Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-02 / 26. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 2. Fókuszban: a tandíj 3 A megkérdezettek egy része szerint a tandíj bevezetésével az egyetemek versenyképesebek lehetnek Ellenzik a diákok a költségtérítést Mennyi pénz marad a diák pénztárcájában a tandíj bevezetése után? (Ľuboš Pile illusztrációs felvétele) A HALLGATÓK ANYAGI HELYZETE Elegendő anyagiakkal bír 14% Lemondásokkal futja a kiadásaira 52% Pénzhiánnyal küzd 28% Komoly anyagi nehézségei vannak 6% MIÉRT DOLGOZNAK A DIÁKOK? Főként a gyakorlati ismeretek megszerzése végett 5,5% A szakmai jártasság és a pénzkereset egyaránt motiváló 19% Költségeik fedezésének kiegészítése végett 54,5% Kényszerből 21% MIKÉNT HAT TANULMÁNYAIKRA A MUNKA? Pozitívan 7% Nem befolyásolja 49% Mérsékelten akadályozza 26% Lényegesen rontja átlagát 6% Évismétlésre kényszerül 2% Nem tudja felmérni 10% HOGYAN TOVÁBB TANDÍJJAL Szülei anyagi támogatására számít 73% Szociális ösztöndíjat kérelmez 13% Munkát vállal 82% Diákhitelt vesz fel 33% Abbahagyja, megszakítja tanulmányait 13% (Forrás: oktatási minisztérium, 2005) | A középiskolások is megosztottak a kérdésben Egyharmaduk inkább külföldön tanulna ÖSSZEFOGLALÓ Az egyetemisták fele ellenzi a tandíjrendszer bevezetését, egyharmaduk pedig csak hatékonyan működő szociálisösztöndíj- és diákhitelrendszer mellett véli megalapozottnak a költségtérítéses felsőoktatásra tett javaslatot, derül ki az oktatási tárca közelmúltban közzétett, 900 hallgató körében végzett felméréséből. RÁCZ VINCE Huszonkét százalékuk helyesli a tandíjfizetési kötelezettséget, de csak ha anyagi hozzájárulásuk révén emelkedhet az oktatás színvonala. Az oktatási tárcával párhuzamosan a Poliš Slovakia is végzett közvélemény-kutatást, azonban a teljes lakosság körében. Felmérésük alapján a polgárok 60%-a támogatja a fizetős felsőoktatás bevezetését, de csak abban az esetben, ha a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatójelöltek továbbtanulási esélyei ezáltal nem csökkennek. Csupán a lakosság egyharmada ellenzi teljes mellszélességgel a tandíjrendszert. A javaslat pártolói főként a képzési színvonal emelkedésének, az egyetemek jobb műszaki ellátottságának és az elszállásolási lehetőségek minőségi javulásának zálogát látják a költségtérítéses felsőoktatásban. A megkérdezetÖSSZEFOGLALÓ Az oktatási minisztérium felmérésében részt vett hallgatók 95%- át állításuk szerint szüleik támogatják tanulmányaik során. Egy szűkebb réteg rokonok anyagi segítségével tanulhat csak tovább. A diákok átlagban havonta mintegy 3 ezer koronát kapnak szüleiktől zsebpénz gyanánt. Érdekes adalék, hogy a legkisebb mértékű szülői támogatásban a pozsonyi fiatalok részesülnek. Noha a fővárosban a legmagasabbak az egyetemisták havi költségei, és az ország más régióival összehasonlítva a helyi családok kedvező anyagi körülmények közt élnek, a diákokat segítő rendszeres havi apanázs kisebb. A jelenségnek az az oka vélhetőleg, hogy a Pozsonyban tanulók nagyobb eséllyel találhatnak jó tek egy része úgy véli, a tandíjrendszer bevezetésével az egyetemek a jelenleginél nagyobb versenyképességre tehetnének szert a külföldi egyetemekkel szemben, illetve az oktatói bérek is emelkedhetnének. A felsőoktatási intézményeknek valóban hiányos a műszaki ellátottsága, ez a diákok véleményében is tükröződött a felmérés során. Martin Frone oktatási miniszter a megoldást a hallgatók anyagi hozzájárulásában látja. Elképzelései alapján az egyetemek a tandíjakból származó bevételük 70%-át fordíthatnák a műszaki színvonal fejlesztésére, számítógépek és különféle tansegédeszközök vásárlására. A tandíjfizetési kötelezettségről is rendelkező, diákhitelekről szóló jogszabályjavaslatnak már zajlik a tárcaközi egyeztetése. A parlament vélhetőleg márciusban vitatja meg a dokumentumot. Hatálybalépése szeptembertől, vagyis a következő tanévtől várható. A tervezet értelmében egy átmeneti időszakban, az első két évben az éves tandíj ösz- szege 0-tól 26 ezer koronáig terjedne. A későbbiekben a hallgató képzési költségeinek - éves szinten átlagban mintegy 86 ezer Sk - legkevesebb 5%-ával volna egyenlő az évente befizetendő összeg alsó határa. Martin Frone szerint az első évben átlagosan 8 ezer korona lesz az éves tandíj. Az elképzelések értelmében a hallgatók 30%-a részesülhetne szociális ösztöndíjban a jelenlegi 11%-kal szemben. A rendszeres kereseti lehetőséget, és teremthetik elő - legalább részben - kiadásaik fedezetét. A hallgatók átlagban havonta 4 890 koronát költenek tanulmányaikra és megélhetésükre. Kiadásaik természetesen attól is függnek, hogy egy háztartásban élnek-e szüleikkel, vagy kollégiumban, esetleg albérletben laknak. Egy családja körében élő egyetemistának a havi kiadása - az oktatási tárca szerint - körülbelül 3 230 korona. Egy kollégista már lényegesen többet költ havonta, attól függően, mely város egyetemét látogatja, költségei elérhetik az 5530 koronát. A felmérés igazolta, hogy a fővárosban a legdrágább a diákélet, a pozsonyi hallgatók átlagban 5680 koronát költenek havonta. A besztercebányai és a nagyszombati egyetemisták költségei is átlépik az havi juttatás összege elérhetné a 6 870 koronát is. Az ösztöndíj összege havi szinten jelenleg legfeljebb 2 500 korona. A szociálison kívül tanulmányi eredméakár kritikusnak is mondható ötezres határt. Aránylag a kassai felső- oktatási intézmények hallgatóinak a legalacsonyabb a kiadásaik, havonta áüagosan mintegy 3320 korona. Nagy megélhetési különbségek figyelhetők meg tehát az egyes egyetemi városok körében, azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ahol drágább az élet, általában a munkalehetőségek is gazdagabbak. Ezzel kapcsolatos adat, hogy a megkérdezett hallgatók egy kicsivel több mint a fele munkát vállal tanulmányai mellett. Egyharmaduk csak vizsgaidőszakban, illetve a nyári szünidőben néz pénzkereseti lehetőség után. Mindösszesen egytizedük szánja minden idejét a tanulásra. Az oktatási tárca felmérése szerint az állást vállalt egyete-_ misták havi, munkából származó nyeik tükrében ösztönző támogatáshoz is juthatnának az egyetemisták. Ez utóbbira a tandíjból származó bevételük 25%-át fordíthatnák az egyes egyetemek. bevétele szemeszter közben átlagosan 4140 korona. A nyári szünidőben havi jövedelmük elérheti ádag- ban a 13 600 koronát is. A diákok tíz százaléka hetente legkevesebb húsz órát tölt munkavégzéssel. Ez munkanaponként átlagban négy órát jelent. A többiek hetente átlagban 10-20 óra munkát vállalnak. Azonban az így szerzett pénz sem fedi teljes mértékben a diákok kiadásait. A diákmunka-közvetítő irodák kínálta lehetőségek csak nagyon szűkösek, éppen ezért a hallgatónak szemfülesnek kell lennie, ha köny- nyen végezhető és aránylag jól fizetett állást szeretne magának. A fővárosban, diákmunkával, óránként átlagosan mindösszesen 50 koronát lehet keresni. A vidéki városokban még ennél is alacsonyabb az órabér, (érvé) A tandíjrendszer esetleges bevezetése nemcsak az egyetemek hallgatóit, hanem a középiskolák diákjait is élénken foglalkoztatja. Az oktatási tárca felmérésének eredményei alapján a leendő egyetemisták továbbtanulási kedvét némileg meglepő módon nem rontaná lényegesen a költségtérítéses felsőoktatás. A megkérdezettek csupán elenyésző mértékben mondanának le tervezett felsőfokú tanulmányaikról. Négy százalékuk alaposan fontolóra venné továbbtanulási szándékát. A válaszadók 15%-a valószínűleg nem adná be egyetemi felvételi kérelmét. Mind- összesen egyharmaduk nyilatkozott úgy, a költségtérítési kötelezettség semmiképpen sem tántorítja el őket az egyetemi tanulmányoktól. Elgondolkodtató adat, hogy a felmérésben részt vett középiskolások egyharmada a tandíjrendszer tervezett bevezetése miatt inkább külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkezik. A költségek lefaragása végett 17%-uk az ötéves helyett inkább csak hároméves képzésben venne részt. Kérdés azonban, baccalaureusi szintű végzettséggel találnak-e a későbbiekben számukra megfelelő állást. 21% a levelező tagozatot választaná, hogy legyen elegendő ideje a pénzkeresetre. 12% egyetem helyett inkább szakosítót vagy valamilyen tanfolyamot végezne el. (érvé) A kollégiumi diákok már így is sokat költenek (Képarchívum) A diákok 10%-a hetente legkevesebb húsz órát dolgozik - ez munkanaponként átlagban négy órát jelent A hallgatók többségét a szülők támogatják VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS IDŐ; -2-2 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.20-kor- nyugszik 16.51-kor A Hold kel 00.43-kor - nyugszik 10.23-kor A Duna vízállása - Pozsony: 260, változatlan; Medve: 190, árad; Komárom: 170, árad; Párkány: 90, árad. :<£3 Túlnyomóan sűrű felhősödésre, Közép- és Kelet- Szlovákiában sok helyütt havazásra, hózáporokra számíthatunk. A nappali hőmérséklet -2-2 fokos csúcs- hőmérséklet köré várható. Észak- nyugati szél fúj, a keleti országrészekben gyengül a légmozgás. Az éjszakai hőmérséklet -2 és -6 fokos lesz. Holnap több-kevesebb felhő, helyenként hószállingózás várható, -3 és 1 fokos hőmérsékletre számíthatunk. A hegyekben erős szélfújásra, hótorlaszokra van kilátás. Ma az alacsony vémyomású egyének teljesítménye javulhat, a magas vérnyomásúak viszont érszűkületi panaszokkal számolhatnak. Felerősödhetnek a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésben szenvedők fájdalmai. Fejfájásra, ízületi bántalmakra panaszkodhatunk, és a régi sebek helyén is fájdalmat érezhetünk. Az egyes ekcémás eredetű betegségek tünetei rosszabbodhatnak. Az izomtónus rendellenessége miatt nagyobb az alvásigényünk.
