Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-02 / 26. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. FEBRUAR 2. v SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A kalóz 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bárban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Rózsa és Ibolya (vendégjáték Rozsnyón) 10.30 A Tündérlaki lányok (vendégjáték Rozsnyón) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A holnap világa (amerikai) 16, 18, 20 MLADOSŤ: Rossz nevelés (spanyol) 16, 18 Elátkozott Argentína (amerikai) 20 MÚZEUM: Nagyítás (olasz-angol) 19.30 AUPARK - PALACE: A nemzet aranya (amerikai) 10.40,11.20,13.20,14.10,16.20,17, 19, 20 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 14.40, 16.40 Wicker Park (amerikai) 12,18.40,21.10 Nagy Sándor, a hó­dító (amerikai-angol) 10.30, 12.40, 13.50, 16, 17.10, 18.20, 19.40, 20.30 Bajos csajok (amerikai) 11.40, 14.30, 17.20 Ke­rülőutak (amerikai) 19.30 A holnap világa (amerikai) 14.20, 15.40, 16.50, 18.10, 20.50 A hihetetlen család (amerikai) 15.30 Rossz nevelés (spanyol) 18, 20.20 Polar Expressz (amerikai) 14.20,16.20 Kóristák (francia) 21.40 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 15.20, 17.50, 20.40 Szüzet szüntess (amerikai) 15.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 18.30, 21 Elát­kozott Argentína (amerikai) 19.10, 21.30 PÓLUS - METROPO­LIS: A nemzet aranya (amerikai) 13,13.50,15.30,16.25, 18.05, 19, 20.40, 21.35 A holnap világa (amerikai) 13.45, 16.05, 17, 18.15, 19.10, 20.25 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 14.30, 16.35, 17.45, 19.50, 21 Kaptár 2. - Apokalipszis (német- francia-angol) 14.25, 21.20 A hihetetlen család (amerikai) 13.05, 15.35,18 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 20.30 KASSA DRUŽBA: Post coitum (cseh) 17, 20 CAPITOL: A nemzet ara­nya (amerikai) 16,18.15, 20.30 TATRA: Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 16.15,19.30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Nyílt tengeren (amerikai) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szüzet szüntess (amerikai) 17,19.30 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 19 LÉVA -JUNIOR: Bajos csajok (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Zuhanás a csendbe (angol) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (angol-amerikai) 19.45 Állítsátok meg Terézanyut! (magyar) 14.45, 17.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (an­gol) 15.45 A bukás - Hitler utolsó napjai (német) 14.45, 17.30, 20.15 Csudafilm (magyar) 13.45,15.45,17.45,19.30 Ahihetetlen család (amerikai) 13 Az ifjú Churchill kalandjai (angol) 13 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 14,16,18, 20 Nagy Sán­dor, a hódító (amerikai-angol) 17,20.15 Nagy zűr Korzikán (fran­cia) 12.45,15.15,19.45 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (ameri­kai) 13.30, 17.45, 20.15 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Válótársak (amerikai-német) 14.15, 16.15.18.15.20.15 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) 14.30 A SZEVASZ új bemutatója Patonyföldön Mese különféle korúaknak Beszélgetés Tóth Károllyal, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával az intézet 2005-ös terveiről Tudástermelés, tudásközvetítés (Somogyi Tibor felvétele) HIZSNYAI ZOLTÁN A Szerdahelyi Városi Színház Mi történt a kisfiúval? (A császár új ruhája) címmel új zenés-verses mesedarab bemutatójára készül. A zárójelben feltüntetett ismert népmesét a darab rendezője, Gá- gyor Péter alkalmazta színpadra és szedte rímbe. „Valami olyasmit próbáltunk létrehozni - és itt most nem a minőségre, hanem a módszerre gondolok -, mint a shakespeare-i mesék, a Vihar vagy a Lear király. Nem afféle gügyögő mese tehát ez, hanem egy balladisztikus ele­meket is felhasználó verses drá­ma” - válaszolta a mese színpadi megvalósulását firtató kérdésünk­re a rendező. A mesejáték két főszereplője az előző Gágyor-rendezésben is felejt­hetetlen alakítást nyújtó Tóth Rita és Gál Tamás, zenéjét pedig Bodo- nyi András szerezte. Az elsősorban népi hangszerekkel megszólalta­tott zenei betéteket a zeneszerző Bodonyi András (hegedű, citera, furulya) és Csaba Mátyás (dob, do­romb, csörgő, triangulum) adja elő. A négy közreműködő mindvé­gig jelen van a színpadon, és nem csak a főszerepeket játszó hivatásos színészek dalolnak és muzsikálnak, hanem a zenészek is részt vesznek a mozgalmas játékban: mozognak, sőt meg is szólalnak. „Már régen megfigyeltem, hogy a gyerek néha jobban odafigyel a komoly, felnőtteknek való témák­ra, mint a mesére. Nekünk, felnőtteknek is számolnunk kell te­hát azzal, hogy a gyerekek olyan dolgok iránt is érdeklődnek, ame­lyekre nem is gondolunk. Nincs más megoldás, egyszerűen komo­lyan kell venni őket. Olyan színpadi nyelvet kell beszélnünk, amely a legkülönbözőbb korú nézők szá­mára érthető. Erre teszünk most kí­sérletet A császár új ruhája feldol­gozásával. Ez a darab többrétegű, ezért aztán a kisebb gyerek is ki tud bogozni belőle egy történetet, de a kamaszok és a felnőttek számára is van mondanivalója. Ha tehát szülők és különböző korú gyereke­ik együtt jönnek el az előadásra, egyik korosztálynak sem kell unat­koznia” - ígéri Gágyor Péter. A bemutató február 4-én pén­teken lesz Diósförgepatonyban ­10.30-kor az alapiskola tanulói számára adják elő a darabot, a felnőttek pedig 18 órai kezdettel tekinthetik meg a helyi kultúr- házban. Milyen eredménnyel zárta a 2004-es évet a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet, mi­lyen kép rajzolódik ki a szlovákiai magyarságról az intézet által végzett, másfél évtizedes komplex kutatási program alapján, és milyen tervekkel lépnek az idei esztendőbe - erről beszél­gettünk Tóth Károllyal, az intézmény igazgatójával. MISLAY EDIT „Tudástermelés, tudáskon­centráció, tudásszervezés, tu­dásközvetítés” - ön egyebek mellett így jellemezte annak idején a Fórum Kisebbségkuta­tó Intézet törekvéseit, s ennek jegyében folyik keretei között a munka. Tekintsünk vissza a ta­valyi évre: melyek azok az ered­mények, amelyeket e mottó je­gyében a 2004-es esztendőben a legfontosabbnak tart? Ha mérleget próbálunk készí­teni, mindenekelőtt azt kell meg­említeni, hogy nagyon nehéz évet zártunk. Három külső tényező befolyásolta közvetlenül vagy közvetve az intézet munkáját. Nonprofit intézmény vagyunk, tehát elsősorban pályázati úton biztosítjuk az anyagi forrásokat. Ezek jelentős része magyarorszá­gi és szlovákiai alapítványoktól, megrendelésekből érkezik. A ma­gyarországi pénzügyi megszorí­tások nagyon érzékenyen érintet­tek bennünket - tervezett meg­rendelésektől estünk el, késve ér­keztek az alapítványi támogatá­sok, és sorolhatnám. Hogy érzé­keltessem a helyzetet: tavaly az első támogatás júniusban jelent meg a számlánkon, és az is még 2003-as elmaradás volt. Kölcsö­nökből és a tartalékainkból tar­tottuk fenn magunkat, és a jel­lemző az volt, hogy október-no­vemberben érkeztek meg az anyagi forrásaink a 2004-es évre. Tavasszal két-három hónapig nem tudtunk fizetést adni az al­kalmazottainknak, át kellett szer­veznünk a bérezési rendszert. Ugyanez volt érvényes a szlováki­ai támogatásokra is. Aki valami­lyen intézményt, szervezetet működtet, pontosan tudja, miről beszélek. A magyarorszá­gi és szlovákiai anyagi források késlekedése mel­lett a harmadik nehézsé­get az EU-csatlakozás okozta. Új szabályrend­szerbe kerültünk, és bár készültünk rá, komoly kihívást je­lentett az új pályázati rendszer az intézet számára, főleg amiatt, hogy a korábbi erőforrások el­hagyták Szlovákiát. Az év folya­mán nem beszéltünk ezekről a nehézségekről, most is csak azért mondom, hogy érzékelhető le­gyen, az állami és megyei intéz­mények mellett a szlovákiai ma­gyar civil szektor is komoly gon­dokkal küszködött az elmúlt év­ben. Mindemellett a munkánkat végeztük, és ez elsősorban a munkatársaimnak köszönhető, akik a nehézségek ellenére is ki­tartottak. A nehézségek ellenére azon­ban bizonyára voltak az elmúlt évnek pozitívumai is, amelyek elégedettséggel töltik el... Igen, kissé paradox módon, ugyanebben az időszakban je­lentős sikereket is elértünk. Egy szlovák koronáért sikerült meg­vásárolnunk Somorja városától azt az épületet, amelyben az inté­zet székel. Ez komoly támogatást és elismerést jelent a város ré­széről. A szlovák kormányhivatal segítségével az ősz folyamán fon­tos átalakítást hajtottunk végre az épületen, és megpályáztunk egy EU-s támogatást, amely re­mélhetőleg lehetővé teszi majd az egész épület rekonstrukcióját és bővítését. Részlegeink, a könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica, a komáromi Európai Etnológiai Központ, a Somorján megvalósuló jelenkutatás zök­kenőmentesen végezte a munká­ját. Ez napi kutatási feladatokat jelentett, amelyek eredménye elsősorban a publikációinkban je­lenik meg. A Fórum Társadalom- tudományi Szemlét négyszer ad­tuk ki tavaly, és a könyveink is rendre megjelentek. Elindítottuk a Nemzeti kisebbségek Szlovákiá­ban című könyvsorozatot, ame­lyet évente kívánunk megjelen­tetni magyar és szlovák nyelven. 2005-öt írunk. Ön erre az év­re ígérte annak a kutatási prog­ramnak a nyilvánosságra hoza­talát, amely komplex értékelést nyújt a szlovákiai magyarság helyzetéről. Az eredményeket 2006-ra ígér­tük, hiszen 15 év fejlődésének mérlegéről van szó. 2000-ben egy hosszú távú kutatási programot dolgoztunk ki, amelynek a lényege az volt, hogy tíz témakörbe csopor­tosítva megpróbáljuk felvázolni az elmúlt 15 év fejlődésének főbb irányvonalait. A Szlovákiai magya­rok 1990-2005 című kutatási programunk tehát azt tűzte ki cé­lul, hogy a szlovákiai magyar tár­sadalmi és kulturális intézmények átalakulása, a sajtó és könyvki­adás, az oktatásügy és intézmé­nyei, a népesség és társadalmi szerkezet, a politikai szerkezet, a szlovákiai magyarok jogállása, a nemzettudat, identitás és érték­rend, a kultúra és művelődés, a po­puláris kultúra és a régiók gazda­sága területeken 2006-ban komp­lex képet nyújt az elmúlt másfél évtized változásairól. Ez a munka folyamatban van, a kutatási prog­ramnak több elemzése jelent meg publikációinkban, elsősorban a Fó­rum Társadalomtudományi Szem­lében. Tavaly pedig a kutatások részeredményeit is sikerült össze­geznünk. Most adtuk ki a Magya­rok Szlovákiában (1989-2004) című kötetünket, amely a fent jel­zett területek summázata. 2006- ban az egyes részterületek részle­tesebben 4-5 önálló kötetben is napvilágot látnak. A most megje­lent kötet kiegészítő, második ré­szét tavasszal jelentetjük meg. Konkrétan mi az, amit ebből a komplex értékelésből meg­tudhatunk a szlovákiai magyar­ságról? Elsősorban azt, hogy egy érett és öntudatos közösségről van szó, amely mind politikai, mind kö­zösségi, intézményi, gazdasági, iskolaügyi és kulturális szempont­ból nagyon rugalmasan reagált az elmúlt 15 év kihívásaira. De meg­tudhatjuk azt is, hogy milyen gyö­keres változáson ment át ez a kö­zösség az elmúlt másfél évtized­ben. Miközben sokan visszasírják a régi rendszer „biztonságát”, alig tudatosul, hogy a szabadság mér­téke szinte felfoghatatlanul kiszé- lesült. A jövő fő kérdése pedig az, mennyire tudjuk tudatosítani és főleg érvényesíteni a kitágult le­hetőségeinket, mennyire tudunk egyénenként és közösségként élni ezekkel a lehetőségekkel. Az intézmény az utóbbi idő­ben nem csupán a szakmai munkára összpontosít, a So- morjai Fórum Klub rendezvé­nyeivel nyitott a nagyközönség felé is. Milyen ezeknek a ren­dezvényeknek a visszhangja? A klubunk célja az volt, hogy az intézet, illetve a szakma tudomá­nyos eredményeit megismertes­sük a szélesebb közönséggel is, és egyben baráti találkozóhellyé vál­jék a Fórum Intézet Somorja és a környék értelmisége számára. Ezt sikerült elérnünk. Ma már el­mondható, hogy egy nagyon hálás és érdeklődő törzsközönsége ala­kult ki a Somorjai Fórum Klubnak. Milyen tervekkel lép az idei esztendőbe a Fórum Kisebbség­kutató Intézet? Folytatjuk a munkánkat: a köz­ponti magyar könyvtár és levéltár, a Bibliotheca HungariCa építését, az Európai Etnológiai Központ programjait, az elmúlt 15 év és napjaink változásainak kutatását, a nemzeti kisebbségek helyzeté­nek értékelését Szlovákiában, a kulturális értékeink digitalizálá­sát, az internetes adatbázisaink építését, könyvsorozataink kiadá­sát, az évkönyveink és a Fórum Társadalomtudományi Szemle megjelentetését. Ez a munkánk fő iránya. Nem látványos, nem min­dig népszerű, de meggyőződé­sem, hogy nagyon hasznos és fon­tos munka ez. Idén kezdünk el egy kétéves mo­dellszerű kutatást, melynek célja, hogy konkrét települések vizsgála­tával feltárjuk az elmúlt 80 év tár­sadalmi változásait a szlovákiai magyarok körében. Alsó- és Felsőszeli kutatásáról' van szó, amelyet az MTA Kisebbségkutató Intézetével, a Gramma Nyelvi Iro­dával, a Mercurius Társadalomku­tató Intézettel, a Konstantin Filo­zófus Egyetem Közép-Európai Ta­nulmányok Karával, a Selye Egye­temmel, a két önkormányzattal, il­letve a települések szervezeteivel közösen végzünk. Modellszerű ku­tatás ez, nemcsak azért, mert komplex képet kíván nyújtani egy közösség impériumváltásokkal ter­helt mindennapjairól, hanem azért is, mert több intézmény együttes munkájának összehangolásáról van szó. Tehát, amit a beszélgeté­sünk elején említettünk: tudáskon­centráció, tudásszervezés és tu­dásközvetítés. Ugyanebbe a kate­góriába tartozik egy szlovákiai ma­gyar internetes portál kialakítása, amelyet az SZMPSZ-szel, a Csema- dokkal, a Cserkészszövetséggel, az SZMSZSZ-szel és a Mécs László Polgári Társulással kívánunk létre­hozni, és amelynek adatbázis ré­szét, illetve a digitális anyagok egy részének a kialakítását az intéze­tünk vállalta magára. Munkánkat rangos intézmények támogatták, és ezért ezúton is sze­retnék köszönetét mondani So­morja város önkormányzatának, Domsitz Károly polgármesternek, a magyarországi oktatási, a kultu­rális, az informatikai és hírközlési tárcának, az SZK Kulturális Mi­nisztériuma Kisebbségi Főosztá­lyának, a szlovákiai Miniszterelnö­ki Hivatalnak, az Illyés és az Apá­czai Közalapítványnak, a HTMH- nak, sok-sok alapítványnak, illetve intézetünk Gesztori Testületének, amely a személyi és társasági jöve­delemadó 2%-ával támogatta és támogatja a munkánkat. Megpróbáljuk felvázolni az elmúlt 15 év fejlődésé­nek főbb irányvonalait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom