszítések árán. Jellemző még, hogy kezét könyökben kissé behaj­lítva maga mellett tartja, hiányzik a kéz mozgása a járásnál. Előreha­ladott stádiumban a beteg meg­torpan, képtelen megmozdulni (freezing). Éjszaka képtelen a helyzetváltoztatásra, megfordulni alvás közben, ezért alvása zavarttá válik. ♦ beszédzavarok: a beteg be­széde halkká, „színtelenné” válik ♦ esési hajlam: már a betegség korai szakaszában jelentkezhet. Jel­lemző, hogy a beteg előreesik anél­kül, hogy az esést fékezni tudná. ♦ vérnyomás-ingadozás: elő­fordul a hirtelen vérnyomáscsökke­nés, mely sok esetben szédülést, esést okozhat ♦ lelki panaszok: leggyakoribb lelki panasz a depresszió. Nem min­dig jelentkezik depressziós hangu­lattal, sok esetben csak érdektelen­ség, általános fáradtság, gyönge- ség, étvágytalanság, alvászavarok ♦ memóriazavarok: csak kis százalékban fordulnak elő. Főként a jelenkor eseményei azok, melye­ket elfelejt a beteg, nem emlékszik, mit ebédelt, vacsorázott, de a gyer­mekkori élményei élénken élnek emlékezetében. Sajnos, ezt a betegséget nem le­het gyógyítani. Az évek múlásával a tünetek fokozatosan rosszabbod­nak, még akkor is, ha kezdetben a kóros tünetek a gyógyszerek hatá­sára megszűntek. Elengedheteüen, hogy a beteg együttműködjön az orvossal. A gyógyszerek javítják a beteg állapotát, lassítják a betegség lefolyását. Mind a betegnek, mind a családtagoknak alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. A betegeknek is meg kell barát­kozni azzal a gondolattal, hogy ez a betegség életük végéig tart és alkal­mazkodniuk kell a megváltozott kö­rülményhez. Át kell szervezniük na­pi programjukat. A leggyakoribb változások, melyek megkönnyíthe­tik a beteg mindennapi életét: ♦ öltözködés: a legnagyobb gon­dot a gombolkozás okozza. A leg­praktikusabb dolog, ha a beteg ru­házatán a kis gombokat nagyobbra cseréli, esetleg villámzárat varrat a ruhájára. Mivel a járás is nehéz, olyan cipő a legmegfelelőbb, mely­nek nem csúszós a talpa. Cipőfűző helyett legyen inkább a cipő tépő­záras, esedeg fűző nélküli. ♦ személyi higiénia: a gyógy­szert szedő betegeknek a legmegfe­lelőbb idő a tisztálkodásra az, ami­kor a gyógyszer hatására a tünetek a legkevésbé zavaróak ♦ alvás: legkellemedenebb az izommerevség. A beteg képtelen a helyzetváltoztatásra alvás során. Ezen úgy lehet segíteni, hogy ke­mény fekhelyet választunk, amely­be nem süpped bele. Nehéz paplan helyett megfelelőbb a könnyű taka­ró, mely nem akadályozza a beteg mozgását alvás közben. Az alvásza­varokat fokozhatják a betegségnél alkalmazott gyógyszerek is. ♦ étkezés: sajnos nem létezik olyan diéta, mely megakadályozná a betegség rosszabbodását. Ajánla­tos a napi többszöri étkezés, kis adagokban. A betegségre jellemző a székrekedés, ezért fontos a zöldség­félék, gyümölcsök, rostdús ételek, rostos gyümölcslevek, valamint a megfelelő mennyiségű folyadék rendszeres fogyasztása. ♦ otthoni környezet: tekintet­tel a betegek remegésére, távolít- sunk el a beteg környezetéből min­den olyan tárgyat, melyet leverhet, összetörhet. Lényeges dolog, hogy a betegnek legyen megfelelő moz­gástere a lakásban, mivel a szűk hely akadályozhatja mozgásában. Ügyelni kell arra is, hogy a szőnye­gen ne csússzon meg a beteg. Külö­nös figyelmet kell szentelni a für­dőszobára. Sokat segít, ha kapasz­kodókat szerelünk fel főleg a WC és a fürdőkád köré. Hacsak lehet, cse­réljük ki a süppedős fotelokat szé­kekre. ♦ autóvezetés: nehéz eldönteni, hogy a beteg vezethet-e autót. Ter­mészetesen az előrehaladott álla­potban nem. A gyógyszerekkel jól kordában tartott Parkinson-kórban szenvedő betegek vezethetnek gép­kocsit, de ne egyedül vezessenek, így fáradtság esetén a társ átveheti a volánt. ♦ szexuális élet: A Parkinson- kórban szenvedők egyharmadánál jelentkeznek szexuális panaszok, főleg a férfiaknál. A panaszok hát­terében sokszor a stressz, depresz- szió, bizonytalanságérzés, kisebb mértékben maga a betegség áll. A szexuális együtdéteket érdemes ak­korra tervezni, amikor a beteg a leg­jobban érzi magát (amikor a gyógy­szerek a legjobban csökkentik a be­tegség tüneteit), nem pedig késő délutánra, esedeg estére, elalvás előtt. Ha lehetőség van rá, a bete­gek éljenek aktív szexuális életet. Ha a betegnek sikerül megfelelő­en alkalmazkodni betegségéhez, ja­vulhat az életminősége. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, hisz a betegség előrehaladtával gyakran válik szükségessé a kezelés kisebb- nagyobb módosítása, hogy a Parkinson-kór - minél kevesebb pa­naszt, kellemeüenséget okozzanak a betegnek. Tisztelt olvasók, várom a témá­val, vagy egyéb neurológiai eset­tel kapcsolatos leveleiket. A szerző neurológus Néhány tanács a családtagoknak ♦ tegyük lehetővé, hogy a beteg saját feladatait maga végezhesse el ♦ kizárólag akkor segítsünk a betegnek, ha azt látjuk, hogy képte­len elvégezni a feladatot ♦ ne siettessük a beteget, vegyük figyelembe, hogy mindent las­sabban tud elvégezni ♦ a családi programoknál vegyük figyelembe a beteg állapotát ♦ lehetőség szerint ne kerüljük a társaságot, barátokat ♦ támogassuk a beteg fizikai aktivitását, a gyakori sétákat, az ott­honi tornát stb. A rendszeres mozgás csaknem olyan fontos, mint a gyógyszerek szedése, mert javítja a mozgást, jótékonyan hat a merev izmokra. ♦ túlzott féltésből sose végezzük el mi a beteg feladatait, mivel ez­által „pihenésre kárhoztatjuk” őt. ...fontos a zöldségfélék, gyümölcsök, valamint a folyadék fogyasztása. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? A nyirokmirigy- nagyobbodás oka Jelige: Aggódó nagyi. „Nem saját gondjaimmal szeretném untatni. Másfél éves unokám egészségi állapota aggaszt. Au­gusztusban szalmonellafertő­zésen esett át, sajnos, nem sike­rült megállapítani a betegség okát. Leányom gondos anya, a tisztaságra nagyon odafigyel. Azóta októberben a füle mö­gött mindkét oldalon begyul­ladt a nyirokmirigye. A duzza­nat csomós, mumpszszerű volt. Három adag Sumamed gyógy­szert írt elő a szakorvos, majd vért vettek tőle. Az eredmények jók voltak. Sajnos, a napokban ugyanúgy begyulladtak a miri­gyek. A kislány nyugtalan, a család pedig aggódik. Eddig még nem volt láza, de „nem fér a bőrébe”. Mi okozhatja ezt a betegséget, és hogyan lehetne megelőzni?” Dr. Zuzana Nagyová gyermekorvos Levelében három probléma szerepel: á szalmonellózis, a be­gyulladt nyirokmirigy és a kislány idegessége. Ezek a problémák összefügghetnek egymással, de ez nem feltétlenül törvényszerű. A szalmonellózis fertőző beteg­ség, amelyet baktérium okoz, és a nyári hónapokra jellemző. A fer­tőzést az állati eredetű fertőzött élelmiszer, továbbá a fertőzött víz okozhatja, és a második év előtt ember is fertőzhet. Tudatosítani kell, hogy a szalmonella-fertőzött betegek 40 százalékának széklete még 3-4 hónap múlva is tartal­maz baktériumokat, pedig már teljesen tünetmentesek. A beteg­ség az anya gondos higiéniája mellett is jelentkezhet. A gyerek nem csak az anyával kerül kap­csolatba, hanem a környezetével is, így a legnagyobb tisztaság sem vethet gátat a betegségnek. A begyulladt nyirokmirigyek esetében - azt írja, hogy antibioti­kummal kezelték - valószínűleg az alapbetegséget, vagyis a nyaki nyirokmirigyek megnagyobbodá­sát kezelték. Az emberi szervezet­ben 460 nyirokmirigy van. Ezek aktívan bekapcsolódnak a szerve­zete immunrendszerének műkö­désébe. A nyaki nyirokmirigyek enyhe megnagyobbodása (3 mm- től 1 cm-ig) nem kell, hogy min­dig betegséget jelezzen, rendsze­rint a felső légutak ismételt fertő­zését jelzi. A megnagyobbodott nyaki nyirokmirigyet kórosnak tartjuk, és keresni kell az okot. Le­veléből nem tűnik ki, müyen na­gyok voltak a mirigyek. Ha na­gyobbak voltak, mint 1 cm átmé­rő, akkor hematológussal kell ál­lapotát megbeszélni, aki minden bizonnyal további kivizsgálást rendel el. Ami unokája idegességét illeti, valószínűleg ez azért van így, mert lassan két éves, s ez a dac­korszak első szakasza. Ilyenkor a kedves és jó kislánya kis ördöggé válik, aki mindenre nemmel vála­szol. Ez természetes ebben a kor­ban, ezért ne legyen nyugtalan. Sok türelmet és erős idegeket kí­vánok. Az orális szex is okozhat fertőzést Jelige: Orális szex. „Sokat hallok, olvasok az orális nemi érintkezésről. Nekem úgy tű­nik, hogy ez a fajta szeretke­zési mód biztonságosabb. Igaz ez? Azt szeretném meg­kérdezni, hogy orális szex esetén kapható-e nemi beteg­ség, vagy valamilyen más fertőzés?” Dr. Martin Hrivňák szexológus Igen. Az orális szex is nagy ve­szélyforrás a fertőző nemi beteg­ségek terjedésében. A kankó okozta baktérium az Egyesült Ál­lamok néhány vidékén például sokkal gyakrabban okoz mandu­lagyulladást, mint más baktériu­mok. Hasonlóképpen lehet átvin­ni a szifiliszt, a klamídia- és a HIV-fertőzést. Az orális szexet te­hát nem lehet kisebb veszélyfor­rásnak tekinteni a fertőzések szempontjából, mint a hagyomá­nyos nemi aktust. A táncot nem kell abbahagyni „Virágporallergiás gyerme­kemnek minden vágya az volt, hogy tánckörre járjon. Beírattam népi táncra. Örült is neki, de két hónap eltelté­vel elkezdett köhögni, s nem tudom miért, hiszen nem fá­zott meg. Félek, nehogy vala­mi baja essen. Ön szerint a köhögése nem lehet összefüg­gésben az allergiájával?” Dr. Kossár Klára allergológus A fűporra allergiás gyerme­kek lehetnek háztartási porra is érzékenyek. Nem mindig van ez így, de előfordulhat. Az allergia később is kialakulhat, de szó le­het betegségről is, ugyanis eb­ben az időszakban nagyon sok fertőzéssel van dolgunk. (Fertő­ző mononukleózis, klamídia, vírusok) Az igazi allergiás gyer­mekek jól ellenállnak a fertőzé­seknek, és a fertőzés lefolyása náluk nem akut. Sok gyermek a fizikai terhelésre is reagálhat így, ezt a jelenséget terhelés utáni asztmának hívjuk. Meg kell vizsgálni ezeket a lehetősé­geket, ki kell zárni a fertőzés le­hetőségét, el kell végezni a por- allergia-tesztet, és a légzési funkciók felmérésével ki kell zárni a terhelés utáni asztma le­hetőségét. Természetesen eze­ket a panaszokat lehet gyógyíta­ni. Véleményem az, hogy semmi esetre sem kell az egészséges testmozgást, a táncot abba­hagyni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom